Digitális jövő

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 31. számában (2000. november 1.)

Az irodatechnika hazai piaca óriási változásokon ment keresztül az utóbbi években, s immár korszakváltó határhoz érkezett. Az információs társadalom, a számítástechnika elképesztő ütemű fejlődése, az internetes kommunikáció térnyerése egyre újabb technikai-technológiai kihívások elé állítja a gyártókat: ami ma újdonság, holnapra már elavult lehet, a piac igényei folyamatosan átalakulnak, a technológiák rendkívül gyorsan fejlődnek. A változásokat jól érzékelteti, hogy az új vállalati stratégiákban nemcsak a vevőkör szélesítésére, de az ügyfelek megőrzésére is nagy súlyt fektetnek.

A stratégiaváltás szándéka érhető tetten a Canon Hungária Kft. tevékenységében is. A cég – melynek termékei Magyarországon már a 80-as évektől jelen vannak – 1991-ben önálló információs irodát, majd oktatási központot hozott létre Budapesten. Az 1994-től társasági formában – a Canon közép-európai központja százszázalékos tulajdonaként – működő cég folyamatosan építi fel piaci jelenlétét egyrészt a hagyományos fotó-videó, másrészt pedig az irodatechnikai termékek forgalmazásával. Moravcsik László vezérigazgató elmondta, hogy a faxok, fénymásolók, újabban pedig a fénymásoló papírok eladásában is hosszú évek óta piacvezető szerepet kivívott cég két fontos szempont alapján próbálja pozícióját megerősíteni. Egyrészt a piaci igények megváltozásából adódó újabb feladatok gyors megoldásával, másrészt pedig a technológiai fejlődés követésével. Mindkét szempontból lényeges tényező a digitális technológiák megjelenése. A régi, analóg fénymásolók, faxok, nyomtatók helyét már új, multifunkcionális eszközök veszik át, amelyek egyetlen darabban tartalmazzák a modern iroda által használt összes berendezést. Egy multifunkcionális eszköz a fénymásolás mellett már akár hálózati nyomtatóként, faxként, szkennerként is felhasználható, ami költségkímélő megoldás. Bár jelen pillanatban még mindig az analóg berendezések vannak túlnyomórészt használatban, a digitális eszközök csupán a piacnak mintegy 10 százalékát teszik ki, a jövő – mint a számítástechnikához kapcsolódó összes területen – mindenképpen az övék. A Canon a kilencvenes évek elejétől kínál digitális berendezéseket, s ezek 4-5 éve Magyarországon is forgalomban vannak.

A multifunkcionális gépek területén is két teljesen különálló irányvonal rajzolódik ki, egyrészt az otthoni felhasználók, a PC-hez kapcsolódó, kis teljesítményű berendezések használóinak köre (itt a Canon a Multipass berendezéseket kínálja), valamint a vállalati szféra, ahol a multifunkcionalitás hálózati csatlakozási lehetőséggel és nagy teljesítménnyel párosul (a Canon fekete-fehér alkalmazásokhoz a GP szériajelű termékeket, színesben a CLC berendezéseket ajánlja). Mindez különálló értékesítési csatornákat és különböző értékesítési módszereket, más-más marketingstratégiát kíván. A magyarországi piac – méretéhez képest – a nyugati országokkal összehasonlítva még mindig alacsonyan ellátottnak tűnik, a használatban levő berendezések száma a lehetséges fogyasztókhoz viszonyítva jócskán elmarad a nyugati átlagtól. Sőt, a piac a gazdasági helyzetünkhöz viszonyítva sem telített, s bár az évtized elejének robbanásszerű "éhsége" elmúlt, van még "hely" a további fejlődéshez.

Irodai hálózatok

A nagy irodarendszerek már ma is hálózati alapon működnek, s ezek irodatechnikai ellátására szintén hálózati megoldásokat kell kínálni. Azaz a gyártóknak a jövőben nem csupán egyedi berendezések tervezőjeként és gyártójaként kell fellépniük, hanem üzleti megoldások szolgáltatójaként. A Canon ezen a területen is úttörőként lépett, hisz a termékfejlesztés, s egyben az üzletpolitika irányváltását is jól tükrözi a cég új szlogenje – "Imaging across networks" -, amely a hálózati megjelenést célozza meg, illetve erre alapuló termékbővítésével a piac újabb szegmensét. A multifunkcionális fejlesztések rendszere új megoldásokat kínál a vizuális adatok átvitelében, feldolgozásában, rögzítésében és kinyomtatásában, a vevő irodarendszeréhez igazítva. Megfelelő irodához a megfelelő megoldást – mondja a Canon, s a megoldás magában foglalja a hálózatra csatlakoztatható, igények szerint akár analóg, akár digitális berendezéseket, fénymásolókat, nyomtatókat vagy faxokat, illetve a berendezések tökéletes kommunikációjához szükséges kapcsolatrendszert, szoftvereket.

Nem törvényszerű, hogy a cég által kínált megoldások termékei mind Canon-gyártmányok legyenek – a cég esetenként partnereivel együtt alakítja ki a testreszabott műszaki hálózatokat -, a fejlesztés, a rendszer egésze azonban a Canon innovációs terméke. A cégvezető kifejtette: a piacbővítésnek szinte egyetlen lehetősége a fejlesztés. Magyarország kedvelt terepe a befektetéseknek, a külföldi tőke beáramlása nem torpant meg, mindez azt vetíti előre, hogy a digitális irodák iránti kereslet megnövekszik az elkövetkező időben. A Canon Hungária a várható piaci keresletet számba véve fejleszt, tudva hogy a vevőket kizárólag – a hagyományos irodatechnikai megoldásokat kiegészítő – komplett rendszerekkel hódíthatják meg.

Másolás bérelt gépen

Kérdésünkre a cégvezető megerősítette: a szervizszolgáltatások fejlesztésében hasonló dinamikát képzelnek el. Erre garancia a szakemberek tudása, illetve a saját képzés és a folyamatos tréning. A japán anyacég tradícióit megőrizve és folytatva a Canon Hungária a szakmában elsőként hozott létre önálló információs és oktatócentrumot, amely a legújabb szakmai kihívásokra is felkészíti munkatársaikat, pontosabban nem csak a Canon munkatársait. Szándékunk az, hogy az információ, a tudás minél közelebb kerüljön az ügyfélhez – fejtette ki Moravcsik László -, ezért a cég sokat invesztál az összes piaci szereplő oktatásába, tréningjébe.

A kínálati piacon igen fontos az árak kérdése, nem véletlen, hogy a gyártók között komoly árverseny dúl. Számos akció és kedvezményes pénzügyi lehetőség csábítja a vásárlókat, s bár a gyártók a végsőkig elmennek, azért az akciózásnak is van határa. Viszont az árversenyt azt dönti el, hogy a gyártók közül melyik kínál – a fejlesztések, az állandó innovációk segítségével – jobb, a vevő igényeit maradéktalanul kiszolgáló berendezéseket.

A piaci változásokhoz igazodó stratégiaváltás a Xerox Magyarország Kft. üzletpolitikájában is érvényesül. Az irodai dokumentáció előállításában a legszélesebb termékskálájú társaság – amely az amerikai multicég vezérképviseleteként a kilencvenes évek elején jött létre – egyaránt jelen van az otthoni iroda, azaz a Small Office, Home Office (SOHO) piacán, illetve az ennél szélesebb felhasználói körben, egészen az ipari méretű, nagy teljesítményű nyomtatásig. Mint Fábián Miklós marketingigazgató elmondta: amíg az irodában használatos eszközöket illetően 10 százalékos, addig a nyomdai szolgáltatásokban 50-60 százalékos a piaci részarányuk. Ez részben a fejlesztéseknek, részben a szolgáltatások bővítésének köszönhető. Utóbbi területen számos újdonságot sikerült bevezetniük, egyebek közt a berendezések kihelyezésének rendszerét. A nyomtatás és a másolás megrendelőjének szükséges gépeket a Xerox a cég telephelyén, de saját kezelőszemélyzetével működteti. Ilyen megrendelő például a Tungsram, a Budapest Bank, valamint számos nagyvállalat. Ezen túl egyéb bérleti konstrukciókat is kínálnak. Elsősorban azok a nyomdák élnek e lehetőségekkel, amelyek adott időszakban nem tudnak, vagy nem akarnak nagyobb beruházást végrehajtani, viszont a bérlet költségeit fokozatosan le tudják írni.

Bár a Xerox-termékek ismertsége elsősorban a fénymásoláshoz kötődik, a fejlesztések már hosszú idő óta nem az analóg berendezésekhez, hanem a digitális rendszerekhez kapcsolódnak. Az új termékek egyfelől olyan multifunkciós nyomtatók, másolók és szkennerek, amelyek számítógépekhez csatlakozva hálózati környezetben működnek, másfelől olyan szoftverek, amelyek a rendszerek működését programozzák. A Xerox egyre inkább számítástechnikai céggé válik, amit jelez, hogy az IT-vállalatok rangsorában az ötödik-hatodik helyen tartják számon az amerikai multinacinonális anyacéget. A magyarországi vezérképviseletnek szintén bővül a szoftverértékesítése, amelynek révén az irodatechnika és a nyomdaipar egyre jobb színvonalon tudja hálózatra vinni, felismerni, tárolni és kezelni a képi anyagot, illetve az információt. A Xeroxnál úgy látják, a piaci pozíció megerősítésére pusztán a berendezések eladásának növelése – az éles árharc miatt – ma már nem a legversenyképesebb megoldás, sokkal inkább eredménynövelő forrás a fejlesztés, illetve az így hozzáadott érték "piacosítása", értékesítése.

Az államapparátus az olcsót keresi

A különböző méretű cégeknek természetesen más és más az igényük a dokumentációkezelés eszközeit illetően. A marketingigazgató szerint azonban ma már – akár egy kisvállalkozás számára is – minden elérhető. A kisebb cégeknek elegendő egy multifunkciós – nyomtatót, faxot és másolót működtető – berendezés, amely már száz-kétszázezer forintos áron beszerezhető, ellenben a nagyobbaknál magasabb színvonalú irodatechnikai eszközökre van szükség. A digitális rendszerek nagy előnye a megbízhatóság és a gyorsaság – a digitális képkezelés egy sor mechanikus lépést kiküszöböl, s például a papírutak megrövidülnek -, ugyanakkor felhasználói szempontból lényegesen egyszerűbb és gyorsabb a használatuk. Jellemzően a nagyvállalatokat – köztük is a nemzetközi cégeket – érdeklik az újdonságok. A multik szívesen vesznek például vállalatirányítási rendszereket: azok iránt is érdeklődnek, amelyek informatikai adaptálásának kidolgozásában a Xerox együttműködik az SAP-val. Ezzel szemben az állami szervezetek és intézmények meglehetősen passzívak: az e körben kiírt tenderek jellemzően árhoz kötöttek, s kevésbé nyitottak a fejlesztésekben megnyilvánuló hozzáadott érték és az ebből származó előny iránt.

A dokumentálás új útjai

A Xerox háromféle vevői csoportot szolgál ki: a kis- és közepes vállalati kört, a nagyobb nemzetközi cégeket, valamint a nyomdákat és a tranzakciós nyomtatást folytató nagy szolgáltatócégeket. A kis irodákhoz a nagykereskedőkön keresztül jutnak el a termékek, azaz a szükséges irodai berendezések a nagyáruházakban szerezhetők be. A nemzetközi cégek a közepes fejlettségű irodai – összetett szolgáltatásokra képes, értékes megoldásokat tartalmazó – berendezéseket keresik, míg a nyomdák és a – tranzakciós nyomtatást végző, számlák tömegét előállító – közüzemi szolgáltatók a nagy teljesítményű berendezéseket vásárolják. A trendek egyértelműen azt jelzik, a papírmentes iroda korszaka nem köszönt ránk egyhamar. Megváltozott azonban a dokumentálás természete, hiszen míg korábban az adott információkat először nyomtatták, majd szétküldték, ma az információ digitális úton közlekedik, s csak a véghasználat előtt kerül papírra. Fábián Miklós szerint ez egyértelműen jelzi a dokumentációkezelés fejlődését, amelynek határai – a digitális technika korszerűsödésével – mindinkább kitolódnak.

Vasvári Éva

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!