Banki várakozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Túlkínálat és erős verseny a pénzpiacon

Megjelent a Cégvezetés (archív) 35. számában (2001. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A kereskedelmi bankok optimistán tekintenek az év elé. Derűlátásukat jól jellemzi, hogy szinte valamennyi pénzintézet 2001 egészére növekvő piaci részesedést vár, emelkedő adózás utáni eredménnyel, ám stagnáló osztalékkal. Javulónak ítélik a gazdasági-pénzügyi klímát, a banküzleti tevékenység helyzetét és a szolgáltatási eredmény alakulását, annak ellenére, hogy a reál-hitel- kamat és a kamatkülönbözet mérséklődik.

 

Jó évet zártak tavaly a hazai bankok. Számításaink szerint 2000-ben a szektor mérlegfőösszegének növekedése elérte, esetleg kissé meghaladta a nominális GDP emelkedését, ezzel hosszú ideje tartó folyamat tört meg. A banki várakozások szerint 2001-ben további fejlődés várható.

A pénzintézetek nagyobb részét átfogó felmérés során a válaszoló bankok többsége szerint a hazai bankrendszerben továbbra is a legfontosabb jelenség az erős piaci verseny. Ma már egyre több bankvezető úgy fogalmaz, hogy túlkínálat van a piacon, és az elkövetkezendő években egyre radikálisabb lesz a bankok felvásárlása, összeolvadása. A közepes és kisebb bankok számára az erőteljes specializáció marad, vagy nem tudnak megfelelni a mindinkább technikaigényes univerzális banki tevékenységnek. A nemzetközi tendenciák is az összeolvadásokat jelzik, ennek hazai hatásai már érezhetőek is. A bankok arra számítanak, hogy az erős verseny miatt tovább romlik a jövedelmezőség, és a piacnyerés érdekében egyre kockázatosabb területek felé fordulnak. A jövedelmezőség romlását valamelyest ellensúlyozza, hogy 2001-ben viszonylag kedvező lesz a helyzet a pénzügyi szolgáltatások területén, és a kereslet érezhetően emelkedhet.

Banki várakozások a megelőző félévhez viszonyítva
A felmérés időpontja: 1999. december 2000. június 2000. december
2000 első felében 2000 második felében 2001* első felében 2001* második felében

A pénzmennyiség összességében (inflációs növekedés nélkül)

3,6

3,4

3,7

3,7

A reál (hitel)-kamatok

2,4

2,2

2,8

2,6

Bankjuk üzleti tevékenységének helyzete

3,7

4,0

4,0

4,0

A kamatkülönbözet alakulása

3,0

2,8

2,9

2,9

A szolgáltatási eredmény alakulása

3,5

3,7

3,8

3,8

A gazdasági-pénzügyi klíma alakulása

3,8

3,7

3,4

3,6

Átlagos osztályzat (1: erősen romlik, csökken. 5: erősen javul, növekszik)
* becslés szerint
Forrás: GKI

A lakosság kedvelt célpont

A verseny jelenleg legmarkánsabban a lakossági piacon erősödik, mivel ez a szegmens még messze nem telített, és ezért számos bank új termékek bevezetésével próbálja fejleszteni tevékenységét. Fióknyitást 7 bank tervez, összesen 25 létesül, s ennek körülbelül harmada vidéken. Az újszerű ügyfélkapcsolati módszerek bevezetésével-fejlesztésével szinte mindegyik bank foglalkozik.

A válaszok szerint várhatóan a banki foglalkoztatottak száma körülbelül 1 százalékkal nő. Jelenleg is a nagyobb bankok inkább a létszám csökkentését tervezik (nem mindegyik), míg a kisebb bankoknál 8 százalékos létszámnövekedés várható. Értelemszerűen az újabb alapítású bankok, a tevékenységüket jelentősen bővítő és az új fiókokat nyitó pénzintézetek növelik létszámukat.

Szolgáltatásfejlesztés

Új fiókokat főként a nagybanki vágyakat dédelgető közepes nagyságúak, illetve a lakossági piacokat megcélzó pénzintézetek kívánnak létesíteni. Jelenleg fiók bezárására csupán két bank gondolt 1-1 esetben. ATM-eket kevés bank szándékozik telepíteni, összesen 5 pénzintézet tervezi saját bankjegykiadó automata telepítését, ami körülbelül 60 berendezést jelent, s ezek fele vidékre kerül. Az előrejelzés szerint a válaszolók közel 550 ezer darab új bankkártya kibocsátását tervezik az év végéig (ez 15 százalékos növekedést jelent).

Az idén - a gazdaság kedvező állapota miatt - kevéssé számítanak például ágazati kockázatokra, úgy vélik, a gazdasági növekedés és a nemzetközi tőkepiacok helyzete kedvező teret nyit a banki tevékenység számára. Természetesen az egyre kockázatosabb területek felé való nyitás a lakossági és a kisvállalkozói piacon megemeli a rizikófaktort. Az államháztartás várt hiteligényének nominális emelkedése miatt az államkötvény-kibocsátás intenzív lesz, de ezt a piaci kereslet várhatóan felszívja. A bankok az átlagos növekedési ütemnél jóval gyorsabban kívánják emelni az államháztartási kihelyezéseket, ez történt 2000-ben is. A legtöbb bank számára érezhető könnyítést jelent a kötelező tartalékráta mérséklése, ezt a legtöbben a monetáris politika értékelésénél említették. Egyben fontos jelenség, hogy többen számítanak a tartalékráta további csökkentésére és a tartalékolás szabályainak enyhítésére.

A LAKÁS-TAKARÉKPÉNZTÁRAK VÁRAKOZÁSAI A lakás-takarékpénztárak számára az idei fontos év, mivel a törvényi szabályozás szerint most folyósítják az első hiteleket. Ez az érintett pénztáraknál a feladatok megfogalmazását is befolyásolja, legfontosabb idei tennivalóik közé a hitelezés beindulására való felkészülést is besorolták, valamint azt, hogy kialakítsák a hitelkérelmek gyors elbírálásának és zökkenőmentes folyósításának folyamatát. Emellett fontos cél a piaci részesedésnek, a fizetőképes ügyfelek számának, a betétállománynak és az eredménynek a növelése, de legalább szinten tartása. Az új termékek, konstrukciók kialakítását és a jelenlegi paletta felülvizsgálatát a pénztárak a törvény módosításától függően tartják szükségesnek. Az októberi módosító törvényjavaslatot ugyan nem fogadták el - amit a lakás-takarékpénztárak pozitívan értékelnek -, de a változtatások iránya valószínűleg megmarad, így fontosnak tartják az előálló új helyzethez való minél gyorsabb és rugalmasabb alkalmazkodást. A lakás-takarékpénztárak egyelőre bíznak egy kedvezőbb javaslatban, szerintük az állami támogatás szinten tartása és a megtakarítási idő csökkentése a konstrukciók javára szolgálna. A mérlegfőösszeg 2000-ben közel 60 százalékkal nőtt - 2001-re további 44 százalékot várnak a pénztárak -, és jelenleg több mint 500 ezer ügyfélnek van lakás-előtakarékossági szerződése. A kedvező helyzet folytatódásának feltétele azonban, hogy számukra megfelelő módosítás szülessen, hiszen a lakás-takarékpénztárak megítélése szerint a most el nem fogadott javaslattal drasztikusan csökkenne a továbbiakban megkötendő szerződések száma, ezzel együtt a pénztárak likviditása és hosszú távon a léte is megkérdőjeleződne. A törvényi szabályozás szerint a jelenleg érvényben lévő 4 éves megtakarítási idő 2001 nyarán jár le az első szerződők számára, ekkor fog megkezdődni a lakáskölcsönök folyósítása is. Áthidaló kölcsönt jelenleg kettő, és 2001 közepétől még egy pénztár fog nyújtani. A válaszolók továbbra is a szerződések számának viszonylag gyors bővülését várják, a természetes személyekkel kötött szerződések számának növekedése a tervek szerint 22 százalékos lesz, ennél gyorsabban emelkedik a társasházakkal kötött szerződések száma. Az egy szerződésre jutó átlagos (nem súlyozott) szerződéses összeg a természetes személyek esetén 670 ezer forint, a társasházak, lakásszövetkezetek esetében 1145 ezer forint körül mozog. A várakozások szerint ezen összegek 2001 végére nem sokat változnak (kissé mérséklődnek).

Infláció és árfolyam-várakozások

A bankok 2001-re előző félévi prognózisuknál magasabb fogyasztóiár-emelkedést várnak: 2001-re 8,6 százalékot (előző: 6,6 volt), míg 2002-re 7,2 százalékos inflációval számolnak. A banki inflációs várakozások többnyire egységesek. (A GKI Rt. erre az évre 8,5, 2002-re 7 százalékos éves átlagos inflációt prognosztizál.)

Az előrejelzések szerint 2001 júniusára 302 forint lesz a dollár és 271 forint az euró árfolyama. Ez a decemberihez képest a forint 2,2, azaz havi 0,3 százalékos leértékelését jelenti az euróval szemben. A dollár árfolyamára adott válaszok jelzik, hogy a bankvezetők többsége az euró december végi erősödése előtt fogalmazta meg prognózisát. 2001 decemberére a júniusi értékhez viszonyítva további 2,5 százalékos leértékelést feltételeznek a pénzintézetek. A fenti átlagos válaszoktól erősen eltér a nagybanki válaszok átlaga, mivel ezen csoport az első félévre csupán 0,2 százalékos, a második félévre 0,1 százalékos havi leértékelést feltételez.

A GKI Rt. prognózisa szerint a jelenleg érvényes 0,3, illetve az áprilistól várható 0,2 százalékos leértékelési ütem az év végén, vagy a jövő év elején megszűnik, és valószínűsíti, hogy egyúttal az árfolyamsáv kiszélesítésére is sor kerül. A jelentés erősödő euróval számol: a közös pénz az idei év közepéig körülbelül paritásig erősödik, majd a negyedik negyedévben kismértékű gyengülést feltételez, de várhatóan az euró-dollár árfolyam a 0,95-0,99-es sávban marad.

A GKI Rt. a Magyar Bankszövetség kérésére már tíz éve félévente felméri a hazai kereskedelmi bankok következő fél-egy évre vonatkozó várakozásait. A 2000. decemberi felmérésben 23 hitelintézet válasza szerepel, a válaszolók az 1999. évi mérlegfőösszeg több mint 70, a lakossági betétek majdnem 70 és a vállalkozói hitelállomány 65 százalékát reprezentálják. Emellett a minta reprezentálja a méret, a tulajdonos és a speciális tevékenység szerint is a hazai bankszektort.

Romló tőkemegfelelés - erősödő hitelezés

A decemberi felmérés alkalmával is, akárcsak az elmúlt két évben, a bankok a tőkemegfelelési (TMM) mutató rosszabbodását várták. A PSZÁF 1999-es beszámolója szerint 1998-ban 16,7 százalék volt a teljes bankrendszer tőkemegfelelési mutatója, 1999-re ez 14,9-re süllyedt. A negyedéves PSZÁF-jelentések szerint a tőkemegfelelési mutató mérséklődése tovább tart, de a felügyelet ebben nem lát aggodalomra adó jelenséget. A TMM romlása több bank esetében nem okvetlenül a portfólió kockázati szintjének emelkedését jelenti, hanem azt, hogy az itt levő, főként külföldi tulajdonú kereskedelmi bankok forrásaikat egyre nagyobb mértékben kihasználják, és a bankközi, jegybanki hitelezés és állampapír-vásárlás helyett a reálgazdaság hitelezésével és befektetésekkel foglalkoznak.

2000-ben azonban a portfólió kockázati szintje is emelkedett az I-III. negyedéves PSZÁF-jelentés szerint. A hitelezési boom azonban tovább folytatódik, főként a kockázatosabb szegmensekben, ezért a tőkemegfelelési mutató további romlása valószínűsíthető. A nagyobb bankoknál és a vállalkozói hitelezést folytató közepeseknél alacsonyabb a tőkemegfelelési mutató, mint az új alapítású speciális hitelintézeteknél vagy a lakás-takarékpénztáraknál. A bankok többsége a mutató kismértékű romlását várja, a legnagyobbak a mutató stagnálását, illetve enyhe emelkedését feltételezik. Főként a kisebb bankok csoportjánál jelezték, hogy az 50-70, akár 100 százalék feletti tőkemegfelelési mutatók érezhetően mérséklődnek. A tőkemegfelelési mutató romlását a mérlegen kívüli tételek is befolyásolják, a válaszolók 90 százalékánál rontják.

A bankok hitelezési tevékenysége meglódul, természetesen a kockázatok emiatt növekednek. A banki adatközlések szerint várható, hogy a nem minősített hitelek aránya kissé emelkedik, a minősített állomány megoszlása eltolódik a valamivel enyhébb kategóriák felé, a rossz hitelek aránya azonban változatlan marad.

A kisebb bankok egy részének helyzete rosszabb, azaz a minősített hiteleik aránya magasabb, mint az átlag. Ezzel szemben a nagyobb bankoknál és a vállalkozói hitelezésben vezető bankoknál az átlag alatti a minősített hitelek aránya. Természetesen a fenti besorolás a banki minősítés szigorától is függ. A fenti, kedvező irányú változásokat most nem támasztja alá a bankoknál a büntetőkamattal megterhelt hitelek arányának változása. Jelen felmérésben összességében stagnálást várnak a büntetőkamattal megterhelt hiteleiknél, de ennek mértéke most már csak 1,8 a 2000. júniusi felmérés 2,4 százalékos értékéhez képest.

Árfolyam-várakozások
  Forint/USD Forint/EUR
2001. június 2001. december 2001. június 2001. december
Banki várakozások átlaga 302,0 301,8 270,9 277,6
- nagybanki válaszok 289,9 280,2 268,0 269,9
- kisbanki válaszok 305,8 308,5 271,8 280,0

Infláció feletti mérlegfőösszeg-növekedés

A hazai bankrendszerben egy esetleges bankcsőd („csendes kivezetés") bekövetkezését 2001-ben a válaszolók körülbelül 20 százaléka feltételezi. Szinte valamennyi válaszoló összevonásokra, felvásárlásokra is számít, de csupán 3 feltételezi, hogy egyes bankokat bankfiókká minősítenek vissza. A véleményekben nincs lényeges különbség a nagyobb és kisebb, vagy tevékenység szerint csoportosított bankok esetében.

2001 júniusára, illetve decemberére 2000 végéhez viszonyítva a bankok 6, illetve 11 százalékos mérlegfőösszeg-növekedést várnak. Ez azt jelenti, hogy a várható infláció ütemét (2001. június: 4,6, illetve 2001. december: 7,5 százalék) érezhetően meghaladó növekedést feltételeznek. A tavalyi eredmények ismeretében ez az ütem elképzelhető, azonban a feltételek nem okvetlenül adottak, hiszen a lakossági források növekedése nem túl meggyőző. Mindenesetre a reálgazdaság növekedése gyors, és ez hatással lehet a pénzszektorra is. Az elképzelésekből az is kitűnik, hogy folytatódik az eszközszerkezet átalakítása, ezt most a kötelező jegybanki tartalék rátájának csökkenése nagymértékben támogatja.

Természetesen az egyes bankok várakozásai erősen szóródnak, jelen mintában az 5 százalékos növekedéstől a 2,2-szeres növekedésig terjed a sáv. A növekedési ütemet tekintve a középbankok kettéváltak, néhány közepes és kis bank csak 5-13 százalék körüli dinamikát tervez, míg mások, főként a lakás-takarékpénztárak továbbra is igen gyors növekedésre számítanak. A 2001 decemberére megadott mérlegfőösszeg-növekedési ütemek relatív szórása 0,21, azaz az egyes dinamikák átlagosan 21 százalékkal térnek el az átlagtól. A relatív szórás erősen mérséklődött az előző felméréshez viszonyítva, azaz a bankok egységesebben ítélik meg a 2001-es növekedési lehetőségeket.

Pénzpiaci kamatok
  2000. 2001.
dec. 31. jún. 30. dec. 31.
Bankközi kihelyezés
- 1 napos 11,3 10,5 9,6
- 1 hetes 11,4 10,7 9,8
- Hónapon túli 11,6 10,8 10,0
Állampapírok referenciahozamai
- 3 hónapos 11,6 10,9 10,1
- 6 hónapos 11,5 10,8 10,0
- 1 éves 11,4 10,6 9,9
- 2 éves 11,1 10,3 9,6
- 3 éves 10,7 9,9 9,1
- 5 éves 10,0 9,3 8,6
- 10 éves 8,8 8,2 7,7
Jegybanki alapkamat 11,0 10,4 9,6
3 hónapos kötvény átlagos hozama 11,5 10,8 10,0
Repokamatok
Aktív - O/N 13,7 13,0 12,1
Passzív - O/N 9,8 8,9 8,1
Passzív - 2 hét 11,7 10,9 10,0
BUBOR
- 1 hónapos 11,8 11,0 10,1
- 3 hónapos 11,8 11,1 10,2
Forrás: GKI Rt. felmérése 2000. december-2001. január

A tartalékok felszabadítása

Az előrejelzések szerint az éven túli eszközök növekedése meghaladja az éven belüli lejáratokét. A forrásoknál fordított különbség van a két lejárat között, ez feszültségeket teremthet a banki üzletmenetben. A kötelező tartalékráta 2001. februári csökkentése jelentős likviditást juttat a bankrendszerbe. Ezt a változást az előrejelzés is mutatja, az idén az első félévre a minta szerint körülbelül 150 milliárd forinttal csökken a tartalékok állománya, ami a teljes bankrendszerre 210 milliárd forintnak adódik. Emellett a minta szerint a külfölddel szembeni követelések állománya is mérséklődik, tehát mindezen tételek elősegítik, hogy a vállalkozói és a lakossági hitelezés a mérlegfőösszeget jóval meghaladóan emelkedjen.

A bankcsoportonkénti növekedési ütemek korábban is a kisebb bankok erőteljesebb növekedését mutatták, most a két növekedési ütem között azonban (nagybankok 9, kisbankok 18 százalék) számottevő a különbség.

Az egyedi növekedési indexek alapján számított átlagos eltérés (szórás) a kérdőívben szereplő 3 időpontban (2000. december, 2001. június, 2001. december) ingadozik. Az idén júniusra a megelőző időszakhoz viszonyítva mérséklődik, majd visszaugrik az egy évvel korábbi érték körülire. Ez azt jelenti, hogy a bankok júniusra az előző időszakhoz viszonyítva egységesebben, decemberre az előző időszakhoz viszonyítva egymástól távolodóan látják a növekedési lehetőségeket. Az eszközök/források tavaly decemberhez viszonyított növekedési ütemére adott egyes banki tényközlések júniusra 12, decemberre átlagosan 21 százalékkal térnek el az átlagos ütemtől.

Jelen felmérésben a kis- és a nagybankok által jelzett növekedési ütemek szórása igencsak eltérő: a nagyobbak - érthetően - mérsékeltebb ütemeket határoztak meg, és ezek közelebb állnak egymáshoz, míg a kisebbek között jelentősebbek a feltételezett növekedés különbségei. Mindkét csoportra jellemző, hogy az előrejelzési időszak végére a szórás megemelkedik, ez különösen a kisbankoknál szembetűnő.

Az előrejelzések szerint a bankok a költségvetési kihelyezések - ezen belül az éven túli államkötvények - állományát erőteljesen fogják bővíteni (bár ezt csak a nagybankok tervezik). Ezzel a növekedési ütemmel várhatóan 2001. decemberre (a vizsgált bankok körében) körülbelül 90 milliárd forinttal, a reprezentációs szintet is figyelembe véve körülbelül 125 milliárd forinttal bővülhet a banki éven túli lejáratú államkötvény-állomány. A tervek szerint az éven túli lakáscélú hitelezés gyors ütemben bővül (63 százalékkal). Most a jelzálog-hitelezésbe bekapcsolódó bankok várakozásai miatt a lakáshitelezés területén magasak a növekedési ütemek. Összességében a kisbankok a nagybanki lakossági és lakáscélú hitelezés ütemének kétszeresében reménykedhetnek. Így a kisbankok például 90 százalékkal kívánják emelni lakossági lakáshiteleiket. Ez azonban csak 4 milliárd forintot jelent a minta szerint. A nagybankok is gyors növekedést remélnek a lakáshitel-állománynál, ez 16 milliárd forintos növekmény a minta szerint.

A másodlagos állampapírpiac spot- és forwardhozamai (2001. január 9-i adatok alapján)
Spothozamok
  3 hónap 6 hónap 1 év 2 év 3 év 5 év 10 év
Referenciahozamok 11,33 11,11 10,79 10,18 9,63 8,86 7,94
Forwardhozamok
  3 hónap múlva 6 hónap múlva 1 év múlva 2 év múlva 3 év múlva
3 hónapos 6 hónapos 1 éves 1 éves 2 éves
Referenciahozamokból 10,59 9,92 9,57 8,54 7,72
Forrás: ÁKK

Hitelezési boom után lassulás

Az éven túli vállalkozói hitelek decemberre várt állományváltozása az összes kihelyezés növekedését meghaladja. A kisebb bankok főként az első félévre várják a gyorsabb növekedést, a nagyobb bankok folyamatos állományemelést terveznek 2001-ben. Az összes éven túli vállalkozói hitelnövekmény körülbelül kétharmada a nagyobb bankokra jut, ezzel tovább növelik részesedésüket a hosszú lejáratú vállalkozói hitelállományból.

A várakozások szerint a vállalkozói szférának nyújtott éven túli hitelek állománya 23 százalékkal bővül az idén. Ez a mintában körülbelül 250 milliárd forintos növekedésnek felel meg, ha a reprezentációs szintet is figyelembe vesszük, akkor körülbelül 380 milliárd forint növekmény várható a hosszú lejáratú vállalkozói hiteleknél 2001-ben. Ez a tervezett változás azt jelenti, hogy a beruházások banki finanszírozásának növekedési üteme kisebb lesz, mint 2000-ben, de még így is impozáns, 23 százalékos növekedés várható. Ez a terv megfelel a gazdasági növekedés és a beruházások várt ütemének. Ugyanakkor az éven belüli lejáratú költségvetési (állampapírok) kihelyezések, a vállalkozási hitelezés és főként a lakossági hitelezés bővül a leggyorsabban (az éven belüli lejáratú állampapírok vásárlásának 21 százalékos növekedését jelezték).

A vállalkozói szektornak nyújtott éven belüli lejáratú hitelállomány az előrejelzések szerint 18 százalékkal emelkedik ebben az évben, ezen belül a devizahitelezés 20 százalékkal növekszik. A vállalkozói szféra éven belüli hitelezésének változása a minta szerint körülbelül 180 milliárd forint.

A rövid és a hosszú lejáratú vállalkozói hitelezés, valamint a kisvállalkozások hitelállományának tervezett bővítése (a reprezentációs szintet is figyelembe véve) összesen 680 milliárd forintnyi növekedést jelent. 2000-ben több mint 700 milliárd forint volt a vállalkozói hitelállomány bővülése, az idén a megelőző évhez viszonyítva kicsit lassúbb gazdasági növekedéssel és beruházási tevékenységgel összhangban elképzelhető a vállalkozói kör hitelállományának tavalyihoz hasonló nagyságú emelkedése.

A bankok különböző ágakat, tevékenységeket tekintenek a rövid távú kihelyezések preferált területeinek. Egyre többen kívánnak a közepes és a kisvállalkozások finanszírozásával foglalkozni, de ez általában csak a 60 millió forint feletti árbevételű cégeket érinti. Természetesen a szakosított intézmények saját céltevékenységük finanszírozását tűzték ki célul (gépkocsi-finanszírozás, ingatlanfejlesztés, lakossági fogyasztási hitelek stb.), most is szerepel a szálloda és a turizmus, a vállalkozói lakásépítés, valamint az önkormányzatok finanszírozása (ezekhez állami támogatás is nyerhető). A szolgáltatási szektoron belül a legtöbb „szavazatot" a telekommunikáció fejlesztésének finanszírozása kapta. Többen jelölték meg a lakossági hitelezést és jelzáloghitelezést, valamint a már huzamosabb ideje sokat említett projektfinanszírozást. Az infrastruktúrán belül a környezetvédelem és az egészségügy finanszírozása is szerepel, valamint az új szabályozás hatására az egyetemisták, az orvosok és a szellemi szabadfoglalkozásúak finanszírozására is vállalkoznak. Néhány bank speciális projektekhez csatlakozik, főként a kis- és középvállalkozások körében. A közszolgáltatások finanszírozását, erőművi beruházásokhoz való kapcsolódást szintén több bank választotta.

Az eszközoldalon szereplő céltartalékok állománya a banki adatok szerint 10 milliárd forinttal változik. Ez a mintában 13 százalékos növekedést jelent.

Lassuló kamatcsökkenés

A bankok által közölt kamatvárakozások 2001 végére a megelőző év tényleges változásához képest lassuló kamatcsökkenést jeleznek. A várakozások szerint a vállalkozói betéteknél a betéti kamatok 1,1-1,3 százalékponttal mérséklődnek. A hitelkamatok ennél valamivel lassabban csökkennek, 0,9-1,1 százalékpont a várt változás. A hosszabb futamidejű hitelkamatoknál kisebb a várt mérséklődés. A lakossági betéti kamatok változása sokkal szélesebb sávban várható, mint ahogy a vállalkozási betéti kamatoknál ez jelentkezik. A típustól és lejárattól függően 0,4-1,6 százalékpontnyi csökkenés adódhat. A betéti kamatoknál a csökkenés nagyobb része az első félévben jelentkezik, míg a hitelkamatoknál a csökkentés nagyobbik részét inkább a második félévre várják.

A pénzpiaci kamatok (bankközi, aukciós, repo- és referenciahozamok) a banki előrejelzések szerint 1,4-1,7 százalékponttal mérséklődnek az idén. A viszonylag gyorsabb változást a jegybanki kamatoknál (aktív és passzív) feltételezik, év végére 10 százalékos 2 hetes passzív repokamatot várnak. A rövidebb lejáratú állampapírok hozama körülbelül 1,5 százalékponttal mérséklődik, míg a hosszabb lejáratok esetében 1,1-1,4 százalékpontos csökkenést feltételeznek. A bankközi piacon a lemorzsolódás mértékét 1,6 százalékpontra teszik.

A pénzpiaci kamatok terén az összehasonlítás a kisebb és a nagyobb bankok várakozásai között azt jelzi, hogy szinte valamennyi megkérdezett kamat-, illetve hozamfajta tekintetében a kisebb bankok lényegesen alacsonyabb szintet várnak az év végére, mint a nagyobb pénzintézetek. A különbség körülbelül 0,5-0,8 százalékpont. Ez a különbség az inflációs előrejelzésekből is fakad, mivel a kisbankok 2001-re 8,1, a nagybankok 8,8 százalékos inflációt várnak. A GKI Rt. a kereskedelmi banki várakozásoknak megfelelő pénzpiaci kamatokat prognosztizál.

A pénzpiacokon kialakult kamatok és hozamok, valamint az ezekből levezethető implicit kamatok gyorsabb csökkenést jeleznek az idei év első felére, mint ahogy ezt a banki várakozások jelezték.

A rövid és hosszú távú kamatok több mint egy százalékpontos csökkenésére számítanak a másodlagos állampapírpiac szereplői 2001-ben. A referenciahozamok forwardértékei, így a 3 és 6 hónapos hozamok 0,7-0,9 százalékpontos csökkenést jeleznek (áprilisra a jelenlegi 11,3-ról 10,6-ra, illetve júliusra 11,1-ről 9,9 százalékra). Az egyéves hozamnál jövő januárra 1,2 százalékpontos csökkenést feltételez a piac, azaz ez is azt jelzi - változatlan reálkamatszintet feltételezve -, hogy az infláció is várhatóan 1-1,5 százalékponttal változik.

Alig változó kamatrés

A bankok által közölt betéti és hitelkamatok lehetőséget nyújtanak a kamatrés várható változásának vizsgálatára is. A banki adatok alapján az azonos lejáratokhoz tartozó kamatrés az év végére alig, legfeljebb 0,1-0,2 százalékponttal mérséklődik.

A pénzpiaci kamatcsökkenést az infláció is erősen befolyásolja. Számítások szerint idén az előző év azonos hónapjára vetített 12 havi index tavaly decemberhez képest körülbelül 3,0 százalékpontot csökken, ezzel decemberre 7,5 százalék körüli lesz. A kamatok 2000 és 2001 decembere között várhatóan csak mintegy másfél százalékponttal mérséklődnek (az 1 éves állampapír referenciahozama 11,5 százalék volt december végén, és 10 százalék körüli hozamot várnak az év végére).

2001-ben várhatóan módosul a jegybanki politika, úgy tűnik, hogy a gazdasági növekedés érdekében a jegybank kevésbé tartja fontosnak a fogyasztás visszafogását és ezzel együtt a megtakarítások szinten tartását.

A kamatszint jelenleg elfogadható a külföldi állampapír-piaci befektetők számára is, de jelentős forrás nem áramlik Magyarországra. Az államháztartási hiány finanszírozása egyelőre nem okoz problémát, a fejlődés motorjának tekinthető nemzetközi vállalati kör pedig gyakran külső finanszírozást választ beruházásaihoz. Számos jelzés arra utal, hogy ezúttal kissé romló belső és külső pénzügyi mérlegekkel lehet számolni, a gazdasági növekedés viszonylag gyors lesz, de a fizetési mérleg és a GDP-arányos államháztartási hiány is növekszik. A csúszó leértékelés várhatóan befejeződik, azonban az éves leértékelés mértéke és a belföldi kamatszint között már régóta nincs meg a megfelelő oksági kapcsolat.

Az államháztartás hiteligénye nominálisan nő, várhatóan a deficit eléri a GDP 4 százalékát. A pénzpiacon erre rárakódva a költségvetésen kívül kezelt állami eladósodás is jelentkezik, valamint az elindított fejlesztési programok magánberuházás része is hiteligényként jelenik majd meg. Amennyiben a megtakarítások nem emelkednek megfelelően, könnyen lehetséges, hogy feszültség jelentkezik a pénzpiacon, amely a kamatszint emelkedését hozhatja. Bár a jegybanki tartalékráta-csökkentés pótlólagos likviditást jelent, de ez hamarosan „elolvad" a növekvő igények miatt.

Átlagos kamatrések futamidő szerint, %
Súlyozott átlag
  1 hó 3 hó 6 hó Hosszabb lejárat
2000. szeptember
átlag 6,7 7,1 6,2 6,4
szórás 2,0 2,3 1,4 1,8
rel. szórás 0,3 0,3 0,2 0,3
2000. december
átlag 7,0 7,4 6,8 6,9
szórás 1,7 2,2 1,8 2,0
rel. szórás 0,3 0,3 0,3 0,3
2001. június
átlag 7,0 7,3 6,4 6,9
szórás 2,0 2,4 1,4 2,2
rel. szórás 0,3 0,3 0,2 0,3
2001. december
átlag 7,0 7,2 6,4 7,0
szórás 2,0 2,5 1,4 2,3
rel. szórás 0,3 0,4 0,2 0,3

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére