Széchenyi szellemében

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!

A hitelvilág stádiuma

Megjelent a Cégvezetés (archív) 33. számában (2001. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az előző évekkel összevetve nagyságrendekkel több állami támogatásra számíthatnak a kis cégek a gazdasági tárca pályázatain az idén és 2002-ben. A tavaly év végén közzétett Széchenyi terv több korábbi program folytatását ígéri, de újdonságok - az informatika kiemelt ösztönzése vagy a kisvállalkozók hálózatfejlesztése - is akadnak.

 

Nem ismétlődik meg 2001-ben az a tavalyi helyzet, hogy a Gazdasági Minisztérium (GM) kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztését szolgáló pályázatai túl későn látnak napvilágot - ígérik a tárcánál. Mint emlékezetes, 2000 elején egyebek közt a miniszter- és nyomában a koncepcióváltás késleltette a pályázatok közzétételét. Akkor még az év során is születtek új elképzelések: október végén és novemberben is hirdettek új pályázatokat (így a kkv-k hálózatépítését és a szakági vállalati együttműködést szolgálót, illetve a mikrohitelprogramhoz kapcsolódó kisvállalati kölcsönprogram kamattámogatására).

Egységes pályázatok

A GM - mint azt Matolcsy György miniszter több alkalommal is nyomatékosította - legkésőbb január közepéig teszi közzé pályázatait, amelyekről előzetesen kevés konkrétumot lehetett megtudni. Annyi ismert, hogy a Széchenyi terv (SZT) összes fő programjára (tehát a vállalkozásfejlesztés mellett más célokra, például a kutatás-fejlesztésre vagy a regionális gazdaságépítésre) összesen 70-80 pályázatot hirdetnek majd meg a különböző minisztériumok. Megtörténhet viszont, hogy - a jobb áttekinthetőség érdekében - szűkítik ezek számát.

A technikai egyszerűsítést szolgálná, hogy a kitöltendő adatlapoknak várhatóan lesz egy, minden pályázatnál azonos része, s ezt egészítené ki egy, az adott témához igazodó nyomtatvány.

A tárca honlapján már tavaly október óta olvasható Széchenyi terv úgynevezett vállalkozáserősítési fejezetében a GM világosan fogalmaz a leendő alprogramokról, így a majdani forrástérkép "háromszögelési pontjait" nem nehéz megtalálni.

A központi költségvetés a legutolsó verzió szerint 2001-ben 292 milliárd, 2002-ben pedig 297 milliárd forintot szán az SZT összes programjára. (Egyes elemzők szerint viszont tágan értelmezve akár 800 milliárd forintnyi SZT-támogatás búvik meg a következő két év büdzséjében.)

E pénzekből a két év során 12,5 milliárd (a költségvetési törvénytervezet alapján nyert számítások szerint viszont 13,4 milliárd), illetve 16,5 milliárd (17,5 milliárd) forint jut kifejezetten a kkv-knak a vállalkozáserősítő program keretében.

Az állam kötelezettsége

A projektek jellegétől függően a más forrásokhoz viszonyított állami támogatás mértéke átlagosan 25-30 százalékos lehet - árulta el Cséfalvay Zoltán, a GM helyettes államtitkára több, év végi konferencián. Ebbe azonban nyilvánvalóan nemcsak a kamat- és a vissza nem térítendő támogatások, de az adó- és egyéb állami kedvezmények okozta kiesések vagy a vállalkozásösztönző lépések (például új szolgáltató intézmények létrehozásának) költségei is beszámítandók.

"Ha a jelenlegi gazdasági növekedés idején nem fogalmaznánk meg tervet a fejlődés fenntartására, a felfutás gyümölcsei lobbiérdekek számára aprózódnának szét. A növekedés kötelezettséget ró az államra" - indokolta Cséfalvay a januártól induló, nagyívű SZT létrehívását.

A vállalkozáserősítő programot négy kihívás okán fogalmazta meg a tárca. Egyrészt oldani kell a magyar gazdaság duális szerkezetét: azt, hogy a magyar export, a bruttó hazai termék (GDP) és a kutatás-fejlesztés egy szűk multinacionális vállalkozói körhöz kötődik, miközben - az összes alkalmazott több mint 60 százalékát foglalkoztató, zömében a hazai piacra termelő - kis- és középvállalatok (kkv) e mutatókhoz csak szerényen járulnak hozzá. (Az e cégek által létrehozott fajlagos GDP például 10 százalékponttal marad el az Európai Unió átlagától.) Az SZT a kis és nagyvállalatok közti kapcsolatok kiszélesítését célozza.

Szükség van a magyar gazdaság modellváltására is - mutatnak rá a GM szakemberei. Míg korábban az alacsony magyar béreknek volt köszönhető az erős külfölditőke-beáramlás, mára a fejlett országrészekben kimerült az utánpótlás a szakképzett munkaerőből. Eközben Közép-Európában minden korábbinál élesebb verseny zajlik a friss nyugati működő tőkéért.

Az SZT az innovációra, képzett dolgozókra és tőkebevonásra építő kis cégeket kívánja segíteni, amelyekkel a multik felválthatják saját külhoni beszállítókörüket. A nagy cégek az összeszerelő tevékenységeken túl a fejlettebb munkafázisokat is ezekre bízhatják.

Alprogramok

Itthon lezárult a privatizációs korszak és az ahhoz kötődő zöldmezős beruházások periódusa - mutattak rá a GM-nél. E "posztprivatizációs" időszakban így azt kell előmozdítani, hogy a nagy cégek a kisvállalatokkal való együttműködés révén szélesítsék ki termelőbázisukat. Végül a program negyedik célja, hogy a kkv-k az eddiginél hatékonyabban kapcsolódhassanak be az új információs-technológiai ágazatokba.

A vállalkozáserősítési program kkv-fejlesztési, a nagyvállalatokkal való (termelési, innovációs és informatikai) "hídképző", illetve befektetésösztönző alprogramokat tömörítő részekre oszlik (lásd táblázatunkat).

A kis cégek üzleti-környezeti feltételeinek javítását célzó alprogram egyebek közt az átalányadózás kiterjesztését, a társasági adó alá eső vállalatok amortizációs összeghatárának gyorsított emelését, a munkáltatók társadalombiztosítási (tb) fizetési kötelezettségének mérséklését tűzte ki célul. Újabb (egyelőre nem részletezett) kedvezményes konstrukciókkal kívánják segíteni a pénz- és tőkepiacról történő forrásbevonást is.

A kkv-k technológiai innovációját (továbbra is) vissza nem térítendő támogatással, kamatmentes kölcsönnel, pénzügyi lízinggel és eszközbérlettel segítik. Így a GM tovább akarja fejleszteni a 2000-ben bevezetett pénzügyilízing-konstrukciót, és ki akarja alakítani az eszközbérlet kedvezményezetti rendszerét.

A minisztérium a kkv-k tőkeellátásának javítására állami szerepvállalással befektető társaságokat, kockázati tőkealapokat kíván létesíteni. A fejlesztésekre a jövőben is a garanciákkal kiegészített kedvezményes kamattámogatás, a megnövelt mikrohitel, illetve a lízing szolgálnak majd.

Ami a vissza nem térítendő támogatásokat illeti, a tárca technológiai innováció esetén a következő területeken lát bennük fantáziát: informatikai fejlesztések, marketing-, menedzsment- és minőségbiztosítást szolgáló ismeretek elsajátítása, illetve a szellemi tulajdonhoz való jogok érvényesítése.

Hálózatfejlesztés

A kkv-k külpiaci megjelenését többek közt az ország kereskedelmi kirendeltségein felállítandó (a piaci bevezetést segítő) központokkal, a minőségfejlesztést a jelenlegi minőségi díjak és klubok megerősítésével képzelik el.

Az SZT része a hagyományos kézműves mikrocégek és kkv-k - például keramikusok, ötvösök, díszkovácsok, bőrdíszművesek, népi iparművészek - fejlesztését szolgáló elgondolás, amely tudatosan a tradíciók felélesztését is célozza. Az önkormányzatokkal, helyi vállalkozásfejlesztési központokkal összefogva próbálják majd támogatni ezek piacra jutását, beszállítói kapcsolatait és az oktatást.

A hídképző alprogram egyrészt a még 1998-ban megkezdett beszállítói célprogram folytatását ígéri, amelynek eszközei változatlanul az előminősítés, kamat- és vissza nem térítendő támogatás, fejlesztési hitel "hármas ösztönzésével" írhatók le.

Ezen belül a fejlesztési támogatást egyértelműen a már bizonyított beszállítók kaphatják majd - olvasható ki az SZT-ből. Meg akarják állítani azt a trendet is, hogy egyre több intézmény és alapítvány feleljen párhuzamosan a központi finanszírozás lebonyolításáért.

Úgy tűnik, elsősorban a kereskedelmi és szolgáltatószektor koncentráltságának oldását szolgálja majd egy hálózatfejlesztési törekvés. A GM a kereskedelem koncentrációjának példájaként az élelmiszer- és háztartási vegyi áruk forgalmazását említette meg. 1999-ben e szektor 1800 milliárd forintra becsült forgalmának 52 százalékát mindössze ezer üzlet bonyolította le, míg a maradékon 22 ezer bolt osztozott.

A tárca vissza nem térítendő támogatásokkal, bankgaranciákkal szeretné elérni olyan kereskedő-, szolgáltató- és termelőhálózatok kialakulását, amelyek középpontjában - rendszergazdaként - egy-egy középvállalkozás áll. A hálózatok akár lazább beszállítói, viszonteladói szerződésekkel, akár közös beszerzési társaság vagy franchise-megállapodások révén is felépülhetnének.

Az állam jövőre "két oldalról" is segíteni kívánja az információtechnológia (IT) fejlődését Magyarországon. Az egyik kezdeményezés általában ösztönözné a kkv-k bekapcsolódását az e-kereskedelembe, e-üzletmenetbe és e-partnerszerzésbe, a másik viszont kifejezetten a "kezdő és haladó" IT-vállalkozásokat segíti.

Az előbbi elgondolás szerint többek közt afféle elektronikus mintapiacokat hoznának létre az említett célok népszerűsítésére, oktatására. Az e-piacok többek közt az informatizált közbeszerzési pályázatok és a vállalkozásfejlesztési ismeretek tárházai is lennének.

A kifejezetten a hightechhel foglalkozó cégek támogatását a GM külön IT kockázati tőkealap létrehozásával képzeli el. Ennek indulótőkéjét és az esetleges állami szerepvállalást egyelőre nem részletezték. (A start érdekében a tárca kezdeményezi a kockázati tőkealapokról szóló törvény néhány szigorú előírásának oldását is.) A másik feladat a már "befutott" IT-cégek tőzsdére jutásának segítése. Még itt sem világos, hogy ezt milyen módon tudná megoldani egy állami szervezet.

Új irodák

A felsorolt elképzelések megvalósítását, a kkv-k fejlődését nagyban segíthetné az is, ha folytatódna a jelentős működőtőke-beáramlás az országba, főképpen az eddig "elhanyagolt" keleti térségekbe. A vállalkozáserősítés harmadik pillére ezt egyrészt afféle "házon belüli" reformmal, a szolgáltató közigazgatás meghirdetésével ösztönzi.

Ez kiszámítható gazdasági környezetet, átlátható ügymenetet és adminisztrációt, üzleti színvonalú szolgáltatást ígér a vállalkozóknak. Eszköze egyebek közt az ügymenet gyorsítása, a minisztériumi ügyfélszolgálati irodák felállítása, a magánszektor intézményeivel közös munkacsoportok létrehozása. A szabályozási környezet rugalmasságát segíti elő, hogy a törvények rovására nőne a rendeletek szerepe.

A GM közvetlen befektetésösztönző megoldásokat is kidolgozott, ami az eddigi Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat eszközeit felhasználva a nemzetközi viszonylatban is versenyképes nagyberuházások hazai megvalósításának pénzügyi támogatását, illetve a beszállítói hálózatok kiépítését jelenti. Idetartozik majd az ipari parkok fejlesztési programja is.

A GM a vállalkozói érdekképviseletek, szervezetek jó néhány javaslatát beépítette az SZT-be. - Egyetértünk a vállalkozáserősítő program helyzetértékelésével, az ezeket orvosló megoldások, a támogatások azonban nem mindig elégségesek - fejtette ki Antalffy Gábor, a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) ügyvezető elnöke. Leszögezte: az alprogramok sok esetben nem tükrözik azt a szándékot, hogy a kormányzat valóban friss pénzt akarna juttatni a tőkeszegény vállalkozásoknak.

A tavalyi tapasztalatok szerint a kisvállalkozói szektor egy része továbbra sem tud jól pályázni (s ezért busás díj fejében "profi" pályázatírókat vesz igénybe). Emiatt - vélte Antalffy - bizonyos támogatások esetében az államnak erősíteni kellene a normatív pályáztatást, azaz azt, hogy a feltételeknek megfelelő, a projektbe saját tőkét is beruházó vállalat automatikusan kapjon központi támogatást.

A normatíva olyankor járhatna, amikor az adott cégeknek egy-egy új törvényi kötelezettségnek kell megfelelniük. Egy példa: a jogszabályok szerint 2001 januárjától a melegkonyhás vendéglátó-helyiségekben új élelmiszer-higiéniai előírásokat kell teljesíteni, ami jelentős technikai fejlesztéseket is igényel. Ezek forrását a saját erő és a bankhitel mellett részben automatikusan adná a GM-keret.

Vállalkozói ombudsman

A hazai kkv-k működőképessége rövid idő alatt nem javítható a külföldi érdekeltségű vállalatokkal szemben. Így nagyon fontos, hogy a támogatási programok hosszú távra szóljanak - szögezte le Kállay László, a Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet igazgatója.

Úgy vélte: a formálódóban lévő SZT és a hozzá kapcsolódó konkrét adó- és járulékkedvezmények a szféra fontos problémáinak jelentős részét megoldhatják. Kedvezően érintette a vállalkozói kört az autópálya-építkezések megkezdése is.

A legkisebb cégek esetében az adóteher csökkenését hatástalanítja a minimálbér 40 ezer forintra emelése 2001-ben, ami automatikusan növeli a munkaadói járulékot.

Az igazgató szerint kulcskérdés, hogy a továbbiakban ne nőjenek, sőt lehetőleg csökkenjenek a vállalkozások adminisztratív terhei. Ez azért tűnik különösképpen nehéznek, mert az ország európai uniós csatlakozása - az EU-szabályozás átvétele - mindenképpen növelni fogja az adminisztrációt.

Tovább kellene erősíteni azt a törvényi kötelezettséget, hogy elfogadása előtt minden, a szektort érintő jogszabályváltozást megvizsgálnak abból a szempontból, hogy miképp érinti a kisvállalkozásokat.

E tevékenységet - mondta Kállay László - nem a jogszabályok előterjesztőinek kellene végezniük, hanem állami segítséggel afféle független "kvázi ombudsmani" irodát kellene létrehozni. Ez a megoldás például az Egyesült Államokban már bevált. A kkv-k ugyanis (ellentétben a nagyobb cégekkel) nehezebben tudják egyedül létrehozni egységes érdekvédelmi szervezeteiket.

A kisvállalatoknak történő tőkejuttatás hatékonysága attól függ, mennyire hoznak jó döntéseket a pénz elosztására hivatott testületek - hangsúlyozta a szakember.

A KÉSZ elnökével ellentétben nem tartaná jó megoldásnak a normatívák bevezetését egyes pályázatoknál. Ha ugyanis minden törvényi kötelezettség teljesítését finanszírozná az állam (legalább is részben), az beláthatatlan költségvetési kiadásokkal járna. Márpedig ezt a termelőktől - részben a "másik kézzel" támogatott vállalatoktól - vonnák el adóforintok formájában.

Kállay szerint a normatívákhoz képest hosszabb távon sokkal hatékonyabb vállalkozáserősítő eszköz volna az általános forgalmi adó ütemezett - előre meghirdetett - csökkentése. Ez jóval olcsóbb is lenne a büdzsének, a normatívák miatt esetleg növekedő adók költséges beszedéséhez és újraelosztásához viszonyítva.

A nyilvánosság hiánya

Soltész Anikó, a Kisvállalkozás-fejlesztési (SEED) Alapítvány ügyvezetője úgy vélte: a jelenlegi kkv-támogatási rendszer egyik legnagyobb hibája - egy-két kivételtől, például a Budapest Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány konstrukciójától eltekintve - a nyilvánosság hiánya. Nem lehet látni, hogy a vállalkozóknak szánt pénzek ténylegesen eljutnak-e cégekhez. Tavaly is csak jelentős késéssel lehetett megtudni, ki, milyen célra kapott állami támogatást.

Örvendetes, hogy az önfoglalkoztatóvá váláshoz már van hatékony támogatás, de a tényleges - saját tőkéjét is kockáztató - kisvállalkozók még mindig tőkehiányosak - mutatott rá Soltész. Ez a bankok hibája is, amelyek nem biztosítanak a kkv-k valós igényeihez illeszkedő kondíciójú forrásokat.

A SEED szerint az elmúlt időszakban fontos kormányzati ígéretek hangzottak el, többek közt a beszállítóvá válást segítő kockázatitőke-bevonásról, a kkv-k évi maximum 10 millió forintos beruházási adókedvezményéről. Ezek valóban "izmosabb" kis cégeket hozhatnak létre itthon.

A VÁLLALKOZÁSERŐSÍTŐ PROGRAMOK
Kkv-fejlesztési alprogramok Hídképző alprogramok Befektetésösztönzési alprogramok
- mikrocégek, kkv-k általános üzleti, működési feltételeinek javítását szolgáló - integrátori beszállítói - szolgáltató közigazgatást kialakító
- kkv-k technológiai innovációját segítő - kkv hálózatfejlesztési - közvetlen befektetés- ösztönzési eszközöket nyújtó alprogramok
  - kkv-k információs gazdaságba való bekapcsolódását segítő  
- kkv-k külpiaci aktivitását segítő
- minőségfejlesztési
- kézműves mikrocégek, kkv-k fejlesztését szolgáló
- ágazat-, szakma- és rétegspecifikus alprogramok
- információtechnológiai kezdő vállalkozások támogatását célzó alprogramok  
Forrás: GM

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére