2000 a "nagymamák éve" volt

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 35. számában (2001. március 1.)

 

Az elmúlt év Amerikában a "nagymamák éveként" vonul majd be a történelembe. A tőkepiacokon ugyanis – elsősorban – az amerikai államkötvényekkel lehetett a legnagyobb hozamot elérni, ami tudvalevő, hogy a konzervatív szemléletű nyugdíjasok kedvelt befektetési formája szerte a világon.

A nemzetközi értékpapírok, főként a technológiai részvények 2000 első negyedévében egyik napról a másikra a történelmi csúcsok közelébe jutottak, ám az év hátralévő részében jelentős veszteségekkel kellett szembesülniük a befektetőknek. A háttérben a rövid futamidejű kamatlábak emelkedése és az újgazdaságot alkotó társaságok iránti bizalomvesztés húzódott meg.

Az amerikai Standard & Poor's 500 index 10,5, a Nasdaq Composite pedig több mint 35 százalékot veszített értékéből 2000-ben. A távol-keleti börzék sem jártak jobban, a japán Nikkei például több mint 20 százalékkal gyengült az elmúlt évben. Az európai részvények valamivel jobban bírták a "gyűrődést": euróban számolva átlagosan 1,3 százalékkal csökkentek a főbb börzeindexek, ám az euró dollárral szembeni árfolyamának közel 13 százalékos csökkenését is figyelembe véve már nem olyan vonzó a kép. Tavaly a Budapesti Értéktőzsde mutatója, a BUX 11 százalékkal csökkent, s bár aligha vigasztalhatja a hazai befektetőket, az előbbi példák is mutatják, voltak, akik ennél is rosszabbul jártak.

A tengerentúli államkötvények azonban másodvirágzásukat élték tavaly: a Lehman Brothers kötvényindexe alapján 11 százalékos hozamemelkedést könyvelhettek el, míg az európai állampapírokkal – euróban számolva – 5,5 százalékos hozamot lehetett elérni.

A kockázatkedvelők évadja

A kockázatkedvelőknek azonban 2001-ben nem lehet okuk panaszra – vélik az elemzők -, hiszen a társaságok erőteljes profitjavulása, a világgazdaság mérsékelt, ám stabil növekedése, az olaj világpiaci árának és a kamatlábak csökkenése mind a részvények felé tereli a megtakarításokat.

"Úgy tűnik, hogy a kellemes kamatpiaci környezetnek és az alulértékelt értékpapíroknak köszönhetően a részvények hozamai az idén felülmúlják a kötvényekét, s a mostani mélyponthoz képest igen vonzóak a növekedési kilátások" – mondják a Standard Life elemzői, akik egyébként átlagosan 20 százalékos árfolyam-emelkedési potenciált látnak a részvényekben. A Goldman Sachs árnyalatnyit nagyobb, 21 százalékos árfolyam-erősödéssel számol a világ börzéin, míg a kötvények terén csak négyszázalékos hozamot vár.

Amint a piaci szereplők számára is világossá válik, hogy az amerikai gazdaság növekedési üteme végérvényesen lelassul, a befektetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tengerentúlon a vállalati eredményadatokra – indokolják optimizmusukat a brókercégek elemzői.

"Az amerikai gazdaság növekedési ütemének recessziót elkerülő lassulása idén 2,5-3 százalék közötti GDP bővülést eredményezne, s bár a vállalati profitok kedvezően alakulnának, elmaradnának az elmúlt években elért szinttől" – mondja Eniko Henits, a tengerentúli Direct Brokerage Inc. társaság vezetője.

Az elemzői prognózisok szerint 2001-ben 11,6 százalékkal erősödne a Standard & Poor's 500 index, ami vonzónak tűnik a tavalyi csökkenés után. Az S&P Technológiai Indextől ebben az évben 18 százalékos erősödést várnak a szakemberek. A legtöbb elemző azonban pesszimistán szemléli a high-tech papírokat, amelyek árfolyama az esetek többségében több mint a felére esett vissza, ám még így is túlértékeltnek tűnnek az egy részvényre jutó eredmény és az árfolyam (P/E mutató) alapján. "A Nasdaqon több mint 100 a technológiai részvények P/E átlaga, ami 20-25 százalékos profitjavulást sejtet" – mutat rá Henits.

FELLENDÜLŐBEN A KORTÁRSAK A megtakarítók egy szűk rétege mind több figyelmet szentel az alternatív befektetési lehetőségeknek. Míg a tőkepiacra könnyű belépni, hiszen nyüzsögnek a szakértők, tanácsadók, közvetítők, addig a műkincs- és festménypiacon nemcsak a "bróker", de a befektető szakértelmére is szükség van. A festményeket illetően az egyik újdonság, hogy a kortárs festők kezdenek divatba jönni Magyarországon. Nyugat-Európában nem ritka az a kortárs mű, amelynek az ára megegyezik az 50-100 évvel korábban készült alkotással – szögezte le Weis Miklós, a BÁV igazgatója, hozzátéve: az idén ebben a kategóriában várja a legnagyobb áremelkedést. Ahogy csökken a kínálat a múlt századi festők képeiből, úgy próbálnak az aukciós házak XX. század közepi, illetve második felére datálható alkotásokat "bejáratni". A XX. század ontotta a művészeket, ám az anyaguk nincs feldolgozva. A nyilvánosság nem ismeri őket, miközben minőségben semmivel sem maradnak el a nyugat-európai kortársaktól – mondta Weis. Éppen ezért nem kizárt, hogy egy-egy monográfia megjelenése a festő képeinél két-háromszoros árnövekedéshez is vezessen. A kortárs festmények mellett szól az is, hogy a századelő alkotásainak árai nagyon elszaladtak – jegyezte meg. A piaci szakértők szerint az idén Bak Imre, Nádler István, Kornis Mihály, Bálint Endre, Mednyánszky László lepheti meg árnövekedéssel a gyűjtőket. Nem kizárt az sem, hogy az idén több magyar alkotás kerül "haza", hiszen az áfatörvény változása értelmében 2001 január elsejétől áfa nélkül lehet a magyar műalkotásokat hazánkba behozni. Általában külföldre távozott magyar magánszemélyek tulajdonában található festményekről van szó, ám osztrák, német, francia galériákban fellelhető alkotások is visszaevezhetnek hazai vizekre.

Közös pénz – közös gond

Európában a közös pénz, az euró árfolyamának alakulása határozza meg mind a kötvény-, mind a részvénypiac kilátásait. Az euró a dollárhoz képest 30 százalékot gyengült 1999 eleje óta. Az amerikai gazdaság növekedési ütemének lassulása és a tengerentúli fizetési mérleg romlása viszont gyengülést idézhet elő a dollár árfolyamában – tette hozzá a Direct Brokerage vezetője.

A Commerzbank Investment Management elemzői az év elején még úgy vélték, hogy az euró/dollár kurzusa a 0,95 dollárt is elérheti fél éven belül. Ez jóval hamarabb sikerült, hiszen január első harmadában már e felett forgott az euró kurzusa, ám amilyen gyorsan jött a fellendülés, olyan gyors volt a lecsúszás is. Egy-két kedvezőtlen EU-beli makrogazdaság hír elegendő volt ahhoz, hogy a közös európai valuta árfolyama ismét 0,93 dollár alá kerüljön. A középtávú kilátásokat illetően mindenesetre továbbra is optimisták az elemzők. A Goldman Sachs előrejelzése meglehetősen nagy reményeket fűz az euróhoz: prognózisuk szerint a közös európai valuta az idén 60 százalékkal erősödik.

A fejlődő piacok számára sem telt kellemesen az elmúlt év. A tőzsdeindexek átlagosan 30 százalékot zuhantak; az elemzők némi javulással számolnak az idén. A fejlődő piacokra jótékonyan hathat, ha az amerikai GDP-növekedés 3 százalék körül alakul, a kamatlábak pedig csökkennek, hiszen ez a kockázatosabb befektetéseket jóval vonzóbbá teszi – mutatnak rá az elemzők.

Modell portfólió

Részvény 40%

Kötvény 60%

Richter Gedeon 5%

hat hónapos diszkont kincstárjegy 20%

Matáv 8%

egyéves államkötvény 20%

OTP 8%

kétéves államkötvény 10%

Mol 5%

hároméves államkötvény 10%

Rába 3%

 

Pannonplast 3%

 

Egis 4%

 

Nabi 4%

 

Rosszkedvünk tele

Bár az elmúlt év utolsó hónapja valamelyest javította a Budapesti Értéktőzsde 2000. évi teljesítményét, a 15 százalékos erősödés korántsem volt elegendő ahhoz, hogy az előző hónapok veszteségeit teljesen eltüntesse. Tavaly a BUX értéke 11 százalékkal csökkent, s a december 29-i 7850 pontos záróértéket látva alighanem néhány befektető eltöprenghetett azon, hogy háromnegyed évvel korábban hogyan is várhattak az év végére 15 ezer pontos BUX-ot.

Tavaly év elején a hazai értékpapír-piaci elemzők többsége a részvények súlyának növelése mellett voksolt. Meglátásuk szerint több érv is szólt emellett, például a stabilizálódó makrogazdasági helyzet, a csökkenő reálkamatszint és a konvergenciahatás, azaz hogy hazánk egyre közelebb kerül az EU-csatlakozáshoz. A szakemberek véleményét az évkezdet is alátámasztotta: 2000 nagyon jól kezdődött, a részvényárfolyamok erőteljes emelkedésnek indultak, s március közepén már 10 472 ponton – történelmi csúcsán – állt a BUX.

A folytatás azonban már korántsem alakult ilyen kedvezően: a lufi – főként a technológiai részvényeké – kipukkadt. A fő veszélyt az infláció növekedése jelentette, amely kamatemelésekhez vezetett Amerikában és Európában. A befektetők aggódni kezdtek, hogy amennyiben a folyamatos kamatemelések sikerrel járnak, az visszavetheti a vállalatok eredménynövekedési ütemét – magyarázzák az IE-New York Broker elemzői. A korántsem megnyugtató nemzetközi helyzetet tovább rontotta, hogy nyáron a kormány az év végéig befagyasztotta a gyógyszerárakat, július elsejétől mindössze 12 százalékkal növelte a gázárakat, s kiderült, a Matávnak sincs igazán beleszólása a jövőbeli telefontarifák megállapításába. Az olajárak rekordszerű emelkedése (október elejére 35 dollár lett az olaj hordónkénti világpiaci ára), illetve az euró dollárral szembeni zuhanórepülése (október közepére 0,83-ra süllyedt a kurzus) is negatívan hatott a magyar részvénypiacra. A "feketeleves" az év végén következett: a T. Ház kiterjesztette az árfolyamnyereség személyi jövedelemadóját a részvényekre is, azaz míg tavaly a tőkeszámlán tartott értékpapírokon elért hozam után nem kellett adót fizetni, addig az idén már 20 százalékos forrásadót kell leróni.

Hullámzó árfolyamok

A piacon uralkodó pesszimista hangulatban a blue-chipek közül egyedül az OTP Bank, az Egis és a Richter Gedeon tudta növelni árfolyamát, igaz, az utóbbi mindössze 70 forinttal (0,4 százalékkal). Az OTP 7,2, az Egis 6,4 százalékkal erősödött az elmúlt évben, bár mindkét részvényes voltak visszaesései.

A Matáv 35, a Mol 10 százalékot veszített tavaly az árfolyamából. A telekommunikációs részvények mélyrepülése a távközlési szektor negatív megítélésével függött össze: a harmadik generációs mobiltendereken kifizetett díjak kérdéses megtérülése és a vezetékes távközlés kedvezőtlenebbül megítélt növekedési kilátásainak hatására a szektor kockázata továbbra is meglehetősen magasnak bizonyult – hangsúlyozták a Buda-Cash elemzői. S ez alól a Matáv sem tudta kivonni magát. A távközlési társaság tavaly novemberben jelentette be: stratégiaváltásra készül, 16 százalékkal csökkenti a létszámát, gyorsítja eszközeinek leírását, s növeli a régióbeli súlyát. A Matáv megvette a macedón távközlési vállalat, a Maktel 51 százalékos tulajdonrészét, ám a terjeszkedés ezzel még nem zárult le.

A távközlési társaságokat sújtó negatív megítélés az Antenna Hungária (AH) november végi részvénykibocsátásának sem tett jót, ami egyébként az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. egyetlen emissziója lett volna 2000-ben. Az AH-részvénykibocsátás kudarcot vallott, igaz, a műsorszóró társaság papírja tavaly 12 százalékkal növelte árfolyamát.

A felvásárlási akciók kereszttüzébe került BorsodChem, TVK és Pick számára sem alakult fényesen az elmúlt év. A BC több mint 33, a TVK 5,6, a Pick pedig 40 százalékot veszített értékéből.

A befektetők számára az sem nagy öröm, hogy a BÉT-en alig akadt új részvény. Tavaly fordult elő először, hogy csökkent a börzei értékpapírok száma: egyedül a Graphisoft debütált a parketten, miközben nyolc részvényt kivezettek, s már csak 59 papír alkotja a magyar értékpapírpiacot. A hazai blue-chipek kategóriájába pedig továbbra is csak igen kevés cégpapír tartozik, a Matáv, a Mol, az OTP, a Richter és az Egis részvényei, mert az elemzők szerint a BorsodChem, a TVK és a Pick papírjait már nem is lehet odasorolni a felvásárlási akciók miatt.

Kérdés persze, hogy 2001 az áttörés éve lesz-e. A januári börzenapok mindenesetre nem kényeztették el a piaci szereplőket, az egyetlen pozitívumként az értékelhető, hogy a BUX ismét a bűvös 8000 pont fölé tornázta fel magát, a Mol 5100-5200 forint között mozgott, a Matáv pedig az 1200-1300 forint közötti sávba betonozta be magát. A budapesti börze idei éve döntően a külső tényezőktől függ – magyarázzák az IE-New York Broker elemzői -, így az olajár, illetve az amerikai piacok alakulásától. Amennyiben kedvező fejlemények történnek, úgy esély van arra, hogy a BUX ismét 10 ezer pont fölé kerüljön, ami a január végi értékhez képest mintegy 25 százalékos erősödés lenne – tették hozzá a szakemberek.

Az alacsony árfolyamok és a nemzetközi értéktőzsdék javuló megítélése segítheti a BÉT talpra állását – kérik az ING Barings elemzői. Szerintük a piac P/E mutatója 11,2-re mérséklődne 2001-ben a tavalyi 13,8-ról, míg a vállatok profitja az idén 23,1 százalékkal erősödne, szemben az elmúlt évi 7 százalékos visszaeséssel. Ez pedig igen tekintélyes emelkedésnek számít, s a magyar részvényekre fordíthatja a külföldi befektetők figyelmét.

Az öt legjobban és legrosszabbul teljesítő részvény
(Év végi záróárfolyamuk alapján)
Nyertesek: 1999/2000 (%)
econet.hu 845
Humet 381
Fotex 303
HBW 262
Styl 200
Vesztesek: 1999/2000 (%)
Prímagáz -64,2
Garex -58,6
Synergon -58,1
Phylaxia Pharma -55
Fűzfői Papír -42,5

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!