Minőségre mennek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 31. számában (2000. november 1.)

 

Egyre nehezebb szétválasztani a számítástechnikát és az úgynevezett szórakoztatóelektronikát az adatátvitelben, a kép- és hangtovábbításban, -rögzítésben tapasztalható átfedések miatt. A számítógép, a televízió, a hifitorony és a telefon lassacskán összemosódik, néhány éven belül nehéz lesz megmondani, hol kezdődik az egyik és hol a másik. Ma még azonban többnyire meg lehet különböztetni őket.

 

Napjainkban nem az információ hiánya, hanem gyakran éppen annak bősége okoz nehézségeket a fölhasználónak, hiszen olykor képtelen befogadni azt az áradatot, amivel meg kellene birkóznia. Olyan mennyiségű adattal szembesül, amit roppant bonyolult áttekinteni, rendszerezni, megérteni. Az internet pedig valóban virtuálissá tette a határokat, az ismeretközlés soha nem látott folyama zúdul a számítógép előtt ülőre.

A számítástechnika robbanásszerű fejlődése eddig nem ismert lehetőségeket is teremtett. Az internetes üzletkötések, a különféle gazdasági tranzakciók többé nincsenek időhöz és térhez kötve. A cégek belső struktúrája is teljesen átalakul, a számítógép és a háló hatékonyabbá és olcsóbbá teszi az ügymenetet.

A PC-k alkonya?

Egy tavalyi felmérés szerint a helyhez kötött PC-k aránya 80 százalékos, a mobiloké 20 százalékos a hazai számítógépparkban – mondta Mezriczky László, a Compaq Computer Magyarország Kft. marketingigazgatója. Ez az arány véleménye szerint kettő-négy év alatt megfordulhat. A rádiótelefon-gyártók hamarosan kizárólag WAP-os készülékekkel jelentkeznek, ezek még egyszerűbbé teszik az internetes hozzáférést. A PC-knek sem kell föltétlenül zsinórhoz kötődniük az információcseréhez. Ilyen jelenleg a note book, amely 500-900 ezer forintért (plusz áfa) olyan szolgáltatást nyújt, mint az asztali PC, beleértve a színes, grafikus alkalmazást, teljes internetes, web-side-os hozzáférést. A Pannon GSM-mel közösen kidolgozott cardphone kártya 100 ezer forint, ezzel a note book a beépített mikrofon és a hangszóró segítségével telefonként is alkalmazható.

A note bookok legújabb, digitális nemzedékében már a DVD-lejátszó is helyet kaphat. Ezeknél nincs kompromisszum, mint a korábbi daraboknál, amelyek nem helyettesíthettek egy jól fölszerelt asztali számítógépet. A korszerű, egymillió forintos vagy még drágább szerkezetek már mindent tudnak, amit egy nagy teljesítményű PC.

Az egykor oly népszerű menedzserkalkulátor sem bizonyult az elektronikus fejlődés zsákutcájának. Belőle fejlődött ki a „hand head". A valóban kézfej méretű, tízszer öt centiméteres képernyős, egy centiméter „vastag" szerkezet a note bookhoz hasonlóan színes grafikus ábrák elkészítésére is képes. Klaviatúra helyett elektronikus ceruzával működtethető, de hamarosan megjelennek a klaviatúrával gyártott darabok is.

Valójában már a hand head is PC-nek számít. Ebbe is elhelyezhető mobil-előfizetéses kártya. Az alapmodell 150-160 ezer forint, de van 250 ezer forintért is. Egyelőre mobil-előfizetéses kártyával még nem kapható, de nem kell rá sokat várni, hogy ez a változat is megjelenjen. Akkor használható lesz telefonként is. A harmadik generációs rádiótelefonok – kommunikátorok – pedig valóságos kis kézi számítógépek.

Az asztali számítógépeknél is megjelent a cserélhető alap, a rádiótelefonokhoz hasonlóan tetszőleges színű panelekkel változtatható a komputer külső megjelenése. Ezek a gépek 400 ezer forinttól kaphatók, s bővíthetők CD- és DVD-lejátszóval.

A számítógépek egyébként már ma is alkalmasak arra, hogy az interneten az MP3-as tömörítéssel CD-minőségű zenét és VHS-minőségű képeket továbbítsanak. Ezért is egyre nehezebb meghúzni a határt, hol kezdődik a szórakoztatóelektronika és hol a számítástechnika. Vita egyelőre inkább a szerzői jogokat birtokló cégek és az arra fittyet hányó internetes vállalkozások, gyakran csak személyek között van.

Digitális berendezések

Tóth Mihály, a József körúti Sony Center társtulajdonosa szerint a jövő a digitális berendezéseké. A nyár népszerű cikke volt az igényes vevők körében a digitális, LCD-keresővel gyártott videokamera, holott nem számított olcsónak 350 ezer-egymillió forint közötti árával. A hagyományos videofelvevőktől eltérően ezekről a kamerákról a digitális képek a számítógépre is áttölthetők, minőségük vetekszik a dia- vagy papírképekével.

Nem kell sokat várni arra sem, hogy a digitális kamerák aránya elérje a piacon a 60-70 százalékot – vélekedett Tóth Mihály. Hamarosan eltűnnek a VHS-kamerák. Egy ideig még mindenképpen versenyben marad a digi 8-as kamera, amely hagyományos kazettára visz föl digitális jeleket, és képes a VHS-kazetták lejátszására is. Ára 250-400 ezer forint.

Egyre keresettebbek a házimozihoz elengedhetetlen berendezések is. A DVD- és CD-lejátszóval egybeépített erősítő, rádiótuner 200-250 ezer forint. A Sony Center külön DVD-lejátszókat is kínál, 120-270 ezer forint közötti áron. Különleges ajánlat a vájtfülűeknek az MHC XZ 70 DVD, amelyben öt DVD-lemez helyezhető el. Ez a modell 270 ezer forint. A hifi sztereó videók hat fejjel – négy a képet, kettő a hangot rögzíti -, új mechanikával, alumíniumházzal készülnek. Tavaly az SLV-sorozat már smart file-lal került forgalomba. A berendezéshez öt címkét adtak, amelyekre a videóban feliratot helyezhetett el tulajdonosa, s a készülék később képes volt leolvasni az elektronikus jeleket. Az ilyen videó előtt elegendő elhúzni a kazettát: kiírja, mi van a szalagon, mennyi felvételi idő van rajta. Alkalmas az utóhangosításra, a kockázásra és alapvető vágási feladatok is elvégezhetőek vele. Egy efféle csodamasina 79-179 ezer forintért kapható.

A házimozi elengedhetetlen része a tévékészülék. Újdonság a 86 centiméter átmérőjű képernyővel gyártott DRC digitális tv. A 4:3-as arányú képernyőn jó néhány lehetőség közül lehet választani. Megtalálható a kép a képben, kirakható 12 képkocka, megosztható a képernyő, és akár két műsor is nézhető rajta egyszerre. Az ár 400-900 ezer forint között mozog. A mini discek és az erősítők 160 ezerért, míg a rádiók 90 ezerért, a rádióerősítők 180-200 ezertől kaphatók.

Az SA CD compakt disc részletgazdagságban többet nyújt normál készüléktársainál. Igaz, az ára is tiszteletet parancsoló, hiszen a választék negyed-egymillió forintos határok között mozog. A kikapcsolódásra vágyó vállalati vezetők, üzletemberek egyik kedvenc időtöltése a kocogás, újabban a kerékpározás, a görkorcsolyázás és a rollerezés. Már 60-120 ezer forintért olyan hordozható mini discet vehetnek, amelyben van felvevő- és lejátszóegység, digitális mély hang.

A szórakoztatóelektronika kedvelői érdeklődéssel fogadták a minimikrotornyokat. A 70-140 ezer forintos készülékek kis méretük ellenére hifiminőséget produkálnak. A Sony CD-lejátszót, erősítőt, kazettás magnót vagy mini discet helyezett el bennük. A minőségről a gépkocsiban sem kell lemondani. A CDX M500-as és 700-as autórádió-magnó távirányító panellel irányítható, beprogramozható. A tolvaj nem sokra megy vele, ha ugyan észreveszi. Amikor nem működik, védőburkolat takarja, s kizárólag egyedi PIN-kóddal kapcsolható be.

A házimozi ára

Ozsvald Sándor, a Keravill termékmenedzsere és Balogh Péter, a Média Markt osztályvezetője osztja azt a véleményt, hogy a digitalizáció föltartóztathatatlanul hódít a szórakoztatóelektronikában. Balogh Péter szerint a piacnak ezt a felső szegmensét Magyarországon vitathatatlanul a Sony és a Panasonic uralja. A Média Markt üzletpolitikája szerint már rövid távon is érdemes az igényesebb berendezéseket kínálni. Az 1,7 millió forintos plazmatévéből például havonta kettőt-hármat is eladnak, de a hatszázezer-egymillió forintos sík képernyős Philipsekből is elkel vagy féltucatnyi. Ezek a készülékek mindazt tudják, amit ettől a kategóriától joggal elvár a tulajdonosa: osztható képernyő, TXT, dolby hangzás, szuperflett képcső és még lehetne sorolni.

A Keravill vevőköre kevésbé keresi a házimozit. Ozsvald számításai szerint egy jó minőségű házimozi 600-700 ezer forintból már összeállítható. Ebben benne van a 63-70 centi átmérőjű tévé 120-150 ezer forintért, de kapható 200-300 ezerért is. Az erősítő 100-180 ezer forint, a hatfejes sztereó videó pedig 80-120 ezerért hozzáférhető. A front- és a háttérhangfalak párja 50- 100 ezer forintba kerül. Ozsvald Sándor tapasztalatai szerint a kettő-, a négy- és a hatfejes videók versenyében egyértelműen a négyfejes a vesztes. Eredetileg a négyfejes azért hódított, mert felezni lehetett vele a fölvételi és a lejátszási sebességet. Csakhogy ma már a legújabb kétfejesek is képesek erre. Ezek már 40, míg a hatfejes modellek 60 ezer forintért hazavihetők. A középmezőnyre egyre kisebb a kereslet.

A Média Markt ajánlatában szerepel DVD – amely egyben CD-lejátszó is -, erősítő, rádiótuner, hangfal 200-250 ezerért. A külön DVD-lejátszók alsó ára 100-120 ezer a nagy forgalmazóknál, a jó minőségű minidisc-berendezések pedig 80-100 ezertől vásárolhatóak meg. A hagyományosnak mondható hifitornyok tetszés és ízlés szerint is összeállíthatók, több százezer forintért. Hordozható minidisc-lejátszó 20-40 ezer forinttól vásárolható.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a digitális videokamerák előbb-utóbb kiszorítják a VHS-en alapuló modelleket, különösen ha a számítógépek terjedése a gazdaság fejlődésével párhuzamosan fölgyorsul. Egybehangzóan állították: ha nem csak Japánban lesz elérhető a DVD felülírása, és megfizethető berendezésekhez lehet majd hozzájutni, a jövő szórakoztatóelektronikájának vezető hang- és képhordozója lehet. Karácsonyra a DVD újabb lendületes előretörését várják a szórakoztatóelektronikai piacon.

Profi füllel

Bergendy István zeneszerző-muzsikus még a Mambó magnóval kezdte, és utolsó szalagos magnója egy Akai 4000-es volt. A népszerű zenekarvezető véleménye szerint egy zenésznek nem árt, ha az átlagosnál jobb minőségű hangrögzítő és lejátszóberendezései vannak. Fölösleges viszont olyan különlegességekre áldozni hatalmas pénzeket, amelyek szolgáltatásait ki sem tudja használni. – Hallgattam rendkívül jó minőségű szintetizátorok zongorahangjait, majd hazamentem és a pianínómból sokkal melegebb, emberibb akkordokat tudtam előcsalogatni – mondta. – Elismerem a CD előnyeit is, de véleményem szerint jobb a hagyományos fekete lemezek hangminősége és dinamikája is. A CD nekem egy kicsit hideg. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy egyáltalán nem használom a legkorszerűbb eszközöket, de csak módjával és az ésszerűség határain belül.

A zeneszerző-muzsikus „flottája" a Sonytól és Panasonictól származik. Kétkazettás magnója 525-ös Sony modell, akárcsak az XB 920-as CD-lejátszója és a JB 920-as mini discje. Panasonic a hordozható mini discje – amely természetesen sztereó és fölvételre is alkalmas -, nemkülönben a tévéje és a videója.

A DVD-től Bergendy István is sokat vár, hiszen ha ugyanolyan egyszerűen lehet majd a DVD-re fölvenni, mint kazettákra vagy CD-re, akkor az valóban forradalmasíthatja a hangrögzítést. Egy zeneszerzőnek ugyanis elsődleges igénye, hogy lehetőleg a minőségromlás nélkül legyen képes egyszerre több hangmásolatot készíteni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!