A PHARE-tól az erdőt

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Uniós források kiaknázása

Megjelent a Cégvezetés (archív) 35. számában (2001. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az elmúlt tíz évben a magyarországi kis- és középvállalatok mintegy 80 millió euró támogatásban részesültek a PHARE-programból, amelynek egyik eredeti célja a magánvállalkozások ösztönzése volt. A csatlakozási tárgyalások előrehaladtával Brüsszel a tagjelöltek közösségi életre történő felkészítésére helyezi a hangsúlyt. Ez amellett, hogy érinti az Európai Unióból származó források szerkezetét, magyarországi elosztórendszerét, az uniós támogatásokra aspiráló itteni vállalkozókat sem hagyhatja hidegen. Ők ugyanis a jövőben csak úgy érhetnek célba, ha jelenlegi forrásszerzési technikáikat a jóval szigorúbb uniós elvárásokhoz igazítják.

 

Az Európai Közösség eredetileg a lengyel és a magyar gazdaság újjáépítésére, a társadalmi modernizáció elősegítésére szánta az 1989 decemberében elindított PHARE-t (a betűszó a Poland and Hungary - Assistance for the Reconstruction of the Economy elnevezést rejti). A menet közben a legnagyobb közép- és kelet-európai segélycsomaggá terebélyesedett program - amelynek keretéből Magyarország 1999 végéig nagyjából egymilliárd eurónak megfelelő vissza nem térítendő támogatást kapott - egyik kezdeti célja a magánvállalkozások indirekt ösztönzése volt.

A PHARE-pénzekből a magyarországi kis- és középvállalatok (kkv-k) fejlesztésére az elmúlt tíz évben mintegy 80 millió euró jutott. Az összeget a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) a helyi vállalkozói központokból és azok alirodáiból álló, az ország egészét lefedő hálózatának közvetítésével tette hozzáférhetővé, a hazai társfinanszírozásból származó forrásokkal kiegészítve. A PHARE-nál jóval kisebb a bilaterális kormányközi segélyprogramok költségvetése. Az ezek keretében megvalósított projektek során - kevés kivétellel - a magyarországi kedvezményezett nem a készpénzt, csak a megítélt szolgáltatást, esetleg eszközt kapja meg. A programok leggyakoribb formája az általában jogharmonizációs feladatokhoz, illetve az ezekkel járó intézményfejlesztéshez kapcsolódó szakértői segítség. Eszközbeszerzésre legfeljebb a szakmai segítséget adók igényei szerint van lehetőség. A bilaterális programok esetében a kkv-k akkor pályáznak eséllyel, ha már rendelkeznek valamilyen kapcsolatrendszerrel a donor országban, hiszen a projektek tartalmát és eljárási rendjét ott határozzák meg. Jelenleg nemigen fut ilyen program, a holland gazdaságfejlesztési kezdeményezés is elsősorban az egyes szektorok kormányzati együttműködését támogatja.

Az EU és Magyarország vállalkozásai*
Mutató   Mikro Kis Közepes Nagy Összes

A cégek száma (E db)

EU

18 040

1 130

160

40

19 370

Mo. 605 22 6 2 634

Foglalkoztatottak száma (E fő)

EU

38 360

21 320

14 870

38 680

113 230

Mo. 1 040 405 551 941 2 937

Átlagos méret (fő)

EU

2

20

90

1 035

6

 

Mo.

2 18 92 471 5

Árbevétel/cég (M ECU)

EU

0,2

3,0

16,0

175,0

0,8

 

Mo.

0,04

0,9

3,5

33,2

0,13

Hozzáadott érték/ fő (1000 ECU/fő)

EU

30

40

50

55

40

Mo. 3,4 6,6 12,7 18,1 10,3
* 1998-ban
Forrás: Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet, The European Observatory for SMEs 2000 Sixth Report

Az ötlettől a szerződésig

A rendelkezésére bocsátott keret alapján az MVA a helyi vállalkozói központokkal együttműködve kialakítja a részletes támogatási programokat, meghirdeti a pályázatokat, majd megköti a szerződéseket a nyertesekkel. Az irodák finanszírozási és egyéb tanácsadással, valamint technikai támogatással segítik azokat, akik fejlesztési elképzeléseikkel, többé-kevésbé kidolgozott terveikkel fordulnak hozzájuk.

Az ötlettől annak megvalósításáig vezető út legfőbb buktatója a hazai kkv-k esetében is a saját források szűkössége, hiszen pénzügyi háttérük sokszor legfeljebb az életben maradásukhoz elég. A külső források bevonása nemcsak nehéz, de kényszerpályára is viheti a vállalkozást, amelyik akár bele is bukhat a kalandba. Ha egy-egy fejlesztési elképzelés meghaladja a saját erőt, külső lehetőségek után kell nézni, ám ezek kiaknázása korántsem egyszerű. Az MVA tanácsadói "felmérik" a vállalkozót, tevékenységét, elképzelését, majd - hacsak nem találják kivitelezhetetlennek az ötletet - segítenek a támogatás feltérképezésében.

ELŐCSATLAKOZÁI ALAPOK Jelentős az a támogatás, amelyet az EU az úgynevezett előcsatlakozási alapok révén biztosít a magyar termelőknek, vállalkozóknak. Ezek egyike a SAPARD segélyprogram, aminek fő célja a csatlakozásra váró államok agrárgazdaságának afféle "felzárkóztatása". Az Unió 1999-es árakon számolva 2000 és 2006 között évente 38,054 millió euró (10 milliárd forint) vissza nem térítendő segélyt bocsát a magyar állam részére (a további 9 társult tag közép-európai állam szintén kap kisebb-nagyobb összegeket). A pénz 60 százalékát agrárcélokra, 40 százalékát vidékfejlesztésre kell fordítani. A program hazai koordinátora a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), amely külön irodát állított fel e tevékenység ellátására. A minisztériumnak évente kell számot adnia a teljesítésekről, a fel nem használt pénz elvész. Konkrétan évi 3,5-3,5 milliárd forint juthat mezőgazdasági üzemekhez beruházásokra, illetve mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztésére. A környezetkímélő és a vidék arculatát megőrző agrártermelési módszerek elterjesztésére 0,5 milliárd, a több lábon állást, alternatív jövedelemforrások megteremtését biztosító gazdasági tevékenységek kifejlesztésére pedig 2 milliárd forintot szánnak. További 1-1 milliárd forint jut termelői csoportok létrehozására és a vidéki infrastruktúra fejlesztésére, 0,2-0,2 milliárd pedig a szakmai oktatás fejlesztésére és a SAPARD megvalósításához szükséges technikai segítségre, ellenőrzésre és népszerűsítésre. Végül 1 milliárdot szánnak a falvak helyreállítására és fejlesztésére, a vidéki örökség megőrzésére. (Mint látható, a célok meglehetősen szerteágazók, így sokféle tevékenység "begyömöszölhető" az alap keretei közé.) A hazai vállalkozók közvetlenül az agrárcélú forrásokért pályázhatnak, mégpedig várhatóan az FVM 19 megyei hivatalánál (előzőleg a nemzeti támogatások mintájára ezekben fogják meghirdetni a konkrét programokat). Úgy tűnik, a szétosztásnál megyei, regionális kvótákat nem határoznak meg, tehát mindenki mindenhonnan egyenlő eséllyel indulhat. A vidékfejlesztési összegekért a kistérségek folyamodhatnak. A SAPARD egy-egy jövedelemtermelő vállalkozói projekt megvalósításához minimum 50 százalék saját erőt ír elő, ami azonban akár élőmunka, nyersanyag vagy alapanyag is lehet. A másik 50 százaléknyi támogatásnak csak háromnegyede származhat az előcsatlakozási alapból, a fennmaradó negyedet a magyar költségvetésnek kell állnia.

Az elképzelés akkor válik megvalósíthatóvá, ha a célok és az azokhoz vezető eszközök, az ehhez rendelt saját és külső források egyértelműen definiáltak - a próbálkozó már a kezdet kezdetén a projektmenedzsment világában találja magát. A támogatás megszerzését nem lehet a rögtönzőképességre bízni, a donorok általában kemény feltételekhez kötik adományaikat, amelyek folyósítását a fejlesztés megkezdéséhez időzítik. A szerződést természetesen korábban megkötik, pénzt viszont csak akkor adnak, ha a projekt "sínen van". A támogatások tehát jórészt úgy működnek, hogy a vállalkozó előfinanszírozza a saját tevékenységét, amit a támogató a fejlesztés egyes szakaszainál részben, a projekt lezárultával pedig teljes mértékben kompenzál.

STRUKTURÁLIS ALAPOK Nemcsak az "outsiderek", de az őshonos kkv-k sem folyamodhatnak közvetlenül uniós szubvenciókért, azokat ugyanis Brüsszel vagy ágazati, illetve regionális operatív programokra osztja szét, vagy a vállalkozásokat segítő intézmények szubvencióján keresztül valósítja meg elképzeléseit. A vállalkozók az EU strukturális alapjaiból akkor remélhetnek pénzt, ha a projektjeik illeszkednek régiójuk fejlesztési programjába, és a kiírásnak megfelelő pályázatot nyújtanak be. A tagállamok külön-külön működtetnek kkv-fejlesztési rendszereket, ezek közösségi szintű koordinációja azonban nem jellemző. A kkv-k nemzetközi együttműködésének elősegítését kiemelten kezelő harmadik Többéves Programban olyan kezdeményezések kaptak helyet, mint például az évente két szakmai kiállítás és vásár megrendezését lehetővé tevő Europartneriat, a kisvállalkozások nemzetközi együttműködésének előmozdítására szolgáló Interprise, a nemzetközi beszállítói munkakapcsolatok kialakulását támogató IBEX, vagy a partnerkereső hálózatok (BRE, BC-Net) és az információs intézmények (Euro Info Központok). Ezek közül az Europartneriat, az Interprise, az IBEX és az Euro Info Központok - pályázatok útján - Magyarország számára is nyitottak.

Stációk a folyósításig

A folyósításig hosszú út vezet, a kedvezményes hitelektől a speciális szubvenciókig terjedő skálán mozgó támogatásokat előbb meg kell szerezni. Az első mérföldkő egy megfelelően felépített kérelem vagy pályázat, attól függően, hogy a vállalkozó mely forráslehetőség(ek) mellett teszi le a voksát. A választás függ a tevékenységi körtől, az adott elképzelés jellegétől, de a saját erőtől is.

Az utóbbi időben Magyarországon is egyre elterjedtebb a pályázati rendszer, ami az EU-ban a támogatások elnyerésének szinte kizárólagos formája (lásd keretes írásunkat).

ALAPOS SZÁMOK Magyarország az elmúlt tíz évben összesen 1 milliárd euró támogatást kapott az Európai Unió (EU) PHARE-programja keretében. Az újabb programokkal - a SAPARD és az ISPA - együtt ez az összeg 2000-ben már évi 250 millió euróra nőtt, s további bővülésre van kilátás. Az uniós források talán legismertebbike a részben a PHARE-ból finanszírozott mikrohitelprogram. Az Unió által 1992 óta nyújtott források mellett a másik két finanszírozó a gazdasági és a földművelésügyi tárca. E három intézmény 2000-ben együtt 2,6 milliárd forintnyi friss tőkével járult hozzá a mikrohitelek megújításához. Ennek keretében júliustól az eddigi 1,3 millióról 3 millió forintra emelték az egy szerződésre jutó hitelösszeget (amit még a kisvállalati kölcsönprogram is kiegészít). Az emelés időszerűségét bizonyítja, hogy 2000. július és október közt 639 vállalkozó vett fel mikrohitelt, átlagosan másfél millió forint összegben. A teljes folyósítás ebben az időszakban 956 millió forintot tett ki 639 vállalkozó számára, miközben 1999-ben egész évben csak 1,6 milliárd forintot helyeztek ki ily módon 1523 vállalkozónak. u A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és a helyi vállalkozói központok (hvk-k) által koordinált mikrohitelalap teljes (a PHARE-pénzekkel együtt számított) forrása a hírek szerint 2001 végére elérheti a 12 milliárd forintot. A hiteltörlesztéseket követően az alap egyébként "visszaforgató" intézményként működik, így lehetőség van újabb kihelyezésekre.

A sikerrel kecsegtető pályamű kulcsa a jól megkomponált üzleti terv, amihez elengedhetetlen a tenderdokumentáció alapos áttanulmányozása. A tervnek tartalmaznia kell a pontosan behatárolt, a kiírási feltételekkel összhangban lévő fejlesztési célokat, az ezek által létrejövő termékek, szolgáltatások előnyeit, a középtávú eredményterveket és a jövedelmezőségi számításokat (cél- és lehetséges piacok, valamint azok kockázatai; várható ráfordítások és bevételek stb.), a versenytársak elemzését, a szükséges hatósági engedélyeket, a megvalósítás egyes lépéseit és az ezekhez tartozó költségek forráshátterét, s hogy utóbbit a vállalkozó időben prezentálni tudja. A legtöbb esetben igazolni kell megfelelő saját erő meglétét, azt, hogy a pályázónak nincs köztartozása, van viszont olyan ingó vagy ingatlan vagyontárgy a tulajdonában, ami fedezi a kért támogatást. Mindezt szabatosan, tömören és érthetően kell megfogalmazni, amiben komoly segítséget jelenthet, hogy a pályázatok többségénél speciális adatlapot alkalmaznak. Az eljárási díj befizetése után - ami általában az igényelt összeg egy százalékát sem éri el - lehet várni a postást.

A támogatást mindig megelőzi a szerződés megkötése, a folyósítás ütemezése pedig leginkább a projekt menetéhez igazodik. Az MVA például vagy a projekt lezárultát követően fizet, vagy 30-35 százaléknyi előleget ad, és a maradékot a folyamat végén tudja le. (A PHARE-pénzek esetében lehet előleget adni, sőt, közbülső teljesítésre is szabad fizetni.) Menet közben felmérik a projektet, annak menedzselését, megnézik, a tervezet szerint alakul-e a pénzügyi elszámolás. A támogatást akkor folyósítják, ha mindent rendben találnak, ellenkező esetben leállítják a kifizetést.

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS KÖZLEKEDÉS Hasonlóan a SAPARD vidékfejlesztési részéhez, csak közvetett forrást jelent a magyar vállalkozóknak az EU másik előcsatlakozási alapja, a környezetvédelmi és közlekedési fejlesztésekre hivatott ISPA. A pályázók itt ugyanis önkormányzatok, állami szervezetek, amelyeknek - beadványuk elbírálásától függően - a projekt 50-70 százalékát saját erőből kell állniuk. Ők azonban nyilvánvalóan privát alvállakozókat bíznak meg a kivitelezéssel. Így egy-egy pályázat elnyerése az érintett helyi vagy országos cégeknek is fejlődési lehetőséget jelenthet. Az ISPA 2000-ben és az idén is 44-44 millió eurót (mintegy 11,5 milliárd forintot) szán a hazai közlekedésügyre. Tavaly többek közt a Zalalövő-Boba, a Budapest-Cegléd-Szolnok-Lőkösháza és a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonalak többéves felújításának megkezdését támogatták. Az idén a közlekedési tárca várhatóan - a továbbiakban kiválasztandó - közutak burkolatmegerősítési programjához kér majd segítséget az ISPA-tól. Olyan főutak felújításáról van szó, amelyeknél Magyarország egyelőre nem tudta biztosítani az EU-szabványnak megfelelő 11,5 tonnás tengelyterhelést (az érvényben lévő hazai rendelkezések ugyanis csak 10 tonnát írnak elő). Tavaly sok milliárd forintot adott az ISPA a környezetvédelmi fejlesztésekre is (hazánknak sikerült a teljes, erre szolgáló éves keretet kihasználni). Ezek egy részét szintén csak több év alatt lehet elvégezni. Zöld utat (és jelentős összeget) adtak egy-egy győri és szegedi szennyvíztisztító és csatornahálózati beruházásnak. Szeged, Szolnok, Miskolc és Hajdú-Bihar megye örülhetett egy-egy regionális hulladékkezelési projekt támogatásának. Lapzártánkkor készítették elő a Tisza-tó komplex környezetvédelmi programjára szóló ISPA-pályázatot.

EU-konform projektleírás

A fentebb leírtnál gyakorlatilag csak formai jegyekben tér el egy EU-konform projektleírás, a project fiche. Ennek célszerű egyszerű, egyértelmű és lehetőség szerint frappáns címet adni, hiszen egy jól megválasztott cím a pályázati anyag sorsára is kedvezően hathat. Az általános célkitűzés megfogalmazása után nem maradhat el a fejlesztéssel szemben támasztott konkrétabb elvárások, a projekt révén előálló, kézzelfogható eredmények ismertetése. A részletes leírásnál ki kell térni a fejlesztést kiváltó szükségletek bemutatására, a projekt fázisaira, komponenseire, az egyes lépésekhez tartozó operatív tevékenységekre, valamint arra, milyen szervezetek és intézmények részesei a tervezésnek és a megvalósításnak. A költségvetés mélysége nagyban függ a tenderkiírástól, de jobbára részletes leírást igényel mind a források, mind a ráfordítások oldala, amelyet célszerű a projekt ütemezéséhez igazodva is megvilágítani. A fázisok egymásutániságát úgy kell bemutatni, hogy a részhatáridők egyértelműen kiolvashatók legyenek, és persze a realitások talaján maradjanak.

A project fiche készítésének fortélyait annál is inkább érdemes megtanulni, mert támogatásokra pályázni a nem túl távoli jövőben már csak ilyennel lehet. Az 1998-as PHARE-programtól kezdődően ugyanis a közösség már nem a korábbi módon támogatja a tagságra esélyes országok magánszféráját - mivel ezzel jövőbeni versenytársait erősítené -, hanem kizárólag a csatlakozásra való felkészülés elősegítésére áldoz továbbra is tekintélyes summákat. A megújult PHARE költségvetése 2000 és 2006 között évi másfél milliárd euró, azaz a tagjelöltek belépés előtt az eddigi apanázs kétszeresét remélhetik, de szigorodnak a hozzájutás feltételei.

TÁRSFINANSZÍROZÓK A "globális" programok árnyékában érdemes szót ejteni azokról a hazai kereskedelmi bankokról, amelyeknek sikerült jó kapcsolatot kialakítaniuk egy-egy európai társfinanszírozóval, s így közvetlenül hitelt nyújthatnak az itthoni vállalkozóknak. A Kereskedelmi és Hitelbank eddig három közös hitelprogramot kezdett el az Európai Beruházási Bankkal (EIB) - mondta Négyesi János, a K&H igazgatója. Az első EIB-kölcsönt még a jegybank közvetítésével folyósíthatták ügyfeleiknek, a másodiknál azonban már közvetlenül a K&H - és másik öt kereskedelmi bank - vehette fel a felajánlott összeget (ez a K&H esetében 60 millió eurót jelentett). Jelenleg is igényelhetik a cégek a harmadik konstrukciót, az EIB-K&H globális kölcsönt, amelynek 50 millió eurós keretéből eddig 30 milliót helyeztek ki. Az igazgató szerint a beruházást, eszközvásárlást és -bővítést szolgáló refinanszírozási kölcsönnél ágazattól függően általában 30 százalék saját erőt várnak el az adott projektnél. Az egy ügylet kapcsán folyósított hitelösszeg elvileg 40 ezertől 25 millió euróig terjedhet, de ritka a 100 ezer euró alatti kölcsönfelvétel. (Általában a legalább közepes méretű hazai vállalkozások élnek e lehetőséggel.) A hitel preferált célja lehet például a környezetvédelmi, idegenforgalmi, energiahatékonysági beruházás. Akadnak korlátozások is, például az élelmiszer-gazdaság szereplői nem jelentkezhetnek kérelmezőként. A globális kölcsön kamata forintban történő kölcsönfelvétel esetén a 3 havi BUBOR, plusz átlagosan 2,5-3 százalék kamat. A futamidő maximum 13 év, a visszafizetésnél a türelmi idő legfeljebb 3 év lehet. Kisebb az esély a K&H és a Raiffeisen Bank közreműködésével nyújtott PHARE Társfinanszírozási Energiatakarékossági Hitelhez való jutásra, mivel az e kölcsönökre szánt keret - bankonként 2,5 millió euró - nagyjából elfogyott. A visszafizetéseket azonban a hitelintézetek újra kihelyezik, így a kérelmezőknek mégis van egy kis reményük. (Szakértők szerint sajnos nem valószínű, hogy a továbbiakban a viszonylag fejlett piacnak tekinthető Magyarországnak a PHARE hasonló új konstrukciót hirdessen meg.) E kölcsönnél a hitelfelvevők a privát szektorból, a magánosítás alatt álló cégek vagy az önkormányzatok közül kerülhetnek ki (közvetlen egyéni lakossági fogyasztók, energiatermelők, szolgáltatók számára a hitel nem nyújtható). A hitelhez felhasználható PHARE-alap összege 20-400 ezer euró lehet. A hitelfedezet mértéke egyedi, futamideje maximum 8 év (beleszámítva a 3 éves türelmi időt is). A kölcsön PHARE-alapból származó hányada - ami a beruházás legfeljebb 25 százalékát érheti el - kamatmentes, de csak a kereskedelmi banki hitelforrásokkal együtt vehető igénybe. Az EIB nemcsak a hazai kereskedelmi bankokkal, de elvileg a speciális feladatot ellátó, 100 százalékban állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bankkal együttműködve is kínál refinanszírozott kölcsönt. Azért csak elvileg, mert - mint Tarnóczi Lászlótól, az MFB szóvivőjétől megtudtuk - jelenleg üres ez a keret. A kölcsön potenciális igénylői mindenesetre feltehetőleg nem csak a kisebb cégek lehetnek, hiszen korábban a TVK számára nyújtottak hitelt ebből a keretből. A hitel egyébként elvileg a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozására, az ipar, az ipari szolgáltatások, idegenforgalom és az infrastruktúra területén történő beruházások finanszírozását szolgálja (önkormányzatok is igényelhetik). Előnyt élvez(né)nek a környezetvédelmet és energiamegtakarítást célzó beruházások, illetve az EU-partnerekkel szoros gazdasági kapcsolatban lévő vállalkozások. "Működő", hiszen jelenleg is igényelhető viszont az MFB másik "európai" hitele, amelynél a refinanszírozó az Európai Tanács Fejlesztési Bankja (CEB). E szervezet általánosságban úgy fogalmazta meg a hitel célját, hogy az a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban a lakosság szociális körülményeinek javítása, társadalmi-gazdasági felzárkóztatásának elősegítése. A CEB-bel együttműködő MFB négy témakört határozott meg, amire pályázni lehet. Az első hazánk történelmi és kulturális örökségének ápolását szolgálja (ez gyakorlatilag műemlékvédelmi felújítást jelent). Itt eddig egy pályázó kapott kölcsönt. A másik cél a kkv-szektor támogatása, amelynek során mostanáig 13 kérelmező jutott kölcsönhöz. Két jelentkezőt segített forráshoz a harmadik hitelcél, az egészségügyi célú beruházások kapcsán, hárman pedig az infrastrukturális és a környezetvédelmi céllal jutottak az MFB-CEB hitelhez. A refinanszírozóval történt megállapodás alapján a fejlesztési bank 2002-ig 40 millió eurót hívhat le. Az MFB ebből 1999-ben és 2000 őszéig 10-10 millió eurót ki is helyezett.

Előretolt régiók

Brüsszel a tagjelöltek esetében is érvényesíti azt a szemléletet, hogy a kkv-ket az őket kiszolgáló intézményrendszeren keresztül támogatja. Az 1999 elején, 50 millió euró éves költségvetéssel indított Small and Medium-Sized Enterprise Finance Facility - Phase I elnevezésű programnak - amelyben 10 közép- és kelet-európai társult ország vesz részt - például az a célja, hogy hosszú távon ösztönözze a hitelintézeteket a kkv-k kockázati tőkéjének finanszírozására, miután utóbbi szektornak az átmeneti gazdaságokban tapasztalt gyengesége leginkább a pénzügyi közvetítők érdektelenségére, gyakorlatlanságára és túlzott kockázatkerülésére vezethető vissza. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által 75 millió euróval kiegészített program két alapot fed: a bankok számára hozzáférhető hitel- és garanciaalapot, illetve a befektetési alapok részére részvénytőkét és menedzsmenttámogatás nyújtó tőkealapot. Egy-egy vállalkozás utóbbiból legfeljebb egymillió, a hitel- és garanciaalapból pedig 250 000 eurót remélhet azzal, hogy a két keretből szerezhető támogatás mértéke nem haladhatja meg az egymillió eurót.

A PHARE kis- és középvállalkozás-fejlesztési programjának magyarországi lebonyolítására az MVA szerzett ugyan megbízást még 1990-ben, napjainkban azonban egyre nagyobb összegeket oszt szét regionális fejlesztések címszó alatt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) is. Az agrártárca PHARE-irodája a regionális fejlesztési ügynökségeken keresztül juttatja el a vállalkozásokhoz az uniós pénzeket, amelyeket bátran nevezhetünk regionális mikrohiteleknek - véli Ambrovics Andrea, az MVA PHARE- és nemzetközi igazgatója. Korábban az alapítvány monopolhelyzetben volt ezen a területen, mára azonban egészséges verseny alakult ki: a stratégiai tárcák mindegyikének van egy, a PHARE-programokra szakosodott végrehajtó egysége.

ÜZLETI LEHETŐSÉGEK A hazai vállalkozók nemcsak támogatást, hitelt, de - ami talán legalább ilyen hasznos - információt is kaphatnak az EU-ról és az ottani üzleti lehetőségekről, jogszabályokról. Az Európai Bizottság e célból hozta létre az Euro Info Centre (EIC) hálózatot, amely itthon a főváros (konkrétan a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., azaz az ITD Hungary központja) mellett még Salgótarjánban, Szolnokon, Pécsett, Szegeden, Szekszárdon és Nyíregyházán működtet információs központokat. Az EU Vállalkozási Főigazgatóságához tartozó EIC-hálózat jelenleg 37 országban (Európában és a mediterrán térségben) összesen 285 helyen működik. A fő cél a kkv-k informálása az európai közösség ügyeiről, segítségnyújtás és tanácsadás EU-ügyekben. A hálózat fontos feladata az üzleti partnerek - vegyesvállalati kapcsolat, befektető, gyártásban együttműködő fél, kereskedelmi ügynök stb. - közvetítése, többek közt a velük kapcsolatban álló vállalkozás- és kereskedelemfejlesztő szervezetek, bankok, szövetségek segítségével. A közvetítés, információadás mellett a centrumok rendszeres üzletember-találkozókon is megpróbálják összehozni a hazai és az uniós cégeket. u Egy társulási program keretében Magyarországon évente 838 300 eurót fordítanak e célokra - rögzítette egy 1998-ban kelt hazai kormányrendelet. Az összegnek csak felét - plusz 58 681 euró igazgatási költséget - viseli hazánk, a másik 50 százalékot az ország éves PHARE-forrásából állják. A forrásokból évi 420 000 eurót a hazai EIC-hálózat fenntartására fordítanak. Évi 38 300 euró jut a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) által koordinált Europartneriatra. Ez évi kétszeri szakmai kiállítás és üzletember-találkozó lehetőségét jelenti sok hazai cégnek az Unió valamelyik "alulfejlett" térségében. Az útiköltség egy részét e forrásból megtérítik. Évi 50 ezer euró jut az Interprise-programra. Ez meghatározott gazdasági szektorokban működő kisvállalkozások számára biztosítja (itthoni) rendezvények megszervezését, szóba jöhető EU-partnerek részvételével. 100 ezer euró jut a beszállítói munkakapcsolatok elősegítésére hivatott IBEX-programra (a hazai cégek ennek segítségével nemzetközi kiállításokon mutathatják be tudásukat). További 130 ezer euró marad a Distributiv Trade-programra, amely a kereskedelem és forgalmazás területén segíti a kis cégek piacra jutását, illetve 100 ezer euró a kézművesszektor és a kisipar támogatására. Mint a budapesti EIC-nél közölték, korántsem biztos, hogy valamennyi program 2001-ben is folytatódik. Mivel nem volt túl hatékony, várhatóan törlik az Interprise-t, de bizonyosan megmarad az Europartneriat, és természetesen továbbra is működnek majd az információs központok (és az egyebek közt közvetlen uniós termékgyártási felhívásokat is tartalmazó honlapjuk) is.

Átalakuló intézményrendszer

Mivel Magyarország szándéka továbbra is az, hogy 2003 elején készen álljon az Unióba történő belépésre, a minisztériumok és végrehajtó egységeik eddig a dátumig kaptak haladékot arra, hogy felkészüljenek az EU strukturális alapjaiból származó pénzügyi eszközök befogadására. Ennek az irányváltásnak megfelelően a támogatások szétosztásának hazai intézményi háttere is átalakulóban van, aminek kézzelfogható jele a többszereplős allokációs rendszer. Ez Ambrovics Andrea szerint aligha működhet zökkenőmentesen. A regionális fejlesztési ügynökségek ugyanis - megfelelő kapacitás, forrás és informatikai háttér híján - egyelőre nem képesek önmagukban megbirkózni a programokkal. Az operatív feladatokat a kkv-szektorban is fokozatosan a regionális irodák veszik át, az 1999-es országprogram 2002-ig tartó végrehajtását követően az MVA elveszti operatív szerepét, feladatait átadja.

A kooperációt a többszereplős végrehajtás nehézkessége, lassúsága gyengíti. Egy-egy PHARE-program például több minisztérium, illetve az EU magyarországi delegációjának jóváhagyását, azonfelül több végrehajtó egység munkájának koordinációját igényli. Ez lefékezi az operatív munkát, jóllehet a pénzügyi memorandum jóváhagyása után két év áll rendelkezésre az összes szerződés megkötésére a kedvezményezettekkel.

A túlságosan feszített tempó szinte végrehajthatatlanná teszi a programokat - véli Ambrovics Andrea, aki a regionális fejlesztési ügynökségek és a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek közötti - akár nemzeti szintű, akár decentralizáltan jelentkező - kielégítő együttműködést is hiányolja. A Széchenyi-tervvel összhangban komoly továbbfejlesztésre szorul az a középtávú nemzeti fejlesztési terv is, amelyben rögzítik a magyarországi régiók és az ágazati minisztériumok fejlesztési elképzeléseit, az ezekhez szükséges intézkedések és források megjelölésével. Ez azért is kiemelt feladat, mert az EU a strukturális alapokból nem egyedi projekteket, hanem összetett programokat támogat, egy hasonló léptékű fejlesztési terv tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy Brüsszel ismerje és elfogadja a magyarországi elképzeléseket, prioritásokat.

PROGRAMOK 2005-IG Van-e kilátás a felsoroltakon túl esetleges egyéb uniós forrásokra? A kérdés aktuálisabb, mint valaha. Az EU ugyanis tavaly zárta le 1997-2000 közötti harmadik többéves kis- és középvállalkozás-fejlesztési programját (ennek teljes költség-előirányzata 180 millió euró volt), amely számos területen segítette a kisebb cégek versenyképességének javítását, informálását, jogi és pénzügyi környezetének fejlesztését, kutatási és innovációs lehetőségeit. A 2001-2005-re meghirdetett program a korábbinál is tágabban próbálja segíteni a kkv-kat az egységes európai piacon való fejlődésben, verseny- és foglalkoztatási képességük javításában. Remélhetőleg e periódusban történő EU-csatlakozásunkkor - vagy talán még azt megelőzően is - e program keretében jutnak források a magyarországi vállalkozóknak is. Biztató, hogy uniós csatlakozásunk után az EU Strukturális Alapjaiból a SAPARD-segélynél (és bizonyára más támogatásoknál is) a mostaninál várhatóan nagyságrendekkel több pénzt fog kapni az ország. Kormányzati várakozások szerint - mint azt a tél elején Heil Péter, a Miniszterelnöki Hivatal Segélykoordinációs Titkárságának főosztályvezetője bejelentette - 2005-2006-ra akár 1,5-2 milliárd euróra is nőhet az EU által nyújtott támogatások éves mértéke.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére