Adós fizess!

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 35. számában (2001. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A végrehajtás hatékonyságán múlik, hogy egy-egy bírósági ítélet írott malaszt marad csupán, vagy a jogosult valóban hozzájut az őt megillető követeléshez. A nemrég módosított végrehajtási törvény talán az eddiginél jobban garantálja majd, hogy az adós tényleg fizessen.

 

A Magyar Közlöny 2000/129. számában jelent meg a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt módosító 2000. évi CXXXVI. törvény, amelynek rendelkezései túlnyomó részben 2001. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

A jelenleg hatályos jogszabály teremtette meg az önálló végrehajtói rendszert, amelyhez sokféle elvárás fűződött, ám nem mindenben tudott megfelelni a kívánalmaknak. A módosítás már mindenképpen időszerű volt, kérdés, hogy a hatályba lépő új szabályozás mennyire tudja hatékonnyá tenni a végrehajtás jelenleg működő rendszerét. Cikkünk a végrehajtást kérő szempontjából vizsgálja a témakört.

A módosítás a végrehajtási eljárások gyorsítására, a végrehajtók rendelkezésére álló eszközök bővítésére, a végrehajtást kérők, főleg a zálogjogosultak érdekeinek védelmére és a végrehajtási eljárások lassítására, akadályozására alkalmazott trükkök kiiktatására irányul. Lényegesen bővíti a végrehajtói kamarák hatáskörét és feladatait, véleményem szerint nem biztosítja ugyanakkor eléggé a feladataikat nem megfelelően ellátó végrehajtók ellenőrzését, felelősségre vonását és végső soron eltávolítását a végrehajtói karból. A sok pozitívum és a néhány, de nem lényegtelen kétely mellett az egész szakma várakozása kíséri a törvénymódosítás hatálybalépését.

Az új rendelkezéseket az alábbi rendszerben tekintjük át:

  1. a végrehajtási eljárást megelőzően alkalmazható intézkedések;
  2. a pénzintézeteknél kezelt összegekre folyó végrehajtás részletesebb szabályozása, illetve új szabályok ezen a területen;
  3. a zálogjoggal biztosított követelések végrehajtását biztosító új szabályok;
  4. az ingatlan-végrehajtás új szabályai;
  5. a végrehajtási eljárások lassítását, akadályozását célzó magatartások ellen védelmet biztosító szabályok, illetve a végrehajtást gyorsító új rendelkezések;
  6. a végrehajtói szervezetre vonatkozó új szabályok.

A végrehajtást megelőzően alkalmazható intézkedések

Előzetes eljárás

A módosítás széles körben lehetővé teszi a végrehajtást kérő számára, hogy a végrehajtási eljárás megindítását megelőzően tájékozódjon az adós vagyoni helyzetéről. Egyidejűleg a végrehajtók egyértelmű jogosítványokat kaptak arra, hogy részükre a közhiteles nyilvántartások adatot szolgáltassanak, ami megszünteti az eddigi bizonytalan helyzetet.

Az előzetes eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a jogosultnak jogerős, vagy előzetesen végrehajtható határozat álljon rendelkezésére, és személyazonosságát a végrehajtó előtt igazolja. Az eljárás lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Adat kérhető a kamarai nyilvántartásokból, a közhitelű nyilvántartásokból (ingatlan, gépjármű stb.) az adós jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozóan.

Az adatok birtokában a végrehajtást kérő eldöntheti, hogy tudja-e vállalni a végrehajtási eljárás költségeit, vagy sem, illetve gyorsíthatja az eljárást azzal, hogy az adatokat már annak kezdetén a végrehajtó rendelkezésére bocsátja. Ha a végrehajtást kérő azt igényli, a végrehajtó a jogszabályi rendelkezésekről és az eljárás menetéről is tájékoztatást ad.

Azonnali beszedési megbízás

Amellett, hogy az adós bankszámlaszámának beszerzése jóval egyszerűbb lesz, ha az új szabályok hatályba lépnek, az azonnali beszedési megbízás benyújtása és a beszedési megbízás eredménytelenségének a bíróság előtti igazolása bonyolultabbá válik.

A módosítás szerint valamennyi, a cégnyilvántartásban szereplő gazdálkodó szervezet bankszámlaszámát a cégnyilvántartás fogja tartalmazni. A számlaszámokat legkésőbb a törvény hatálybalépését követő egy év alatt a cégbíróság szerzi be hivatalból.

Ha a számlaszám mégsem állna a végrehajtást kérő rendelkezésére, a végrehajtást megelőzően benyújtott kérelmére a bíróság felhívja az adóhatóságot a számlaszám közlésére. (A bíróságok gyakorlata ebben a kérdésben eddig eltérő volt, egyes bíróságok a megkereséshez megkövetelték a végrehajtási kérelem benyújtását, mások már a jogerős határozat alapján elvégezték a megkeresést. Az új szabályból egyértelmű, hogy arra már a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően sor kerülhet.)

Új rendelkezés az azonnali beszedési megbízás benyújtásához kapcsolódóan, hogy a benyújtással egyidejűleg a jogosultnak nyilatkoznia kell a behajtást végző pénzügyi intézménynek (vagyis saját bankjának) arról, hogy nincs folyamatban végrehajtási eljárás a követelés behajtása iránt, nem terjesztett elő végrehajtási kérelmet, illetve annak alapján követelése nem nyert kielégítést.

Amennyiben a követelést nem sikerült azonnali beszedési megbízás útján behajtani, a végrehajtás csak akkor rendelhető el, ha a végrehajtást kérő igazolja a bíróság felé, hogy nem kérte a beszedési megbízás további függőben tartását a pénzintézettől, és megjelöli, hogy a pénzintézet milyen összegben teljesítette a megbízást.

Az azonnali beszedési megbízásban részt vevő számlák

Nem teljesen egyértelműek a jogszabály rendelkezései arra vonatkozóan, hogy az azonnali beszedési megbízás milyen számlákon keresztül bonyolítható le. Az azonnali beszedési megbízás benyújtásának feltétele ugyanis - többek között -, hogy a jogosult - a lakás-előtakarékossági számla kivételével - bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi bankszámlával rendelkezzen.

A megfogalmazásból az tűnik ki, hogy míg azonnali beszedési megbízást benyújtani csak pénzforgalmi számla terhére lehet, az azonnali beszedési megbízás kedvezményezettje nem csak pénzforgalmi bankszámla (vagyis lakossági bankszámla is) lehet. Ugyanakkor a pénzforgalomról szóló hatályos 6/1997. MNB rendelkezés 10. § (11) bekezdése úgy rendelkezik, hogy lakossági bankszámla javára, illetve terhére nincs helye azonnali beszedési megbízás benyújtásának. Ez a rendelkezés változatlan maradt.

Álláspontom szerint így a fenti megfogalmazás ellenére lakossági bankszámla javára és terhére is változatlanul a bíróság által hozott átutalási végzéssel rendelhető el pénzfizetés.

A végrehajtási kérelemhez szükséges adatok

A végrehajtás megindítását megelőző kérdés az adós személyi adatainak beszerzése. A végrehajtási lap kiállításának feltétele ugyanis, hogy a végrehajtást kérő közölje minimálisan az adós anyja nevét, születési idejét, illetve cégjegyzékszámát. A rendelkezés teljesen indokolt, hiszen több esetben előfordult, hogy a végrehajtási eljárás azonos nevű más személy, és nem az adós ellen indult meg.

Abban az esetben, ha az eljárást peres eljárás előzte meg, az adatok közlése általában nem is jelent problémát, hiszen a Polgári perrendtartás (Pp.) szabályai szerint a peres eljárás során a bíróság beszerzi a végrehajtás elrendeléséhez szükséges adatokat. A fizetési meghagyás kibocsátásának azonban nem feltétele ezeknek az adatoknak a beszerzése, így a fizetési meghagyás jogerőre emelkedhet úgy, hogy a jogosult kizárólag a kötelezett nevét és lakcímét ismeri. Ilyen esetben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ában foglalt rendelkezések alapján szerezhetők be az adós adatai.

A végrehajtási kérelem előterjesztése

Ha a végrehajtási eljárás lefolytatása az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik, a végrehajtási kérelem a végrehajtónál is előterjeszthető, aki azt továbbítja a végrehajtást elrendelő bírósághoz. Ez a rendelkezés nem mentesíti a végrehajtást kérőt a hiánypótlási kötelezettség alól.

A végrehajtási kérelmeket eggyel több példányban kell benyújtani mint eddig, mert egy példány a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarához kerül, ahol azokról nyilvántartást kell vezetni.

A végrehajtási eljárást gyorsító rendelkezések A végrehajtó jogosultsága a személyazonosság igazolására A végrehajtó felszólítására az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő más személyek kötelesek személyazonosságukat igazolni. Ennek megtagadása esetén a végrehajtó igénybe veheti a rendőrség közreműködését. A hatályos Vht.-ből ez a rendelkezés hiányzik, ami a végrehajtót intézkedése során lehetetlen helyzetbe hozza. Betekintés a nyilvántartásokba A végrehajtó jogosultságot fog kapni arra, hogy az adóhatóságtól, a tb-től, az illetékhivataltól, a földhivataltól, az ingó zálogjogi nyilvántartásból, a hajólajstromból, a kamaráktól és más szervektől adatokat kapjon az adós személyére, jövedelmére, vagyonára, vagyontárgyaira vonatkozóan. A cégnyilvántartásból az adós cégtulajdonosi minőségére, illetve cégjegyzési jogosultságára, felügyelőbizottsági tagságára vonatkozóan is kaphat adatot a végrehajtó. A módosítás kötelezettségként írja elő, hogy a végrehajtók az ingatlan-nyilvántartással számítógépes kapcsolatot létesítsenek. Valamennyi említett rendelkezés a végrehajtási törvény lényeges hiányosságait pótolja. Rendbírság 500 000 forintig terjedő rendbírság szabható ki az adóssal, illetve más közreműködésre kötelezett szervezettel, személlyel szemben, ha a jogszabályban előírt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, illetve a végrehajtót sértő, vagy munkáját akadályozó magatartást tanúsítanak. A rendbírság kiszabását a végrehajtó indítványozza a bíróságnak az arra okot adó eseményeket rögzítő jegyzőkönyv megküldésével. A rendbírság kiszabható a jogi személlyel és annak vezetőjével, illetve intézkedésre jogosult tagjával szemben is. Ellenőrzési jog a munkáltatónál A munkabérre vezetett végrehajtás esetén a végrehajtó a helyszínen ellenőrizheti, hogy a munkáltató betartja-e a végrehajtás szabályait. Soronkívüliség A végrehajtási eljárások számára a tervezet az egyéb hatósági eljárásokban soronkívüliséget biztosít. Soron kívül jár így el a perbíróság a végrehajtás korlátozása, megszüntetése iránti perekben, és abban az esetben, ha biztosítási intézkedés iránti kérelmet terjesztenek elő, illetve a földhivatal a végrehajtási jog bejegyzése során. Összefonódás A Ptk. zárórendelkezései kibővülnek az összefonódás fogalmának meghatározásával. A módosítás minden olyan esetben, amikor a végrehajtási eljárás kijátszásának a gyanúja felmerülhet, igyekszik kizárni, hogy ez összefonódásban lévő gazdasági társaságokon, illetve hozzátartozói viszonyban lévő személyeken keresztül megtörténhessen.

A pénzintézeteknél kezelt összegek

Végrehajtás alá vonható követelések

Az adóst bármilyen címen megillető pénzkövetelésre - csekély kivétellel - végrehajtást lehet vezetni. Végrehajtás alá vonható a devizában fennálló követelés, a korábban mentességet élvező takarékbetét.

Több tulajdonos számlája a bármelyikükkel szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható. Végrehajtható a lekötött betét és a lakás-takarékpénztárnál az adós javára kezelt összeg is.

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatókról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényben szabályozott ügyfélszámla is a követelés fedezete. (Ezen a számlán általában csak a befektetési szolgáltatással kapcsolatos pénzforgalom bonyolítható.) Amennyiben az adóst megillető dematerializált értékpapírra folyik a végrehajtási eljárás, a befektetési szolgáltató zárolt alszámlára helyezi az értékpapírt, és az abban megtestesült követelés is a végrehajtási eljárás fedezete lesz.

Végrehajtás alól mentes követelések

A hitelezők védelmét szolgálja az a rendelkezés, mely szerint az óvadékként kezelt pénzösszeg, takarékbetét, értékpapír az ügylet fennállása alatt csak az abból eredő követelés kielégítésére fordítható.

Mentes a végrehajtás alól a pénzintézetnél kezelt, természetes személyt megillető összegből származó követelés, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő havi összegben.

Továbbra sem vonható végrehajtás alá a magánnyugdíjakról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. tv. 5. § f) pontjában foglaltak szerint az egyéni számla és a szolgáltatási tartalékok, valamint a hozzájuk tartozó biztonsági tartalékok a magánnyugdíjpénztár tagjával, illetve a pénztárral szemben folytatott végrehajtási eljárás során.

Mentes a végrehajtás alól az önkéntes nyugdíjpénztár tagjának számláján elhelyezett összeg az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. tv. 13. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján.

A végrehajtó által benyújtható azonnali beszedési megbízás

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a végrehajtók a követelések lefoglalásának általános szabályai szerint vezetnek végrehajtást a pénzintézeteknél kezelt összegekre. A pénzintézetek egy része különböző, nem túl meggyőző okfejtésekkel vitatta, hogy a náluk kezelt pénzösszegek olyan követelések lennének, amelyek ezen szabályok alapján lefoglalhatók.

A módosítás feljogosítja arra a végrehajtót, hogy a végrehajtói letéti számla javára azonnali beszedési megbízást nyújtson be az adós bankszámlája ellen, ami egyértelmű szabályozást ad a helyzetre.

Amennyiben a pénzintézet nem ismeri el, hogy az adóst megillető pénzösszeget kezeli, vagy a megbízást nem teljesíti, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a követelés behajtása iránt.

Abban az esetben, ha az adós elévülésre hivatkozik, a pénzintézet köteles a megbízásban szereplő összeget átutalni és a végrehajtót a kifogásról értesíteni, aki a végrehajtást elrendelő bírósághoz terjeszti be döntésre az ügyet.

A zálogjogra vonatkozó új szabályok

Komoly hiányossága a hatályos végrehajtási törvénynek, hogy nem védi megfelelően a végrehajtási eljárásban végrehajtást kérőként részt nem vevő zálogjogosultak érdekeit. Az ingón fennálló zálogjog jogosultjának lehetősége van ugyan elsőbbségi igénye bejelentésére, de az ingatlanjelzálog-jogosult igényének érvényesítésére vonatkozóan a törvény semmiféle rendelkezést nem tartalmaz.

Előfordulhat, hogy a zálogjogosult első ízben akkor szerez tudomást arról, hogy a zálogjogával terhelt ingatlan ellen végrehajtási eljárás folyik, amikor a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatot kézhez kapja. Ha azonnal bírósági eljárást indít és szerencséje van, akkor az eljárás olyan időben fejeződik be, hogy részt tud venni a végrehajtási eljárásban. Ellenkező esetben az árverési vevő tehermentesen megszerzi az ingatlant, és a zálogjog elenyészik. Ezek a szabályok lehetővé teszik, hogy az adós rosszhiszeműen kijátssza a zálogjogosultat.

A zálogjogosult értesítése

A módosítás mind az ingón, mind pedig az ingatlanon fennálló zálogjog esetében kötelezővé teszi a végrehajtó részére, hogy haladéktalanul értesítse a zálogjogosultat a végrehajtási eljárás megindulásáról, akinek az értesítés kézhezvételét követően 8 nap áll rendelkezésére, hogy kérelmet terjesszen elő a bíróságnál a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódásának engedélyezésére.

A kérelmet a bíróság kézbesíti a végrehajtást kérő és az adós részére, akiknek nyilatkozniuk kell arról, hogy elismerik-e és milyen összegben a követelést. A nyilatkozattételre ugyancsak 8 nap áll rendelkezésre. Nem lehet vitatottnak tekinteni a követelést, ha azt közokiratba foglalták. A kérelem beérkezését követően a bíróság 3 munkanapon belül végzéssel felfüggeszti a végrehajtást.

A zálogjogosult bekapcsolódásának engedélyezése

Amennyiben az adós, illetve a végrehajtást kérő nem vitatta a zálogjogosult követelését, vagy vitatták, de állításukat nem tudták valószínűsíteni, a bíróság végzéssel megállapítja, hogy a zálogjogosult kielégítési joga megnyílt, és engedélyezi a zálogjogosultnak, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjon.

A követelés érvényesítése perrel

Ha a zálogjogosult követelését az adós, illetve a végrehajtást kérő nem ismerte el, a bíróság azt végzéssel elutasítja. A kézbesítéstől számított 8 munkanapon belül a zálogjogosultnak igazolnia kell, hogy megindította a pert követelése érvényesítésére. Ellenkező esetben a bíróság megszünteti a végrehajtási eljárás felfüggesztését, és az eljárás tovább folyik.

Végrehajtás ingatlanra

Csak örömmel lehet üdvözölni a jogalkotó törekvését, hogy megkíséreli felszámolni a "jog zsoldosai" által előszeretettel alkalmazott kiskapukat, és végre egyértelmű szabályozást találunk arra vonatkozóan, hogy az elárverezett ingatlanból a benne lakó személyeknek ki kell költözniük. Az a helyzet, hogy a kiköltözési kötelezettségre a jelenleg hatályos végrehajtási törvény nem tartalmaz szabályozást, egymásnak ellentmondó bírósági döntések megszületését eredményezte, és bizonytalanságot keltett az eljárások résztvevőiben.

Haszonélvezet

Mivel a jelenlegi szabályok szerint a haszonélvezet az egyik olyan jog, ami az ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát is terheli, az adósok gyakran próbálják haszonélvezet alapításával kivonni az ingatlant a végrehajtás alól. Annak sincs akadálya, hogy azt jogi személy javára alapítsák.

Eddig is megvolt ugyan a lehetőség, hogy fedezetelvonó szerződésként a végrehajtást kérő megtámadja ezt a megállapodást, a peres eljárás azonban hosszadalmas, és eredménye kétséges. A módosítás egyértelműen kimondja, hogy a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve - nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.

Indokolt lett volna ugyanakkor annak kimondása, hogy a haszonélvezet akkor sem terheli az ingatlant, ha a végrehajtási eljárás megindulását követően létesítették, hiszen ebben az időpontban az adós már rosszhiszeműnek tekinthető, ha olyan szerződést köt, amellyel ingatlanát a végrehajtás alól elvonja.

Árverés, nyilvános pályázat

A módosítás általában is igyekszik soronkívüliséget biztosítani a végrehajtási eljárás számára az egyéb eljárások során, de ezen belül is kiemelten rövid határidőket állít fel az ingatlan- végrehajtásban. Ha a végrehajtási lap tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó 3 munkanapon belül köteles intézkedni az ingatlan lefoglalása iránt, és a végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatal is soron kívül köteles elintézni. Ha a végrehajtó később szerzi be az ingatlan adatait, az adatok beszerzésétől számított 3 napon belül köteles intézkedni a lefoglalás iránt.

A lakóingatlan becsértéke - a második árverésen - ha az adós egyetlen lakóingatlanáról van szó, és lakóhelye ebben az ingatlanban van és volt a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is, a becsérték 70 százalékáig szállítható le, egyéb ingatlanok esetében annak 50 százalékáig.

Új értékesítési formaként bevezetik az ingatlan nyilvános pályázat útján való értékesítését, amely talán több vevő részvételét teszi majd lehetővé, de várhatóan nem hoz igazi áttörést.

Beköltözhető, illetve lakott állapot

Fő szabály szerint az ingatlant beköltözhető állapotban kell árverezni, és a benne lakó személyek azt 30 napon belül kötelesek elhagyni. Ennél hosszabb határidő áll rendelkezésükre, ha a végrehajtó hosszabb teljesítési határidőt állapít meg a vételár megfizetésére, vagy ha a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági ítéletben állapított meg hosszabb határidőt a bíróság. A végrehajtási eljárás során lakóingatlan esetén annak elhagyására egy ízben, legfeljebb 6 hónap időtartamra kérhető halasztás. Amennyiben a bent lakó személyek határidőben nem költöznek ki az ingatlanból, végső soron a rendőrség közreműködésével üríti ki az ingatlant a végrehajtó.

Nem köteles kiköltözni a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött érvényes bérleti szerződés alapján az ingatlanban lakó bérlő. (Ez a megállapodás sem érvényes azonban, ha azt a zálogjogosulttal kötött ellenkező tartalmú megállapodásban foglaltak ellenére kötötték.)

Nem köteles kiköltözni az ingatlanban lakó haszonélvező. (Kivéve természetesen a fent említett eseteket, amelyek esetén a haszonélvezeti jog nem terheli az új tulajdonos tulajdonjogát.)

Lakottan értékesítik az ingatlant, ha

  • az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
  • ha az ingatlanban az adós egyenes ági felmenője lakik, lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben az ingatlanban volt, és az adós az ingatlant tőle ingyenesen szerezte.

Nincs továbbá akadálya természetesen a lakott állapotban történő árverezésnek, ha azzal valamennyi végrehajtást kérő egyetért, illetve az adós és a végrehajtást kérők abban megállapodtak.

Frank Edit
A végrehajtói szervezet Az eljáró végrehajtó Egyértelmű illetékességi szabályokat találunk a jogszabályban arra vonatkozóan, hogy mikor melyik végrehajtó jár el. Bevezetik az ügygazda végrehajtó fogalmát, aki az eljárást megkezdi, és akihez a végrehajtást kérőnek a költségelőleget be kell fizetnie. Ez a végrehajtó az ország egész területén végezhet ingatlanra végrehajtást, míg az egyéb cselekményeket saját területén végezheti el. Amennyiben másik végrehajtó eljárása válik szükségessé, az ügygazda továbbítja a megkeresett végrehajtó részére az iratokat. A díjjegyzéket az ügygazda végrehajtó állítja ki, és a megkeresett végrehajtónak továbbítja a részére járó díjat. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara A módosítás lényegesen bővíti a kamarák hatásköreit, és gyakorlatilag elveszi a megyei bíróságok elnökeinek ellenőrzési jogkörét az eljárások törvényességével kapcsolatban. A megyei bíróságok elnökei eszerint kizárólag fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezhetik a kamaránál, de nincs ahhoz joguk, hogy egyes végrehajtók jogszabályellenes tevékenysége, mulasztása esetén intézkedjenek. Az Igazságügyi Minisztériumnak kizárólag törvényességi felügyeleti jogköre marad a kamarák fölött, ami gyakorlatilag normakontrollt jelent. Eszerint az igazságügy-miniszter jóváhagyja a kamarák szervezeti és működési szabályzatát, ellenőrzi a szervezeti és működési szabályzat, illetve a kamara által kiadott iránymutatás jogszabályba ütközését, ellenőrzi a kamarai határozat jogszabályba, illetve szervezeti és működési szabályzatba ütközését. Amennyiben a törvényességi eljárás lefolytatására okot lát, felhívja a kamarát a törvényellenes helyzet megszüntetésére, amennyiben a kamara e felhívásnak nem tesz eleget, végső soron bírósági eljárást indíthat ellene. E szabályok rendkívül nagyfokú önállóságot biztosítanak mind a végrehajtók, mind pedig a kamarák részére. Az, hogy az új végrehajtási szabályok hogyan fognak működni, a végrehajtói szervezeten múlik. Pillanatnyilag nagyon sok igazán jó végrehajtó működik az ország területén, de sokan vannak a végrehajtói testületben, akik többéves hátralékukat a mai napig sem tudták ledolgozni, és sok esetben jogszabálysértő gyakorlatot folytatnak. Ezekkel a végrehajtókkal szemben az új szabályok szerint csak az egyedi ügyekben igénybe vett jogorvoslatok alkalmazhatók, ami tartós jogszabálysértő gyakorlat esetén nem megfelelő eszköz. Tekintve, hogy a kamarák tagjai, vezetői a végrehajtók közül kerülnek ki, közöttük érdekközösség áll fenn. Ha a kamarák nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelően élni megnövekedett jogköreikkel, nem lesz olyan eszköz a végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselők kezében, amivel a jogszerű működést kikényszeríthetnék. A megyei bíróságok elnökeinek eddigi felügyeleti jogköre nem korlátozta a végrehajtókat, és biztosított némi - az egyedi ügyeken túlmutató - ellenőrzést a tevékenységük felett. Kérdés továbbá, hogy a pillanatnyilag csekély apparátussal rendelkező kamarák a törvénymódosítás hatálybalépéséig fel tudnak-e készülni új feladataikra. Számítógépes nyilvántartás A kamarának számítógépes nyilvántartást kell vezetnie azokról a szervezetekről, amelyek ellen a végrehajtás eredménytelen volt. A nyilvántartásból kérelemre, díjfizetés, valamint az adatkérés céljának és jogalapjának igazolása mellett bárki részére adható felvilágosítás. Cégnyilvántartásba bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező végrehajtói iroda Új szervezeti forma a cégnyilvántartásba bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező végrehajtói iroda, amelyre a társasági törvénynek a kft.-re vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az ilyen irodának nem végrehajtó, külföldi, illetve jogi személy tulajdonosa is lehet. A taggá válásra kamarai engedély és az Igazságügyi Minisztérium vizsgálata után kerülhet sor. Ezek a rendelkezések a törvénymódosítás többi részétől eltérően csak 2002. január 1-jén lépnek hatályba. Az új társasági forma megteremtésére a jogszabály alkotóit valószínűleg az ösztönözte, hogy az új feladatok, a nyilvántartások vezetése stb. jelentős tőkebevonást igényelnek a végrehajtóktól, ami ebben a formában a végrehajtói szervezeten kívüli tőke megjelenését is lehetővé teszi. A szándék érthető, de aggályokat vet fel, hogy ezen a területen, ahol a legfontosabb követelmény a feddhetetlenség és a törvényesség megőrzése, olyan "vállalkozók" jelennek meg, akiknek tevékenysége során ezek az elvárások nem garantáltak. Ijesztő, de eléggé valószínű lehetőség például, hogy azok az őrző-védő szolgálatok, amelyek több botrányba fulladt önbíráskodási ügyben feltűntek, és sok esetben köztudomásúan bűnöző körökhöz kapcsolódnak, elkezdenek érdeklődni e "rokon" szakma iránt.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére