A hazai koncessziós távközlési piac 15 százalékát a Vivendi Telecom Hungary (VTH) csoport birtokolja, s így az 1994-ben alapított cég mára Magyarország második legnagyobb vezetékes szolgáltatója lett. Az 1500 munkatársat foglalkoztató társaság ma félmillió egyéni és több mint tizenkétezer üzleti előfizetőt szolgál ki. A Vivendinek jelenleg hét helyi közcélú távbeszélő- és egy országos adatátviteli szolgáltatást nyújtó leányvállalata van.
A monopólium ellen
Polányi Sándor, a VTH vezérigazgatója szerint a cég legfontosabb célja az üzleti kommunikációs piac kimagasló színvonalú kiszolgálása. Ennek érdekében a vállalat az elmúlt hat évben több mint 4300 kilométer optikai hálózatot fektetett le országszerte, s elérte, hogy előfizetőinek több mint 90 százaléka digitális központokon keresztül kapcsolódik az országos távhívó rendszerhez. A cég emellett kiemelt figyelmet fordít az internet hazai elterjesztésére: a csoport egyik tagja, a Déltáv Rt. építette ki a helyi felsőoktatási intézmények lokális hálózatait összekötő úgynevezett "Szeged Universitas" adatátviteli hálózatot, amelyen Európában másodikként alkalmazták a Frame Relay ATM Internetworking technológiát.
Polányi Sándor úgy véli, a Matáv monopóliumát mielőbb teljes egészében fel kellene számolni, hiszen e nélkül nem alakulhat ki valódi verseny, illetve hosszú távon az ország és a lakosság is csak veszíthet. Hátrányként jelentkezhet még a magyar távközlés német befolyás alá kerülése, a tartósan magas díjszabás. Ezzel szemben egy valódi liberalizáció nyomán létrejött versenyhelyzet a legszerényebb számítások szerint is 25 százalékkal mérsékelné a nemzetközi és a távolsági hívások díjait, s ekkor még szót sem ejtettünk az internetezés olcsóbbá válásáról.
A Vivendi jövőbeni piaci esélyeiről szólva a vezérigazgató elmondta, a jelenlegi 15 százalékos piaci részesedés jó alapot nyújt a továbblépésre, bár arról sem szabad megfeledkezni, hogy az 52 primer körzet 1993-as pályáztatásánál és elosztásánál a cégnek nem a legjobb szeletet sikerült kihasítania a tortából. Polányi Sándor szerint annak idején nem tisztességes piaci viszonyok alapján döntötték el a felosztást, de az azóta megvalósult beruházások, illetve a körzetek értékének emelkedése némiképp kompenzálta ezt a hátrányt.
A verseny győztesei
A Matáv – elmúlt évi eredményeit tekintve – méltán tarthat számot a közép- és kelet-európai régió legfejlettebb távközlési szolgáltatója címre. A vállalat 1999-es bevétele meghaladta a 384,9, míg nyeresége a 78,6 milliárd forintot. A bekapcsolt főállomások száma az elmúlt év végén elérte a 2,9 milliót, a hálózat digitalizáltsága a 79 százalékot. A cég szolgáltatási területén a száz lakosra jutó telefonok száma 1999-ben 38,6 volt. A távközlési verseny győztese mindenképpen az ügyfél lesz – véli Gecser Ottó, a Matáv Rt. marketing- és internetvezérigazgató-helyettese. Hozzátette, a liberalizációt követően a verseny nem elsősorban az árban, hanem sokkal inkább a minőségben lesz érzékelhető, azaz minden azon múlik, ki milyen színvonalú és tartalmú szolgáltatást tud nyújtani ügyfeleinek. Az előfizetők a jövőben várhatóan ennek függvényében döntik el, melyik cég szolgáltatásait veszik igénybe.
Gecser Ottó szerint a Matáv a jövőben is vezető szereplője marad a hazai távközlési piacnak, bár részesedése várhatóan némiképpen csökken. A cég által becsült visszaesés mértékéről a vezérigazgató-helyettes nem kívánt nyilatkozni, de annyit elárult, e többváltozós függvényt jórészt az egységes hírközlési törvény határozza meg.
A vezérigazgató-helyettes úgy véli, a jelenleg érvényben lévő előfizetői díjak még mindig nem fedezik a valódi költségeket, ezért közel ötvenszázalékos emelésre lenne szükség. A magasabb alapdíjat a cég az előfizetői csomagok szélesebb skálájú kínálatával, valamint jelentősen csökkenő percdíjakkal kívánja kompenzálni. Ennek egyik népszerű eleme az ISDN, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások összessége.
Zuhanó árak?
A PanTel az elmúlt években több mint 3000 kilométer optikai hálózatot épített ki hazánkban, így az alternatív távközlési szolgáltatók közül az elsők között kínált ATM-és IP-alapú szolgáltatást ügyfeleinek. A cég alaptőkéjét a tulajdonosok az elmúlt évben 30 milliárd forintra emelték, ennek köszönhetően az eddiginél is hatékonyabb hálózat- és szolgáltatásfejlesztést tudtak végrehajtani.
Bárányné dr. Sülle Gabriella, a PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt. stratégiai és üzletpolitikai tanácsadója szerint az utóbbi hetekben a hírközlési törvény tervezetébe bekerült tíz hónapos hosszabbítás a helyi távbeszélő-szolgáltatási monopólium idejére – elfogadása esetén – várhatóan visszájára fordulna. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy a társadalomban már benne él a várakozás és a liberalizáció időpontja, ezért a kitolt határidő csak tovább fokozná a cég iránti ellenérzéseket. Bárányné úgy látja, a tervezetet szövegezők hivatkozási alapja – mely szerint a koncessziós szerződéseket nem egy időben, hanem hónapokig elhúzódva kötötték – elvileg ugyan nem, de a tájékoztatás tisztessége szempontjából már vitatható: ugyanis ez a tény már korábban is ismert volt, ám eddig senkinek sem jutott eszébe felvetni.
A kisfogyasztókról szólva kifejtette, a rosszabb gazdasági környezetben lévők bekötése a hálózatba – azaz a telefonnak mint alapellátásnak a biztosítása – természetesen óriási összegeket emészthet fel, de valakinek ezt a munkát is el kell végeznie. Az itt keletkező kiadásokat kezelni kell mert ennek kompenzálása nem lehet állami feladat. Abban az esetben, ha ezt egy adott cég mégsem képes finanszírozni, célszerű felkínálnia eladásra veszteséges körzetét. A valódi verseny erről szól, s ezt értelmetlenség lenne külön törvényekkel gúzsba kötni – húzta alá Bárányné.
A cég tanácsadója úgy látja, a piacnyitás után az árcsökkenés egyes területeken akár a 30 százalékot is elérheti, ám a Matáv jelenlegi vezető szerepe még hosszú ideig megmarad. Ez utóbbira mutatnak az uniós tapasztalatok is: itt az 1998-as nyitás előtt az inkunbens – korábban monopolhelyzetű – szolgáltatók piaci részesedése 96 százalékos volt, míg 1999 végére ez az arány 91 százalékra csökkent. A tapasztalatok szerint évi 2-4 százalékos piacvesztéssel lehet számolni, de az itt keletkező hátrány bőven megtérül a kommunikációs torta kiszélesedése révén.
A jövőről szólva Bárányné elmondta, a cég az IP-alapú távközlést preferálja. Emellett a vállalat nem elsősorban a bevétel, hanem sokkal inkább az üzleti érték növelésére összpontosít.
Emberközeli kommunikáció
Az 1998-ban alakult Novacom távközlési társaság mára az egyik meghatározó alternatív távközlési szolgáltató lett. A szellemesen intellektuális reklámjairól ismert, egymilliárd forintos alaptőkéjű társaság a közelmúltban ötmilliárd forintos hosszú távú fejlesztésbe kezdett, melynek lezárulta után a korábbinál is kedvezőbb helyzetből várhatja a liberalizációs startlövést. A cég a kormányzati és multinacionális megrendelők mellett számos kis- és középvállalkozót is kiszolgál, s a legmodernebb IP-alapú technológia révén elérte, hogy a hálózatából indított nemzetközi hívások díjai a korábbinak 60 százalékára estek vissza.
Jobbágy Dénes, a vállalat vezérigazgatója szerint a liberalizáció "mélysége" alapjaiban határozza meg hazánk jövőbeni esélyeit, társadalmunk szellemi, gazdasági és kulturális felemelkedésének lehetőségét. Egy agresszív nyitás nyomán keletkező versenyhelyzet és az ezzel együtt járó piacbővülés ugyanis évente akár további 1 százalékkal is növelheti Magyarország GDP-jét. Ezt a lehetőséget pedig bűn lenne elszalasztani.
A cégvezető úgy látja, a jelenlegi monopolszolgáltató számos esetben visszaél erőfölényével. Szomorú példa erre, hogy a Matáv mind a mai napig nem volt hajlandó megkötni az alternatív távközlési szolgáltatókkal az úgynevezett összekapcsolási díjakról szóló szerződést. A "nagy testvér" azzal az indokkal zárkózik el a megállapodás elől, hogy nem koncessziós társasággal ő nem kényszeríthető ilyen szerződés megkötésére. Pedig egy ilyen megállapodás elősegíthetné a nemzetközi telefontarifák és a hazai távolsági hívásdíjak további radikális csökkenését.
Magyarország talán legnyereségesebb vállalata a Matáv. A monopolszolgáltató az éves árbevétele alapján a négy legnagyobb hazai topvállalat között az utolsó. Amíg a Matáv árbevétele csupán egyhatodát teszi ki ezen cégek összbevételének, addig profitja közel fele a négy cég össznyereségének. A Matávnak ezt az extraprofitját menti át a 2002-es távközlési liberalizáció után kialakuló verseny időszakára a havi telefon-előfizetési díjak folyamatos – idén újabb legalább 50 százalékos – emelése, ezzel teremtve meg a monopólium továbbélésének alapját.
A vezérigazgató úgy látja, a cég sikeres jövőjének elengedhetetlen kelléke az emberközeli kommunikáció megteremtése. A fejlődés elkerülhetetlen, de korántsem mindegy, hogy az új elfogadása után mennyiben és milyen irányban változott világ jön létre. Jobbágy Dénes kifejtette, hogy a Novacom egy új és sikeres jövő megvalósításán dolgozik, és az információs társadalom kultúrájának megismertetésére sokat áldoz. A távközlési társaság többek között ezért kérte fel Botond szobrászművészt, hogy alkossa meg e jövőképnek a szimbólumát. Így keletkezett a KAPU 2000, amely az elkövetkező évek fellendülésének szimbóluma. A műalkotást a budapesti Westend City Centerben állították fel.