Magyar beszállítók a startvonalon

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 33. számában (2001. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy a multinacionális cégek és a magyar vállalkozások között ma még meglévő jelentős technológiai különbség tíz éven belül a minimálisra mérséklődjön. Ezt segítheti elő az 1998-ban indult beszállítói program és a Széchenyi terv vállalaterősítésért felelős projektje is - állítja Lendvai György, a Gazdasági Minisztérium beszállítói programirodájának vezetője. A főosztályvezető szerint a Magyarországon megtelepült autógyárak közül egyelőre a Suzuki rendelkezik a legtöbb magyar beszállítóval; a japán gyártó jelenleg 200 céggel áll közvetlen kapcsolatban Európában, ebből jó 25 százalék, vagyis 55 magyarországi vállalkozás. Az úgynevezett első számú beszállítói cím nagyon fontos az ipari együttműködés szempontjából, ezért az volna optimális, ha a Suzuki autóalkatrészeinek legalább 60-70 százalékát magyar cégek állítanák elő. A kapcsolat elmélyítését szolgálja az Esztergomban nemrégiben megalakított autóipari klaszter (csoport) is, amely a közép-magyarországi régió fontosabb vállalkozásait szeretné az esztergomi ipari parkba csábítani, vagy legalábbis alkatrészgyártásra ösztönözni. A győri Audinál sokkal kisebb a magyar hozzájárulás aránya a késztermékhez, alig éri el a 6-8 százalékot. Miután százmilliárdokban mérhető az itteni termelési érték, nagyon fontos lenne az arány javítása. Sajnos, az Opel szentgotthárdi tevékenységére is ugyanez a jellemző, különösen azóta alacsony a magyar beszállítás aránya, amióta csak sebességváltót és hengerfejet gyártanak az egykori autó-összeszerelő üzemben.

Ösztönző (kormány)programok

A kormány jóváhagyásával 1998-ban indult a beszállítói program. Azóta a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány beszállítói információs hálózatot épített ki, amely tréningeket, tanfolyamokat szervezett az ipari beszállítás szempontjából szóba jöhető mintegy 1500 vállalkozás számára. A programot most úgy módosították, hogy ne kizárólag a partnerközvetítésre összpontosítsanak. A vállalkozások felkarolása eddig sikeres, hiszen már több nagyobb magyar vállalat is előlépett közvetlen beszállítóvá az elmúlt években. (Az autógyárak célja is az, hogy minél kevesebb kis beszállítót foglalkoztassanak, és aki megmarad, stratégiai beszállítóvá lépjen elő.) Ilyen első számú stratégiai beszállító például a Rába, amely igen sok alvállalkozót foglalkoztat. Akadnak persze kisebb hazai vállalkozások is, amelyek kis méretük ellenére közvetlenül a BMW-nek, a Mercedesnek vagy a Volkswagennek szállítanak komplett kábelkorbácsokat és elektronikai alkatrészeket. Esztergomban pedig egy 70 alkalmazottat foglalkoztató középvállalkozás préselt karosszéria-alkatrészekkel közvetlenül látja el a Suzukit.

A kormány többféle módon is igyekszik ösztönözni a hazai vállalkozások beszállítói tevékenységét, s kiemelten fontosnak tartja, hogy az országban már letelepült gyártók magyar beszállítói aránya növekedjen a legdinamikusabban. Ez azért különösen fontos, mert ha egy külföldi cég "körbe van bástyázva" helyi partnerekkel, sokkal nehezebben szánja el magát később a kivonulásra és a gyár bezárására. A jelenleg futó integrátori beszállítói program éppen ezért azon vállalkozások kapcsolatfelvételét szeretné elősegíteni a gyártókkal, amelyek afféle integrátorként, fő beszállítóként maguk is több alvállalkozó munkáját fogják össze. A program keretében szakítottak az előző két év gyakorlatával, amikor vállalati szinten igyekeztek javítani a beszállítás minőségén; ezentúl a megrendelők igényeit térképezik fel elsőként, s ehhez keresik meg a legmegfelelőbb beszállítókat.

Klaszter Győrött is

A kormány többféle pénzügyi támogatással igyekszik segíteni a kis- és középvállalkozások fejlesztését. Ezek egyike a beszállítói tőkealap, ami visszatérítendő támogatás ugyan, de az illető cég alaptőkéjének 20-30 százalékát is elérő nagyságú, kockázati jellegű állami befektetést tesz lehetővé. Emellett persze mód van a hitelek kamattámogatására és a forgóeszközhitelek kamatainak támogatására is. Erre annál is inkább szükség van, mert a multinacionális vállalatok általában 90 napos türelmi idővel fizetnek a beszállítóknak, a magyar vállalkozások pedig képtelenek ennyi időt várni. A kormány a Széchenyi tervben a következő két évben 300-300 milliárd forintot irányozott elő fejlesztésekre, ebből vállalaterősítő programokra évi 30 milliárd forint folyósítható. Ebből az összegből javítható a Magyarországon még mindig elmaradott struktúrájú beszállítói háttér. Lendvai György szerint ez részben annak a következménye, hogy míg Nyugat-Európában a nagyvállalatokkal párhuzamosan fejlődhettek a kis- és középvállalkozások, addig nálunk a kisebb cégek technikai előrelépésére a '90-es évekig várni kellett. Bár a technikai, technológiai fejlődés már folyamatos, még mindig túlontúl nagy a lemaradás a multinacionális cégekhez képest, ezért a magyar gazdaság egyelőre duális szerkezetűnek tekinthető.

A kormányprogramban megfogalmazott célok megvalósításával azonban tíz éven belül jelentős mértékben csökkenthető lesz a technológiai szakadék. Főként, ha sikerül intézményes keretek között megszervezni a kapcsolatfelvételt a multinacionális cégek és a kis- és nagyvállalatok között. Az esztergomi autóipari klaszter után mindenesetre most, januárban Győrben is létrejön egy hasonló összefogás Nyugat-Pannon Autóipari Klaszter néven, sőt a regionális fejlesztési holdingon belül is megalakul egy beszállítói ügynökségi hálózat. Így vélhetően jövőre még több hazai vállalkozás kapcsolódhat be a világméretűvé vált autóipari vérkeringésbe.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére