Autópiaci árverseny

A vevők felét nem a biztonság és az értékállóság érdekli

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 33. számában (2001. január 1.)

 

A magyar autógyártás szempontjából mindenképpen ipartörténeti jelentőségű, hogy a nyolcéves piacbővülés eredményeképpen 2000 végéig több mint 125 ezer Suzukival gyarapodott a hazai gépjárműállomány. Sőt, akad olyan, ma már középvállalkozóvá előlépett egyszerű márkakereskedés is, amely az elmúlt évek alatt egymaga 10 ezer, Magyarországon előállított japán személyautó eladásával gazdagította a piacot. A 2000. évi töretlen bővülést kicsit beárnyékolja, hogy az első hónapokban mért 10 százalékos értékesítésnövekedés a második félévre lelassult. Így már az is jó eredmény, hogy szilveszterig az 1999. évi statisztikai adatokat 6-8 százalékkal szárnyalták túl az eladási mutatók. A váratlan dinamizmuscsökkenést a szakértők nem tudják megmagyarázni. Egyesek úgy vélik, talán a gazdaság kiegyensúlyozottsága lehet a fő ok. Egy kiszámítható gazdaságban ugyanis a fogyasztók gyarapodása is kiszámíthatóbb, és nincs szükség előrehozott vásárlásokra.

Népszerű kiskocsik

Ma már teljesen szabadnak tekinthető a magyar autópiac. Bár az 1,5 liter alatti szegmensben még érvényben vannak bizonyos mérsékelt behozatali kvóták, korlátok, az import gyakorlatilag liberalizált. Érdekes képet mutat viszont a kategóriák versenye. Megjelentek például a kompakt van-ok, a családi egyterűek, és sikert sikerre halmoznak. Az 1997-ben még nullaszázalékos piaci részesedésű osztály mára 7,8 százalékosra küzdötte fel magát. A mini kategória sem volt ismert az évtized elején, de 1994-ben már 2,5 százalékos piaci részaránnyal büszkélkedett az új törpeosztály, mára pedig e szegmensben több mint duplájára nőtt az eladott autók száma.

Viszonylag stabil és a legszélesebbnek tekinthető a kiskocsik kategóriája; sikere immár tartósan 38-42 százalék között alakul (Nyugat-Európában ez az arány mindössze húsz-egynéhány százalék). Ezek a számok persze arra is rávilágítanak, hogy továbbra is csak szűk körben van fizetőképes kereslet Magyarországon, ám az autóra szükség van, így a méret rovására árban még mindig túl gyakran kénytelenek kompromisszumot kötni a vásárlók. Miután az ár nálunk alapvető rendezőelv, ezért az alacsonyabb árfekvésű, kevésbé felszerelt, gyengébb minőségű kocsik iránt erős a kereslet. Az alsó középkategória piaci részesedése 50 százalék körüliről indult, majd lecsökkent 35 százalékosra. Ugyanígy a középkategóriás autók iránti kereslet is volt már 9-10 százalékos, ma pedig mindössze 6,7 százalékos. Ám nemcsak a kategóriákat, hanem a felszereltséget és a minőséget illetően is gyakrabban kötnek kényszerű kompromisszumot a vásárlók. Emellett megindult egyfajta polarizálódás is. Az érdeklődők durván fele ugyan abszolút árorientált maradt, de a másik fele már legalább figyelembe vette választáskor az ár mellett a minőséget, a felszereltségi színvonalat, a méretet, a biztonságot, a presztízst és az értéktartást is. A vásárlók zömének ma már vannak igényei, ami nagy szó. Ám amikor a vásárlás kijózanító pillanata elkövetkezik, az igényeket összhangba kell hozni a fizetőképességgel; ilyenkor bizony mégsem annyira lényeges a presztízs, az értékállóság és a biztonság, mint a szimpla vételár. Ám ennek ellenére mégis azt mondhatjuk: sokat változtak a vásárlói szokások az elmúlt évtized során. A vevők ötven százalékának ugyan még az ár szerepel választási szempontjainak élén, ezt követi a felszereltség, a presztízs, a tetszetősség, és csak jóval utána következnek a biztonság, az értéktartás és az üzemeltetés költségei – messze megelőzve a környezetvédelem fontosságát. A fogyasztók másik tábora viszont másként gondolkodik, náluk a legfontosabb szempontok között az első helyen majdnem azonos súllyal a presztízs, a felszereltség, az ár és a biztonság szerepel (körülbelül ilyen sorrendben).

Értékesített személygépkocsik száma Magyarországon
  1999 2000*
db % db % Változás (%)

SUZUKI

26 593

21,10

23 604

17,98

-11,24

OPEL

16 319

12,95

17 292

13,17

5,96

VW

10 010

7,94

10 387

7,91

3,77

FIAT

8 195

6,50

9 756

7,43

45,50

FORD

7 909

6,28

9 100

6,93

11,04

DAEWOO

7 060

5,60

8 108

6,18

29,09

RENAULT

6 705

5,32

7 123

5,43

11,30

TOYOTA

6 400

5,08

6 441

4,91

-18,56

PEUGEOT

6 281

4,98

6 438

4,90

-8,81

ΩKODA

5 351

4,25

6 082

4,63

13,66

CITROËN

3 454

2,74

5 349

4,07

54,86

SEAT

3 221

2,56

3 874

2,95

20,27

AUDI

925

0,73

948

0,72

2,49

Egyéb

17 588

13,96

16 762

12,77

-4,70

ÖSSZESEN

126 011

   

131 264

4 17

* Január-október.
Forrás: Variánpress

Meghatározó az ár

Az árérzékenységre már korán felfigyeltek a gyártók, de csak napjainkban vált világossá, hogy ténylegesen milyen erőfeszítéséket tettek a cégek áraik mérséklésére. Elsősorban természetesen saját önköltségeiket igyekeztek csökkenteni, másrészt speciálisan a magyar piacra szánt gyári árakkal jártak a márkaképviseleteik kedvében, amelyek számára azért az uniós vámok leépülése is nyitott némi (nem is elhanyagolható) mozgásteret; 2001. január 1-jéig öt év alatt épült le nullára a behozatali vám, noha voltak kategóriák, melyeknél motornagyságtól függően korábban akár a 40 százalékot is elérte a behozatali adók és illetékek aránya. Mindez közrejátszott abban, hogy az elmúlt években Magyarországon a személyautóárak kevésbé emelkedtek, mint az általános fogyasztói árindex. A helyzet meglehetősen abszurdnak tűnik, hiszen fehéren-feketén bizonyítható: ma egy igen jól felszerelt kocsi relatíve sokkal olcsóbban vásárolható meg, mint mondjuk három évvel ezelőtt.

Az elmúlt nyolc-kilenc év statisztikáit átböngészve az is megállapítható, hogy a magyar piacon megváltozott a márkák pozíciója. Egy-egy típus sorsát alapvetően a termékfejlesztés dinamikája és iránya határozza meg. Ebből a szempontból a negatív példa a Ford, a pozitív például a Skoda.

A Ford nagy hagyományú, sikeres márka, de sorozatosan "mellélőtt" a termékfejlesztésnél, a dizájnnál, és elmulasztott bizonyos innovációt a motoroknál és a meghajtásnál. Ezért zuhantak meredeken eladásai Nyugat-Európában, és hasonló történt Magyarországon is: nálunk az egykor jól csengő márkanevű Ford jelenleg mindössze 5,3 százalékos részesedéssel rendelkezik, holott ez 1999-ben még 6,37 százalékos volt, korábban pedig 8-9. Mára a márkák rangsorában a 4. helyről a 19-re csúszott. Szakértők a Fordnál vélik felfedezni az árpolitika, a kereskedői hálózat, a vevőszolgálat-fejlesztés és a kommunikáció legtipikusabb hibáit.

Ezzel szemben a Ωkodáé igazi sikersztori. A tradicionális, de a fejlődésben valamikor megrekedt márka a VW műszaki hátterének köszönhetően az MB 100-tól elindulva a Favoriton, a Felicián, a Fabián és az Octavián át meg sem állt a világhírnévig. Amit többek között a minőségjavulásnak és az imázsváltozásnak is köszönhet.

Ugyanígy rendkívül pozitív a francia márkák szereplése. Elsősorban a Peugeot tudott aktivizálódni termékfejlesztésben, dizájnban, innovációban. Körültekintően építi tovább itthoni márkahálózatát is, és következetes árpolitikát folytat, nem kampányszerű intézkedéseket hoznak a magyar képviselet vezetői sem, koncepcióik pedig végiggondoltak.

Hasonlóan óriási az előrelépés a Volkswagennél, amely hat év alatt 7-ről 14-re növelte modelljeinek számát, és azóta látványosan javult a gyártási minőség, a műszaki tartalom és a felszereltség is. Sokkal jobb lett az ár/érték arány, a biztonság, és a dizájnban is stílust váltottak.

Értékesített középkategóriás gépkocsik száma
Modell

1999

%

2000*

%

Változás (%)

OPEL Vectra

1093

13,08

993

13,79

-9,15

VW Passat

1208

14,46

769

10,68

-36,34

FORD Mondeo

710

8,50

673

9,34

-5,21

PEUGEOT 406

478

5,72

612

8,50

28,03

VOLVO S40, V40, S60

502

6,01

523

7,26

4,18

RENAULT Laguna

413

4,94

449

6,23

8,72

TOYOTA Avensis

487

5,83

432

6,00

-11,29

AUDI A4

397

4,75

402

5,58

1,26

DAEWOO Nubira

455

5,45

361

5,01

-20,66

BMW 3-er

265

3,17

355

4,93

33,96

MITSUBISHI Carisma, Galant

646

7,73

320

4,44

-50,46

ALFA ROMEO 156

315

3,77

304

4,22

-3,49

NISSAN Primera

549

6,57

277

3,85

-49,54

HONDA Accord

228

2,73

160

2,22

-29,82

MAZDA 626, Xedos-6

165

1,98

113

1,57

-31,52

MERCEDES C-Klasse

106

1,27

112

1,56

5,66

SAAB 900/9-3

52

0,62

94

1,31

80,77

ROVER 600/75

110

1,32

89

1,24

-19,09

Egyéb

175

2,09

164

2,28

-6,29

Középkategória összesen

8354

 

7 202

 

-13,79

* (január-október)
Forrás: Variánpress

Igényes vevők

Fizetőképesség ide vagy oda, a magyar gépjárműpiac igényességben hamar eljutott az átlagos nyugat-európai szintre. Talán nem véletlen, hogy szinte minden olyan autómárkát és szolgáltatást kínálnak itthon a gyári képviseletek, amit Európa gazdagabbik felén. Ám mivel az árközpontúság nem lett a múlté, a magyar vevő érzékenységben még a nyugati társán is túltesz. (Több mint érdekes, hogy a mobiltelefon-szolgáltatások tekintetében is a magyar ügyfél számít a legigényesebbnek a világon!) Piaci viselkedésünket persze a megszokások is befolyásolják. Miután nálunk köztudottan erős a német autók presztízse, az autóról mint közlekedési eszközről igen sajátos kép alakult ki. Egy felmérés tanúsága szerint idehaza az autót elsősorban a Mercedesszel, másodsorban a Volkswagennel azonosítják az emberek, de még ide sorolják az Opelt és a BMW-t is. Egy független közvélemény-kutató intézet szerint a német autó presztízse nálunk rendkívül magas, a legismertebb márka pedig a Mercedes és a VW.

Szakértők szerint a magyar autópiac még gyorsabb fejlődését jelenleg főként a magas üzemanyagárak fékezik. A vevők várnak, az eladások megtorpantak, az olcsóbb üzemű (de drágább) dízelek pedig reneszánszukat élik.

Értékesített nagykocsik száma
Modell

1999

%

2000*

%

Változás (%)

VOLVO S70/V70, S80

267

22,29

206

15,98

-22,85

MERCEDES E-Klasse

108

9,02

163

12,65

50,93

AUDI A6

191

15,94

158

12,26

-17,28

SAAB 9000/9-5

114

9,52

152

11,79

33,33

OPEL Omega

50

4,17

129

10,01

158,00

CHRYSLER Stratus

96

8,01

94

7,29

-2,08

BMW 5-er

73

6,09

85

6,59

16,44

DAEWOO Leganza

153

12,77

84

6,52

-45,10

NISSAN Maxima

29

2,42

55

4,27

89,66

ALFA ROMEO 164/166

64

5,34

46

3,57

-28,13

PEUGEOT 605/607

0

0,00

31

2,40

-

JAGUAR S-Type

0

0,00

29

2,25

-

Egyéb

53

4,42

57

4,42

7,55

Nagykocsi kategória összesen

1198

 

1289

 

7,60

* Január-október.
Forrás: Variánpress

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!