Kötelező felelősségbiztosítás
Megjelent a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló, 2001. január 1-jétől hatályos új kormányrendelet. Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles felelősségbiztosítást kötni és folyamatosan díjat fizetni. A biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forint összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén 300 millió forint összeghatárig köteles a károsultakkal szemben helytállni.
Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe, törzskönyvbe az üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű rendszámtábláját cserélni, a gépjármű időszakos műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelező felelősségbiztosítás fennállását igazolták. A biztosítás megkötését a biztosítási kötvény vagy az igazolólap tanúsítja. A díjfizetést a befizetésről szóló csekk vagy a bizonylat igazolja.
A biztosítók a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Hivatalát értesítik a biztosítási szerződés megkötéséről, az előzetes fedezetigazolás kiadásáról és a szerződés megszűnéséről.
A gépjármű üzemben tartója köteles a biztosítási szerződés fennállását tanúsító bizonylatot a forgalmi engedéllyel együtt tartani és meghatározott esetekben felmutatni. Ha a gépjármű üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség, a közúti forgalomban akkor vehet részt jármű, ha a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzés van rajta.
Külföldi telephelyű gépjármű Magyarországra akkor léphet be, ha üzemben tartója érvényes felelősségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezik, vagy a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a rendszámegyezmény részese.
A 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépéskor érvényben lévő szerződésekre is, a határozott időre szóló szerződésekre azonban továbbra is a megkötésük időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók. A 2001. január 1-jét megelőzően keletkezett károkra a káresemény időpontjában hatályos jogszabályok vonatkoznak.
A rendelet melléklete tartalmazza a gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételeit, a gépjármű-kategóriákat és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-malus rendszerét.
Felelősségbiztosítás díja
A biztosítók a felelősségbiztosítási díjakat 2001-ben átlagosan 6%-nál nagyobb mértékben nem emelhetik meg. A díjemelés átlagos mértékét úgy állapítják meg, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék bázisévet követő évre számított díjtömegét elosztják a bázisév díjtömegével. A bázisévi díjtömeget a június 30-ai állomány-összetétel alapján számítják ki. Ugyancsak a bázisév június 30-ai állomány-összetétele alapján, a bonus-malus átsorolást követően határozzák meg a következő évi díjakkal számított díjtömeget.
A díjemelést a 35/2000. (X. 13.) PM rendelet szabályozza.
(Magyar Közlöny, 2000/102. szám)Ipari alma
Október 13-ától megváltoztak az idei hazai termesztésű ipari alma felvásárlásához nyújtott támogatás feltételei. Őstermelőtől vásárolt alma esetén a felvásárlási jegyre rá kell vezetni az őstermelői igazolvány számát, a kiállító szervezet nevét, adóazonosító jelét. Amennyiben az átvett almát később fizetik ki, a felvásárlási jegyhez csatolni kell a kiadási pénztárbizonylat másolatát. A jövőben nem szükséges, hogy az őstermelői igazolvány legalább 2000. május 31-étől legyen érvényes.
A változást a 81/2000. (X. 13.) FVM rendelet írta elő.
(Magyar Közlöny, 2000/102. szám)Állat-egészségügyi intézetek megszüntetése
2000. december 31-étől megszűnik a Békéscsabai, a Szombathelyi és a Miskolci Állat-egészségügyi Intézet. A megszűnt állat-egészségügyi intézetek jogutódai a Debreceni és az Országos Állat-egészségügyi Intézet.
Az intézmények megszüntetéséről a 82/2000. (X. 13.) FVM rendeletben határoztak.
(Magyar Közlöny, 2000/102. szám)Kereskedelmi Vámtarifa
Módosították a vámkontingensek keretében behozható és a vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás keretében behozható vámáruk körét. Az 5/2000. (X. 13.) KüM-PM együttes rendelet rendelkezéseit a 2000. október 1-jét követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2000/102. szám)OSAP
Kiadták a 2001-re vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programot. Az adatgyűjtések négyjegyű nyilvántartási száma 2001. január 1-jétől kiegészül a 2000. évre utaló 00 jelzéssel. Adatgyűjtés-változás esetén a 00 helyébe az utolsó változás évszámának két utolsó számjegye kerül.
Az új nyilvántartási számokat a 173/2000. (X. 18.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/103. szám)Vetőmag beszerzésének támogatása
A termelők október 18-ától a lakóhelyük/székhelyük (telephelyük) szerint illetékes adóhatóságnál a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról kérhetik az 1999. évi őszi vetéshez szükséges fémzárolt őszi kalászos vetőmag beszerzésével kapcsolatos támogatást.
A 83/2000. (X. 18.) FVM rendelet október 18-ától hatályos, rendelkezéseit azonban a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
(Magyar Közlöny, 2000/103. szám)Szeszfokmérők hitelesítése
Rendeletet alkottak a szeszfokmérők és alkoholsűrűség-mérők forgalomba hozatalának feltételeiről. A rendelet a szeszfokmérőket és alkoholsűrűség-mérőket gyártó, forgalmazó, importáló és felhasználó gazdálkodó szervezetekre, illetve a külföldi székhelyű gyártók magyarországi képviselőire vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A szeszfokmérőket akkor lehet forgalomba hozni vagy használni, ha azok megfelelnek a rendeletben meghatározott műszaki és metrológiai követelményeknek.
Forgalomba hozatal előtt a gyártó köteles gondoskodni arról, hogy a szeszfokmérőt és az alkoholsűrűség-mérőt ellássák az első hitelesítést igazoló bélyeggel. A hitelesítés során ellenőrzik, hogy a szeszfokmérő vagy az alkoholsűrűség-mérő megfelel-e a jóváhagyott típusnak. A mérőeszközöket 20 °C referencia-hőmérsékleten kell kalibrálni, az OIML (Nemzetközi Mérésügyi Szervezet) által közzétett nemzetközi alkoholtáblázatban megadott értékek szerint. A szeszfokmérőket vízszintes, szabad folyadékfelületre kell skálázni.
A 35/2000. (X. 18.) GM rendelet 2001. január 1-jén lép életbe.
(Magyar Közlöny, 2000/103. szám)Locsolási kedvezmény
Május 1-jétől szeptember 30-áig locsolási kedvezményben részesülnek azok a lakossági fogyasztók, akik lakó-, illetve üdülőingatlannal és érvényes közüzemi szolgáltatási szerződéssel rendelkeznek. A kedvezmény alapján a csatornahasználati díj felszámításánál a locsolás miatt az adott időszakra jutó vízfogyasztás 10 százalékkal csökkentett, korrigált mennyiségét kell figyelembe venni. A mennyiségi korrekciót a szennyvízmérővel nem rendelkező lakossági fogyasztó által benyújtott igénylőlap alapján végzik. Az igénylést a tárgyév locsolási időszakára, legkésőbb április 15-éig kell benyújtani a szolgáltató részére. Az ezt követően beérkező igénylést a szolgáltató a tárgyévet követő év locsolási időszakára vonatkozóan fogadja el.
Locsolási célú felhasználás miatti korrekciót csak a bekötési vízmérőre (főmérőre) kiszámlázott vízmennyiségre, illetve átalány-ivóvízfogyasztás elszámolása esetén a locsolási átalány-vízmennyiségre adnak.
A 8/2000. (X. 18.) KöViM rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a mennyiségi korrekció a locsolási tilalom időszakában nem alkalmazható.
(Magyar Közlöny, 2000/103. szám)Nyilvántartási díjak
November 1-jétől igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (GM EKH) előtt kezdeményezett egyes eljárásokért.
A díj mértéke 1000 forint a meghatározott termékekkel kereskedelmi, ügynöki, bizományosi és csomagküldő tevékenységet folytató kereskedőnek és üzletének nyilvántartásba vételéért; az utazásszervezői és -közvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéért; és a gázszerelők nyilvántartásáért. Az idegenvezetői névjegyzékbe való felvétel, valamint az idegenvezetői igazolvány és azonosító kártya kiadásának díja 4000 forint, a másodlat kiállításának díja 3000 forint.
A díjfizetési kötelezettséget készpénz-átutalási megbízással, vagy a GM EKH 10032000-00282448 számú számlája javára, 310 Kincstári Tranzakciós Kód megjelölésével történő átutalási megbízással lehet teljesíteni. A befizetett igazgatási szolgáltatási díjról a GM EKH számlát állít ki.
A 36/2000. (X. 20.) GM rendeletben foglaltakat a hatálybalépését követően kezdeményezett eljárásoknál kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2000/104. szám)Bankjegykibocsátás
A Magyar Nemzeti Bank új biztonsági elemmel ellátott 1000 forintos címletű bankjegyeket bocsát ki. A 2000-es, illetve az azt követő évszámokkal kibocsátott 1000 forintos bankjegyek forgalomba hozatalát az MNB 2000. november 1-jén kezdte meg. A korábban kibocsátott 1000 forintos bankjegyek továbbra is törvényes fizetőeszköznek minősülnek.
Az MNB 20 000 forintos címletű bankjegyek kibocsátását kezdi meg. Az 1999-es évszámmal ellátott 20 000 forintos bankjegyek forgalomba hozatala 2001. február 1-jén kezdődik. A bankjegyen Deák Ferenc képe látható.
Az 1000 forintos címletű bankjegyek új biztonsági elemmel való ellátásáról a 7/2000. (MK 104.) MNB hirdetmény, a 20 000 forintos címletű bankjegyek kibocsátásáról a 8/2000. (MK 104.) MNB hirdetmény rendelkezett.
(Magyar Közlöny, 2000/104. szám)Kamarai tagság a cégjegyzékben
A kötelező gazdasági kamarai tagság megszűnésére figyelemmel az arra vonatkozó cégjegyzékadatokat 2000. november 1-jével az országos számítógépes rendszer útján hivatalból törlik a cégnyilvántartásból. Azok a cégek, amelyek felvételüket kérik az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásba (tagjegyzékbe), az erre vonatkozó adat bejegyzését 2000. december 31-éig illeték, valamint közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül kérhetik a cégbíróságon. A kérelem benyújtásához jogi képviselet nem kötelező. A cégjegyzék adatainak változásáról a 2000. évi CVIII. törvény rendelkezett.
(Magyar Közlöny, 2000/105. szám)Adatszolgáltatás az egyéni vállalkozókról
Rendelet született az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról. Nem minősül adatszolgáltatásnak az érintettnek saját adatairól történő tájékoztatása. Előzetes tájékoztatásnak kell tekinteni a csoportképző ismérvek alapján megállapított tételszámövezetnek az adatigénylővel történő közlését.
Nem kell a díjat megfizetnie annak a magánszemélynek, akinek kérelmére a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának vezetője méltányosságból teljes költségmentességet engedélyezett. Mentes a díjfizetési kötelezettség alól a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az önálló bírósági végrehajtó és a nem peres eljárást lefolytató közjegyző.
Ha az adatszolgáltatás az adatigénylővel kötött megállapodás alapján, távadat-átviteli hálózaton történik, a hálózat használatával kapcsolatos költségeket az adatigénylőnek minden esetben meg kell fizetnie.
Az adatszolgáltatásért járó díj összegét – az adatszolgáltatással érintett személyek számától függően – a rendelet melléklete alapján a központi hivatal határozza meg. A mellékletben meghatározott díj az általános forgalmi adót magában foglalja. Az adatszolgáltatási eljárás során kiadott első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés díja 3000 forint. A soron kívül teljesített adatszolgáltatásért az egyébként fizetendő díj 20 százalékkal növelt összegét kell díjként megfizetni.
A díjat akkor is meg kell fizetni, ha az adatszolgáltatás sikertelen (a keresett személy adatai a nyilvántartásban a megadott ismérvek alapján nem találhatók), illetve ha az elkészült szolgáltatást a kérelmező felhívás ellenére sem vette át.
A díjfizetési kötelezettség – ideértve a fellebbezés díját is – a központi hivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az általa megjelölt költségvetési elszámolási számla (előirányzat-felhasználási keretszámla) javára történő átutalási megbízással, illetőleg készpénz-átutalási megbízással való megfizetéssel teljesíthető. A díjat az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 15 napon belül, illetőleg a fellebbezés benyújtásakor kell megfizetni.
A fenntartott kérelem alapján történő adatszolgáltatás díjába az előzetes tájékoztatás díját be kell számítani.
Az igazgatási szolgáltatási díjról szóló 28/2000. (X. 27.) BM rendelet 2000. november 1-jén lép hatályba.
(Magyar Közlöny, 2000/105. szám)Taxiengedélyek
A 9/2000. (X. 30.) KöViM rendelet tartalmazza a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatások engedélyezési eljárásaihoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat. A rendelet értelmében az alább felsorolt körben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni – az első fokon illetékes közlekedési hatóság (felügyelet) által végzett – közigazgatási szolgáltatási eljárásokért:
- a személygépkocsival végzett személytaxi-szolgáltatásnak vagy személygépkocsis személyszállítói szolgáltatásnak a vállalkozás részére történő engedélyezése (a díj mértéke 5000 Ft),
- személytaxi vagy személygépkocsis személyszállító vezetői igazolvány kiadása, kérelemre történő módosítása, cseréje, pótlása (a díj mértéke 1000 Ft),
- a vagyoni biztosíték felhasználásához szükséges hatósági rendelkezés kiadása (a díj mértéke 1000 Ft),
- a személytaxi vagy személygépkocsis személyszállítói engedély adataiban bekövetkezett változás miatt, kérelemre a régi engedély bevonása mellett új engedély kiadása, cseréje, pótlása (a díj mértéke 1000 Ft),
- a felügyelet által a személygépkocsira rendszeresített jel és azonosító szám kérelemre történő pótlása (a díj mértéke 1000 Ft).
A hatósági eljárási díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak. A fellebbezés díja azonos az első fokú eljárás díjával.
Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás kezdeményezőjének a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetnie a felügyelet részére a Magyar Államkincstárnál vezetett és a rendelet mellékletében felsorolt előirányzat-felhasználási keretszámlájára, illetve átutalnia. A díj befizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell.
A díjszabás 2000. november 1-jén lépett hatályba, de a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
(Magyar Közlöny, 2000/106. szám)Külföldi diplomák honosítása
A külföldi oklevelek elismerését és honosítását a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ végzi. A központ október 30-ától az Oktatási Minisztérium szervezeti egysége. A diplomák honosítását a 175/2000. (X. 30.) Korm. rendelet utalta az OM hatáskörébe.
(Magyar Közlöny, 2000/106. szám)Okmányirodák
November 1-jétől megváltozott az okmányirodák illetékességi területe. Az egyes illetékességi területekbe tartozó helységek felsorolását a 176/2000. (X. 31.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/107. szám)Exporttilalom
A kormány a takarmánykukorica piaci helyzetére való tekintettel exporttilalmat rendelt el. Ennek megfelelően módosították az áruk és szolgáltatások kiviteléről szóló rendeletet. November 8-ától a kukoricát (1005 90 00 00) törölték az engedély nélkül exportálható áruk köréből. A búza (1001 10 00 99, 1001 90 99 00) kiviteléhez átmeneti időre, visszavonásig továbbra sem kell kiviteli engedély.
A módosítást az 1087/2000. (X. 31.) Korm. határozat alapján a 178/2000. (X. 31.) Korm. rendelet vezette be. A takarmánykukorica exportját a 89/2000. (XI. 10.) FVM rendelet is megtiltotta.
(Magyar Közlöny, 2000/107., 110. szám)Vízi járművek megfelelőségvizsgálata
A vízi járművek és úszómunkagépek megfelelőségét a közlekedési és vízügyi miniszter által kijelölt szervezet vizsgálja, ellenőrzi és tanúsítja. A hajók megfelelőségét a hajók osztályozásával tanúsítják. A hajót az építtető vagy a tulajdonos a kijelölt (elismert) hajóosztályozó társasággal osztályoztathatja.
A tanúsítási tevékenységre való kijelölést a miniszter kérelem alapján adja meg. A kijelölés iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:
- a cégbírósági bejegyzés hiteles másolatát;
- a társasági szerződést, alapító okiratot, alapszabályt, illetve ezzel egyenértékű okiratot;
- a kijelölés iránti kérelemben megjelölt tevékenységre vonatkozó eljárási szabályzatot;
- a hatályos építési, felszerelési, illetve – hajóosztályozó társaságnál – osztályozási előírásokat;
- a védjegyeztetett tanúsítási vagy jóváhagyási jel másolatát;
- a felelősségbiztosítási szerződés megkötését igazoló okiratot;
- a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) minősítő jegyzőkönyvét;
- azoknak a tevékenységeknek a megnevezését, amelyek elvégzését alvállalkozásba kívánja adni, továbbá közölnie kell az alvállalkozó főbb szakmai adatait.
A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a szervezeti felépítés, általános működés és a szervezeten belüli minőségbiztosítási rendszer tekintetében megfelel az MSZ EN 45000 szabványsorozatban rögzített követelményeknek, valamint azokban a jogszabályokban, szabványokban vagy egyéb műszaki előírásokban rögzített követelményeknek, amelyek alapján – kijelölés esetén – a szervezet vizsgálni, ellenőrizni vagy tanúsítani fog. A megfelelőség igazolása a NAT minősítő jegyzőkönyvével történik.
A kijelölt társaságokról nyilvántartást vezetnek. A kijelölési eljárást a 10/2000. (X. 31.) KöViM rendelet szabályozza. A rendelet 2001. január 1-jétől hatályos azzal, hogy a hatálybalépését megelőzően a vízi járművek és úszómunkagépek megfelelőségének vizsgálatát, ellenőrzését és tanúsítását végző szervezetek tevékenységüket az új eljárás szerinti kijelölés nélkül – változatlan feltételekkel – legfeljebb hat hónapig folytathatják, ezt követően e jogosultságuk megszűnik.
(Magyar Közlöny, 2000/107. szám)Energiaár-emelések
Felemelték a földgáz, a villamos energia és a közcélú villamosművek által értékesített melegített víz és gőz árát. Az áremelésről a 38/2000. (X. 31.) GM rendeletben intézkedtek.
(Magyar Közlöny, 2000/107. szám)Szőlőtermesztés
Módosították a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényt. A törvény értelmében védett eredetű bornak minősül az a meghatározott termőhelyről származó minőségi vagy különleges minőségű bor, amelyet a termőhelyre ajánlott szőlőfajtából, eredetvédett termőhely ültetvényének legalább 17, illetve 19 tömegszázalékos (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó terméséből készítettek, és a termőhelyre jellemző tulajdonságokkal rendelkezik.
Változik a szőlő termőhelyi kataszterének osztályozása:
a) I. osztály: szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas;
b) II. osztály: 1. szőlőtermesztésre jól alkalmas;
2. szőlőtermesztésre alkalmas.
November 18-ától ízesített bor, ízesített boralapú ital, ízesített boralapú koktél előállítására cukrot borban feloldva, vagy legalább 500 g/l cukortartalmú cukorszirupként lehet felhasználni. Pezsgő, habzóbor, gyöngyözőbor és szén-dioxiddal dúsított gyöngyözőbor előállítására cukrot borban feloldva lehet felhasználni. A cukorszirupot kizárólag a felhasználó üzemben lehet előállítani, a cukornak ivóvízben való feloldásával.
A bortörvényt a 2000. évi CXI. törvény módosította.
(Magyar Közlöny, 2000/108. szám)Gyógyszer-kereskedelem
November 11-étől a gyógyszer-nagykereskedőnek meg kell őriznie az általa forgalmazott gyógyszerek minőségi bizonylatát a gyógyszer felhasználhatósági határidejét követő egy évig.
A 31/2000. (XI. 3.) EüM rendelet a nagykereskedőkkel szemben statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget is előírt.
(Magyar Közlöny, 2000/108. szám)A magyar bíróságok joghatósága
Az Országgyűlés új törvényt alkotott a joghatóságra, és a külföldi határozatok elismerésére vonatkozó hazai jogszabályok korszerűsítése érdekében. A modernizálás az európai jogfejlődés fő irányaival összhangban történt. A törvény értelmében magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van. Az általános joghatósági szabályon kívül a törvény számos különös joghatósági esetet sorol fel.
A külföldi határozatok tekintetében fő szabály, hogy külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak olyan ügyben hozott határozatát, amelyben magyar bíróságnak vagy más hatóságnak kizárólagos joghatósága van, belföldön nem lehet elismerni. Ennek ellenére a törvény több esetben kivételt enged.
A részletes joghatósági előírásokat a 2000. évi CX. törvény ismerteti.
(Magyar Közlöny, 2000/108. szám)Mezőgazdasági termelők nyilvántartása
Minden mezőgazdasági termelő köteles a földművelésügyi hivatalnál vezetett nyilvántartásba bejelentkezni ahhoz, hogy agrártámogatást vehessen igénybe. A bejelentkezés adatlap kitöltésével történik. Az adatlapot két példányban kell kitölteni, és évente egy alkalommal kell a földművelésügyi hivatalhoz beküldeni. Korábban legkésőbb június 30-áig kellett az adatlapokat elküldeni, a most kiadott rendelet ezt a határidőt meghosszabbította, így az új határidő: november 30.
A módosítást a 184/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet iktatta be.
(Magyar Közlöny, 2000/109. szám)Kémiai terhelési bírság
Rendeletet alkottak a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól. A rendelet azokra a természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre vonatkozik, akik veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos kötelezettségüket elmulasztják, megszegik, vagy más módon megsértik. Aki kötelezettségszegést követ el, a rendelet szabályai szerint kémiai terhelési bírsággal sújtják.
A bírság mértéke
1 000 000-5 000 000 forintig terjedő bírságot szabnak ki arra, aki
- törzskönyvezendő új veszélyes anyagot állít elő vagy hoz forgalomba, annak törzskönyveztetése nélkül;
- betiltott vagy korlátozás alá tartozó veszélyes anyagot, veszélyes készítményt a tilalommal, vagy a korlátozással érintett körben forgalomba hoz;
- veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel végzett tevékenységével egy éven belül ismételten, illetve tömeges foglalkozási mérgezést idéz elő.
50 000-5 000 000 forintig terjedő bírságot szabnak ki arra, aki
- veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt a kémiai biztonságot sértő módon reklámoz;
- a biztonsági adatlapon vagy a feliraton (címkén) valótlan vagy megtévesztő információt közöl, vagy a biztonsági adatlapot az arra jogosult számára nem bocsátja rendelkezésre;
- bejelentési kötelezettséggel érintett veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt bejelentés nélkül hoz forgalomba, be nem jelentett veszélyes anyaggal, veszélyes készítménnyel vagy törzskönyvezendő új anyaggal törzskönyvezés nélkül, szándékosan egyéb, meg nem engedett tevékenységet végez;
- betiltott vagy korlátozás alá tartozó veszélyes anyaggal, veszélyes készítménnyel a tilalommal, vagy a korlátozással érintett körben végez tevékenységet;
- biocid terméket engedély nélkül forgalomba hoz, vagy nem engedélyezett biocid terméket tiltott módon felhasznál;
- hamis GLP-bizonylatot nyújt be, vagy GLP-bizonylatot jogtalanul szerez meg;
- az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljáráshoz kötött import veszélyes anyagot, veszélyes készítményt ezen eljárás lefolytatása nélkül, vagy hatósági engedély alapján importálható veszélyes anyagot és veszélyes készítményt ezen engedély hiányában Magyarországon forgalomba hoz;
- veszélyes anyaggal, veszélyes készítménnyel végzett tevékenységével foglalkozási mérgezést idéz elő, vagy az emberi életet, egészséget, testi épséget, illetve az épített vagy a természetes környezetet egyéb módon veszélyezteti, károsítja.
2 500 000 forintig terjedő bírságot szabnak ki arra, aki
- veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel bejelentéshez kötött tevékenységet bejelentés nélkül végez;
- veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt 18 éven aluli vagy más illetéktelen személynek kiszolgáltat;
- olyan veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt hoz forgalomba, amelynek csomagolása, jelölése, feliratozása nem felel meg az előírásoknak;
- a kockázatbecslésre, a kockázatcsökkentésre, kockázatkezelésre vonatkozó kötelezettségeit nem teljesíti;
- a magyar nyelvű biztonsági adatlap, illetve azzal azonos tartalmú írásos dokumentáció hiányában veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel tevékenységet végez;
- a veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények tárolására, őrzésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi;
- megsérti a veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel összefüggő adatok nyilvántartására vonatkozó valamely kötelezettséget.
1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szabnak ki arra, aki az emberi mérgezési esetek bejelentésére vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti.
A 189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet 2001. január 1-jétől lesz hatályos.
(Magyar Közlöny, 2000/109. szám)Telekalakítás
November 16-ától új rendelet szabályozza a telekalakítást. A telket úgy kell alakítani, hogy a kialakuló telkek köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyenek. A telekegyesítést és a telekhatár-rendezést abban az esetben is engedélyezik, ha az új telek vagy telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Beépített telket érintő telekalakítást csak akkor engedélyeznek, ha a kialakuló telkek beépítettsége megfelel az építésügyi előírásoknak. Ugyanez az előírás vonatkozik az olyan telkekre, amelyekre érvényes építési engedélyt adtak ki. Ha az építésügyi szabályoknak megfelelő telekalakítás a telken fennálló építményt részekre osztaná, a telekalakításra az engedélyt csak akkor adják meg, ha az építményt elbontják, áthelyezik, vagy ha a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, és a belső épületgépészeti hálózat és a tartószerkezetek, valamint a tetőzet és tetőfedés teljes szétválasztásával és a közműcsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké (épületrészekké) alakították át.
Ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható. A nyúlvány (nyél) 3 méternél keskenyebb, építési telek esetén 50 méternél hosszabb nem lehet.
A tömbtelkeken a már meglévő épületek részére úszótelkek alakíthatók ki. Ennek feltétele az épület önálló közműcsatlakozásának biztosítása.
Telekalakítási terv
A telekalakítási eljáráshoz, ha megindítása új építési telkek kialakítása érdekében történik, telekalakítási tervet kell készíteni. A telekalakítási terv rajzi munkarészekből és táblázatos jegyzékekből áll. A rajzi és a táblázatos jegyzék munkarészeknek egymással összevethetőeknek kell lenniük. Az engedélyezett telekalakítási tervnek meg kell felelnie azon követelményeknek, amelyek alapján az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetésére alkalmas változási vázrajz elkészíthető. A tervet a településrendező tervező készítheti.
Elvi telekalakítási engedély
Telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén a telekalakítás engedélyezése előtt elvi telekalakítási engedélyt lehet kérni. Kötelező az elvi telekalakítási engedély telekcsoport újraosztása esetén, valamint ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik. Az engedélyt a telekalakítással érintett bármelyik földterület tulajdonosa, közös tulajdonban levő földterület esetén bármelyik tulajdonostárs kérheti.
Telekalakítási engedély
A telekalakítási engedélyt a telekalakítással érintett telek tulajdonosa, közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs, telekcsoport újraosztása esetén, vagy ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, a tulajdonostársak többsége kérheti.
Az elsőfokú építésügyi hatóság az elvi telekalakítási és a telekalakítási engedély megadása esetén az engedélyezésre benyújtott telekalakítási terv, illetőleg változási vázrajz valamennyi példányát engedélyezési záradékkal látja el. A telekalakítási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 1 év elteltével érvényét veszti, ha a tulajdonosok ezalatt az idő alatt nem kérték a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. Az építésügyi hatóság a telekalakítást engedélyező határozat érvényét 1 évvel meghosszabbíthatja. A telekalakítási engedélyt annak érvényességi idején belül az engedélyes jogutódja is felhasználhatja.
A 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletben foglaltakat a november 16. után indított ügyekben kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2000/109. szám)Szarvasmarha-ágazat fejlesztése
A kormány a gazdasági társaságok és egyéb vállalkozások szarvasmarha-ágazat fejlesztésére felvett közép- vagy hosszú lejáratú hiteleihez legfeljebb 5,17 milliárd forint összeg erejéig kezességet vállal. A kezességvállalási keretösszegből kísérleti jelleggel tejtermelési, valamint húshasznosítású szarvasmarha-tartási integrációjának kialakítása 2,35 milliárd forint kezességvállalási keretösszeg mértékéig – hitelezőnként 80 százalékos mértékben – készfizető kezességet vállal. Az állam kezessége a hitelek tőkeösszegére vonatkozik. A hitel futamideje alatt a jegybanki alapkamat 100 százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást lehet igénybe venni. A fennmaradó 1,57 milliárd forint kezességvállalási keretösszeg mértékéig – hitelezőnként 70 százalékos mértékben – a kormány sortartó kezességet vállal. Az állam kezessége szintén a hitelek tőkeösszegére vonatkozik. A hitel futamideje alatt a jegybanki alapkamat 100 százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást lehet igénybe venni.
A támogatásról a 1089/2000. (XI. 8.) Korm. határozatban döntött a kormány.
(Magyar Közlöny, 2000/109. szám)Vágóbaromfi
Módosították a minőségi vágóbaromfi támogatásáról szóló rendeletet. A minőségi támogatást összesen legfeljebb – a korábbi háromszázhatvanhatezer helyett – háromszázhetvenötezer tonna vágóbaromfi után lehet igénybe venni. A támogatásban részesíthető vágóbaromfinak meg kell felelnie az MSZ 6918/1997 előírásaiban meghatározott I. minőségi osztály feltételeinek, valamint a rendelet mellékletében vámtarifaszám és MSZ elnevezés szerinti felsorolásnak. A háromszázhetvenötezer tonna vágóbaromfi-mennyiségen belül legfeljebb egyszáznyolcvanezer tonna lehet a "0105 92 00 99, valamint a 0105 93 00 99 vámtarifaszám alá tartozó gallus domesticus fajba tartozó, 8 hétnél nem idősebb szárnyasok" (vágócsirke) és – legfeljebb egyszáznégyezer tonna lehet – a 0105 99 30 99 vámtarifaszám alá tartozó pulyka (pecsenye-, illetve gigant vágópulyka) mennyisége.
Az egyszáznyolcvanezer tonna vágócsirke-mennyiségből részesülő és a Baromfi Termék Tanács (BTT) által kiadott ígérvénnyel rendelkező vágóhíd a szabvány szerinti I. osztályú vágócsirkéért az alapanyag-termelőnek legalább 152 forint nettó árat köteles fizetni kilogrammonként. Ellenkező esetben a BTT által kiadott ígérvény alapján a vágóhíd nem állíthat ki minőséget igazoló bizonylatot a termelő részére a minőségi támogatás igénybevételéhez.
A 86/2000. (XI. 10.) FVM rendelet november 10-én lépett életbe azzal, hogy 2000. december 31-én hatályát veszti.
(Magyar Közlöny, 2000/110. szám)Gázszerelők nyilvántartása
November 13-ától három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt is mellékelni kell a gázszerelők nyilvántartásba vételi kérelméhez. A gazdasági kamarák által kiadott, 2001. december 31-ig érvényes fényképes gázszerelő-igazolványokat a továbbképzés igazolása hiányában is további egy évvel meg lehet hosszabbítani. A Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala a gázszerelő igazolványának érvényességét akkor hosszabbítja meg, ha a kérelemhez eredetiben bemutatják vagy hiteles másolatban mellékelik
- a gázszerelői igazolványt;
- a továbbképzésről szóló igazolást; és
- a három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt.
A gázszerelők nyilvántartásáról szóló jogszabályt a 39/2000. (XI. 10.) GM rendelet módosította.
(Magyar Közlöny, 2000/110. szám)Tűzgyújtási tilalom feloldása
Az erdőkre és az erdők melletti területekre 2000. június 13-ától azonnali hatállyal elrendelt általános tűzgyújtási tilalmat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2000. október 28-ától feloldotta. A minisztérium egyben felhívta a lakosság és a kirándulók figyelmét, hogy az erdőben tüzet gyújtani csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen, szélcsendes időben szabad. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás után pedig minden esetben gondoskodni kell eloltásáról. Felhívták továbbá a hétvégitelek-tulajdonosok figyelmét, hogy az őszi gyomégetésnél fokozott figyelemmel járjanak el, mert a gyorsan haladó tűz könnyen elérheti az erdőt vagy a lakott területeket.
(Magyar Közlöny, 2000/110. szám)Erdőrendezési Szabályzat
Kiadták az új Erdőrendezési Szabályzatot. A rendelet az erdészeti igazgatással összefüggő egyes irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatok ellátását szabályozza. A szabályzat szerint kell az erdő rendeltetését megállapítani, nyilvántartani. A szabályzat tartalmazza a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályait. Ismerteti a térképészeti tevékenységet, s bemutatja az országos erdőállomány-adattárban kezelt adatokat.
A szabályzatot a 88/2000. (XI. 10.) FVM rendeletben tették közzé. A jogszabály november 25-étől hatályos, rendelkezéseit a hatálybalépése napjáig még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(Magyar Közlöny, 2000/110. szám)Repülési szabályok
A 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet mellékletében találhatók a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának 2001. február 12-étől hatályos szabályai. A melléklet a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben jelenik meg.
(Magyar Közlöny, 2000/111. szám)Halászat
November 29-étől több ponton kiegészültek a halászat és horgászat szabályai. Az erről szóló 90/2000. (XI. 14.) FVM rendelet szerint, ha a halászati vízterületnek részben az állam is tulajdonosa, az államot a halászati közösségben az illetékes halászati felügyelő képviseli.
Az elektromos halászgép minősítési-üzembe helyezési vizsgáztatását a Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Szakiskola (Tata) intézetében vagy a Halászati és Öntözési Kutató Intézetben (Szarvas) végezteti el a gép tulajdonosa. Az elektromos halászgépnek a villamos halászókészülékekről szóló MSZ-05 44.1603:1983 számú szabványban foglaltaknak kell megfelelni. Az eredményes vizsgáról a kijelölt intézet igazolást ad, amit a tulajdonos köteles az állandó lakóhelye szerinti halászati hatóságnak – az elektromos halászgéppel egyidejűleg – bemutatni. A halászati hatóság a bejelentés alapján nyilvántartásába veszi a minősítési-üzembe helyezési vizsga követelményeinek megfelelt elektromos halászgépet. A minősítési-üzembe helyezési vizsga nem helyettesíti a külön jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítését.
Halbetegség gyanúja esetén a jogosult értesíti az illetékes hatósági állatorvost, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. A beteg halat vagy a frissen elpusztult haltetemet a jogosult az illetékes állatorvos vizsgálati megrendelésével juttatja el az illetékes állat-egészségügyi intézetnek.
A horgász a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból – a gyermekhorgász kivételével – naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, kősüllőből naponta három kilogrammot foghat ki. A kifogott halat a korábban fogottal kicserélni tilos. A méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki. Amennyiben a horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel a tíz kilogrammos súlyhatárt túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni.
Az államot megillető halászati jog korábbi hasznosítója megállapodhat a halászati hatósággal, hogy – az átengedésre vonatkozó határozat érvényességének 2001. január 1-jei lejárta után – az átengedési határozat feltételei szerint a haszonbérleti szerződés megkötésének időpontjáig birtokban marad.
Az elektromos halászgép tulajdonosa meglévő elektromos halászgépét köteles 2001. február 15-éig levizsgáztatni, és azt a vizsga igazolásával együtt – nyilvántartásba vételre – a halászati hatóságnak bemutatni.
(Magyar Közlöny, 2000/111. szám)Jogegységi határozat
A Legfelsőbb Bíróság 5/2000. szám alatt büntető jogegységi határozatot hozott. Ennek értelmében, ha a jármű átírásával kapcsolatos ügyintézés során olyan adásvételi szerződést nyújtanak be az illetékes rendőrhatósághoz, amely a jármű korábbi tulajdonosát nem a valóságnak megfelelően tünteti fel, és ennek következtében a járműnyilvántartásba is a valóságnak meg nem felelő adat kerül, az egyéb törvényi feltételek megléte esetén a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette valósul meg.
A bírósági gyakorlat, jogértelmezés egységesítését célzó döntés azért született, mert eltérő gyakorlat alakult ki annak megítélésében, hogyan minősül, ha az elkövető olyan adásvételi szerződést nyújt be a hatósághoz a gépkocsi átírásakor, amely a gépjármű korábbi tulajdonosát nem a valóságnak megfelelően tartalmazza. A bíróságok által elbírált esetekben ugyanazt a gépkocsit többször is eladták. A vevők, az új tulajdonosok azonban nem íratták át a gépkocsit a nevükre, így az utolsó vevő nem a forgalmi engedélyben tulajdonosként feltüntetett személytől vásárolt. Mivel e vevő a gépkocsit a nevére akarta íratni, az átíráshoz szükséges szerződésben eladóként nem a tényleges eladót, hanem a forgalmi engedélyben feltüntetett legutóbbi tulajdonost jelölte meg, e személy aláírását ráhamisította a szerződésre, és azt benyújtva kérte a gépkocsi átírását. Egy esetben a szerződést benyújtó, az átírást kérő személy nem tudott arról, hogy a szerződést nem az eladóként feltüntetett személy írta alá. Az ilyen cselekményt egyes bíróságok magánokirat-hamisítás vétségeként, mások közokirat-hamisítás bűntetteként, illetve annak kísérleteként értékelték.
(Magyar Közlöny, 2000/112. szám)Egészségügyi szolgáltatók nyilvántartása
November 21-étől módosult az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról szóló rendelet. Az új szabály szerint az egészségügyi szolgáltatókról és az általuk végezhető szakfeladatokról, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) a szolgáltató működési helye szerint területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete nyilvántartást vezet. (Az országos nyilvántartást mint országos adatkezelő az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezeti.)
A nyilvántartás tartalmazza a szolgáltató
- megnevezését,
- székhelyére és telephelyére vonatkozó adatokat [helységnév, utca, házszám, postai irányítószám, postafiók száma, irányítószáma, központi telefonszám(ok), faxszám(ok), e-mail cím, vezető neve];
- tulajdonosának megnevezését;
- fenntartójának megnevezését;
- gazdálkodási működési formáját;
- részére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kiadott 4 karakterű szolgáltatói azonosító kódot, melyet az OEP havonta megküld az ÁNTSZ illetékes megyei intézetének;
- számára engedélyezett egészségügyi szakfeladatok, szakterületek megnevezését.
A nyilvántartásban szerepel továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedély kiadásának kelte, száma, a működés korlátozásának megjelölésével, valamint a működés szüneteltetésével kapcsolatos adat.
A nyilvántartás adatai nyilvánosak. A megyei intézet és az országos adatkezelő, valamint a Egészségügyi Minisztérium Gyógyító Ellátás Információs Központja (GYÓGYINFOK), kérelemre, költségtérítés ellenében a nyilvántartásból adatot szolgáltat.
A szolgáltató az azonosítóját az alábbi szervezetekkel kapcsolatos okmányokon köteles feltüntetni:
- OEP és területi szervei,
- Egészségügyi Minisztérium és GYÓGYINFOK,
- OTH és az ÁNTSZ intézetei,
- Központi Statisztikai Hivatal,
- Orvos- és Kórháztechnikai Intézet.
A módosításról szóló 33/2000. (XI. 16.) EüM rendelet mellékletei foglalkoznak az ágazati azonosító rendszer felépítésével, a megyék, kerületek kódjegyzékével, az egészségügyi szakmai kódjegyzékkel, a vezérlőállománynyal, az osztály/részleg/egység/praxis állománnyal, a szakterület-állománynyal, a felszerelésállománnyal. A mellékletekben foglaltakat a hatálybalépést követően kiadott egészségügyi szolgáltatásra jogosító működési engedélyeknél kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2000/112. szám)Elektromágneses sugárzás egészségügyi határértékei
November 24-étől rendelet szabályozza a vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás egészségügyi határértékeit. Az erről szóló 32/2000. (XI. 16.) EüM rendelet szerint A vezeték nélküli távközlési építmény engedélyezése és üzemeltetése során a 30 MHz-60 GHz-ig terjedő frekvenciatartományban az elektromágneses sugárzás megengedett egészségügyi felső határértékeit a rendelet 1. számú melléklet tartalmazza. A távközlési építményre vonatkozó hatósági eljárás szabályait a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendeletben találhatjuk.
A 2. számú melléklet tartalmazza. a munkavállalók által az expozícióban tölthető napi munkaórák meghatározásának módját arra az esetre, ha a vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás meghaladja az 1. számú mellékletben meghatározott határértéket.
A rendelet 3. számú melléklete szerint a vezeték nélküli távközlési építmények elektromágneses sugárzására vonatkozó igazgatási szolgáltatások közül a kérelmező által megadott tervek és műszaki adatok alapján számított legmagasabb értéken alapuló sugárvédelmi szakvélemény készítése 65 000 forintba, míg a mérésen alapuló sugárvédelmi szakvélemény elkészítése 190 000 forintba kerül.
(Magyar Közlöny, 2000/112. szám)Adó-, járulék- és illetékváltozások
Megszületett az adó- és járulékszabályok szokásos év végi módosítása. Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról címet viselő, 2000. évi CXIII. törvény rendelkezéseit főszabályként 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.
Módosultak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, a személyi azonosító jel helyébe lépő azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései.
Jövő évi első lapszámunkban részletesen foglalkozunk a módosításokkal, itt csak példaként említjük meg, miszerint az adóév az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó tekintetében a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózóknál az üzleti év.
Az adóbevallást adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő terhére állapítja meg.
Új szabály, hogy ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Amennyiben az adókülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak az adólevonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.
Ha a munkáltatói adómegállapítás azért nem módosítható, mert a magánszemély már nem áll munkaviszonyban az adót megállapító munkáltatóval, vagy mert a magánszemély a munkáltatói adómegállapítást önellenőrzéssel helyesbítette, és erről nyilatkozott a munkáltatójának, avagy mert a magánszemély adóját a magánszemély halálára tekintettel az adóhatóság állapította meg, a munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi, és az adókülönbözet összegéről – a magánszemély adóazonosító számának feltüntetésével – 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságának. A munkáltató a feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató a bejelentési, önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.
Ha a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóját, adóelőlegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi, és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához, és lehetősége szerint értesíti a magánszemélyt. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a kifizető az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg. A kifizető a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettsége teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
(Magyar Közlöny, 2000/112. szám)