Alkuszok és ügynökök

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 1.) vegye figyelembe!

50 millióra nő a felelősségbiztosítás

Megjelent a Cégvezetés (archív) 32. számában (2000. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az új biztosítási törvény közelgő, januári hatálybalépése több ponton is változást hoz a biztosítási alkuszok működésének szabályozásában: az eddigi 25-ről 50 millió forintra nő a biztosítási alkuszok és - az új kategóriát alkotó - többes ügynökök felelősségbiztosítási, illetve vagyoni biztosítéki kötelezettsége.

 

A biztosítási alkuszok, más néven brókercégek a nagy külföldi biztosítótársaságok 1990-es magyarországi megjelenésével vetették meg lábukat a magyar piacon is. Tavaly 187-en voltak a tevékenységi engedélyüket kiadó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) közlése szerint, számuk az idén szeptemberre 210-re nőtt. Mindeddig - s ezt igencsak sérelmezték a komoly, nagy tekintélyű brókercégek - a szabályozás egybemosta az alkuszcég és a többes ügynök fogalmát, ezt a gondot csak a nemrég elfogadott, módosított biztosítási törvény oldja meg.

Az úri szabó

Az ügynök és a biztosítási alkusz közötti alapvető különbség, hogy míg az ügynök egy vagy több biztosítótársaság megbízásából azok termékeit értékesíti, addig az alkuszcég megbízója az ügyfél, annak ellenére, hogy jutalékát mindkettő - a befizetett díjból - a biztosítótól kapja. A brókercég "úri szabó", aki felméri az ügyfél igényeit, s annak alapján nagy "hozzáadott értékkel", apró egységekből összerakja a biztosítási csomagot. A biztosítási igényekre ajánlatot kér a társaságoktól, s azokat egymás mellé rakva igyekszik a legkedvezőbbet kiválasztani ügyfelének. Tipikus brókeri feladat például egy ipari nagyvállalat biztosítási igényének, kockázatának felmérése, ennek kezelése és megoldása. Egy ilyen esetben több szakember is akár több héten-hónapon át állítja össze a sok elemből álló csomagot. Az ügyfél-bróker kapcsolat nem ér véget a szerződéskötéssel, a továbbiakban az alkusz szedi/szedheti be a biztosítási díjat, és továbbítja a biztosítónak, de ellenőrzi a szerződésben foglaltak betartását is.

A biztosítási alkuszok tevékenységének tipikus területe így sokkal inkább a vagyonbiztosítás: nem véletlen, hogy az általuk tavaly közvetített összes biztosítási szerződés 41,3 milliárd forintot meghaladó összegének csak minimális részét tették ki az életbiztosítások. A 187 brókercég kevesebb mint fele, 91 cég értékesített életbiztosítási szerződéseket, s az összes közvetített, 377 ezernél is több szerződésből csupán 52 és fél ezer volt az életbiztosítási, s ezt többszörösen meghaladta - csaknem 326 ezer volt - a nem életbiztosítási szerződés. Az életbiztosítási szerződések zömét néhány, úgynevezett multi-level-marketing módszerrel dolgozó hálózat értékesítette, amelyek az új törvényi besorolás szerint valójában többes ügynökök, így ezeknek a cégeknek legkésőbb év végéig el kell dönteniük, milyen formában kívánnak tovább működni, és azt alapszabályukba is át kell vezetniük.

A biztosítási alkuszi piac fejlődése (millió forintban) 1992-1999
 

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

A biztosítási piac díjbevétele

58 950

74 420

94 047

119 021

152 797

195 205

244 694

297 756

Az alkuszok teljes jutalékbevétele

319

1 476

1 337

2 689

3 779

5 700

6 959

9 167

Az alkuszok részesedése a teljes piacon (%)

4,51

16,54

11,85

18,83

20,62

22,5

14,68

13,9

FBAMSZ-tagok jutalékbevétele

194

249

1 094

1 008

2 557

3 757

2 900

4 545

FBAMSZ-tagok részesedése a teljes piacon (%)

2,74

2,79

9,69

7,06

13,95

14,83

7,84

9,4

Forrás: Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ)

Szakmai felelősségbiztosítás

A komoly alkuszcégek, amelyek akár több 10 milliárd forintos biztosítási összegű csomagot is összeállíthatnak, már korábban szóvá tették, hogy a biztosítási törvényben beállított 25 millió forintos szakmai felelősségbiztosítási kötelezettség, illetve ugyanolyan összegű vagyoni biztosíték csekély a kockázatokhoz képest. - A brókercégek szakmai felelősségbiztosításának jövő év januártól érvényes megduplázása kivételes helyzetet teremt - hívja fel a figyelmet Valkó Gábor, a Valko International ügyvezető igazgatója -, hiszen ilyen magas összegű biztosítási kötelezettséget más szakmák számára, például az orvosok, közjegyzők stb. esetében nem ír elő a törvény.

Ugyanakkor a nyugat-európai helyzetet tekintve létezik olyan ország, ahol a biztosítási összeg a megemelt, 50 milliós limit 6-10-szerese. Mindez azonban gondot okozhat a kis alkuszcégeknek - reagált a törvény módosításának egyik, az alkuszcégeket és a többes ügynököket érintő részére Klinger József, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnöke. - A szövetség indokoltnak tartja az emelést, mondván, az Európai Unióban 250 millió forint körüli követelmény a jellemző - mondta Klinger. - Ezért a - PSZÁF adatai szerint az összesen 210 engedélyezett brókercég közül jelenleg 57-et tömörítő - brókerszövetség csoportos biztosítást készít elő, azaz kész veszélyközösséget alkotni tagjaiból, versenyre készteti a biztosítókat, így próbál majd alacsonyabb díjat elérni - tette hozzá.

Egyes és többes ügynök

A Valkó International vezetőjének véleménye szerint a magyarországi alkuszcégek száma nemzetközi összehasonlításban igen csekély, az általuk okozott károkra vonatkozó statisztikák pedig még alig léteznek, így a biztosítók sem tudnak megfelelő mennyiségű adatra támaszkodni a díjak kialakításánál. A szövetség szándéka szerint az alkuszok felelősségbiztosítási csomagját külföldön is megversenyeztetik, hogy azután esetleg úgynevezett "fronting" üzletet kötve - amikor a jogszabályi kötöttség miatt magyarországi cég vállalja el a biztosítást, de azt nyomban viszontbiztosítja az ügyfél által kiválasztott külföldi biztosítónál - reményeik szerint kedvezőbb díjat tudnak elérni.

- A biztosítási brókerek akár milliárdos nagyságrendű károkat is okozhatnak tevékenységük során, így az összeg emelését nem csak az inflációs kiigazítás indokolja - nyilatkozta Dögei Sándor, a PSZÁF elnöki tanácsadója. A brókerek felelősségbiztosítása, illetve a vagyoni biztosíték a brókeri tévedés, műhiba esetén kap jelentőséget, például olyan esetben, ha a bróker beszedi ügyfelétől a díjat, de azt nem továbbítja a biztosítóhoz, vagy ha az alkusz végzi a kockázatfelmérést, de abból lényeges elemet kifelejt, esetleg nem figyel arra, hogy a kockázatvállalás be is kerüljön a szerződésbe stb. A felügyelet szakembere azonban csak néhány olyan vitás ügyről, alkuszi műhibáról tudott beszámolni, amely az elmúlt években történt. Igaz, hivatalosan nem is kell a feleknek értesíteniük a felügyeletet az ilyen ügyekről.

A biztosítási törvény módosítása abból a szempontból mindenképpen üdvözlendő, hogy rendet rak a tevékenységek meghatározása terén - állítják egyhangúan az érintettek. Míg a korábbi szabályozás a biztosításközvetítők sorában a biztosítási alkuszt és az ügynököt különböztette meg, addig a törvénymódosítás szövegébe bekerül az egyes és a többes ügynök fogalma is. Az egyes ügynök egy, a többes ügynök két vagy több biztosítóval fennálló jogviszony alapján végzi tevékenységét.

Érdekes fejleménye a brókerpiacnak, hogy az alkuszok évről évre folyamatosan növekvő jutalékbevételeivel szemben a biztosítási piac összdíjbevételét és a brókerek jutalékbevételét értékelve csökken az alkuszok részesedése a piacból. Az alkuszok a biztosítási piac tavalyi, 297,7 milliárdos díjbevételéből - 41,3 milliárd forintnyi üzlet után - 9,16 milliárdnyi jutalékhoz jutottak. - Ennek oka - emlékeztet rá Klinger József -, hogy az utóbbi években a biztosítási ágak közül a nem életbiztosítási üzletágaknál sokkal erőteljesebben fejlődtek az életbiztosítások, ahol pedig az alkuszok szerepe kisebb. A brókernek egyébként is az a szerepe, hogy megbízója számára minél alacsonyabb díjat érjen el. A jelenség másik oka, hogy az ipari vagyon-, vállalati vagyonbiztosítások díjai az igen erős verseny miatt amúgy is egyre nyomottabbak. Mivel a bróker az eladott szerződés összegének arányában kapja jutalékát, így az ő része is kisebb. A díjak ma már anynyira nyomottak az erős verseny hatására, hogy a biztosítók a kárkifizetéseiket erőteljesen racionalizálják, szigorúan megvizsgálják a szerződés minden betűjét, és érezhetően kevésbé nagyvonalúak, mint például három évvel korábban.

VEZÉRÜGYNÖKTŐL AZ ALÜGYNÖKIG Az új biztosítási törvény szerint a biztosítási ügynök a biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján vagy a biztosítóval létesített munkaviszony keretében végzi a biztosításközvetítői tevékenységet. Az egyes ügynök egy biztosítóval, a többes ügynök két vagy több biztosítóval szerződik. Az egyes ügynök megbízotti minőségében való károkozásáért a biztosító a felelős, míg a többes ügynök az új szabályozás szerint saját maga felel a károkozásért, s köteles az alkuszcégekével azonos, 50 millió forintos felelősségbiztosítást kötni, vagy ugyanakkora vagyoni biztosítékot letétbe helyezni. A többes ügynökre vonatkozó személyi és szakmai feltételek a brókercégekéhez hasonlóan szigorúak. A törvénymódosítás bevezeti az alügynök fogalmát: az alügynök az egyes biztosítási ügynök megbízásából dolgozik, tevékenységéért - akárcsak az egyes ügynök esetében - a biztosító a felelős. Szerepel a törvényben a vezérügynök fogalma: a vezérügynök a biztosító teljes jogú meghatalmazottja, szerződést köthet, kötvényt állíthat ki, és a biztosítási díj átvételére is jogosult. Felügyeleti engedélyhez kötött a biztosítási szaktanácsadó tevékenysége is, megfelelő szakmai előélettel és iskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Természetes személy és gazdasági társaság egyaránt végezheti, de a tevékenység megkezdéséhez legalább 50 millió forint összegű felelősségbiztosítás vagy vagyoni biztosíték szükséges.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 1.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére