Infokommunikációs trendek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 1.) vegye figyelembe!

A hangsúly a minőségi szolgáltatáson van

Megjelent a Cégvezetés (archív) 32. számában (2000. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A hazai távközlési piacon lassult az átrendeződés folyamata, s inkább a kivárás jellemző. Az alternatív távközlési szolgáltatók a piacnyitásra, a mobilszolgáltatók a harmadik generációs technológia nemzetközi kipróbálására, a kábelhálózatok kezelői a lakossági igény növekedésére várnak, az internetszolgáltatók pedig a telefontarifák csökkenésére. Mindezek fényében már jövőre, de legkésőbb 2001 után a piac újra mozgásba lendül.

 

Az infokommunikáció aktualitásairól rendezett konferenciát a közelmúltban a Hírközlési Főfelügyelet. Az őszi nemzetközi konferenciák megrendezésének régi hagyománya van a HiF-nél. Míg a kilencvenes évek közepéig főként a műholdas távközlés került napirendre, az utóbbi két évben a szervezők javaslatára a hírközlés, az informatika és a média konvergenciája a vezető téma. A nemzetközi és hazai infokommunikációs trendeket tárgyaló konferencia igen népszerű lett: ezúttal több, mint 300 felső és középvezető, illetve tudományos kutató és műszaki szakember hallgatta végig a két nap alatt elhangzott 23 előadást, melyek közül kilencet jeles külföldi előadók tartottak.

Míg a tavalyi rendezvény a szabályozási trendek mellett a postára és a rádiótávközlésre koncentrált, addig az idei konferencia az informatikát állította a középpontba. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a távközlés szóba sem került. Éppen ellenkezőleg: a konvergencia hatása már olyan erős, hogy szinte minden témakörben előkerültek a távközlési aspektusok is.

Szabályozási körkép

Sík Zoltán informatikai kormánybiztos jó esélyt lát arra, hogy az Országgyűlés még az idén megtárgyalja az elektronikus aláírásra vonatkozó törvénytervezetet.

Ez a lépés is közelebb visz az információs társadalomhoz, azonban a legnagyobb haladást ebben az irányban egy olyan infrastruktúra kiépítése jelenti, amely kellő sávszélességben tudja a felmerülő igényeket kielégíteni. Az államnak ma már nem feladata az infrastruktúra kiépítése, viszont sokat tehet azzal, ha megteremti az optimális piaci feltételeket, segíti a magánszektort ebben a tevékenységében. Az információs társadalom építésének záloga, hogy milyen mértékben sikerül a versenyt minden szegmensre kiterjeszteni.

Persze a legjobb infrastruktúra is csak akkor ér valamit, ha testreszabott szolgáltatásokat képes nyújtani. Ehhez viszont megint az kell, hogy a befektetett tőke megtérülését biztosítva lássa a tulajdonos. Általában is igaz, hogy az infokommunikációs értéklánc bármely láncszemének gyengesége a lánc megszakadásához, és ezen keresztül a GDP-termelés ütemének a visszaeséséhez vezet.

Az új, egységes hírközlési törvénynek maximálisan eurokonformnak kell lennie. A verseny és a jó árszabályozás együtt szolgálják majd a távközlési szolgáltatások elterjedését, amelynek legfőbb gátjaként a magas szolgáltatási árakat, az internet-hozzáférés magas díját, amivel sajnos még mindig vezetjük az OECD-országok vásárlóerő-paritáson számolt internet-hozzáférési díjstatisztikáját, jelölte meg a kormánybiztos.

Hazai érdekcsoportok

A távbeszélő-szolgáltatás terén a felhasználónak még nincs választási lehetősége, legfeljebb a mobilt választhatja helyette, ami persze drágább, vagy a Voice over IP technológia segítségével csökkentheti némileg terheit, de csak nemzetközi hívások során - állítja Frischmann Gábor, a HiF elnöke. A szolgáltatás viszont ma már elérhető, más kérdés, hogy a földrajzilag vagy szociálisan hátrányos helyzetűek számára még nem. A mobilszolgáltatásban a verseny hatására az árak relatíve csökkennek, s a minőség is megfelelő. A fő gondot a "mobil kell, de a torony nem" probléma okozza. Az üzleti kommunikációban a kínálat már meghaladja a keresletet, korlátozza viszont az IP-alapú kommunikáció elterjedését a hozzáférés monopoljellegű ára, és az, hogy a minőség sem mindig megfelelő. A jövő ígérete még az e-kereskedelem, melyben a szolgáltatás iránti bizalom a kulcskérdés.

A számok tükrében a hazai helyzet biztatónak látszik. Az EITO 2000 évkönyv adatai szerint Magyarországon az infokommunikációs piac éves növekedése 12,7 százalékos, míg ez a szám Nyugat-Európában 9,7 százalék, a világ egészére nézve pedig 9,1 százalékos. Ami az abszolút értéket illeti, 1999-ben a hazai infokompiac 3112 millió euró volt az évkönyv szerint, s ez az érték 2001-re 3995 millió euró értékűre nő. Összehasonlításul: a nyugat-európai piac 1999-ben 470 milliárd euró, a világpiac pedig 1593 milliárd euró volt.

Frischmann Gábor hét nagyobb csoportot különböztet meg a hazai piacon. A Deutsche Telekom körébe tartozik a Matáv, a két Westel társaság, a Matávnet és az Emitel. A KPN Telecom körében a PanTel, az EuroWeb és a Pannon GSM található. Önálló csoportot alkot a Vivendi a felvásárolt koncessziós szolgáltatókkal, míg egy másik önálló csoport a HTCC és a hozzá tartozó koncessziósok. Külön csoportot alkot a Vodafone, az Antenna Hungária és a Novacom, melybe a Hungarodigitel is beletartozik, és a Magyar Posta is ehhez áll közel. A UPC vonzáskörébe tartozik a Monortel és az Elender. Végül a GTS és a Datanet alkot egy külön érdekcsoportot. A hét tulajdonosi csoport bevételét nézve rögtön látszik a piaci feszültség is: ennek közel 75 százalékát a Matáv nevével fémjelzett tömörülés birtokolja, ami a hazai piac erős monopoljellegére utal.

Mobil internet

Már nálunk is kezdenek megjelenni a WAP-képes mobiltelefonok, de sok még a kétely a valódi alkalmazások tekintetében. A WAP Fórum három alapító cége - a Phone.com, a Nokia és a Motorola - képviselői a megoldás előnyeiről és jelenlegi hátrányairól szólva úgy vélik, hogy a hátrányokat a harmadik generációs rendszerek megjelenése eltörli, s mivel a WAP az UMTS-rendszeren is tud működni, az igazi karriert akkor fogja befutni.

A mobil információs társadalom hosszú távon a webalapú kommunikációt fogja használni, mert ez teszi számára lehetővé azt, hogy a bármit, bárhova, bármikor kommunikációs szlogen elérhető áron megvalósítható legyen.

A jövő víziója az adatbázisok bármilyen formában való elérése, s ez mintegy háttérbe szorítja az azt megvalósító technológiát. A WAP és a GPRS ennek a filozófiának az első sikeres hordozója. A jövő egy nem túl távoli pontján a beszédvezérelt Internet-hozzáférés - azaz ahogyan fejlesztőkörökben mondják -, Mya, a cyber-titkárnő áll majd rendelkezésünkre. Hát, meglátjuk...

Az bizonyos, hogy az internet egyre inkább kitölti kommunikációs terünket, erre legjobb példa éppen az az amerikai-magyar fejlesztésű, fél hitelkártyányi méretű áramkör, a FlatStack, amelynek feladata, hogy bármely eszközbe beépítve képes legyen a berendezés kapcsolatot teremteni az internettel. Szintén a nem túl távoli jövőhöz tartozik az internet új protokolljának bevezetése, amelyet nagyban segít majd a mobiltelefonok IP-címmel való ellátása.

Az infokommunikáció biztonsága

Az egyik aktuális téma ma az infokommunikáció biztonsága. Az elektronikus aláírás alkalmazhatóságának alapvető kérdése, hogy a kulcsokat használó felek miként bizonyosodhatnak meg arról, hogy valóban ahhoz a személyhez van rendelve az adott kulcs, akit megjelöltek mellette. A kulcsok generálásának a matematikai háttere mellett ezért várhatóan arról is intézkedni kell, hogy a generált kulcsokat egy tanúsítvány-szolgáltató hitelesítse.

Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a folyamatban részt vevő minden félnek biztosnak kell lennie abban, hogy az üzenet valóban attól érkezett, aki feladóként meg van jelölve, s valóban nem változott meg a tartalma menet közben, s a feladónak is garanciák kellenek arra vonatkozólag, hogy a címzett ne tagadhassa le, hogy megkapta az üzenetet.

INTERNETET MINDEN ISKOLÁBA! Nicholas Argyris, az Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatóságának a hírközlésért felelős igazgatója a konferencián ismertette az idén márciusban Lisszabonban elfogadott alapelveket. Ezek egyik pontja szerint az Unióban 2001-re minden iskolát el kell látni internetkapcsolattal, és 2002 végéig a tanári karnak is meg kell szereznie az ez irányú alapképzést. Kiemelt feladat az elektronikus aláírás és az elektronikus kereskedelem szabályozási hátterének kialakítása, de 2000 végében rögzítették a helyi hurok megnyitásának - az unbundlingnak - a végső határidejét is. Az információs társadalom alapjait meghatározó törvényeket pedig 2001 végéig kell megalkotni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére