Mumus vagy messiás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!

Kudarc után, új forduló előtt

Megjelent a Cégvezetés (archív) 31. számában (2000. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Számos jel arra mutat, hogy sokkal nehezebb a kudarc romjain felépíteni a Kereskedelmi Világszervezet újabb tárgyalási fordulóját, mintha tiszta lappal indulva próbálnának a tagállamok dűlőre jutni egymással. Magyarország mindazonáltal továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy megkezdődjön az új forduló.

 

Egy kis, nyitott, a világkereskedelembe integrált gazdaság számára kiemelkedő jelentősége van a minél tisztább, nyitottabb, liberálisabb kereskedelemnek. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) genfi székhelyén azonban úgy látják, a legkorábban a jövő év második felében, annak is inkább a vége táján sikerülhet beindítani az új tárgyalási fordulót.

Egy éve, hogy a WTO (elődje, a GATT múltját is beleszámítva) több mint ötvenéves fennállásának legnagyobb kudarcát volt kénytelen elszenvedni. A ma már 139 országot tömörítő világszervezet hosszas előkészítés után az egyesült államokbeli Seattle-ben tartott, világszerte óriási hírveréssel kísért miniszteri értekezletén ugyanis az utolsó utáni pillanatban sem sikerült megállapodni a következő tárgyalási forduló tematikájában, s így nem sikerült felhatalmazást adni az új körtárgyalás beindítására.

A kudarc annál is nehezebben volt emészthető, mert mindez teljesen nyilvánosan zajlott: a WTO miniszteri csúcsértekezletéhez hasonló nemzetközi fórumok - bármennyire is kiemelkedő jelentőségűek a világgazdaság számára - általában jóval kisebb érdeklődést vonzanak, mint amilyet a seattle-i értekezlet résztvevői és szervezői voltak kénytelenek elviselni.

Seattle-i fiaskó

A tanácskozásra ugyanis nemcsak a résztvevők készültek fel alaposan, de a legkülönfélébb civil szervezetek - köztük a környezetvédők, az emberi jogi harcosok -, a szakszervezetek is rámozdultak. Soha nem tapasztalt összefogással lobbiztak, majd vonultak az utcákra - no meg nyomultak be az üléstermekbe -, tüntetve a globalizáció általuk vélt veszélyei ellen. Olyan felfordulást okoztak, hogy rendkívüli állapotot hirdettek ki Seattle-ben a tanácskozás idejére, éjszakai kijárási tilalommal párosítva.

Mindez mulatságos jeleneteket is eredményezett - a kompromisszumra éhes küldöttségek diplomata és szakértő tagjai sikátorokban, szemétzsákok hegyein átmászva tudtak csak az éjszakai órákban eljutni egymás szállodájába ahhoz, hogy megbirkózzanak a tervezett záródokumentum egy-egy szaváért. Bizonyára az ilyen akciók szereplőinek - köztük a magyaroknak - az emlékezetében évek múlva mindez jópofa emlékké halványul, ám a demonstrációknak és a közállapotoknak ennél komolyabb hatásai is voltak. A részt vevő országok - kiváltképpen a vendéglátó Egyesült Államok és annak WTO-n belüli legkomolyabb versenytársa, az Európai Unió - küldöttei az ilyen nemzetközi tanácskozásokon szükséges kompromisszumkészségnek csak töredékét nyilváníthatták ki, éppen a média, a szakszervezetek és a civil szervezetek lobbiereje miatt.

Egy szó, mint száz, kudarccal végződött Seattle, amit csak a legpesszimistább vártak. Pedig a tét komoly volt: az ott - az eredeti szándékok szerint - elindított új tárgyalási forduló sikere alaposan megváltoztatta volna a világkereskedelem feltételeit. Ráadásul nem pusztán a kereskedelem további liberalizációját eredményez(het)te volna, hanem a legutóbbi tárgyalási rundó, az uruguayi forduló óta előretört új szektorokra - például a csúcstechnológiára - is lefektette volna a kereskedelmi szabályokat.

A kudarcnak egyéb negatív hatásai is lehetnek - mutat rá Major István nagykövet, a WTO mellett működő magyar képviselet vezetője. Ha hosszabb ideig sem sikerül beindítani és sikerre vinni az új tárgyalási fordulót, akkor óhatatlanul meginog, meggyengül maga a Kereskedelmi Világszervezet is. Ebben az esetben az egyes témák szabályozását más nemzetközi szervezetek vállalják fel. A szellemi tulajdon védelme terén felmerülő kereskedelmi problémákban, kérdésekben például a WIPO (World Intellectual Property Organization) veszi át a vezető szerepet; ahogy a biotechnológia terén is találnak olyan szervezetet, amely képes és kész átvállalni a feladatot.

A WTO liberalizációs szabályalkotó és betartató szerepének gyengülését eredményezheti a kudarc azért is, mert a tagállamok között egyértelműen meglévő szabályértelmezésbeli különbségeket úgy lehetne a legsikeresebben orvosolni, ha az új forduló keretében tisztáznák és pontosítanák a félreértelmezhető regulákat, az alkalmazási vitákat. Ennek hiányában erősödni fog - s erre máris vannak jelek - a vitarendezési rendszer szerepe, a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt kapnak a szervezeten belül a jogi eljárások, ez pedig egyik tagállamnak sem állhat érdekében.

Ezeket ugyanis - független személyek által lefolytatott független eljárásokról lévén szó - jóval nehezebben tudja befolyásolni még a legerősebb ország(csoport) is. Példa erre az Egyesült Államok és az Európai Unió között nemrég Washington kárára lezárult vita. Szabályellenesnek minősítették ugyanis azt az amerikai gyakorlatot, hogy ha egy amerikai cég off-shore vállalkozáson keresztül exportálja termékeit, akkor adó-visszatérítési kedvezményben részesül. Olyan cégeket érint ez, mint a Boeing vagy a Microsoft. Évente 4 milliárd dollár adó-visszatérítésről van egyébként szó. Más a helyzet a szervezet „normális" működése esetén, amikor ugyan konszenzussal kell a döntéseknek megszületniük, s minden állam egyenrangú az egy ország - egy szavazat elve alapján, ám a lobbizás ereje igencsak érvényesül.

GATT/WTO: Ötven év krónikája 1947 - Genfben 23 ország megállapodik a kereskedelmi akadályok csökkentéséről. Az első kereskedelmi fordulóban 54 ezer vám esetében tettek engedményt. Október 30-án aláírták az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt (GATT). Novemberben Havannában már 56 ország találkozott, hogy kimunkáljon egy nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozásáról szóló szerződést. Ezt 1948 márciusában írták alá, de soha nem ratifikálták. 1948. január 1. - Életbe lép a GATT. 1949 - A második GATT-forduló keretében 5000 vámot csökkentettek vagy szüntettek meg. 1950 - A harmadik GATT tárgyalási forduló további 8700 vám csökkentésével ért véget. A megállapodás életbelépése óta a vámszint már egynegyedével alacsonyabb. 1955-1956 - A tárgyalási forduló 2,5 milliárd dollár értékű vámcsökkentést hozott. 1960-1962 - Az ötödik körtárgyalás eredménye 4,9 milliárd dolláros vámcsökkentés lett. A megbeszélések témája volt az Európai Gazdasági Közösség létrehozása is. 1964-1967 - A forduló 40 milliárd dolláros vámcsökkentésről határozott. 1973-1979 - A hetedik tárgyalási fordulóban a GATT tagországai már nem csak a vámokkal foglalkoztak: első ízben az egyéb kereskedelmi korlátozásokat, így a szubvenciókat és az importengedélyeket is a megbeszélések körébe vonták. 1986-1994 - Az uruguayi forduló volt a leghosszabb, ezen folyt a legkeményebb alkudozás. Többször is kudarccal fenyegetett, de végül az eddigi legnagyobb lépésnek bizonyult a liberalizáció irányába. 1994 - A GATT-országok kereskedelmi miniszterei életre hívták a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO), az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény utódszervezetét. Magyarország alapító tag. 1995 - Genfben megkezdte munkáját a WTO. Az első években egyebek között megállapodást értek el a multimédia és a pénzügyi szolgáltatások világpiacának megnyitásáról. u 1999 - Novemberben Kína és az Egyesült Államok megállapodásra jutott Kína WTO-tagságáról. 1999 - Kudarcba fulladt a seattle-i csúcsértekezlet, amelyen el akarták indítani a következő tárgyalási fordulót.

Három tábor

A fő gondot az új tárgyalási forduló esetében az okozza, hogy a legerősebb országok, országcsoportok álláspontja továbbra is távol áll egymástól. Alapvetően három csoportra lehet osztani az egymással egyelőre szemben álló feleket, amelyek igencsak eltérő nézeteket képviselnek a leendő tárgyalási fordulóval kapcsolatban - hangoztatja Major István.

Az egyik oldalon ott van az Egyesült Államok, amely szerint egy viszonylag szűk tematikájú fordulót kellene beindítani. Ebben elsősorban - a már folyó mezőgazdasági és szolgáltatási liberalizáció mellett - az ipari vámok csökkentését kellene megtárgyalni, illetve piacra jutási kérdéseknek kellene dominálniuk. Elsősorban olyan területeken, amelyeken Amerika eleve élen jár, így érdekében áll olyan körülményeket teremteni a következő évekre-évtizedekre, amelyek lehetővé teszik számára a megszerzett előnyök prolongálását.

Ezzel szemben az Európai Unió a nagyon széles körű tárgyalási forduló híve. Olyan átfogó témákat is napirendre szeretne tűzni, mint a versenypolitika, az állami beszerzések kérdése vagy éppen a beruházások. (Mint emlékezetes, az OECD égisze alatt évekig folyt egy átfogónak szánt megállapodás - Multilaterális Befektetési Megállapodás, MAI - előkészítése, ám ugyancsak meghiúsult a meghatározó tagállamok alapvető nézeteltérései miatt.)

A harmadiknak nevezhető oldal a fejlődő világ reprezentánsait tömöríti. Olyan országok játszanak domináns szerepet ebben a csoportban, mint India, Pakisztán, Indonézia, Egyiptom, Malajzia, vagy éppen Kuba. Szerintük először az uruguayi fordulóban született megállapodások alkalmazásának kérdéseit kellene tisztázni, a számukra hátrányos szabályokat módosítani, s csak ezután kerülhet sor az újabb fordulóra. Olyan, akár technikainak is nevezhető kérdéseket feszegetnek, mint például az antidömpingszabályok. Ezen belül azt, hogy egy hosszas huzavona után megszüntetett antidömping-eljárásra vonatkozó döntés után szinte nyomban lehessen vagy sem újabb eljárást indíttatni ugyanabban az ügyben.

A szabályváltoztatás fejlődők által követelt feltétele azonban a huszonkettes csapdájának tűnik. Miközben ugyanis a fejlődők csoportja az új körtárgyalás beindítására csak akkor hajlandó rábólintani, ha előtte módosítják az általuk hátrányosnak tartott szabályokat, az ilyen változtatásra az új forduló lenne hivatott és jogosult.

Nem szólva arról a nézeteltérésről, amelyet az olyan témák napirendre tűzése vált ki, mint a munkaügyek, az egészségüggyel összefüggő - egyesek szerint szükséges - szabályalkotás, a környezet- és a fogyasztóvédelem. Washington viszonylag visszafogott, az EU ambiciózusabb, míg a fejlődők elutasítóbbak ezekben a kérdésekben.

Magyar szempontok

Magyarország nagyrészt egyetért az Európai Unióval az új tárgyalási fordulóval kapcsolatos elképzelésekben - hangoztatta Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Budapest szerint akkor van komoly esély egy új tárgyalási forduló sikerre vitelére, ha az minél szélesebb tematikát ölel fel, s képes minden részt vevő ország számára kompromisszumos eredményt hozni.

Nem véletlen, hogy az EU-val vagyunk egy platformon, közelgő csatlakozásunk miatt is ez az érdekünk. A várakozások szerint ugyanis Magyarország már az EU tagja lesz, mire beérnek a WTO új tárgyalási fordulójának eredményei. Ugyanakkor arra az eshetőségre is fel kell készülnünk, hogy akkor is érvényesüljenek érdekeink, ha valamilyen okból elhúzódik uniós tagságunk elnyerése. Éppen ezért kellő rugalmasságot kell a magyar gazdaságdiplomáciának tanúsítania - fejtette ki Balás Péter. Mindenképpen érdekünkben áll azonban a multilaterális szabályok minél szélesebb rendszere, hiszen - kis ország lévén - ezzel javul érdekérvényesítő képességünk, teszi hozzá.

Nem véletlen tehát, hogy az új forduló előkészítésében immár évek óta elismert szerepet játszik a magyar gazdaságdiplomácia. Legutóbb például Brüsszelben az EU külügyi főbiztosa méltatta a nemzetközi szervezetekben, köztük a WTO-ban játszott magyar szerepet. Minderről részletesebben Andrew L. Stoler, a WTO vezérigazgató-helyettese beszélt a közelmúltban.

Szerinte Genfben általánosan elterjedt az a nézet, hogy Magyarország a közép-európai régióban vezető, katalizátor szerepet játszik, annak ellenére, hogy kisebb, mint néhány szomszédja. Magyarországot a régió legdinamikusabb WTO-tagjaként tartják számon. A magyarok megteszik azt, amit sok tagország nem, folyamatosan javaslatokat terjesztenek be az adott témákban. Magyarország szerepe példamutató más államok számára is, nem véletlen, hogy az idén például abból a célból tartottak konferenciát Budapesten, hogy rávezessék a régió jelenlegi és potenciális WTO-tagjait arra, miként válhatnak a szervezet igazán aktív tagjává - hangsúlyozta Stoler.

Jövőre, veletek, ...

A következő tárgyalási forduló esélyeit latolgatva Balás Péter és Major István egyaránt úgy vélekedett: megrendezésére az idén - a tervekkel ellentétben - már nincs mód. Ennek egyik oka a novemberi amerikai elnökválasztás. Időre lesz szüksége az új washingtoni adminisztrációnak ahhoz, hogy kialakítsa álláspontját, s ismét elkezdődjék a tárgyalási forduló érdemi előkészítése.

Ugyanakkor általános az a vélemény, hogy mandátumot kellene adni az új körtárgyalás beindítására, mielőtt Kína csatlakozik a Kereskedelmi Világszervezethez. Peking ugyanis igencsak ellenzi számos kérdés napirendre tűzését (munkaügyek, környezetvédelem, egészségüggyel összefüggő problémák). Rendes tagként minden valószínűség szerint képes lesz érdekei érvényesítésére - vélik WTO-körökben.

S ha mégis lesz, milyen lehet az új forduló? Andrew L. Stoler szerint mindenképpen széles tematikájú, ha „csak" a szolgáltatásokat, a mezőgazdaságot és az ipari vámokat veszik fel az étlapra. Szerinte a tárgyalásokon olyan kérdések is napirendre kerülhetnek, mint a kereskedelemösztönzés, a befektetés- vagy a versenypolitika bizonyos aspektusai. Lehet, hogy Seattle-ben egyes témákkal kapcsolatban túlságosan ambiciózusak voltak a célok, legalábbis bizonyos fejlődő országok szemszögéből - mondta, és hozzátette: hiszi, hogy csökkenteni és kezelni tudják ezeket a különbségeket. Nem az a kérdés, beindul-e az új forduló, csak az, hogy mikor.

ENSZ-tanulmány a liberalizáció hatásáról A kereskedelemliberalizációs rendszer alapos átgondolását javasolja az az ENSZ számára készített tanulmány, amely a globalizációnak az emberi jogokra gyakorolt hatását vizsgálja. A WTO szabályai csak a „domináns korporatista érdekeket szolgálják, amelyek behálózzák a nemzetközi kereskedelmet" - idézte a Financial Times a szerzőket. A WTO alapító dokumentumaiban csak homályos utalás olvasható az emberi jogokról, miközben nagyon is kétséges, hogy a szabad kereskedelem valóban egyformán kedvezne a gazdag és a szegény országok számára - olvasható a dokumentumban. A tanulmány ugyanakkor elveti, hogy a kereskedelmi kedvezmények megadását emberi jogi, foglalkoztatási vagy környezetvédelmi normák teljesítéséhez kössék, mivel ez csak újabb érvet szolgáltatna a fejlett államoknak ahhoz, hogy korlátozzák a fejlődőkből származó importot. A WTO egyik tanulmánya ugyanakkor leszögezi: a szabad kereskedelem hozzájárul a szegénység visszaszorításához. Mike Moore, a WTO vezérigazgatója szerint a legjobb példa erre Dél-Korea. Harminc évvel ezelőtt az ázsiai ország még éppoly szegény volt, mint Ghána, mára viszont - exportvezérelt növekedésének köszönhetően - gazdagság tekintetében Portugáliával egy színvonalra került. A WTO szerint a fejlődőknek gyors növekedést kell felmutatniuk ahhoz, hogy a szegénység is kimozduljon a holtpontról. A gazdagabbakhoz felzárkózó fejlődő államok közös vonása a kereskedelmi nyitottság.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére