A parlament elfogadta az adó- és járulékrendszer 2001-2002. évre vonatkozó változtatásait. A rendelkezések között egyaránt található kiigazító jellegű, kedvező hatású és szigorító módosítás. A főbb változásokat Nyikosné Fekete Zsuzsa és Ulrich Róbert, a KPMG Hungária Kft. szakemberei segítségével tekintettük át. Az MGYOSZ változásokkal kapcsolatos észrevételeit Cseresné Kovács Zsuzsanna közgazdász összegezte.
(Lapunk jogi részének A hónap témája rovatában részletesen olvashatnak a 2001. évi adó-, járulék- és illetékváltozásokról.)
Az adójogszabályok módosításai – a Pénzügyminisztérium (PM) adatai szerint – 2001-ben összességében 4,8 milliárd forinttal növelik az államháztartás bevételét, 2002-ben pedig 8,4 milliárddal. A kisvállalkozói kedvezmény és az üzemanyagok jövedékiadó-tételének befagyasztásával a központi költségvetés 2001-ben 57,5 milliárd, míg 2002-ben 57,8 milliárd forint bevételről mond le.
Családi kedvezmények
A személyi jövedelemadó-kulcsok 2001-2002-ben nem változnak, csak az adósávok módosulnak. 2001-ben az alsó adósáv 20 százalékkal, a felső pedig 5 százalékkal emelkedik, miáltal évi 480 ezer forint alatt 20 százalék, 480 ezer és 1 millió 50 ezer forint között 30 százalék, a fölött pedig 40 százalékos az szja kulcsa. 2002-ben az alsó adósáv 25 százalékkal, évi 600 ezer forintra emelkedik, míg a felső szja-sáv 19,4 százalékkal, 1 millió 200 ezer forintra nő. Az adójóváírás változatlanul a bérjövedelem 10 százaléka, de legfeljebb évi 36 ezer forint, és az adótábla legfelső sávjának kezdő értékét követő 200 ezer forinton belül fokozatosan szűnik meg. Az adójóváírás 2001-ben 1 millió 250 ezer forint, 2002-ben pedig 1 millió 400 ezer forint feletti jövedelem esetén nem jár. A KPMG szakemberei szerint a sávok emelkedése kétségtelenül mérsékli a terheket, de csak részben követi az inflációt – főképp a felső 5 százalék nem -, mert a sávhatárok már két éve változatlanok voltak. A valorizáció 2000-hez képest bőségesen kompenzál, de 1999-hez képest nem, tehát valahol a kettő között alakul. A 2002-re tervezett emelkedés azonban már valószínűleg megfelelőképp ellensúlyozza majd az infláció hatását az átlagkeresetek környékén – feltéve, hogy nem gyorsul fel időközben a pénzromlás.
A családi kedvezmény emelése révén az egygyermekes családoknak évi 400 ezer forintos jövedelemig, a kétgyermekeseknek 642 857 forintig, a háromgyermekeseknek pedig 1 millió 350 ezer forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A PM adatai szerint a gyermeket nevelő családok több mint 83 százaléka tud élni a kedvezménnyel, többségük teljes mértékben igénybe tudja venni azt. Az adó alól mentesített éves jövedelem 2002-ben az egygyermekes családoknál 400 ezer forint, két gyermek esetén 685 714, három gyermek esetén pedig 1 millió 421 053 forint lesz. A családi kedvezmény teljes összege 1999-ben 33,3 milliárd, 2000-ben 50 milliárd forintot tett ki, ami 2001-ben 82 milliárd forintra növekszik. A családi kedvezmény megváltoztatása a KPMG szakemberei szerint főképp a kettő-, a három- és az annál több gyermekes családok számára csökkenti számottevően az adóterhelést, az átlagos, illetve az a fölötti jövedelemmel rendelkezőknek nem is kell személyi jövedelemadót fizetniük. Az adómentességi határ növelése 2002-ben gyakorlatilag kiegyenlítő hatású.
Előny a kis- és középvállalkozásoknál
A kis- és középvállalkozások helyzetét javítani hivatott módosítások közül a legfontosabbak közé tartozik, hogy az 50 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztatók az adóalap összegéig, legfeljebb 10 millió forintig beruházáshoz kapcsolódó kedvezményt vehetnek igénybe. A kis- és középvállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók, az eredetileg tervezett 2002 helyett már 2001-től, érvényesíthetik a beruházási hitelre fizetett kamat 40 százalékát kitevő adókedvezményt. A vállalkozókat érintő változások a PM adatai szerint 50 milliárd forintos tehercsökkenést jelentenek. Eddig olyan mértékű beruházásokhoz volt kötve a kedvezmény, amilyet csak nagy cégek engedhettek meg maguknak, most e lehetőség a kis- és középvállalkozások számára is elérhető lesz. A nagyvállalatok számára nem jelent különösebb előrelépést a változás – mutatott rá Nyikosné Fekete Zsuzsa. Az viszont már a nagyok számára is érzékelhető előny, hogy a nagy összegű, 10 milliárd forintos befektetések esetében járó maximálisan 10 évre szóló adómentesség vonatkozásában megszűnik az a követelmény, miszerint évente legalább 5 százalékkal kell emelni a bevételt. Igaz, normál esetben az ilyen cégeknek teljesíteniük kell ezt, csakhogy bármikor előfordulhat, hogy például egy exportra termelő vállalkozás célpiacán válság jelentkezik, s ezért az néhány évig nem tudja növelni bevételét.
Leírási szabályok
Egy további módosítás értelmében 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedik az az értékhatár, ahol a tárgyi eszközöknél a számviteli értékcsökkenés érvényesíthető. Az egyéni vállalkozások számára is lehetővé válik, hogy az ilyen eszközöket – a számviteli törvény alá tartozókkal azonos módon – a saját döntésüknek megfelelő részletekben (de legalább 2 év alatt) a költségek között elszámolják. Ezenkívül részben visszaáll a régi rend, így az adózásban az adótörvény által előírt értékcsökkenést teljes egészében érvényesíteni lehet. Évekkel ezelőtt már a mostanihoz hasonló volt a szabályozás – emlékeztet a szakember –, de 1997-től kezdve megszigorodott. Hozzátéve: a tárgyi eszközök egyösszegű értékcsökkenési leírási lehetőségének értékhatára 30 ezerről 50 ezer forintra emelkedik – a társas és az egyéni vállalkozások számára egyaránt -, ami a beszerzendő eszközök időközbeni drágulását követi. Ez elsősorban a kis cégek számára jelentős, továbbá az adminisztrációs terheket is csökkenti, hiszen nem kell nyilvántartást vezetni az érintett eszközökről.
Főként a nagyobb cégek számára jelentős változás, hogy kutatás-fejlesztési tevékenység esetén e költségek 120 százalékos elszámolhatósága 200 százalékra növekszik, miután a törvény a társas és az egyéni vállalkozások részére 100 százalékos adóalap-kedvezményt biztosít az eddigi 20 százalék helyett. Ez azt jelenti – magyarázta el Ulrich Róbert -, hogy a vállalkozások az alapkutatások, alkalmazott kutatások és a kísérletek, fejlesztések közvetlen költségeit levonják az adózás előtti eredményükből, majd az adóalapjukat is csökkenthetik ugyanezzel az összeggel. Méretét tekintve ez az egyik legnagyobb kedvezmény a 2001. évi módosítások közül.
Növekvő költséghányad
Az egyéni vállalkozóknál a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak kifizetett munkabér – a költségkénti elszámoláson túl – a minimálbér 50 százalékáig csökkenti az adóalapot az eddigi 3000 forint helyett, ugyanakkor a társasági adó esetében megszűnik ez az adóalap-csökkentési lehetőség.
Az egyéni vállalkozások számára számottevő módosulás, hogy "az szja-törvényben nem meghatározott tevékenységet végző" főfoglalkozású egyéni vállalkozások számára a korábbi 35 százalékról 40 százalékra, a kiegészítő tevékenységet végzőknél pedig 17 százalékról 25 százalékra emelkedik a bevételből levonható vélelmezett költséghányad. A kiskereskedelmi tevékenység végzése esetében az átalányadózás választásának bevételi határa 15 millióról 18 millió forintra emelkedett. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelők az eddigi 1,5 millió forint helyett 2 millió forintos bevételi határig adhatnak egyszerűsített bevallási nyilatkozatot 2001-től. A vállalkozók nagy része jobban járt, ha vállalta az adminisztrációs terheket és elszámolta a költségeit, valószínűleg ezért próbálja enyhíteni a korlátokat a jogalkotó – vélik a KPMG szakemberei, megjegyezve: ha pénzügyi szempontból nem is kedvező egy vállalkozónak az átalányadózás, megérhet számára annyit a különbözet, hogy csökken az adminisztrációja. Mindezzel együtt nem valószínű, hogy e könnyítések révén tömegesen választanák az átalányadózást.
A forrásbevonás adóterhei
Szintén sokakat érint az a szigorítás, hogy a reprezentációval összefüggő természetbeni juttatás adókötelessé válik a kifizetőnél. Ugyanakkor megszűnik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben a reprezentációval összefüggő adóalap-korrekció, illetve az egyéni vállalkozóknál a költségelszámolásra vonatkozó korlát. Ez – a szakember magyarázata szerint – azt jelenti, hogy a vállalkozók korlátozás nélkül csökkenthetik társaságiadó-alapjukat a reprezentációs költségek összegével, de csak azt követően, hogy e kiadások után megfizették a 44 százalékos szja-t és a tb-t, illetve az egészségügyi hozzájárulást. Mivel a vállalkozások eddig, ha nem is teljesen, de valamilyen mértékben kihasználták a 0,5 százalékos korlátot, így e szabályváltozás valamelyest növeli adó- és tb-terhüket.
A korábbi tervekkel ellentétben végül is megmaradt az üzemanyag-megtakarítás alapján fizetett összeg adómentessége – igaz, a megtakarítás számításakor nem lehet a lökettérfogat szerinti, úgynevezett átalánynormát alkalmazni. (Ez adómentes kifizetést tesz lehetővé azon dolgozók javára, kik a munkájuk során gépjárművet használnak és autójukat takarékosan üzemeltetik – ami részben a munkaadó és a munkavállaló közötti költségelszámolás függvénye.)
A társaságiadó-törvényen belül szigorodik az alultőkésítési szabály. E módosítás szerint a korrekció kiterjed valamennyi kölcsönre – a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások kivételével -, és akkor kell az adóalapot növelni a fizetett kamatok egy részével, ha a pénzügyi intézménynek nem minősülők által nyújtott kölcsönök együttes összege meghaladja az előírt tőke-kölcsön arányt. A törvény az adóalap növelését a korábbi 1:4 arány helyett 1:3 arány esetén írja elő. Sok cég hitelből finanszírozza a tevékenységét az arányváltozás miatt, vagy kevesebb hitelt tud úgy felvenni, hogy ne kelljen utána adóalapot növelni, vagy pedig kénytelen növelni a saját tőkéjét. További nehezítés, hogy eddig az adóalap-módosító tétel csak a kapcsolt vállalkozástól felvett kölcsönökre vonatkozott, most már más kötelezettségek is beletartoznak. Ilyen kötelezettségnek a kapott kölcsön számít, továbbá a zárt körben forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír – ami eddig nem tartozott bele -, valamint a váltótartozás. A jövőben tehát értékpapír kibocsátásakor is adókötelezettség keletkezhet, ami jelentős tétel lehet! Ha például az alaptőke 100 millió forint, és a vállalkozás kibocsát 500 millió forint értékpapírt, akkor az 500 és a 300 millió forint közötti összegre eső kamattal meg kell növelni az adóalapot.
A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásához adott adóalap-kedvezmény megszűnésével, és helyette a dotáció rendszerének a mikro-, kis- és középvállalkozásokra való kiterjesztésével megszűnhet az ezen vállalkozások szempontjából hátrányos korábbi helyzet.
Az általános forgalmi adó esetében lehetőség nyílik rá, hogy a 8 millió forintnál kisebb éves árbevételű adózók a tárgyévet megelőző év utolsó időszakáról nyújtott bevallásukkal egyidejűleg nyilatkozhatnak arról, hogy a tárgyévben negyedéves bevallási rendszert választanak. Mindez kétségtelenül az adminisztrációs terheket csökkenti.
A taxis egyéni vállalkozóknak lehetőségük nyílik rá, hogy – meghatározott feltételek teljesítése esetén – a beszerzett személygépkocsi áfáját levonhassák. (Teher- és haszongépjárművek esetén már ma is megtehetik.)
A tevékenységüket jogelőd nélkül kezdő vállalkozásoknak nem kell iparűzésiadó-előleget fizetniük a kezdő évben. Az átalányadózó és a 4 millió forint éves bevételt el nem érő egyéni vállalkozók egyszerűsített módon fizethetik az iparűzési adót.
Az áfa eszköztára is módosul
Az általános forgalmi adóról szóló törvényben szerepel, de szinte minden vállalkozót érint, hogy készpénzzel és készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén kérésre az átutalásoknál alkalmazható számlát is ki lehet állítani az egyszerűsített számla helyett – figyelembe véve, hogy egyes adózók csak egyfajta számlatömbbel, illetve programmal rendelkeznek. További változás, hogy a PHARE-, az ISPA- és a SAPARD-segélyekből megvalósított beruházások esetében a beszerzések közvetlen áfamentesítése is lehetővé válik.
A besorolási kulcsok alapvetően nem változnak, de bővült a 0 százalékos besorolású humán gyógyszerek és azok anyagainak köre, ugyanilyen besorolást kaptak az emberi szervezetbe bejuttatott kontrasztanyagok és ilyen készítmények. Egyes gyógyászati segédeszközök is átkerültek a 12 százalékosból a 0 kulcsos körbe – ilyen például a tb-támogatást élvező szemüvegkeretek és a vércukorszintmérő készülékek. A csecsemőpelenka ugyanakkor a nullaszázalékos körből átkerült a 12 százalékos besorolás alá, hogy az ebből származó bevételi többletet közvetlen támogatásként kapják meg az érintettek.
A másnak ellenszolgáltatás nélkül végzett szolgáltatási tevékenység is bekerül az áfaköteles körbe, a kormányrendeletben és a törvényben meghatározott bizonyos eseteket kivéve – hívta fel a figyelmet Nyikosné Fekete Zsuzsa. Jelenleg csak az ingyenes termékátadás áfaköteles – az ingyenes szolgáltatások általában nem. A törvény szerint a szokásos piaci értéke alapján kell megfizetni az áfát. Korábban sok esetben gondot okozott, hogy nem lehet elkülöníteni az átadott termékek és szolgáltatások közötti határt, és emiatt a cég egész áfa-visszaigénylését megkérdőjelezhette az adóhatóság.
A távközlési szolgáltatókat, illetve partnereiket érinti, hogy távközlési szolgáltatás nyújtásakor a szolgáltató cég helyett a megrendelő székhelye, telephelye lesz az irányadó. Ha tehát magyarországi cég vesz igénybe külföldi szolgáltatását, akkor a jövőben fel kell számítani az áfát – ami a távközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára jelentős változás. Nem a kisfogyasztókról, a telefonáló vállalkozásokról van itt szó, hanem távközlési cégekről, amelyek szolgáltatást igényelnek egy külföldi cégtől – a hagyományos távközlési szolgáltatásokon kívül idetartozik a sugárzási, adási és vételi kapacitások használatához való jogok átengedése, továbbá a globális információs hálózatokhoz való kapcsolódás biztosítása. (Eddig, ha például egy magyarországi cég Ausztrián keresztül vett igénybe távközlési szolgáltatást, akkor, miután Ausztriában régóta ez a szabály van életben, egyik helyen sem kellett áfát fizetnie utána – mostantól ez Magyarországon áfaköteles lesz.)
A jövedékiadó-módosítások elsősorban a tételes jövedéki adók valorizációjára irányulnak. A 2001. évben jellemzően 6 százalékos, 2002-ben pedig 5 százalékos jövedékiadómérték-emelés érvényesül. A gyümölcspálinka, a borpárlat, a köztes alkoholtermék és a cigaretta tételes adója – a közösségi minimumszinthez való felzárkózás jegyében – 6 százalékot meghaladó mértékben emelkedik. Üzemanyagok esetében az említett 6, illetve 5 százaléknál magasabb adómérték – a 2002. június 30-ig terjedő időszakban – csak akkor alkalmazható, ha a nyersolaj hordónkénti ára legalább 90 naptári napig 25 dollár alá csökken.
Az otthonteremtés elősegítése érdekében, a visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentessé vált a 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás első megvásárlása. Egy másik módosítás szerint az önálló orvosi jognak öröklés, ajándékozás útján vagy vásárlással történő megszerzése után – az első jogosulttól történő vásárlás kivételével – illetéket kell fizetni. (Azokat, akik a törvény erejénél fogva szerzik meg a működtetési jogot, nem terheli illetékfizetési kötelezettség.)
Egyszerűsített "haszonhúzás"
Az adózás rendjét érintő egyik legfontosabb változás, hogy az adóévtől eltérő üzleti évet választhatnak egyes vállalkozások, ami elsősorban azoknak a külföldi tulajdonban lévő cégek számára kedvező, amelyek anyavállalata az adóévtől eltérő üzleti évet alkalmaz. Idehaza ennek függvényében megváltoznak majd a társasági adó, az osztalékadó, a kommunális adó, a turisztikai hozzájárulás és az iparűzési adó bevallási, befizetési, előlegfizetési és feltöltési határidői. Az áfával kapcsolatos határidőket a változás nem érinti. Az érintett cégek alkalmazottainak változatlanul a hivatalos adóév határidői szerint kell benyújtaniuk szja-bevallásukat, tehát a munkáltatónak ilyen bontásban kell megadnia az adatokat.
Nem lesz szükség a külföldre fizetett jövedelmek esetén úgynevezett haszonhúzói nyilatkozatra. Erre 2000-ben rendkívül szigorú szabályok vonatkoztak: külföldi adóhatósággal vagy könyvvizsgálóval kellett igazoltatni az okiratok hitelességét. A jövőben ezt nem kell külföldön adóhatósággal, könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Illetőségi igazolást továbbra is kérni kell majd a kinti adóhatóságtól, ám a haszonhúzói nyilatkozatra sok esetben már nem lesz szükség. Itt egy felesleges bonyolító szabályt old fel a törvény – összegezték a KPMG szakemberei.
Újabb szigorítás viszont, hogy ha egy cég nem vagy rosszul vonja le az adóelőleget, akkor az emiatt fizetendő mulasztási bírság mértéke a korábbi 20 százalékról 50 százalékra emelkedik.
A társadalombiztosítást illetően alapvető változás, hogy 2001-ben és 2002-ben 2-2 százalékponttal csökkennek a munkaadói tb-járulékok, miáltal a korábbi 33 százalékos járulékteher 2001-ben 31 százalékra, 2002-ben pedig 29 százalékra csökken. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege – az inflációt követendő – 3900 forintról 4200 forintra emelkedik, 2002-től pedig 4500 forint lesz. A 3 százalékos egyéni egészségbiztosításijárulék-fizetés felső határa 2001-től megszűnik, a táppénzjogosultságnál viszont nem lesz felső korlátja a táppénznek. Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetésnél megmarad a felső határ.
A változások azok számára előnytelenek lesznek, akik az alkalmazottaikat minimálbéren foglalkoztatták – mutattak rá a KPMG szakemberei -, mert a minimálbér-emelés pluszterheit nem fogja ellensúlyozni a tb-járulék 2 százalékos csökkentése. (A 25 ezer forintos minimálbér 33 százaléka 4150 forinttal kevesebb, mint a 40 000 forint 31 százaléka, és ehhez adódik még az egészségügyi hozzájárulás 300 forintos emelkedése.) Azon cégek tb-terhe, melyek magasabb bért fizetnek, várhatóan csökkenni fog.
A minimálbér-emeléssel összefüggésben az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára befizetett tagdíj járulékfizetés alóli mentességének felső határa a minimálbér 115 százalékáról a mindenkori minimálbérre változik, ami azt jelenti, hogy számszerűen 28 750 forintról 40 ezer forintra nő. Azon járulékfizetőknél, akiknek a járulékfizetési kötelezettsége a minimálbérhez kötődik, nem változik a járulékalap.
Munkaadói aggályok
Cseresné Kovács Zsuzsanna, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének vezető szakértője szerint a minimálbér megemelése a kis- és középvállalkozásoknál igen nagy terhet jelent – különösképp a textiliparban, a mezőgazdaságban és egyéb válságban lévő iparágakban. Ott, ahol igen sok a minimálbéren foglalkoztatott ember, a változtatásnak valószínűleg foglalkoztatási következményei is lesznek.
Az MGYOSZ csak akkor tartotta volna elfogadhatónak a 40 ezer forintos minimálbér bevezetését, ha a vállalkozások ebből adódó bérköltség-növekedését egyéb intézkedések megfelelőképp kompenzálják. Számításaik szerint – melyek az egyéni vállalkozások adatait nem tartalmazzák – a versenyszféra gazdálkodó szervezeteinek adó- és járulékterhei változatlan alapbéreket feltételezve 83,8 milliárd forinttal nőnek, 7,5 százalékos béremelés esetén pedig 70,2 milliárd forint a többletteher. Ennek ellentételezésére több megoldást is kidolgozott a szövetség, de ezek megtárgyalására már nem kerülhetett sor.
A gyermekkedvezmény növekedése nyomán a gyerekes családok részesülnek nagyobb kedvezményben, ugyanakkor a kormány tájékoztatása szerint az adóterhelés összességében se növekedni, se csökkenni nem fog – ebből következik, hogy a nem gyerekesek adóterhe növekszik majd.
Befektetések adóztatása
A személyi jövedelemadó terén a befektetésiadóhitel-számla megadóztatása ellen tiltakozik az MGYOSZ. Ugyanis a szervezet tőzsdei tagvállalatait nemcsak a Budapesti Értéktőzsde gyenge teljesítménye, de ez a rendelkezés is kedvezőtlenül érinti.
A társasági adóról szóló törvényben megjelent néhány nehezen értelmezhető fogalom – ilyen például az "ésszerű gazdálkodás" vagy "a tőle elvárható gondosság", amit másképp definiál az APEH, és másképp értelmeznek majd az egyes cégek.