A high-tech piac egyik legtekintélyesebb szakmai szervezete, a Információtechnológiai és Szolgáltatási Világszövetség (WITSA) aggodalmát fejezte ki az Európai Tanács internetes bűnözés elleni jogszabálytervezete miatt. E szerint ugyanis az adatvédelmi követelmények súlyos terheket rakhatnak az internetszolgáltatókra, melyek az első elképzelések szerint felelősek lennének ügyfeleik internetes akcióiért, a tervezet korlátozná a törvényesnek elfogadott tevékenységek körét is az interneten.
Az Európa Tanács 41 tagországa azt is elhatározta, hogy olyan feltételeket dolgoz ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzeti rendőrségek összehangolják munkájukat a határokon átívelő internetes bűnözéssel szemben. A szövegezők novemberben már a huszonegyedik verziónál tartottak, ami korántsem jelentette a munka végét. A gondot a számítógépes jog országról országra változó volta okozna.
Az előrehaladás nehézségét érzékeltetendő íme néhány példa. Franciaországban az e-mailek tartalma ugyanolyan erős védelmet élvez, mint a postai leveleké. Nagy-Britanniában viszont nemrégiben szavazta meg a parlament, hogy a munkahelyi főnökök büntetlenül figyelhetik beosztottaik levelezésének tartalmát, a kormányszervek pedig a nyomozási törvény alapján külön meghatalmazás nélkül is figyelhetik az internetszolgáltatók forgalmát.
Egy francia bíró kötelezte a Yahoo! internetes tartalomszolgáltató céget, hogy szűrőket építsen be rendszerébe, amelyekkel megóvhatja a francia felhasználókat attól, hogy elérjék a náci ereklyék aukciójára szakosodott weboldalakat, amelyek törvényesek az USA-ban. Eközben Németországban nyomoznak azok után, akik a Yahoo! német oldalain megjelentették Adolf Hitler Mein Kampfját. Ezenközben egy német bíróság úgy ítélkezett, hogy az internetszolgáltatók felelősek a hálózatukon keresztül illegálisan lemásolt vagy terjesztett zeneszámokért. De – egy ötvenéves német törvény alapján – megengedett, hogy az internetes rádiókon szerzői jogvédelem alá eső zeneszámokat is lejátsszanak.
Egy spanyol bíró egy másik ügyben úgy döntött, hogy a szoftverek másolása nem illegális, ha a terjesztéséből a másoló nem húz profitot. Más országokban (Magyarországon is) viszont nagyon szigorúan büntetik a szoftverek másolását.
Magyarországon a legtöbb európai országhoz hasonlóan még nem alakult ki ugyan az internetes jog, de az internet egyáltalán nem jogon kívüli terület. Például ha valaki egy vírus leírását, kódját jelenteti meg, ma még nem büntethető, de aki a vírust terjeszti, közérdekű üzem megzavarása vagy rongálás miatt felelősségre vonható. A pornográf tartalmú anyagok megjelentetéséért elvileg szintén van mód eljárást indítani: ez ugyanis kimeríti a közszemérem megsértésének vétségét, ami egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. E körbe tartozik a tiltott pornográf felvétel készítésének bűncselekménye, például a pedofil anyagok publikálása, terjesztése vagy cseréje, s akár nyolc évet is kaphat érte az elkövető.
Az Európa Tanács tervezete mindenképpen büntetendőnek nevezte meg a következőket: illegális behatolás és adatok engedély nélküli megváltoztatása a számítógéprendszerekben; számítógépes hamisítás és csalás; gyermekpornográfia, beleértve az ilyen anyagok birtoklását és letöltését; jogilag védett anyagok másolása és disztribúciója. Az anyagban vannak utalások a hackelés és a hackelőeszközök létrehozásának és birtoklásának büntethetővé tételére is.
A tervezet ellen máris megkezdődtek a tiltakozások, különösen az internetforgalom megfigyelése váltott ki felháborodást. Egy levélben az emberi jogi és a szabad információáramlás jogáért küzdő szervezetek – köztük az amerikai Polgári Szabadság Unió, a brit Cyber-Jogok és Cyber-Szabadság Csoport, a Francia IRIS és a spanyol Kriptopolis csoportosulás – kifejtették, hogy együttműködnek az egyéni szabadság érvényesüléséért az interneten is: "Mi úgy hisszük, hogy a tervezet ellentétes azokkal a jól megalapozott normákkal, amelyek megóvják az egyéneket, s hogy a rendőrség és a nemzeti kormányok hatalmát szemérmetlenül kiterjesztik; hogy alá fogja aknázni a hálózati biztonságtechnikai fejlesztéseket, és csökkenteni fogja a kormányok felelősségre vonhatóságát a jövő jogszabály-alkotási gyakorlatában."