Változó dinamikával

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!

A legnagyobbak részesedése a gazdaságból

Megjelent a Cégvezetés (archív) 33. számában (2001. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A magyar nemzetgazdaság 1997 után elkezdődött markáns növekedése majd kétszerese az európai uniós országok átlagának. Ebben fontos szerepe van a hatékonyabb vállalati struktúra fokozatos kialakulásának, amelynek kezdeti eredményei már a privatizáció első évei után, a kilencvenes évek közepe táján kimutathatók voltak. Ez a folyamat a piacgazdaság különböző egyéb feltételei „kritikus tömegének" elérése után tovább folytatódott, és ezekre alapozva egyes nyugati elemzők és intézmények hazánkat az átmeneti országok élvonalába sorolják.

 

A 133 ezer kettős könyvvitelt vezető vállalkozás együttes nettó árbevétele 1999-ben túllépte a 26 ezer milliárd forintot, ezzel a megelőző (1998) évhez viszonyított növekedése 15 százalékos volt. A legnagyobb 100 cég azonban jóval magasabb, 22 százalékos dinamikát ért el. Ezzel az eredménnyel a TOP-100 cégei 29 százalékkal képviseltetik magukat az összehasonlításban szereplő nettó árbevételből. Ágazatonként ez a részesedés tág határok között szóródik, az indexek értéke néhány százaléktól csaknem 100 százalékig terjed: így 98 százalék a posta és távközlés ágazatban, 83 a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban. A százak között szereplő vegyipari és gépipari vállalatok súlya a korábbi 66-68 százalékról 70 százalékra emelkedett. A fém alapanyagok és a fémfeldolgozási termékek gyártásával foglalkozó cégek továbbra is tartották 46 százalékos részesedésüket az ágazaton belül.

A vállalati struktúra hatékonysága jól vizsgálható a társaságiadó-bevallások adatainak különböző hatékonysági színvonalú csoportok szerinti összesítésével. Az elméletben számításba vehető sok (mintegy 40 darab) összevont és részhatékonysági mutató közül a legújabb, az 1999. évi információkat is magában foglaló adattár vállalatcsoportjait végül is három mutató: az egy alkalmazottra jutó GDP, az eszközigényesség (üzemi eredmény+ amortizáció/saját vagyon+hosszú lejáratú kötelezettség), valamint a saját vagyonnak a jegyzett tőkéhez viszonyított részaránya alapján alakítottuk ki.

A vállalatok hatékonysága

A társaságiadó-bevallást mindkét (1999. évi tárgy és 1996. évi bázis) időszakban benyújtó, ezért közvetlenül összehasonlítható vállalkozások száma - a pénzintézeti szektor egységeit különböző okból mellőzve - 82 071 volt. Ezek közül:

  • a magas hatékonyságú vállalatok csoportjába valamivel több mint 9 százalékuk (azaz 7406 vállalat);
  • a közepesekbe mintegy 33 százalékuk (27 149 vállalkozás);
  • az alacsonyakba pedig közel 58 százalékuk (szám szerint 47 516 egység) került.

A bázisidőszak (1996) óta eltelt három év során, a magas hatékonyságú vállalkozások részaránya mindegyik kiemelt mutató szerint növekedett, a közepeseké szinte alig változott, az alacsonyaké pedig a jegyzett tőke kivételével csökkent. Ez azt jelzi, hogy a piaci szelekció működött; a versenyképes vállalkozások újabb pozíciókat foglaltak el, az alacsony jövedelmezőségűek pedig csak jelentős veszteséggel tudtak fennmaradni (ezt jelzi, hogy az üzemi eredménymutatójuk az 1996. évi -1,2 százalékról, 1999-re -10 százalékra nőtt).

A magas hatékonyságú vállalkozások a legnagyobb arányban a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatban fordulnak elő (11,9 százalékban), a legkisebb hányadban pedig a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban (0,7 százalékban). A közepes hatékonyságú vállalkozások leginkább a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás ágazatban (54,1 százalékban), a legkevésbé pedig a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban találhatók (26,7 százalékban). Az alacsony hatékonyságúak legnagyobb tömegben az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatban találhatók (62,9 százalékban), a legkisebb arányban pedig a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás ágazatban (41,5 százalékban).

A foglalkoztatottság növelése szempontjából meghatározónak számító nemzetgazdasági ágak hatékonysági csoportjainál 1996-1999 között jelentős szelekcióra utaló változások alig mutathatók ki, erre inkább az ágazati sajátosságok hatnak.

A feldolgozóipar részaránya mindhárom hatékonysági csoporton belül megnőtt (a magasnál 0,9, a közepesnél 2,2, az alacsonynál 1,5 százalékponttal nagyobb ennek az 1999. évi mutatója, mint amilyen az 1996. évi volt). Ugyanez figyelhető meg a kereskedelemnél is, bár itt a legnagyobb mértékű részarány-növekedés a magas hatékonyságú vállalkozásoknál történt (a magasaknál 2,4, a közepeseknél 1,0, az alacsonyaknál 0,7 százalékpontos többletrészarány mutatható ki). Más ágazatoknál (például a mezőgazdaságnál vagy a villamosenergia-iparban és a szállításnál, hírközlésnél) minden vállalatcsoportra kiterjed a részaránycsökkenés.

Markáns hatékonysági hatás egyedül az építőiparban figyelhető meg, ahol az ágazat egészében kimutatható létszámcsökkenés csak a magas hatékonyságú vállalatokat kerülte el.

Az egyes nemzetgazdasági ágakba tartozó cégek hatékonyság szerint
Vállalkozások,
száma
Magas Közepes Alacsony
hatékonyságú
Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás
4576 cég 186 1641 2.749
Részarány, % 4,1 35,9 50,0
Halászat
70 cég 1 27 42
Részarány, % 1,4 38,6 60,0
Bányászat
190 cég 21 68 101
Részarány, % 11,1 35,8 53,1
Feldolgozóipar
13 517 cég 1200 4725 7 592
Részarány, % 8,9 35,0 65,1
Villamosenergia- , gáz-, gőz- és vízellátás
318 cég 14 172 132
Részarány, % 4,4 54,1 41,5
Építőipar
6787 cég 538 2124 4 125
Részarány, % 7,9 31,3 60,8
Kereskedelem, javítás
26 904 cég 2532 8554 15 818
Részarány, % 9,4 31,8 58,8
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
2657 cég 19 709 1 929
Részarány, % 0,7 26,7 72,6
Szállítás, raktározás, távközlés
3214 cég 382 1097 1 735
Részarány, % 11,9 34,1 54,0
Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
19 136 cég 2069 6631 10 436
Részarány, % 10,8 34,7 54,5
Oktatás
584 cég 65 216 303
Részarány, % 11,1 37,0 51,9
Egészségügy, szociális ellátás
930 cég 70 312 548
Részarány, % 7,5 33,5 59,0
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
3187 cég 308 873 2 006
Részarány, % 9,7 27,4 62,9
Forrás: Ecostat vállalati adatbázis

Árbevétel-változás

A nettó árbevétel részarány-változási oldaláról nézve a következők emelhetők ki:

A változások szempontjából meghatározó nemzetgazdasági ágak közül egyedül az építőiparban emelkedett a magas hatékonyságú vállalatok részaránya, bár a foglalkoztatottság javulása mindhárom vállalatcsoportnál kimutatható volt (sorrendben 1,2, 2,0, 0,2 százalékpontos mértékben).

A többi jelentősebb nemzetgazdasági ágnál (például a kereskedelemnél vagy az ingatlanügyleteknél) inkább a közepes hatékonyságú csoport „megerősödése" észlelhető.

A GDP növekedésében is az egyes nemzetgazdasági ágakra jellemző általános tendenciák érvényesülése tapasztalható.

A feldolgozóipar súlya leginkább a magasabb hatékonysági csoportokon belül csökkent.

Az építőiparban a magas és alacsony hatékonyságú csoportnál volt kisebb növekedés, a szállításnál és az ingatlanügyleteknél pedig a két alacsonyabb hatékonyságú (közepes és alacsony) csoportban megfigyelhető teljesítményjavulás érdemel említést.

Egyedül a kereskedelemben következett be olyan irányú változás, amely a magas hatékonyságú csoport részarányának növekedését és az alacsonyabbak markáns csökkenését, tehát erőteljes hatékonyságjavulást sejtet.

Az üzemi eredmény mutatóinál a legjellemzőbb változásként az alacsony hatékonyságú vállalkozások veszteségességének megszűnése emelhető ki. Ez majdnem minden nemzetgazdasági ágnál megfigyelhető tendencia volt. A többi hatékonysági csoport közül - ezzel ellentétes, de ettől nem független hatásként - a közepesek részaránya jelentős csökkenést, a magasaké kisebb visszaesést mutat. Általános, mindhárom vállalatcsoportra kiterjedő részarány-növekedés csupán az ingatlanügyleteknél tapasztalható.

Igazi, markánsnak tekinthető hatékonysági változások az elmúlt három év során főként a feldolgozóipar alágazati szerkezetében következtek be. Ezek főként egyes dinamikus gépipari területek (úgymint a gép- és berendezésgyártás, az irodagép- és műszeripar, a híradás-technikai termékek gyártása, valamint a közútijármű-gyártás) néhány kiemelt mutatójánál (például a GDP és az üzemi eredménymutatóknál) figyelhetők meg.

Egyes, a szerkezetváltozásokban leginkább érintett gépipari alágazatok néhány kiemelt mutatójának változásai
(ezer főben, illetve milliárd forintban)
Hatékonyság

Foglalkoztatottak száma

GDP értéke

Nettó árbevétel értéke

Export értéke

Üzemi eredmény

1996 1999 1996 1999 1996 1999 1996 1999 1996 1999

Gépek és berendezések gyártása

Összesen

32,2

29,3

56,5

91,9

155,0

267,4

37,9

71,5

14,8

22,7

Magas

5,8

6,5

20,9

36,8

49,7

94,3

15,9

30,8

9,1

14,8

Közepes

15,8

13,6

26,9

43,7

78,0

129,4

15,3

30,5

5,6

8,0

Alacsony

10,6

9,2

8,7

11,4

27,3

43,7

6,7

10,2

0,1

-0,1

Iroda- és számítógépgyártás

Összesen

63,3

64,6

85,8

139,1

386,3

672,5

139,9

286,4

12,0

18,1

Magas

6,8

7,4

15,6

40,0

77,2

168,6

42,5

106,6

2,0

13,4

Közepes

32,9

33,1

51,4

72,9

233,8

362,5

80,6

140,2

10,4

10,5

Alacsony

23,6

24,1

18,8

26,2

75,3

141,4

16,8

39,6

-0,4

-5,8

Híradás-technikai termékek és műszerek gyártása

Összesen

53,9

53,9

74,3

120,2

240,8

422,1

98,6

194,1

14,6

23,8

Magas

6,6

6,9

16,2

31,3

48,4

95,5

18,5

37,2

6,0

12,9

Közepes

28,1

28,4

40,2

62,8

130,1

228,8

59,1

118,3

7,8

9,6

Alacsony

19,2

18,6

17,9

26,1

62,3

97,8

21,0

38,6

0,8

1,3

Közúti és egyéb járművek gyártása

Összesen

81,0

103,2

152,7

346,8

563,4

1895,5

354,0

1497,5

58,4

140,0

Magas

16,8

22,1

51,3

111,3

156,8

396,6

87,7

260,3

30,8

65,6

Közepes

34,8

50,2

66,7

192,5

282,8

1280,2

192,3

1084,8

22,9

78,6

Alacsony

29,4

30,9

34,7

43,0

123,8

218,7

74,0

152,4

4,7

-4,2

Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis
Megjegyzés: Az értékmutatók folyó áras adatok.

Fejlődő ágazatok

A változásokból főként az alábbiak emelhetők ki:

A gépek és berendezések gyártása alágazatba tartozó vállalatoknál a foglalkoztatottak létszáma a tárgyidőszakban mindössze 91 százaléka a három évvel ezelőttinek, miközben a nettó árbevételük 72,5 százalékkal, a GDP értéke pedig 62,7 százalékkal haladja meg a korábbi időszak mutatóját. Ez jelentős termelékenységnövekedésre utal. Az árbevétel növekményének mintegy kétharmada a belföldi értékesítés megnövekedéséből, egyharmada exportbővülésből származott. Az iparág vállalatainak üzemi eredménye viszont az outputok növekményénél kisebb mértékben, mintegy 50 százalékkal (53,4 százalék) haladta meg 1999-ben az 1996. évi értéket. Ez azt jelzi, hogy itt a vállalati szerkezetváltozások az átlagnál kevésbé erőteljesen tolódtak el a magas hatékonyságú vállalatok felé.

Az egyik legerőteljesebb fejlődés és ezzel együtt jelentős belső differenciálódás az irodagépek és számítástechnikai berendezések gyártásánál mutatható ki. Itt még kisebb (1,3 ezer fős) foglalkoztatásbővülés is bekövetkezett, mialatt az ágazat kibocsátása mintegy 75 százalékos, a GDP-termelés pedig 60 százalékot meghaladó növekedést mutat. A termelési többlet több mint fele az export növekedését szolgálta, és az ágazat jövedelmezősége is mintegy harmadával javult. Az, hogy ez utóbbi mutató növekményének dinamikája nem érte el az összteljesítmény változásának ütemét, főként azzal függhet össze, hogy az alacsony jövedelmezőségű vállalkozások értékesítésen belüli részaránya (amelyeknél az üzemi eredmény veszteségének mértéke a korábbi többszörösére változott), az ágazati expanzióval együtt (bár attól kissé elmaradó arányban), nőni tudott. Ezt az mutatja, hogy a vállalatcsoport nettó árbevétel szerinti részesedése az 1996. évi 19,5 százalékról 1999-re 21,0 százalékra módosult. Az alágazat erőteljes szerkezetváltozását a közepes hatékonyságú vállalatok részarányának mintegy 7 százalékpontos csökkenése, továbbá a magas hatékonyságúak 5 százalékpontos bővülése jelzi.

Egy másik, erőteljes expanzión „átment" alágazat a híradás-technikai termékek és a műszerek gyártása. Itt a foglalkoztatottak létszáma ugyan nem változott, a kibocsátás (output) teljesítmények növekedésének üteme azonban megközelíti az előző iparágnál kimutatott dinamikát. Ennél az aggregátumnál az is kiemelésre érdemes tendenciának számít, hogy az alágazat erőteljes növekedésének megfelelően ugyan mindhárom vállalatcsoport teljesítménye javult, az egyes csoportok részaránya viszont jóformán csak a magas hatékonyságúaknál nőtt (a magas hatékonyságú vállalatcsoport GDP-termelésben kimutatható részaránya például 4,2 százalékponttal nőtt, mialatt a közepeseknél 1,9, az alacsony hatékonyságúaknál pedig 2,3 százalékpontos térvesztés mutatható ki). A termelési többlet nagyobb része itt is az export növekedését szolgálta. A fejlesztésekkel együtt járó esetleges átmeneti veszteségek elkerülését leginkább a magas hatékonyságú vállalatok oldották meg.

A foglalkoztatás növelése szempontjából az egyik legsikeresebb gépipari alágazat a közúti és egyéb járművek gyártása. Itt több mint 20 ezer fővel gyarapodott a betöltött munkahelyek száma, mialatt az iparág nettó árbevétele több mint háromszorosa a bázisidőszak értékének, a kivitel összege több mint négyszeres növekedést mutat. A GDP előbbieknél szerényebb, mintegy kétszeres többlete pedig főként arra vezethető vissza, hogy a három vállalatcsoport közül a legerőteljesebb részarány-növekedést a közepes hatékonyságú vállalatok érték el. Emellett még mindig elég nagy a súlya a veszteséges, alacsony hatékonyságú vállalatok csoportjának.

A szerkezeti változások dinamizmusának és hatékonyságot javító hatásainak az ágazati sajátosságoktól függő magyarázatain túlmenően a tulajdoni szerkezetre visszavezethető elemei is lehetnek. Ezek nem annyira a nemzetgazdaság makroszerkezetében beállott változások következményei, inkább egyes alágazatoknál (tehát a mezoszerkezetben) megfigyelhető differenciálódás hatásai.

Tulajdoni szerkezet

Érdekes és az előzetes várakozásokkal szemben némileg meglepő, hogy a magas hatékonyságú vállalatok csoportjában milyen jelentős (a 70 százalékot is meghaladó) és időben is növekvő (a 3 százalékpontos többletet meghaladó) a hazai tulajdon aránya. Ennek ellentéteként viszont azt is meg kell említenünk, hogy legalább ilyen mértékű (bár kissé csökkenő) a hazai tulajdon részesedése az alacsony hatékonyságú vállalatok körében. A hazai tulajdon hatékonyságában tehát elég erős szélsőségek figyelhetők meg.

A külföldi tulajdonosok leginkább a közepes hatékonyságú vállalkozások körében rendelkeznek többséget képviselő, 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal. Ezeknek a tulajdonosoknak a vállalatai között vélhetően még jelentős arányt képviselnek az államtól megvett (privatizált), elavultabb termelőkapacitások, amelyeknek a korszerűsítése még nem fejeződött be. Ez azért is valószínűsíthető, mert más oldalról az úgynevezett zöldmezős beruházások hatásait vizsgáló korábbi felmérésekből (ezen belül is főként a vámszabad területi vállalkozások eredményeiből) az szűrhető le, hogy ezek minden tekintetben magas hatékonyságú vállalkozások.

A magyar nemzetgazdaság utóbbi években elért kiemelkedő dinamizmusát jelentős részben a privatizáció előrehaladásával egyre erősebbé váló hatékonysági kényszer és az ezen alapuló differenciálódás, a hatékonyak fokozatos térnyerése és a kevésbé jövedelmező vállalkozások tevékenységének visszaszorulása segítette elő. Ebben a differenciálódásban jelentős érdemei vannak a külföldi tulajdonosok által behozott pénzügyi többletforrásoknak és nem utolsósorban a tőkével együtt importált fejlett technológiának, piacképes termékeknek és hatékony termelési eljárásoknak, valamint szervezési rendszereknek. A külföldi tőke részarány-növekedésének természetesen megvannak a maga árnyoldalai is, ilyen például egyes iparágak külföldi anyavállalatoktól való erős (technológiai, jövedelmezőségi, foglalkoztatási) függősége, vagy a magasabb hozzáadott értéket termelő részlegek többségében az anyavállalatnál való elhelyezése, a megtermelt nyereség (osztalék) repatriálásának a nagyobb kockázatai stb. Ezek a kockázatok azonban megfelelő gazdaságpolitikával mérsékelhetők, és végső soron az előnyök túlsúlyba kerülésével - nemzetközi tapasztalatok szerint is - hozzájárulhatnak a tőkeimportőr országok átlagnál gyorsabb fejlődéséhez.

A legnagyobb vállalkozások

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál 1999-ben 1928 ezer embert foglalkoztattak, 5 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A TOP-100-ban szereplő vállalatok alkalmazottainak száma 358 ezerre csökkent.

A foglalkoztatottak aránya az ágazatok többségében növekedett. A legnagyobb létszámbővülés a gépiparba tartozó cégeknél regisztrálható, az itt dolgozók száma 7 ezerrel nőtt, így minden harmadik embert a legnagyobb gépipari vállalatoknál foglalkoztatják. A nagy- és kiskereskedelemben létszámbővítés révén 7 ezerrel több ember kapott munkát, ezenkívül további 4 ezer kereskedelmi alkalmazottal növelték létszámukat a TOP-100-on kívüli cégek.

Nem változott a toplistán szereplők létszáma az élelmiszeriparban, a vegyiparban, az építőiparban és a posta és távközlés ágazatban. Egy-két ezerrel csökkent a kohászatban és a szállítás-raktározásban, négyezerrel kevesebben dolgoztak az energetikai szektor legnagyobb cégeinél. A legnagyobb létszámnövekményt elérő cégek listájának élén öt vállalatot is találunk, ahol ezer embernél is többet alkalmaztak, mint korábban. Többségüknél a létszámbővítés a 40 százalékot is meghaladta, de az adataikat eltitkolók között is találhatunk hasonlóan dinamikus cégeket.

A két legnagyobb létszámú vállalkozás, a MÁV és a Magyar Posta Rt. együttesen 100 ezer embert foglalkoztatott. Az előbbinél 1200 fővel, 56 ezerre csökkent a foglalkoztatottak száma, az utóbbinál nem történt létszámváltozás.

A harmadik legnagyobb létszámú vállalkozás a Mol Rt., 1999-es, konszolidált adatai szerint két százalékkal növelve a létszámot, 20,5 ezer főt foglalkoztatott. Ily módon az 1998-ban még a harmadik legnagyobb létszámú Matáv Rt.-t előzte meg a sorban. Az utóbbinál 16 ezer embert alkalmaztak, s ugyanennyit a Videoton Holding Rt.

1999-ben veszélybe került a Mol Rt. 1992 óta tartó vezető szerepe a nettó árbevétel szerinti rangsorban. A társaság konszolidált adatainak figyelembevételével tarthatta meg első helyét. Az Audi Hungária Motor Kft. lényegében megismételte kiemelkedő teljesítményét, csupán 2-3 százalékkal maradt le a képzeletbeli dobogó első helyéről. A cég az egy évvel korábbi két és félszeres növekmény elérése után további 50 százalékkal emelte árbevételét, amivel vezette a legnagyobb árbevétel-növekményt elérő vállalkozások listáját. Az IBM Storage Kft. 38 százalékos árbevétel-bővítéssel a korábbinál néhány százalékkal magasabb dinamikát tudott felmutatni. Ezzel nettó árbevételét jóval 500 milliárd forint fölé emelte. A negyedik helyre a Philips-csoport jött fel, helyet cserélve a Matáv Rt.-vel. Mindkét cég konszolidált adatokkal szerepel a listán, árbevételük alig marad el a 400 milliárd forintos határtól. Az elmúlt évben a Philips-csoport 36 százalékkal növelte árbevételét, míg a Matáv Rt. 21 százalékot tudott felmutatni.

Néhány éve megfigyelhető a pozíciónyerés mérséklődése. 1997-ben még 4 cég ugrott előbbre 44-nél többet, 1998-ban pedig csupán 3. A Flextronics International Kft. (korábbi nevén Neutronics HTR) 1998-ban egyenesen a 37. lett a rangsorban, ezzel 70 pozícióval a legtöbbet javított a helyezésén. 1999-ben a Flextronics árbevételét megkétszerezve már az előkelő 14. helyen, a 100 milliárd forint árbevételt meghaladó vállalkozások között szerepelt.

Pozícióvesztők

A nettó árbevétel csökkenése miatt a legtöbb pozíciót két építőipari társaság vesztette. A 62. pozícióról 107 hellyel került hátrébb a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt., amely 1997-ben még a legtöbb pozíciót nyert vállalkozások listáját vezette, 75-tel. Hátrébb került a Masped Rt., amelynek rangsorbeli vesztesége 36 helyezés. A Magyar Kábelművek Rt. a 81.-ről a 115. helyre sorolódva kikerült az első százból. A további négy helyet élelmiszer-ipari cégek foglalják el, közöttük a Hajdúsági Baromfitermelő és Értékesítő Rt. 1999-ben 23 pozíciót vesztett, ezzel a 66. helyre esett vissza.

Az ország áruexportja - amely második éve közel azonos a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások exportjával - 1999-ben meghaladta az 5900 milliárd forintot, a növekedés 20 százalékos volt. A TOP-100 összes kivitele 3144 milliárd forintra nőtt, s ezzel részesedésük 53 százalékra emelkedett a nemzetgazdaság összes exportjából. Az 1000 milliárd forint összes exportnövekmény 70 százalékát a TOP-100-ba tartozó cégek produkálták. Ehhez a kiemelkedő teljesítményhez kivitelük 29 százalékkal való emelésével jutottak. 1999-ben az összes export több mint fele került ki a gépiparból, s ebből a legnagyobbak 79 százalékos részesedést értek el.

Exporteredmények

A százak súlya a vegyiparban, ahol az export 500 milliárd forint fölé emelkedett, meghaladta a kétharmadot. A fém alapanyagok és fémfeldolgozási termékek gyártása ágazat exportjának 39 százalékát a legnagyobbak adták. Hasonlóan nagy mértékű, 38 százalékos a toplistán szereplő szállítási vállalkozások részesedése az ágazati exportból.

Az ipari vámszabad területi vállalkozások az 1997. évi összes exportból 27 százalékkal részesedtek, arányuk 1999-ben 43 százalékra emelkedett. A vámszabad területi cégek 2559 milliárd forint értékű kivitelének döntő hányadát a százak között található cégek állították elő. A koncentrációra jellemző, hogy az első öt legnagyobb vámszabad területen működő cég - amelyek egyben a TOP-100 élmezőnyében vannak - szállította a kivitel közel háromnegyed részét. Ezek összes exportnövekménye 1999-ben meghaladta az 500 milliárd forintot, ami 38 százalékos növekedésnek felel meg.

A TOP-100-ban szereplő cégek közül 71 vállalat exportál, és 54 társaság exportja meghaladja az 1 milliárd forintot. A száz vállalatból az első tíz legnagyobb exportáló cég koncentrálja a kivitel közel háromnegyedét, korábban részesedésük 70 százalékos volt.

A saját tőke összege

A százak a kettős könyvvitelt vezető, nem pénzügyi vállalkozások saját tőkéjének 41 százalékát birtokolták 1999-ben. Arányuk néhány százalékkal magasabb a GDP szerint számítottnál. A nemzetgazdaság vizsgált viszonyítási körében 1999-ben 9900 milliárd forint saját tőkét regisztráltak, ami 15 százalékos növekedést mutat. A legnagyobb száz vállalkozás saját vagyona csaknem 500 milliárd forintos növekménnyel meghaladta a 4000 milliárd forintot.

A gépiparban 1999-ben 33 százalékkal nőtt a saját tőke értéke, a legnagyobbaké pedig 36 százalékot is meghaladó mértékben, a százak aránya 61 százalékra módosult. Az energetikai szektorban a százak 81 százalékos részesedése lényegében nem változott. A posta és távközlés vállalkozásai megőrizték a korábbi 86 százalékos súlyukat, viszont 34 százalékos saját tőkével magasabb szinten.

Az adózás előtti eredményt tekintve a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 24 százalékkal több profitot értek el 1999-ben, mint egy évvel korábban, ez összegszerűen 1200 milliárd forintot jelent. Ennél jóval alacsonyabb mértékben, 16 százalékkal növekedett az adózás előtti eredmény a TOP-100-ban szereplők körében. Ez az ütemkülönbség a korábbi 57 százalékos súlyukat 53 százalékra mérsékelte. A legnagyobb száz vállalkozás körében a saját tőke növekedése 1999-ben 14 százalékos volt, így a saját tőkéhez viszonyított adózás előtti eredmény az utóbbi két évben 16 százalékot tett ki. Az eszközarányos eredmény a toplistán kívüli cégeknél emelkedő tendenciát mutat. 1999-ben a TOP-100-ból 11 vállalkozásnál könyveltek el adózás előtti veszteséget (1998-ban 17-nél), és 8 cég vesztesége volt 1 milliárd forintnál több. Az első száz vállalat által megtermelt eredmény 45 százalékát (291 milliárd forintot) az első öt legnagyobb adózás előtti eredményt elért cég realizálta.

A legnagyobb üzleti eredményt elért vállalkozások listáján - a korábbi évhez hasonlóan - az első helyen a Matáv Rt. áll, a Mol Rt. pedig a harmadik. A képzeletbeli ezüstérmes helyezést az Audi Hungária Motor Kft. a korábbi 4. helyről érte el. Nettó árbevételével azonosan, másfélszeresére növelte üzemi eredményét is.

Az Opel Magyarország Járműgyártó Kft. jött fel a negyedik helyre. Az IBM Storage Kft. üzemi eredménye 30 milliárd forinttal (42 százalékkal) csökkent, így a második helyét az ötödikkel kényszerült felcserélni. Az üzemi eredmény szerinti rangsorban a hatodik helyét megtartotta a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. Utána közvetlenül a lista harmadik távközlési szereplője, a Pannon GSM Távközlési Rt. került.

A Richter Rt. 1998-ban is a kilencedik helyen állt. Viszont konszolidált adatával a Siemens Nemzeti Vállalatcsoport leszorította a budapesti Elműt a tízes listáról.

1998-ban a legnagyobb adózás előtti eredmény alig haladta meg a 70 milliárd forintot, ezzel az IBM Storage Kft. vezette a listát. 1999-ben ennek ötödrészét sem érte el, s ezzel a 10. helyre esett vissza. 1999-ben a Matáv Rt. 100 milliárd forinttal lett az első, profitjának 49 százalékos növelésével. Ugyanilyen nyereségbővüléssel az Audi Hungária Motor Kft. a negyedik helyről a másodikra került. A harmadik pozíción szereplő Mol Rt. a korábbinál 20 százalékkal kevesebb adózás előtti eredményével is megtartotta helyezését. Az előző három vállalkozás és a 4. helyen lévő Opel Magyarország Járműgyártó Kft. ugyanilyen sorrendben követik egymást a legnagyobb üzemi (üzleti) és adózott eredményt elérő vállalkozások listáján is.

Összesen tizenöt cég adózás előtti eredménye lépte át a 10 milliárd forintos határt. Ezek közül az egy évvel korábbi 9. helyről feljött Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. nyereségének több mint két és félszeresével, 31 milliárd forinttal az 5. helyet szerezte meg. A hatodik helyen továbbra is a Richter Rt. áll, 1999-es adózás előtti eredménye 18 milliárd forint. Az adózott eredmény szerinti listán az első hét helyen pontosan olyan sorrendben követik egymást a vállalatok, mint azt az adózás előtti eredménynél láttuk.

A magyarországi vállalatok és közülük a 100 legnagyobb cég főbb adatai* (milliárd Ft)
Mutatók

1996

1997

1998

1999

Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások

GDP

2 871,8

3 752,7

4 475,3

5 039,5

Nettó árbevétel

13 994,8

18 025,0

22 735,5

26 060,0

Export

2 409,9

3 673,5

4 930,5

5 964,0

Saját vagyon

6 173,6

7 272,1

8 586,4

9 878,8

Adózás előtti eredmény

255,0

727,6

967,9

1 201,8

Létszám

1 862,7

1 884,0

1 933,4

1 927,9

A 100 legnagyobb magyarországi vállalkozás (TOP-100)

GDP

928,6

1 338,7

1 699,4

1 955,6

Nettó árbevétel

3 133,1

4 667,2

6 350,9

7 650,2

Export

852,8

1 616,9

2 439,6

3 144,3

Saját vagyon

2 824,6

3 150,7

3 529,5

4 012,5

Adózás előtti eredmény

81,9

373,2

553,4

641,8

Létszám

322,7

316,6

362,7

357,9

A TOP-100-ból a többségi külföldi tulajdonúak

GDP

387,6

665,5

1 168,6

1 433,1

Nettó árbevétel

1 445,9

2 617,6

4 780,1

5 830,5

Export

620,2

1 328,3

2 163,0

2 895,7

Saját vagyon

758,6

1 109,0

1 942,5

2 317,3

Adózás előtti eredmény

114,0

295,2

500,5

560,7

Létszám

92,2

105,8

153,9

153,8

Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis
* A kettős könyvvitelt vezető nem pénzügyi vállalkozások.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére