Újabb programok, hitelek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 33. számában (2001. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A hazai és a nemzetközi támogatású energiatakarékossági programok számát tekintve Magyarország a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik, az energiafelhasználás hatékonyságát illetően viszont a sor végén kullogunk.

Az EU energiapolitikájának egyik fontos törekvése az energiafelhasználás további ésszerűsítése. Ennek érdekében több célprogramot is működtet Brüsszel. A Save II-t közvetlenül az energiahatékonyság javításáért hívták életre. Az Altaner-program a megújuló energiaforrásokra épülő beruházásokat támogatja. A Synergi az energiahatékonysági programok kidolgozását segíti. A Thermie-program 1995 óta létezik. A forrásokból hazánknak is jut, ám ezek legtöbbje nem konkrét fejlesztésekhez nyújt segítséget, hanem a hazai szakemberek számára szervezett találkozók létrejöttét támogatja. A felajánlott keretekből átfogó takarékossági koncepciókat is kidolgoznak, amelyeket különféle kiadványokon keresztül ismertetnek meg a hazai szakemberekkel.

Eredményes a szénsegély

A legsikeresebb hazai energiatakarékossági programként a kilencvenes évek elején indult úgynevezett német szénsegélyt emlegetik a szakemberek. A német kormány 300 ezer tonna szén árával - mintegy 1,2 milliárd forinttal - indította el a programot, melynek formája: visszatérítendő támogatás. A keretből - mint azt Szerdahelyi György, a GM szakfőtanácsadója elmondta - eddig 8,2 milliárd forintnyi beruházást finanszíroztak. A fejlesztések átlagos megtérülési ideje három év. A rendelkezésre álló keretből nyílt pályázattal igényelhető kedvezményes kamatozású hitel, amely elérheti a beruházási költség nyolcvan százalékát, de nem haladhatja meg a 80 millió forintot. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kezelt, s az ABN Amro Bank közreműködésével kihelyezett összegekből a legkülönbözőbb önkormányzati és vállalati beruházások - például közvilágítási, távhőrendszer-korszerűsítési és fűtésfejlesztési programok - valósultak meg. Ezekkel az itthon felhasznált energia fél százalékát sikerült megtakarítani.

A szakemberek szintén eredményesnek minősítették azt a három évvel ezelőtti akciót, amelynek részeként három közszolgálati és három kereskedelmi televíziós csatorna összesen 597 esetben mutatta be a kályha, a gáz-, a villany-, illetve a vízóra alakját öltött, energiatakarékosságot ajánló reklámfigurákat. A napilapokban 55 hirdetés jelent meg, míg a rádiók 246 alkalommal játszották le a felhívást. Az akcióra a pénzt a PHARE-program folyósította, pontosan 497 ezer ecut.

A PHARE marad

Pós Miklós, a gazdasági tárca munkatársa egy másik, 1999-től működő hitelrendszerről elmondta: energiahatékonyságra a PHARE ötmillió eurót ad kamatmentes kölcsönként, a hitel másik részét a finanszírozásban részt vevő Raiffeisen Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank piaci kamattal folyósítja. (Előírás, hogy az összberuházásnak legfeljebb a negyedét lehet PHARE-hitelből fedezni, illetve minimum 10 százalékos saját részre van szükség.) Ez az 5 millió tehát összesen 20 millió eurónyi beruházást generál a magyar gazdaságban. Egy másik, szintén energiahatékonysági célokat is szolgáló PHARE-program 3 millió euróval indul 2001-ben. Ez a pénz a liberalizált villamosenergia-piaccal kapcsolatos fejlesztéseket támogatja.

A Világ Környezetvédelmi Alap (GEF) 5 millió dolláros kerettel már több éve finanszíroz olyan fejlesztéseket, amelyek az energiahatékonyság növelésével csökkentik a légkörbe jutó szennyező anyagok mennyiségét. A középületek energiahatékonyságának növelésére további 5 millió USA-dollár jut ebből a forrásból - ez a program is 2001-ben indul.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére