Hitelkártyák Magyarországon

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 32. számában (2000. december 1.)
 

Magyarországon a bankkártyák kínálata a kártyahasználat terjedésével egyre sokszínűbbé válik. A magánszemélyek számára rendelkezésre álló forint- és devizaalapú kártyák mellett a cégek szempontjából különösen jelentősek az üzleti kártyák. Jellemzőjük az, hogy a vásárlások és a készpénzfelvételek fedezete a cég számláján elhelyezett pénzösszeg.

 Az ügyfelek részéről egyre erőteljesebben jelentkező igény, hogy a kártyaigénylőnek ne kelljen elhelyeznie pénzt a számláján, hanem a kártyakibocsátók nyújtsanak hitelt a kártyahasználat fedezetének biztosítására. A megoldás az úgynevezett hitelkártya, amely külföldön már elterjedt, nálunk azonban a piaca még csak kialakulóban van.

Hitelkártya vagy betéti kártya?

A hitelkártya úgynevezett magas presztízsű banki termék. Nyugat-Európában és Amerikában a dombornyomású kártyákat többnyire hitelkártyaként bocsátják ki a hitelintézetek. Magyarországon – sajátos fejlődés miatt – jelenleg inkább a betéti kártyák kibocsátása a jellemző. Egyre nyilvánvalóbb azonban nálunk is, hogy nem ugyanazzal az érzéssel költjük a bank pénzét, mint a saját pénzünket. Igaz ez még akkor is, ha a bank pénze természetesen a mi pénzünk, hiszen a hitelt törleszteni kell, ráadásul kamatostól. Mindezek mellett kialakult az igény nálunk is arra, hogy váratlan, az előre nem tervezett, nagyobb összegű kiadásainkat gyorsan, könnyen hitellel fedezzük, és erre a hitelkártya kiválóan alkalmas.A hitelkártya legfontosabb sajátossága, hogy a kibocsátás technikai megoldása (tehát a kártya legyártása, a PIN-kód és a kártyaszám generálása stb.), illetve a használat szempontjából semmiben nem különbözik a nem hitelfedezetű, úgynevezett betéti (debit) kártyától, azonban az előbbire a kártyahasználat fedezetének biztosítására speciális szabályok vonatkoznak. A sajátosságok abból adódnak, hogy a hitelkártya használatához valamely kártyakibocsátó bank hitelt nyújt a kártyabirtokosnak, amelyet előre meghatározott, több szempontból is kedvező szabályok szerint, de relatíve magas kamattal terhelten kell törleszteni. Betéti kártya esetén viszont a kártya kibocsátását kérő ügyfélnek kell elhelyeznie a bank által meghatározott bankszámlán a kártyás kiadások fedezetéül szolgáló összeget.Jellemző továbbá, hogy betéti kártya esetén a kártyafedezeti számla nem csak a hitelkártyával történő vásárlások fedezetéül szolgál.

Hitelkártya csak magánszemélyeknek

A hitelkártyát tipikusan magánügyfelek részére bocsátják ki, de nem kizárt olyan hitelkártya-konstrukció sem, amely valamely cég számlájához rendelve biztosít bankkártyahasználatot. Magyarországon jelenleg csak magánszemélyek kaphatnak hitelkártyát, bár ismert olyan konstrukció – az egyéni felelősségű vállalati hitelkártya -, amely a magán- és az üzleti kártya egyfajta sajátos kombinációjaként funkcionál.A hitelkártya rulírozó jellegű, tehát csak feltöltődő hitelszámlához mint fedezeti számlához kapcsolódik. Minden számlához meghatározott hitelkeret tartozik, amelynek nagyságát a kártyakibocsátó által kidolgozott és kizárólagosan alkalmazott ügyfélminősítés alapján határozza meg.

A hitelfedezet ellenőrzése

A kártyakibocsátók – a hitelfedezetre tekintettel – általában szigorúbban ellenőrzik a hitelkártya kibocsátását, mint az egyéb bankkártyákét, hiszen az előbbi esetben körültekintően kell vizsgálni a kártyaigénylő hitelképességét. A vizsgálat természetesen a bekért okmányok alapján, objektív kritériumok alapján történik. A feltételek egy részről a kártyakibocsátók maguk is tájékoztatást adnak a leendő ügyfeleknek, így például pontosan rögzítik, hogy a kérelem kedvező elbírálásához szükséges a munkaviszony igazolása, a jövedelemigazolás, a tényleges állandó lakhely igazolása is. Általánosnak mondható gyakorlat, hogy a bankok az utolsó 2-3 havi közüzemi díj befizetését igazoló csekkszelvény bemutatását is kérik.ÜgyfélminősítésA ügyfélminősítést az ügyfélről rendelkezésre álló adatok értékelésével végzik, amely ebben az esetben adósminősítés is, és természetesen a kártyakibocsátó saját üzletpolitikai szempontjainak érvényesítését is jelenti

Hitelfedezeti számla

A kártyakibocsátó a hitelfedezeti számláról biztosítja az ügyfélminősítés alapján megállapított hitel felhasználását. Ez a számla rendszerint a kártyakibocsátó banknál nyitott bankszámla, amely kizárólag a hitelkártyával végrehajtott készpénzfelvételek és kiadások fedezetül szolgál. Erről a számláról más tranzakció, például átutalás nem kezdeményezhető, és az e számlára való befizetések is csak a hitellel kapcsolatos tartozások kiegyenlítésére, illetve a hitelösszeg "feltöltésére" fordíthatók.

A hitelkártya formája

A hitelkártya megjelenésében nem különbözik az egyéb bankkártyáktól, magáról a kártyáról rendszerint nem is állapítható meg, hogy hitelfedezetű. Jellemző azonban, hogy míg a betéti kártya igénylése esetén többféle kártya közül lehet választani (például VISA, EUROCARD/MASTERCARD stb.), addig hitelkártyaként általában csak egyfajta kártyát ajánlanak a kártyakibocsátók.

Klasszikus hitelkártya

Az összefoglalóan hitelkártya megnevezéssel illetett banki termékek – alapvető közös jellemzőik ellenére – sem alkotnak teljesen homogén csoportot. Egyes bankok úgynevezett klasszikus hitelkártyát bocsátanak ki, amelyeknek jellemzője, hogy a kártyahasználat fedezetéül a bank által nyújtott hitel szolgál, amelyet meghatározott időszakonként törleszteni kell. Nem feltétel azonban a bankszámlanyitás vagy a rendszeres átutalás a fedezeti számlára, és természetesen nem feltétel a betételhelyezés sem.

Mire használható a hitelkártya?

A hitelkártya használatának alapvető célja, hogy az ügyfelek árukat és szolgáltatásokat vegyenek igénybe, bár a forgalomban levő hitelkártyák lehetővé tesznek készpénzfelvételt is. Általában az a jellemző, hogy a kártyakibocsátók a hitelkártyával a vásárlásra, a szolgáltatás megfizetésére szolgáló kártyahasználatot ösztönzik. ehhez a bankok többféle módszert alkalmaznak, egyrészt a készpénzfelvételre magasabb ügyleti díjat, úgynevezett tranzakciós díjat számolnak fel, másrészt a költésekkel összehasonlítva kedvezőtlenebb szabályok szerint terhelik kamattal az ilyen tranzakciókat (a készpénzfelvétel esetére nem biztosítják például a kamatmentes periódust).Az ösztönző jellegű elemektől eltekintve a hitelkártya ugyanúgy használható, mint a betéti kártya, tehát mind belföldön, mind külföldön alkalmas különféle tranzakciók lebonyolítására.

Mit célszerű mérlegelni a hitelkártya igénylése előtt?

A hitelkártya igénylése előtt érdemes összehasonlítani a hitelkártyát kínáló bankok kondícióit. A legfontosabb feltételek két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik csoportot a hitelhez kapcsolódó elemek képezik, a másik csoportba pedig a hitelkártyához mint bankkártyához kapcsolódó feltételek tartoznak,A hitelhez kapcsolódó feltételek:
  • a hitelkáryaigénylés feltételei (életkor, jövedelmi és vagyoni viszonyok, illetve azok igazolása),
  • a biztosítékok (például óvadék elhelyezése, készfizető kezesség stb.),
  • a hitelkártya-elbírálás automatizmusa,
  • a hitelkártya fedezeteként rendelkezésre álló hitelösszege,
  • a költési limitek (napi és heti, készpénzfelvétel, illetve költés esetén),
  • az aktuálisan felhasználható összeg kiszámításának módja,
  • a hitelösszeg törlesztésének feltételei,
  • a minimális törlesztési kötelezettség,
  • türelmi idő a törlesztésre,
  • a türelmi idő tartama,
  • kamatmentes periódus vagy annak hiánya,
  • kamatmentes periódus időtartama,
  • a hitelkamat nagysága,
  • a hitelkamat számításának kezdő időpontja,
  • a hitelt terhelő díjak,
  • a késedelmes törlesztés következményei (késedelmi kamat mértéke, hitelszerződés azonnali megszűnése stb.),
  • a hiteltúllépési díj,
  • a fizetési felszólítás díja,
  • egyéb feltételek.

A kártyahasználatot terhelő díjak és jutalékok:

  • egyszeri belépési díj,
  • főkártya éves díja,
  • társkártya éves díja,
  • hitelbírálati díj,
  • a kártya letiltásának díja,
  • új kártya kibocsátásának díja,
  • a bankkártya soron kívüli elkészítésének díja,
  • az át nem vett bankkártya őrzési díja,
  • a kártyapótlás díja,
  • tranzakciós jutalékok, költségek,
  • számlakivonat (egyenlegértesítő) küldésének díja,
  • a jogosulatlan reklamáció eljárási díja.

Egyéb feltételek:

  • a számlakivonat küldésének gyakorisága,
  • a többletfizetés felhasználásának módja,
  • a hitelkártyához kapcsolódó különleges szolgáltatások (például Cash Emergency, biztosítás).

A hosszú felsorolás is jelzi, hogy sokféle szempontot kell mérlegelni ahhoz, hogy a megfelelő hitelkártyát igényeljük, főleg hogy igen jelentős eltérések lehetnek az egyes kártyakibocsátók kondíciói között. Mindig a feltételek együttes mérlegelése alapján állapítható meg biztonsággal, hogy melyik hitelkártya-konstrukció a legelőnyösebb a konkrét felhasználó számára.

Milyen költségek terhelik a hitelkártya használóját?

megfigyelhető, hogy a hitelkártyák használatával összefüggésben teljesítendő fizetések kizárólag csak a hitelkamat és a hiteltúllépés vonatkozásában különböznek a bankkártyahasználat során általában fizetendő díjaktól, illetve kamatoktól. A mértékük azonban még elnevezésük azonossága esetén sem feltétlenül azonos a betéti kártyák használata során felszámított, esetleg ugyanilyen elnevezésű díjakéval.

Egyszeri belépés díj

A hitelkártyát használóknak általában meg kell fizetniük az egyszeri belépési díjat, majd évente a kártya megújításának díját is. A kártyakibocsátók erről a bevételről általában különféle akciók keretében időnként lemondanak azért, hogy a kártyaigénylést ösztönözzék. Ismert azonban olyan üzletpolitikai megfontolás is, amelynek alapján a bank egyáltalán nem kér belépési díjat.

Őrzési, pótlási díj

 A bankok díjat számítanak fel az elkészített, de át nem vett hitelkártya őrzéséért, továbbá a hitelkártya pótlásáért is. Ebben a körben megkülönböztetik azt az esetet, amikor a pótlás a mágnescsík hibája miatt válik szükségessé – ilyenkor a csere nemritkán ingyenes -, míg az ügyfél hibájából elvégzett pótlás jelentősebb összegű díjjal terhelt. Külön tarifa szerint általában fizetni kell a sürgősségi szolgáltatásokért is.

Kamat

A hitelkártya használatát többféle kamat is terheli, amelynek leggyakoribb fajtái:

  • a "normál" hitelkamat, amelyet minden hitelkonstrukciónál felszámítanak (e kamat mértékét természetesen a hitelkártya sajátosságaira tekintettel határozzák meg, bankonként eltérően),
  • a késedelmi kamat, amelyet a hitelkártya-használattal összefüggésben esedékes fizetések késedelmes teljesítése miatt kell megfizetni.

Hiteltúllépési díj

A kamaton felül a bankok felszámítanak különböző díjakat is. Közülük a hiteltúllépési díj, a tranzakciós díj és az egyéb kategóriaként összefoglalható díjak a jellemzőek.

A hiteltúllépési díj a rendszer sajátosságaiból adódóan előforduló túlfelhasználás esetén értelemszerűen megilleti a bankot, hiszen "kényszerhitelezői" helyzetbe kerül. Elnevezéséből is láthatóan ilyenkor fix összeget kell fizetnie a kártyahasználónak. Egyes bankok nem díjat, hanem kamatot számítanak fel a hitel túllépése esetén.

Tranzakciós díj

A tranzakciós díj készpénzfelvétel esetén terheli a kártyahasználót.

Egyéb díjak

Az egyéb díjak csoportjába sorolható a kártyaletiltás, a felszólító levelek és telefonhívások, az eseti számlakivonat készítésének díja, a bizonylatbekérés díja és a jogosulatlan ügyfélreklamáció eljárási díja stb.

Hogyan kell visszafizetni a hitelt?

A hitelkátya-használat legfontosabb sajátossága, hogy a fedezetéül szolgáló hitelt a kibocsátó által meghatározott módon és feltételekkel, általában szigorúan ellenőrzött formában kell visszafizetni. A bankok gyakorlata jelentősen eltér abban, hogy a kártyahasználattal igénybe vett hitelt milyen szabályok szerint kell törleszteni. Tény, hogy az adott hitelkártya előnyei (és hátrányai) legmarkánsabban éppen a hiteltörlesztés kapcsán állapíthatók meg és hasonlíthatók össze más kártyakibocsátók hasonló termékeivel.

Elszámolási időszak

Általában egy naptári hónapot tekintenek egy elszámolási időszaknak, és ezen belül vizsgálják a hitel-igénybevételt, illetve számítják fel a kamatokat, illetve díjakat.

Mit foglal magába a hitel?

Az igénybe vett hitel értelemszerűen magába foglalja a kártyahasználattal elköltött összegeket, amelybe beletartozhatnak azok a költések is, amelyeket ténylegesen még nem terheltek, se az úgynevezett autorizáló keretében már zároltak. (Az autorizáció az a folyamat, amelynek során általában on-line számítógépes rendszer segítségével a kártyakibocsátó bank igazolja a kártyaelfogadónak, hogy a költéshez, illetve a készpénzfelvételhez rendelkezésére áll a fedezet a kártya fedezeti számláján, és egyidejűleg zárolja ezt az összeget.)

Ugyancsak az igénybe vett hitel körébe tartoznak azok az összegek, amelyek megfizetése már esedékes, de a hitel igénybe vevője még nem teljesítette őket. Ilyen összeg az úgynevezett minimális törlesztés, a különböző díjak és kamatok. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezeknek az összegeknek a megfizetésére vonatkozó szabályok sokfélék lehetnek, az adott bank hitelkártya-konstrukciójától függően.

Minimális vagy teljes törlesztés?

Egyes bankok minden naptári hónap elteltével úgy zárják az ügyletsort, hogy az ügyfélnek vissza kell fizetnie az igénybe vett hitel teljes összegét, és természetesen meg kell fizetnie a kamatokat és díjakat is. Eltérő megoldás, ha az ügyfél csak az úgynevezett minimális törlesztés megfizetésére köteles. A minimális törlesztés összegét a kártyakibocsátó természetesen maga határozza meg. Ez általában magában foglalja a tárgyhavi költések teljes összegének meghatározott százalékát (például 10 százalék), illetve legalább egy minimális összeg (például 5000 forint) megfizetését, továbbá az esedékes kamatokat és díjakat.

Ha az ügyfél a minimális törlesztési kötelezettségének eleget tesz, és nincs a korábbi időkből fennálló tartozása a hitelkártyával kapcsolatban, akkor a következő hónapban ismét igénybe veheti a számára megállapított teljes hitelösszeget. Ha azonban a minimális törlesztési kötelezettségét nem teljesíti, akkor a rendelkezésére álló hitel összege csökken, mégpedig a teljes tartozása összegével.

Üzletpolitika

Az ügyfél által – általában havonta – kötelezően fizetendő összeg meghatározása természetesen a kártyakibocsátó üzletpolitikájának függvénye. Az üzletpolitikának fontos eleme a hitelkártyák esetében a kamatmentes periódus, illetve az úgynevezett türelmi időszak alkalmazása vagy éppen annak hiánya.

Kamatmentes időszak

 A rendszerint naptári napokban meghatározott kamatmentes időszakban a bank nem számol fel hitelkamatot az igénybe vett hitelösszeg után. Ezzel az eszközzel eredményesen befolyásolhatja a bankkártyahasználat irányultságát, hiszen a kamatmentességgel ösztönözhet a vásárlásra, illetve valamely szolgáltatás ellenértékének megfizetésére, míg relatíve magas hitelkamattal háttérbe szoríthatja a készpénzfelvételt. Ezenkívül lehetősége van arra, hogy a kamatmentesség biztosításával a hitel visszafizetésére ösztönözzön.

Türelmi időszak

A hitel visszafizetéséhez a bank türelmi időszakot biztosíthat, amely nem más, mint az esedékes hitel-visszafizetésre rendelkezésre álló, naptéri vagy munkanapokban meghatározott időtartam. Ebben az időszakban az ügyfél késedelmi kamat vagy egyéb szankciók nélkül teljesítheti a fizetési kötelezettségét. Az ügyfelet terhelő rendszeres fizetési kötelezettségek mértékének szempontjából fontos annak vizsgálata, hogy a különböző fizetési kötelezettségek mely időponttól terhelik a kártyabirtokosokat. Ebben a vonatkozásban azt kell figyelembe venni, hogy a hitelkártyával végrehajtott tranzakció, tehát a készpénzfelvétel, illetve a költés napjától, vagy azon a napon kezdődik-e a fizetési kötelezettség, amikor terhelés ténylegesen megtörténik a kártyafedezeti számlán. Ez azért fontos, mert a bankok általában eltérő kezdő időpontot alkalmaznak a készpénzfelvételeket, illetve a költéseket terhelő fizetések esetében. A hitelkártya-kondíciók összehasonlítása során a leendő kártyahasználó számára fontos ezeknek a feltételeknek a pontos ismerete.

Árazási politika

A bankok általában kétfajta árazási politika szerint alakítják ki feltételrendszerüket:

  • vagy alacsonyabb hitelkamatlábat állapítanak meg, és eltekintenek az éves díjtól, de nincs kamatmentes periódus a hitel visszafizetése során,
  • vagy magasabb a hitelkamatláb, és éves díjat kell fizetni, de kamatmentes periódust is alkalmaznak.

A kibocsátó kockázata

A hitelkártya – a használat fedezetéül szolgáló hitelezési tevékenységből következően – jelentős kockázatú banki terméknek tekinthető a kártyakibocsátó szempontjából. A kockázat  mérséklésének alapvető eszköze a hitel visszafizetésére vonatkozó előírások szigorú és következetes betartatása, amelyre két eszközzel is ösztönzik a bankok a hitelkártya-használókat: egyfelől a kamatok alkalmazásával, másfelől pedig azzal, hogy a nemteljesítéssel csökken a rendelkezésre álló hitelkeret, és ezáltal a hitelkártya a fedezet csökkenésével sokkal korlátozottabb használatra ad lehetőséget, mint egyébkor.

A szerződés felmondása

A fizetési kötelezettség megszegése esetén a kibocsátók azonnali hatállyal felmondhatják a hitelkártya-szerződést, bár ezt általában nem automatikusan alkalmazzák, mivel ennek az a következménye, hogy a teljes tartozás azonnal esedékessé válik, és végső soron csak peres eljárás keretében kényszeríthető ki a teljesítés.

Miért előnyös a hitelkártya használata?

A hitelkártya használata azért előnyös, mert kényelmes, gyors és egyszerű a hiteligénylés. A megítélt hitelkeret szabadon felhasználható, nem célhoz (például áruvásárlás, lakásvásárlás stb.) kötött, a felhasználását nem is ellenőrzik. A hitelkeret részben vagy egészben is felhasználható.

A törlesztés – kártyakibocsátókként eltérő módon és tartalommal – rugalmas, és viszonylag egyszerű. A bankkártya-használattal együtt járó minden előny élvezhető, tehát a hitelkártya használata pénzkímélő, illetve a használatára vonatkozó szabályok betartásával biztonságos fizetési eszköz.

Miért kínálnak hitelkártyatermékeket a bankok?

A bankok alapvetően természetesen a hitelkamattal realizálható profitszerzés érdekében bocsátanak ki hitelkártyát. Nem elhanyagolható szempont az ügyfélkör bővítése sem, illetve a magas minőségi követelményeket kielégítő, presztízsértékű termékek iránti igény kielégítése.

A betéti kártyákkal összevetve lényegesen nagyobb banki kockázat jelentősen mérsékelhető a megfelelően zárt hitelkártyarendszer kialakításával, hiszen az igénylés elbírálása során a szigorú és következetes adósminősítési rendszer, a hiteltörlesztés körében pedig a kártyahasználat és a kintlévőség, azaz a törlesztési kötelezettség folyamatos, naprakész figyelemmel kísérése és a gyors beavatkozás lehetővé teszi a kockázat minimalizálását. Mindez természetesen azt jelenti, hogy a hitelkártyát használók a bank állandó és nem lankadó figyelmét érzik.

Hogyan használjuk a hitelkártyát?

Nagyon fontos, hogy a hitelkártya a használat szempontjából bankkártyának minősül, használni tehát csak a fedezeti számlán levő összeg erejéig lehet. Használatára egyébként ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a betéti kártyákéra, tehát a kibocsátó és a kártyabirtokos felelőssége is ugyanolyan. Ha bármiféle probléma merül fel (például ellopják, elvész, lemásolják stb.), az ügyfélnek le kell tiltania a kártyát ahhoz, hogy a felelősség átszálljon a kibocsátóra.

Hogyan lehet hitelkártyát igényelni? A hitelkártya igényléséhez minden kártyakibocsátó kéri az igénylőlap kitöltését, valamint bizonyos dokumentumok bemutatását, illetve az írásbeli nyilatkozatot. Leggyakoribb a munkáltatótól a jövedelemigazolás, vállalkozón esetén pedig az előző évi mérleg kérése, továbbá az adóhatóság igazolása arról, hogy az igénylőnek nincs adótartozása. Nem ritka a vagyoni és a jövedelmi helyzetre vonatkozó nyilatkozat megkövetelése, ideértve az ingatlan- és gépjárműtulajdon megjelölését, a havi fix kiadások részletezését is. Több bank az ügyféltől kéri az előző havi telefonszámlát, valamint az előző 2-3 havi bankszámlakivonat bemutatását is. Hitelvizsgálat A bank fedezetül szolgáló hitel összegéről és a kártya kibocsátásáról az igénylőlap, az annak mellékleteként benyújtott dokumentumok, illetve a nyilatkozatok alapján tartott hitelvizsgálat keretében dönt. Biztosíték Nem kizárt, hogy a bank a hitelkártya kibocsátását biztosítékhoz köti. A biztosíték – a bank döntése szerint – általában meghatározott pénzösszeg óvadék címen való elhelyezése, vagy készfizető kezesség vállalása. Különösen gyakori a biztosítékkérés akkor, ha nem nyújtanak be jövedelemigazolást, vagy ha az igazolt jövedelem a bank megítélése szerint alacsony. Az óvadék összege általában magas, 200 ezer és 500 ezer forint között mozog. Melyik banktól igényelhető hitelkártya? jelenleg három klasszikus hitelkártya van a piacon: a Citibank VISA Hitelkártya, a K and H Bank VISA Classic Hitelkártya és 2000. november 1-jétől a Magyar Külkereskedelmi Bank MKB VISA Classic Hitelkártya. Hitelkártyához hasonló konstrukció az OTB B-hitelhez és C-hitelhez igényelhető EC/MC Standard kártya. Kik kaphatnak hitelkártyát Magyarországon? Ezeket a bankkártyákat Magyarországon kizárólag devizabelföldi magánszemélyek részére bocsátják ki, tehát sem cégek, sem pedig devizakülföldiek jelenleg nem kaphatnak hitelkártyát. Bizonyos mértékű kivételt csak az úgynevezett egyéni felelősségvállalású vállalati kártya jelent. A magyarországi hitelkártya-konstrukciókat vizsgálva megállapítható, hogy a bankok többféle olyan terméket is kínálnak, amelyek lényegüket tekintve folyószámlahitelek, de bankkártyás számlához is kapcsolhatók. Cégek számára pedig néhány bank folyószámlahitelhez kapcsolódó bankkártyahasználatot biztosít.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 1.) vegye figyelembe!