Szabályok a képernyő előtt

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 34. számában (2001. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Több mint egy éve alkotta meg az Egészségügyi Minisztérium a képernyő előtti munkavégzésről szóló szabályokat. Elvben 2001. január 1-jétől új számítógépes munkahelyet már csak ezen előírások figyelembevételével lehet kialakítani, ám a munkáltatók szerint a szabályozás alól roppant könnyen ki lehet bújni. Bosszantó ugyanakkor, hogy a jogszabály az általa fontosnak tartott területek pontos szabályozása helyett olyan műveleteket is szabályozni próbál, mint például a szoftverek magyar nyelvre történő fordításának előírása.

Az 50/1999. (XI. 3.) egészségügyi minisztériumi rendelet értelmében 2001. január 1-jétől a vállalkozásoknál létesített számítógépes munkahelyeknek meg kell felelniük a jogszabály mellékletében leírt követelményeknek, míg a jelenleg üzemelő munkahelyeket 2001. december 31-ig kell a szabályzattal "kompatibilissá tenni". A jogszabályalkotók a meghirdetett elvekkel igyekeztek megfelelni az Európai Közösség tanácsának 90/270/EGK irányelvének, ám az ottani szabályok átmásolása több helyen gondot okozott.

Nem a bírságolás a cél

A rendelet azért váltott ki komoly ellenérzést, mert a benne foglaltak szerint a számítógépes munkahelyeken a munkáltatónak óránként legalább tízperces, össze nem vonható szünetet kellene biztosítania a képernyő előtt dolgozóknak. A szabályzat értelmében a képernyő előtt végzett tényleges munkavégzés összideje nem haladhatja meg a hat órát.

A rendelet megjelenése után számos munkáltatónál kérdésként fogalmazódott meg, hogy mi számít folyamatos képernyő előtti munkának. Megszakítottnak lehet-e tekinteni azt a munkát, amikor a számítógép előtt ülő dolgozó írott anyagokban adatokat keres, táblázatokat elemez stb.? Véleményük szerint a jogszabály ebből a szempontból nem ad semmiféle eligazítást. A munkáltatók emellett azt sem tudták meg a szabályzatból, hogy milyen szankciókra számíthatnak az előírások be nem tartása miatt. Sokan úgy vélik, hogy egy alapvetően ellenőrizhetetlen szabály született, amelyet a gyakorlatban senki sem tud majd ellenőrizni, hiszen a teljesen szorosan vett adatrögzítési tevékenységen felül valamennyi számítógépes munkatevékenységre rá lehet fogni, hogy a géppel dolgozó személy rendszeresen megszakítja munkáját.

Plette Richárd, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) osztályvezetője szerint a munkáltatók tévednek. Az érintett kör a képernyőt, billentyűzetet, illetve egeret folyamatosan használó munkavállalókra terjed ki. Az osztályvezető szerint ugyanakkor indokolt lenne a védett körbe bevonni a pénztárgép-monitorok előtt dolgozókat is.

Az OMFI illetékese állítja: a rendelet egyértelműen fogalmaz akkor is, amikor az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladatává teszi az ellenőrzést, e hatóságnak joga van bírságot kiróni a szabályok ellen vétőkre. Plette Richárd szerint egy-egy vizsgálat akár munkavállalói kezdeményezésre is indulhat.

Ugyanakkor - hívja fel a figyelmet az osztályvezető - a szabály megalkotóinak célja nem a bírságolás, hanem a figyelem felhívása volt. Épp ezért aligha várható az, hogy az ÁNTSZ, illetve a Munkaügyi Felügyelőség ellenőrei komoly bírságokat szabnának ki: a hangsúly a tájékoztatáson van. Az érintett cégek kérésére például szívesen felmérik a gépparkot, s minősítik is a munkahelyeket.

Nagyobb monitorokat!

A kereskedelemben kapható monitorok sugárzása már alacsony. Ennek ellenére a számítógépes munkahelyen dolgozók 60 százalékának a monitor használatával kapcsolatos panaszai vannak, gyakran számolnak be szem- és fejfájásról, káprázásról, hogy a rossz kontraszt rontja a látásukat. Csóka Ágnes, a monitorpiacon az elmúlt évben komoly előretörést produkáló LG Electronics Magyar Kft. értékesítési asszisztense szerint a ma forgalomban lévő összes monitor megfelel az MPR-2 európai sugárzásvédelmi szabványnak, ugyanakkor mind több készüléket minősít már a TCO-95 sugárzásvédelmi szabvány, míg a nagyobb felbontású készülékekre az ennél szigorúbb TCO-99-es szabványt alkalmazzák. Az LG tapasztalatai szerint a vállalkozások ma még nem igazán érdeklődnek a vásárlás előtt aziránt, hogy a monitorok megfelelnek-e a hatályos szabványoknak: igaz, volt már rá példa, hogy némely tenderen igazolást kértek arra az LG-től, hogy az általános használati időtartamon belül az általuk eladott monitorok megfelelnek-e majd a jogszabályi követelményeknek. Csóka Ágnes szerint a számítógépes munkahelyen dolgozók számára nagy könnyebbséget jelent, hogy a korábban általános 14 colos monitorokat szinte mindenhol 15-re cserélték, s ma már elérhető áron kapható az ennél is nagyobb, a 17 colos képernyő.

Meglepő ugyanakkor, hogy az Egészségügyi Minisztérium fenti rendelete a képernyőn kívül a billentyűzetre, a munkaasztalra, a gép környezetére vonatkozó előírásokat is tartalmaz, amelyek ugyan meglehetősen általánosak, ám még nehezebbé teszik az előírásoknak megfelelő munkahely kialakítását. Plette Richárd szerint a munkáltatóknak attól nem kell tartaniuk, hogy büntetést kapnak például azért, mert a billentyűzet nem dönthető, illetve azért, mert a szék támlájának magassága nem állítható és nem dönthető.

A fordítás buktatói

Ennél is furcsább, hogy az Egészségügyi Minisztérium rendelete a szoftverkészítőknek is előírásokat fogalmaz meg. E szerint a szoftvereknek minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában kell megjeleníteniük, rendelkezniük kell magyar nyelvű súgóval, illetve alkalmasnak kell lenniük arra, hogy szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez lehessen igazítani alkalmazásukat. Barkóczi Miklós, a világ legnagyobb szoftverfejlesztő cégének, a Microsoft magyarországi vállalatának honosításért felelős szakembere szerint ez a szabály akár gátat is emelhet a számítástechnika terjedésének. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az internetről számtalan program hívható le ingyenesen, amelyek segítik egy-egy vállalat munkáját. Ezeknél egyszerűen lehetetlen megkövetelni a program magyarra fordítását. A Microsoftnál is csak a legfontosabb termékek esetében fordítják le magyar nyelvre az adott programot, számos kiegészítő termék esetében - mint például a Front Page, az Access, illetve a Publisher programok - a piac méretei miatt egész egyszerűen nem éri meg a magyarra fordítás, noha viszonylag sokan használják ezeket. A szervertermékek esetén szintén csak a kliensoldali programokat fordítják le. Piacfelmérés, illetve eladási adatok alapján döntik el, hogy milyen program kap magyar nyelvű alkalmazást. A népszerűbb, tömeges felhasználásra kínált programok minden esetben megjelennek magyar nyelven is, sőt volt már rá példa - az Internet explorer esetében -, amikor a program kifejlesztése után szinte azonnal elkészült a magyar nyelvű változat is.

Egy-egy program lefordítása legalább két-három hónapig tart. A Microsoft munkatársa szerint hiba lenne, ha egy ilyen jogszabályi előírás miatt a magyar vállalkozások akár időlegesen is elesnének a korszerűbb technika alkalmazásától. Ráadásul - emlékeztet Barkóczi Miklós - a számítógépipar "anyanyelve" az angol. Ma, amikor mind több hazai cégnél alapfeltétel az angolnyelv-tudás, akár természetesnek vehető az is, ha egy magyar vállalkozásnál csak eredeti, angol nyelvű programok futnak.

Plette Richárd szerint a minisztériumi rendelet ezen kitételei vélhetően az EU-jogszabály automatikus átvételéből származnak. Az osztályvezető elismeri, hogy a szoftverfejlesztőkkel szemben nem lehet olyan követelményeket támasztani, amelyek végrehajtása indokolatlan költségeket róna az adott cégre.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére