Csattog az agrárolló

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!

Törékeny egyensúly az élelmiszerek piacán

Megjelent a Cégvezetés (archív) 31. számában (2000. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Gazdaságkutatók szerint bizonyosra vehető, hogy nem egy hosszabb távú tendenciát sejtető áremelési hullám kezdődött, hanem csupán egyszeri „ársokkon" esett át az elmúlt hónapokban a magyar élelmiszeripar és mezőgazdaság. Érdekvédelmi szakértők viszont úgy látják: a két ágazat szolgálhat még meglepetésekkel a kormányzatnak, veszélyeztetve az antiinflációs terveket.

 

Ebben az évben feltűnő módon meglódultak a mezőgazdasági termelői árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, szeptember elején napvilágot látott jelentése szerint 2000. januártól júliusig 19,7 százalékos drágulást „produkált" a mezőgazdaság. Tavaly júliushoz képest pedig ennél is nagyobb, 24 százalékos volt az áremelkedés. A gyümölcsök árszintje 54,7 százalékkal növekedett. A gabonaféléknél a drágulás mértéke 45,1 százalék, a zöldségféléknél 29,8 százalék, az olajos termékeknél pedig 14,4 százalék. A vágósertés termelői átlagára 15,9 százalékkal, a tyúktojás 31,6 százalékkal, a tehéntej pedig 7,1 százalékkal emelkedett.

A KSH szerint az élelmiszerek fogyasztói ára csak feleannyit - augusztusban 12,7 százalékot - ugrott, mint a mezőgazdasági alapanyagárak. A tojás majdnem kétszer annyiba kerül, mint tavaly, a sertéshúsért 47 százalékkal, a kenyérért 17 százalékkal, a tejért 14 százalékkal, a lisztért 43 százalékkal kell többet fizetni, a friss zöldségért, gyümölcsért pedig 21 százalékkal kérnek többet a kereskedők. A drágulás az idén nyáron gyorsult fel, júliusban például kiemelkedő, 3,3 százalékos mértékű volt a növekedés. Van azonban olyan termék is, amelyik olcsóbb lett. Az étolaj ára például 15 százalékkal, a halé pedig hat százalékkal csökkent az elmúlt tizenkét hónap során.

Túlkínálat és áruhiány

Mivel magyarázható az árak idei emelkedése? A KSH elemzői szerint fő oka, hogy a szélsőséges időjárás tetemes károkat okozott a gazdálkodóknak. Kisebb volt a gyümölcs- és a búzatermés, a sertéspiacon pedig a meglóduló export miatt kevesebb áru került a hazai polcokra. „Az utóbbi két-három esztendőben a piac alakulására mindvégig a túlkínálat, az áralkura pedig a termelők - és részben a feldolgozók - gyenge érdekérvényesítő képessége volt a jellemző. Most az áruhiány miatt egy időre megfordult a helyzet, ez vezetett az árak növekedéséhez" - jelentette ki lapunknak Zacher László, a GKI Rt. kutatásvezetője.

Közgazdasági szempontból is indokolttá teszi a mezőgazdasági termékek drágulását az ágazatban kialakult tartós jövedelemhiány - állapítják meg a Magyar Agrárkamara (MAK) szakértői. A szakmai szervezet számításai szerint a termelőknek eddig az agrárolló folyamatos nyílása okozta a legnagyobb, mintegy 400 milliárd forintra tehető veszteséget. A felvásárlási áraknál ugyanis gyorsabban nőttek a gazdálkodással járó költségek. Az utóbbi tíz esztendőben például a mezőgazdaságban felhasznált iparcikkek drágulása 6,5-szeres volt, miközben az agrártermékek ára „csak" megnégyszereződött. Ezt támasztják alá az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet (AKII) adatai is. Kapronczai István főigazgató-helyettes elmondása szerint a tavalyi esztendőre szintén az agrárolló szétnyílása volt a jellemző, azaz ismét vesztettek a termelők: az iparcikkek árának emelkedése három százalékkal haladta meg az agrártermékekét.

Az élelmiszerek drágulását „segítette", hogy a keresetekkel csaknem azonos szinten nőtt az élelmiszerek fogyasztása. Az agrárkamara elemzése szerint három évvel ezelőtt, a reálbérek akkori emelkedésekor a lakosság nem élelmiszerre, hanem tartós fogyasztási cikkekre költötte többletjövedelmét. 1998-tól azonban megváltozott a helyzet. A reálbérek 3,6 százalékos növekedését az élelmiszer-fogyasztás 4,2 százalékos bővülése követte. A KSH adatai is e tendencia folytatódását jelzik: 1999-re a havi gyümölcs- és zöldségfogyasztás 4,8-ről öt kilogrammra, a húsé 4,7-ről 4,8 kilogrammra, a tej és tejtermékek fogyasztása pedig 1,17-ről 1,22 kilogrammra növekedett.

Visszatértek a korábbi árak

Az agrárkamara elemzői természetesnek tartják, hogy 1999 és 2000 nyara között a mezőgazdasági termékek ára kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az élelmiszereké. A MAK-nál úgy látják: az utóbbi tíz évben a feldolgozók jobban jártak, mint a termelők. Annak ellenére, hogy az élelmiszerek fogyasztói árának emelkedése is jócskán, 60-70 százalékkal elmaradt az inflációtól. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint az árnövekedés dacára a gazdaságok ma sem dúskálnak a pénzben: 1998 óta - az év első felét bázisnak tekintve - a termelői árak csak 7,9 százalékkal emelkedtek máig, s az elmúlt két év veszteségeinek csak egy része pótolható. Ráadásul az idei kisebb termés és a költségek folyamatos növekedése miatt szó nincs többletjövedelemről az ágazatban.

Semmi különös nem történt - vélekedik Lányi Kamilla, a Kopint-Datorg Rt. munkatársa -, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban lényegében a két évvel ezelőtti árak tértek vissza. Hasonlóképp látják ezt az AKII-nál. Kapronczai István az intézet elemzései alapján állítja: egy régóta tarthatatlan, veszteséges és aránytalan állapot állt helyre most az agráriumban és a feldolgozószektorban. A főigazgató-helyettes mindezt a sertéshústermékek árának alakulásával illusztrálja. A nyári hónapok jelentős drágulása előtt a termelőket kilogrammonként 9 forint, a feldolgozókat 12 forint veszteség érte, míg az értékesítésben 30 forint volt a jövedelem. Jelenleg 20 forintos hasznot könyvelhetnek el a gazdák, 18 forintot a feldolgozók, és a forgalmazók bevétele kilónként 4 forinttal gyarapodott. Az AKII helyettes vezetője szerint a sertéságazatban mára elfogadható jövedelmezőségi szint alakult ki. Ez az egyensúly azonban rendkívül érzékeny, sok minden megzavarhatja. Ennek ellenére, úgy tűnik, a jelentősebb áremelkedéseken túl vagyunk, az agrár- és élelmiszer-ipari árak nem inflációgerjesztővé, inkább a pénzromlás ütemét követővé válnak. A GKI Rt. kutatásvezetője úgy látja: áremelési hullámról vagy tendenciáról nem beszélhetünk. Az árak alkalmazkodtak a kínálathoz, a termelők és az élelmiszeripar érdekérvényesítő képessége nem változott. Ezért ez a helyzet néhány évig nem tesz lehetővé jelentősebb drágulást. A Kopint-Datorg Rt.-nél is úgy látják: az élelmiszerárak az infláció alakulását nem veszélyeztetik. Lányi Kamilla szerint nincs olyan közgazdasági ok, mely alapján végbemehetne egy újabb, két számjegyű áremelkedés.

Borúlátó termelők

Másként látják a folyamatot a termelők. A MOSZ az idén a mezőgazdasági árak legalább 16-18 százalékos emelkedésére számít. Máhr András szerint a drágulásnak még nincs vége. A cukor, az étolaj és a baromfiágazat esetében például hamarosan áremelés várható. Egyre többe kerül a takarmány, és a gazdálkodókat érzékenyen érintik a felfelé száguldó energiaárak. Sőt, az agrárárakra a szövetkezeti törvény tervezett módosítása is gerjesztően hathat. A MOSZ szerint a jövő év közepén a mostaninál legalább 6-8 százalékkal kerülnek majd többe az élelmiszerek, ez pedig rácáfolhat a kabinet kedvező inflációs várakozásaira.

A Magyar Agrárkamara szakértői úgy látják: az Európai Unióban honos árakhoz képest jelentős mértékű a hazai elmaradás. Ha fokozatos lenne az elkövetkező években a drágulás, az a magyar lakosság személyes célú kiadásait évente csak 3 százalékkal növelné. Ám ha a szükséges áremelést belépésünk után egyszerre valósítanák meg, akkor akár 20 százalék fölé is szaladhat majd az infláció. A gabonafélék és az olajos növények termelői ára több környező közép-európai országban elérte már az EU szintjét. Mi ettől még messze állunk, lemaradásunk 20-30, de a kukoricánál például 50 százalékos. A sertés és a tej felvásárlási ára viszont már uniós szinten mozog. Ugyanakkor - és ezt sem szabad elfelejteni - az EU-országok boltjaiban ma (is) kétszer annyit kérnek az élelmiszerekért, mint nálunk.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére