Békéltető testület

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 35. számában (2001. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A fogyasztóvédelmi intézményrendszer továbbfejlesztéseként 1999. január elsejétől alternatív vitarendező fórumként a gazdasági kamarák mellett működő, úgynevezett békéltető testületek jönnek létre. A békéltető testületek létrehozásának és eljárásának célja az, hogy megkíséreljék a gazdasági szervezet és a fogyasztó közötti fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezését. Amennyiben nem jön létre egyezség, a törvény döntési hatáskörrel is felruházza a békéltető testületet. A döntési jogkör biztosítja, hogy a fogyasztók gyorsan, hatékonyan és egyszerűen, a bírósági eljárás mellőzésével érvényesíthessék jogaikat. A törvény a területi gazdasági kamarák feladatává teszi olyan békéltető, egyezséget létrehozó fórum működtetését, amelybe a gazdasági kamarák és a fogyasztók érdekképviseletét ellátó szervezetek azonos számú képviselőt delegálnak, és megállapodás alapján egy független személyt is bevonnak a testületbe. Az egyes területi kamarák közös békéltető testületet is létrehozhatnak.

Hatáskör

A békéltető testület hatásköre az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősséggel, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére terjed ki. Nem tartoznak a testület hatáskörébe azok a fogyasztói jogviták, amelyekre jogszabály valamely más hatóság hatáskörét állapítja meg.

Illetékesség

Az eljárás lefolytatására az a békéltető testület illetékes, amelynek a területén a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye található.

Amennyiben a vitás ügy több fogyasztót is érint, felhatalmazásuk alapján valamely fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezet is megindíthatja az eljárást. Ekkor a szervezet székhelye szerinti békéltető testület illetékes az eljárásra.

Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség a fogyasztó tartózkodási helyéhez igazodik. Ha a fogyasztó tartózkodási helye külföldön van, akkor az illetékességet annak a gazdálkodó szervnek vagy képviseletére hivatott szervnek a székhelye alapozza meg, amely ellen a panasz érkezett.

A szerződéskötéssel, illetve annak teljesítésével kapcsolatos fogyasztói panasznál a szerződéskötés helye szerint illetékes békéltető testület is lefolytathatja az eljárást.

A testület szervezete

A testület elnökből, elnökhelyettesből és tagokból áll. A tagok legalább 10-en, legfeljebb azonban 30-an lehetnek, akiket egyrészről a kamara, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jelölik ki egyenlő arányban. A tagokról a kamarák nyilvántartást vezetnek, e listáról lehet kiválasztani az adott ügyben eljáró háromtagú tanácsot.

A békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. A tanács egyik tagját a kamaránál vezetett listából a fogyasztó vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet választja ki, a másikat pedig az érintett gazdálkodó szervezet. Az így kiválasztott két tag jelöli ki a listáról a tanács elnökét. Amennyiben a jogvitában érintett felek az ügy eldöntését egyszerűnek tartják, és megállapodnak egy testületi tag személyében, akkor ez a testületi tag egyedül is jogosult az eljárás lefolytatására. Az egyedül eljáró testületi tagot az eljáró tanáccsal azonos jogok illetik meg.

Az eljárás megindítása

Az eljárás megindítását csak akkor lehet kérni, ha ezt megelőzően a fogyasztó megkísérelte rendezni a panaszt az érintett gazdálkodó szervezettel. Az egyeztetés során a gazdálkodó szervezet fokozott együttműködésre köteles. Amennyiben nem ért egyet a fogyasztó panaszával, köteles az elutasítás indokáról haladéktalanul rövid írásbeli nyilatkozatot adni.

Kérelem

A békéltető testület eljárását megindító kérelmet a testület elnökéhez írásban kell benyújtani, és ezzel egyidejűleg 1000 forint eljárási díjat kell befizetni.

A kérelemben meg kell jelölni a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, illetve az eljárást kezdeményező szervezet nevét, székhelyét és az érintettek felhatalmazását, továbbá azt a gazdálkodó szervezetet (a székhelyével együtt), amely ellen a panasz irányul.

A kérelemben röviden le kell írni a panasz lényegét, valamint a kérelmező kifogásainak jogosságát alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait. Nyilatkozni kell továbbá arról is, hogy megtörtént az előzetes egyeztetés a gazdálkodó szervezettel, és az eredménytelen volt. A kérelemnek tartalmaznia kell azt az indítványt is, hogy milyen döntést hozzon az eljáró tanács.

A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat, amelyekre a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik. Ilyen okirat lehet különösen a gazdálkodó szervezetnek a panasz elutasításáról szóló írásbeli nyilatkozata, illetve a közüzemi, a pénzügyi tevékenységet végző gazdálkodó szervezet ügyfélszolgálati irodájának elutasító nyilatkozata.

A kérelem vizsgálata

A békéltető testület elnöke a beérkezett kérelmet az eljárás megindulásától számított három napon belül megvizsgálja. Amennyiben az elnök a testület hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, a kérelmet haladéktalanul megküldi annak a szervezetnek, amely az ügyben hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkezik. Ellenkező esetben pedig az eljárás megindulásától számított 15 napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

Értesítés és felhívás

Az elnök előzetesen értesíti a feleket a meghallgatás időpontjáról, és megküldi nekik a kérelem másolatát is. Egyúttal felhívja a feleket, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat az értesítés kézhezvételétől számított három napon belül tegyék meg, amennyiben pedig az ügy egyszerű megítélésű, állapodjanak meg az egyedül eljáró testületi tag személyében. A tanács elnöke mérlegelési jogkörében kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását is, ehhez azonban mindkét fél hozzájárulása szükséges.

A bepanaszolt szervezet felszólítása

Az elnök felszólítja a bepanaszolt gazdálkodó szervezetet, hogy az értesítés kézhezvételétől számított öt napon belül tegye meg írásbeli nyilatkozatát a panasz jogosságára, az ügy körülményeire vonatkozóan, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket, és az azokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve csatolja a birtokában lévő olyan okiratokat, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. A felszólítás tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatát nem teszi meg, a békéltető tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határoz. Amikor a gazdálkodó szervezet válaszirata megérkezik, az elnök a másolatot kézbesíti a kérelmező részére. Amennyiben erre időhiány miatt már nincs lehetőség, a másolatot a meghallgatáson adja át.

Egyezségi kísérlet és tájékoztatás

Az eljárás során az elnök megkísérli a felek közti egyezség létrehozását. Ha az egyezség létrejön, és tartalma megfelel a jogszabályoknak, a tanács határozattal jóváhagyja azt. Amennyiben nem jön létre egyezség, az eljárást folytatni kell. A tanács elnökének feladata, hogy a fogyasztót szükség esetén tájékoztassa jogairól és kötelezettségeiről.

Határozat

A tanács az ügy érdemében határozattal dönt, az eljárást 30 napon belül köteles befejezni, indokolt esetben azonban ezt a határidőt legfeljebb 30 nappal meg lehet hosszabbítani.

Ajánlás és kötelezés

A tanács érdemi határozata kétféle lehet: amennyiben a bepanaszolt gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy nem veti alá magát a tanács döntésének, akkor a tanács határozata ajánlást tartalmaz a felek számára, ha viszont az eljárás kezdetekor vagy a határozat kihirdetésekor úgy nyilatkozott, hogy a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként ismeri el, akkor a tanács kötelezést tartalmazó határozatot hoz.

A határozat közlése

A tanács írásba foglalt határozatát kézbesíti a feleknek, és egyidejűleg megküldi a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek. A tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A végrehajtás megtagadása

Ha az ajánlást tartalmazó határozatnak a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget, akkor az illetékes kamara, illetve fogyasztóvédelmi felügyelőség jogosult nyilvánosságra hozni a vizsgált panaszt és az eljárás eredményét. A nyilvánosság előtt a fogyasztó nevét nem lehet megjelölni. Amennyiben a tanács határozata kötelező rendelkezést tartalmazott vagy egyezséget hagyott jóvá, és a gazdálkodó szervezet azt határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó, illetve az eljárást kezdeményező szervezet a bíróságtól kérheti, hogy a határozatot végrehajtási záradékkal lássa el.

Jogorvoslat

A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, érvénytelenítése iránt azonban a kézbesítéstől számított 15 napon belül bármelyik fél keresetet nyújthat be a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz, ha a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek, vagy a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.

A végrehajtás felfüggesztése

Amennyiben teljesítésre kötelező határozatot támadtak meg a bíróság előtt, a bíróság a fél kérelmére elrendelheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Az érvénytelenítési perekben a bíróság ítélete kizárólag azt mondhatja ki, hogy a békéltető tanács határozata érvénytelen-e vagy sem, az ügy érdemében azonban nem dönthet. Az ítélet ellen fellebbezést lehet benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz. A másodfokú eljárás befejezését követően azonban - az általános szabályokkal ellentétben - nincs helye felülvizsgálatnak.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére