Amikor a Budapesti Értéktőzsde forgalma tavaly nyár végén 100 milliárd forint alá süllyedt, többen úgy vélték: ezt az árbevétel-visszaesést a kisebb brókercégek már nem élik túl. A jóslat nem teljesedett be, egészen mostanáig. Az elmúlt hónapokban felgyorsultak az események, s valóságos fúziós hullám alakult ki a pénzügyi világban, a bankoknál és a brókercégeknél.
A brókercégek koncentrációját az 1997. őszi kisebb és az egy évvel későbbi, emlékezetes tőzsdeválság indította el. A korábbi éveket jellemző stabil árfolyam-erősödés minden értékpapír-piaci szereplőt biztos megélhetési forráshoz juttatott. Szinte nem lehetett veszteni a tőzsdén, s a gomba módra szaporodó tőzsdei, illetve tőzsdetaggá nem váló kisebb cégek egyszerűen nem tudtak hibázni: egyre nőtt a megbízások száma, így az árbevételük és a profitjuk is.
Az első rosta
Az 1997. évi, illetve az 1998. őszi válságot azonban már megérezték a brókercégek, ami a számuk csökkenésében is érzékelhető volt. Az első körben azok hullottak ki, amelyek szabálytalan módon hozzányúltak a befektetők pénzéhez, s ebből próbálták betömni a forrásaikban keletkezett réseket. Hiába. Az eredmény: 18 brókercég ment csődbe, több tízezer ügyfél számára a Befektetővédelmi Alap (Beva) jelenti az utolsó reményt, hogy valamit visszakapjon megtakarításaiból. A csődhullám 2005-ig munkát ad a Bevának. Ez leginkább a London Brókernek köszönhető", ahol a Beva kártalanítási kötelezettsége elérheti a 2,5 milliárd forintot is, miközben az alap éves bevétele alig félmilliárd forint. Azaz öt évbe telhet, mire a Beva kárpótolni tudja a pórul járt magánszemélyeket.
A sorozatos csődök több befektetőt és céget megrendítettek, jelentősen mérsékelték az értékpapírban megtestesülő vagyonokat, számos befektetőt elriasztottak a további tőzsdézéstől, azaz szűkítették a brókercég-szolgáltatások iránti keresletet. A tőzsdei forgalomban azonban egészen 1999 nyaráig nem lehetett mindezt érzékelni, hiszen egyre nagyobb volumen cserélt gazdát a börzén. Ezt többen a napon belüli üzletelők – úgynevezett day-trade-et végzők – számlájára írták, akik a napon belüli árfolyammozgásokat igyekeztek kihasználni. Tavaly május közepén azonban fordulat következett be. A BÉT egész napra bővítette a kereskedési időt, ami a napon belüli ügyletek számának drasztikus visszaeséséhez vezetett. Ezt leginkább a kisebb, magánhátterű brókercégek érezték meg, hiszen elapadt a legfőbb bevételi forrásuk. Az pedig csak tetézi a bajokat, hogy a brókercégek inputjában hiába keressük az újabb tőzsdei bevezetések, illetve részvénykibocsátások során keletkező jutalékbevételeket, nem beszélve a kárpótlásijegy-cserék során befolyt pénzekről. A forgalom visszaesése ellenére 1998-tól 1999-ig 2,1 milliárdról 5,1 milliárdra nőtt a brókercégek összesített eredménye, bár ennek zöme a nagyobb cégeknél koncentrálódott. A többség tavalyi eredményei nem túl fényesek, némelyik alkuszcégnek komoly jövedelmezőségi problémái támadtak.
A tőzsdei forgalom visszaesett, a Befektetővédelmi Alap díjai a cégek többségét 6 millió forinttal sújtották, egyes társaságokat pedig a fúziók során keletkező többletköltség érintett érzékenyen. Ráadásul a brókercégek kíméletlen árversenye, illetve a folyamatos beruházások következtében nem is várható, hogy a jövedelmezőségi szint megugorhatna az idén – vélekednek a piaci szakemberek. A banki hátterű brókercégek közül az ABN-Amro Equities, a BNP-Dresdner Értékpapír Rt., a BÉB Rt., a Citibank Értékpapír Rt., a Magyar Értékpapír-forgalmazó és Befektetési (MÉB) Rt. és a Postabank Értékpapír Rt. zárta veszteséggel az elmúlt évet. Ám érdekes, hogy az említett brókercégek közül mostanra már csak a Postabank Értékpapír maradt talpon". Az összes többi társaság a beolvadás, illetve a megszűnés sorsára jutott.
Koncentrálódó forgalom
Tehát míg korábban csődök tizedelték a brókercégeket, addig az idén a fúziós hullám csap rajtuk át. A statisztika riasztó: az elmúlt években mintegy kéttucatnyi értékpapír-kereskedő döntött úgy, hogy lehúzza a redőnyt. A bezárások több mint fele erre az évre datálódott.
A kis brókercégek, amelyek nem tudnak évi 100 milliárd forgalmat lebonyolítani, előbb-utóbb eltűnnek a színről – vélik az értékpapír-piaci szakértők. S miközben a torta egyre kisebb lesz, a forgalom mindinkább koncentrálódik. Az első tíz cég adta az elmúlt hónapokban az összforgalom 55-70 százalékát, míg az első húsz a 67-88 százalékát. A BÉT 47 tőzsdetagja közül tucatnyinak a havi forgalma még az egymilliárd forintot sem érte el júliusban. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a rangsor végén kullogó 10-15 brókercéget komoly veszély fenyegeti. A magyar értékpapírpiac – a forgalom hosszabb ideje tartó csökkenése miatt – nem képes 30-35 brókercégnél többet eltartani – vélekednek egyesek. Éppen ezért folytatódik a szektor szűkülése.
Az idei nyár forgalmi adatainak tükrében az egy évvel korábbi számok még a hét bő esztendőt idézik. Ilyen mértékű visszaeséssel aligha számoltak a piaci szereplők: amikor már úgy gondolták, hogy innen nem lehet alacsonyabb szintre zuhanni, az események meghazudtolták őket. A nyári hónapokban az egy évvel korábbi forgalomnak közel harmadát tapasztalhattuk a tőzsdén, ami ismét felerősítette azokat a vélekedéseket: túl sok az eszkimó. S a kisebb, illetve közepes méretű brókercégek egy része le is vonta a konzekvenciát.
Az új ügyfelek szerzésében a Buda-Cash Brókerház Rt. és a ConCorde Értékpapír Rt. járt az élen. A Buda-Cash ez év januárjában a nem BÉT-tag Tábla Invest 150 ügyfelét szerezte meg, ezt az akvizíciót márciusban az ugyancsak nem tőzsdetag Wellington 550 ügyfelének átvétele követte. Júliusban pedig a – szintén nem tőzsdetag – Első Miskolci Brókerház 512 ügyfelét szerezte meg.
Az igazi robbantást azonban a ConCorde produkálta. A társaság tavaly decemberben vette át a csődbe jutott Diana Investment problémamentes, 2000-es ügyfélállományát, majd májusban a Pakett Bróker 7000 ügyfelét (s ezzel mintegy 4 milliárdos ügyfélvagyont) és hat vidéki fiókját szerezte meg. A java azonban még ezután következett. Júliusban a London Bróker ügyfeleinek számlái és a brókercégnél maradt értékpapírok kerültek át hozzá, ami 8000 új megbízót hozott, az ügyfélvagyon nagyságáról nem közöltek adatot. Augusztusban két újabb tranzakcióról számolhatott be a ConCorde: az MFB brókercégének, a Magyar Befektetési Rt. klientúrája mellett a Procent ügyfélállományát és teljes vidéki fiókhálózatát szerezte meg. Az előbbi azért érdekes, mivel a Magyar Befektetési Rt. éppen ez év áprilisában olvasztotta magába a Konzumbróker ügyfélállományát, tehát nem úgy festett a helyzet, mintha a brókercég a végét járná.
Amíg olcsó, vesszük...
A Procent mintegy 10 000 ügyfelet – amelynek 95 százaléka aktív -, 10 milliárd forintot jóval meghaladó ügyfélvagyont s öt vidéki fiókot jelentett a ConCorde számára, amelynek nem titkolt célja, hogy egy egész országot lefedő lakossági hálózatot alakítson ki. A Procent Rt. öt vidéki fiókjából csak kettő számít újnak (Győr, Pécs), a többi városban (Szombathely, Debrecen, Miskolc) ugyanis már működik ConCorde-fiók. Ebben a három városban az marad, amelyik a jobb feltételekkel rendelkezik. Nagy valószínűséggel a Procent-fiókokat tartják meg, hiszen a korábbi Pakett-tranzakcióból – amelynek során hat vidéki fiókkal bővült a ConCorde hálózata – gyengébb minőségű ingatlanok kerültek át a céghez.
A Procent mintegy 70 alkalmazottjából 30-40-et vesz át a ConCorde, s alapvetően azokra a személyekre helyezi a hangsúlyt, akik az ügyfelekkel tartják a kapcsolatot. A lényeg ugyanis, hogy a Procent kisbefektetőiből minél több megmaradjon a ConCorde-nál. A 10 000 új ügyféllel az év végére 25 ezerre nőhet a ConCorde aktív megbízóinak a száma, és az idei összes tranzakciónak köszönhetően (Pakett, London Bróker, Magyar Befektetési Rt., Procent) több mint 25 milliárd forinttal duzzadt az általa kezelt vagyon. Míg korábban a forgalom 60-70 százalékát a külföldi befektetők adták, addig az állományok átvétele révén 2000 végére a magyar intézményi és magánügyfelek aránya már eléri az 50 százalékot a brókercég forgalmán belül. A Pakett Rt.-től és a London Brókertől magánszemélyek érkeztek a ConCorde-hoz, a Magyar Befektetési Rt.-től pedig 1000, szinte kizárólag intézményi ügyfél, aki többnyire az állampapírpiacon érdekelt. A hazai értékpapírpiac beszűkült, s ameddig olcsón lehet ügyfeleket venni", addig terjeszkednek – hangoztatja filozófiáját a ConCorde. A brókercég vezetése ugyanis hisz abban, hogy a lakossági üzletág a következő években komoly növekedésnek indul.
A Concorde-Procent tranzakció azért is érdekes, mert a Procent nem a kisebb cégek közé tartozott. Értékpapír-piaci kivonulása mégsem lepte meg a hazai szereplőket, hiszen a tulajdonosok már csaknem egy éve próbálták értékesíteni a céget, eredménytelenül. A Procent Rt. három befektetési alapja (részvény, kötvény, pénzpiaci) a Raiffeisen Befektetésialap-kezelő Aranypolgár-alapjaiba olvadt bele.
A függetlenek" mellett néhány banki hátterű brókercég is akcióba lépett. Az Erste Bank Befektetési Rt. az Első Magyar-Angol Bróker (EMAB) Rt. ügyfélállományát vette át ez év augusztusában. A tranzakció eredményeként az Erste klientúrája 2500 ügyféllel és mintegy 4 milliárd forint ügyfélvagyonnal bővült. Ezzel a tranzakcióval egyébként az egykori Hofmann Schneider Értékpapír Rt. ügyfelei már a negyedik brókercégnél köthetik meg szerződésüket. A Hofmann Schneider ugyanis a Bre-Wor Observer Brókerház Rt.-be olvadt bele, majd a Bre-Wor mintegy 400 ügyfelét tavasszal éppen az EMAB vásárolta meg.
Az EMAB tulajdonosai azért döntöttek az értékpapírpiacról való kivonulás mellett, mert belátták: egy kisebb cégnek egyre nehezebb gazdaságosan tevékenykednie. Hosszú távon ugyanis olyan fejlesztési feladatok válnak időszerűvé, amelyek tőkebevonást igényelnek, ebben viszont az EMAB fő stratégiai részvényese, az IBUSZ – amely amúgy is profiltisztítást hajt végre – nem lett volna partner. Az EMAB így kilép a BÉT-ről, tőzsdetagságát aukción ajánlja fel. A felek abban is megállapodtak, hogy az EMAB tőzsdei vagyonhányadának aukcióján az Erste Befektetési Rt. is ajánlatot tesz, s számára kedvező végkifejlet esetén a BÉT egyik legnagyobb tulajdonosává válhat.
Az Erste Bank Befektetési Rt. életében nem ez az első ügyfélállomány-átruházási tranzakció: 1998-ban a Mezőbrókert olvasztotta magába. Jelenleg 12 ezer ügyfélszámlát kezel – ebből 4-500 az intézményi – 30 milliárd forint feletti értékben.
A Rabobank is lassan kivonul a magyar piacról: a jövőben csak az élelmiszer-ipari vállalkozásokra koncentrál, minden más érdekeltségét értékesítette a Takarékbank-csoport tagjainak. A Rabobank Hungária Rt. értékpapír- és vagyonkezelési tevékenységét a 2 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Takarék Bróker Rt. veszi át, amely a BÉT forgalmi rangsorában az élbolyban szerepel.
Augusztus-szeptember folyamán még két kisebb ügyfélállomány-átruházásnak lehettünk tanúi. A tőzsdetagok között nem szereplő Quantum Bróker klientúráját az Eastbrokers szerezte meg, míg a Buda Bróker ügyfelei az Equilor Befektetési Rt.-hez vándoroltak át.
Az értékpapírpiacról hamarosan eltűnik az ABN-Amro brókercége is. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. és az ABN-Amro Magyar Bank Rt. augusztusban jelentette be, hogy fúzióra készül. Az egyesülés a két pénzintézet mintegy 15 leányvállalatát is érinti, így összeolvad a két brókercég, az ABN-Amro Equities és a K&H Brókerház Rt. is.
Beolvadnak az anyacégbe
Az elmúlt években nem csupán a brókercégeket érintő fúziós hullámmal számoltak a piaci megfigyelők, hanem azzal is, hogy egyre több bank olvasztja magába értékpapír-kereskedő leányvállalatát. Az idén ez a várakozás is beteljesedett. A BÉB Rt.-nek a tavalyi volt az utolsó független éve, az idén ugyanis beolvadt anyacégébe, a Budapest Bankba, amely már kérelmezte is a tőzsdei tagfelvételt. Előreláthatólag a Citibank Értékpapír Rt.-nél is hasonló folyamat játszódik le. A brókercég egyébként már 1999 végén átadta a Citibank Rt.-nek az elsődleges állampapír-forgalmazói tevékenységet és az ehhez fűződő jogosítványokat.
A beolvadás sorsára jutott a BNP-Dresdner Értékpapír Rt., amelynek tevékenységét az immáron tőzsdetagságot szerzett anyabank, a BNP-Dresdner Bank Rt. vette át. A BÉT-tagok sorában egyébként már felleljük a Kereskedelmi és Hitelbankot, valamint a Postabankot, függetlenül attól, hogy még brókercégeik is ott vannak a palettán.
Az OTP-csoporton belül szintén megtörtént az átszervezés. A befektetési banki tevékenységet s a vállalatfinanszírozást az OTP Értékpapír Rt.-től a bankba helyezik át. Emellett költözik" a kereskedelmi üzletág is mind a kötvényeket, mind az értékpapírokat és a határidős termékeket illetően, valamint az elemzési tevékenység és az intézményi ügyfelek kiszolgálása befektetési banki termékekkel. Az OTP Értékpapír Rt. pedig többcsatornás lakossági értékpapír-kereskedő céggé alakulna át, amely a korábbi ügyfelek mellett nyitni kíván a magas színvonalú szolgáltatást igénylő, aktívan kereskedő befektetők felé.
Létszámfaragás
A brókercégek számának csökkenése a szektorban dolgozók lemorzsolódását is jelenti: egyes vélemények szerint akár harmadával is mérsékelődhet a létszámuk. A tőzsdei forgalom ugyanis visszaesett, a társaságok kíméletlen árversenye, illetve a folyamatos beruházások racionalizálásra késztetik a piaci szereplőket. A legkönnyebben pedig a személyi költségeket lehet lefaragni.
Az értékpapír-piaci szakemberek azt mondják, a megszűnési, illetve egyesülési hullám még korántsem zárult le. Ráadásul mindinkább azok a társaságok kerülnek helyzetbe", amelyek a nemzetközi színtéren is meg tudnak jelenni. A hazai tőkepiac ugyanis folyamatosan veszít kizárólagosságából, és a belföldi megtakarítók egy része már a nemzetközi befektetési lehetőségeket keresi.
A piaci várakozások szerint nem csupán a brókercégeknél van veszélyben az állások jelentős része, hanem az egész hazai pénzintézeti szektorban. A fúziók, az informatikai fejlődés, a fiókhálózat és az ügymenet racionalizálása mind a leépítéseket gyorsítja fel. Látványos létszámcsökkenésről számol be a statisztika is: 1990-ben még 40 ezren dolgoztak a hazai bankoknál, 1999 végére 26 ezerre csökkent a számuk. Ráadásul további lemorzsolódással kell számolni, főként hogy a hazai pénzintézetek létszámhatékonysága még mindig messze elmarad a nyugat-európai, illetve az amerikai bankok mutatóitól.
Fúziós hullám a nyugati tőkepiacokon is
A Dresdner Bank, Németország harmadik legnagyobb pénzintézete szeptember közepén jelentette be, hogy megveszi a Wasserstein-Perella amerikai befektetési bankot. A Wasserstein-Perella a Dresdner Bank befektetési részlegét, a Dresdner Kleinwort Bensont erősíti, s az új pénzintézet neve Dresdner Kleinwort Wasserstein lesz. Piaci elemzők szerint ez az ügylet jókor jött a Dresdner Bank számára, mivel a Deutsche Bankkal, majd később a Commerzbankkal tervezett fúzió meghiúsulása jelentősen rontotta a bank imázsát.
Miért hiúsult meg a Dresdner és a Commerzbank egyesülése? A szakemberek három okot emelnek ki: az eltérő vállalati kultúrát a frankfurti nagybankokban, az ágazat erős szegmentálódását (az előbbi a szövetkezeti szektor tagja, az utóbbi pedig egyike az országos nagybankoknak, amelyek máig zárt kört alkotnak), illetve az Allianz biztosító szerepét. A biztosítási konszernnek jelentős beleszólása van a dolgokba, hiszen 17,4 százalékos részvénycsomagja van a HypoVereins-bankban és 21,7 százaléknyi a Dresdner Bankban. A tulajdonosoknak nem sikerült tisztázniuk olyan lényeges kérdéseket sem, hogy milyen lesz az új pénzintézet részvényesi struktúrája, illetve milyen költségmegtakarításokat alkalmaznak majd.
A Dresdner és a Commerzbank kútba esett fúziója a szakértőket két táborra osztotta: egy részük katasztrófaként ítélte meg az eseményeket, leginkább a Dresdner Bank szempontjából. Mások szerint azonban az egész ügy nem olyan komoly, mint amilyennek látszik. Hozzátéve: a fúzió sikerének esélyei meglehetősen csekélyek voltak.
Mindeközben nem lankadt a többi pénzintézet sem. A svájci UBS AG nagybank az amerikai Paine-Webber befektetési bank átvételének a hírével lepte meg a pénzpiacokat. A Credit Suisse pedig az amerikai befektetési bankot, a Donaldson, Lufkin & Jenrette-et szerezte meg.
Óriások születnek
Egyesül a két amerikai bankmogul is: a Chase Bank 31 millárd dolláros részvénycserével a J. P. Morgan Bankot szerzi meg. Az új, New York-i székhelyű vállalat ezzel a tranzakcióval a harmadik helyre küzdi fel magát az amerikai bankok rangsorában, a Citigroup és a Bank of America mögé. Az új bank J. P. Morgan Chase Co. néven működik majd tovább. Érdekesség, hogy a J. P. Morganra a Deutsche Bank is pályázott.
A Chase-J. P. Morgan tranzakcióval véget értek a találgatások, ki lesz a következő Paine-Webber. Miután az UBS AG 10,8 milliárd dollárért megvette a Paine-Webber Groupot, az amerikai értékpapír-piaci szereplőket az a kérdés foglalkoztatta, hogy melyik brókercéget kebelezik be legközelebb. A Solomon Smith Barney elemzése szerint a Bear Stearns lenne a legalkalmasabb akvizíciós célpont, főként hogy vonzó az alacsony részvényárfolyama. Noha a Bear Stearns Európában csak haloványan tevékenykedik, Ázsiában, illetve Dél-Amerikában viszont annál aktívabban. A Lehman Brothers, Amerika negyedik legnagyobb brókercége is potenciális felvásárlási célpontnak számít. A befektetési bank az európai technológiairészvény-kibocsátásokban vállal oroszlánrészt, jóllehet az 1998. évi orosz válság következményeit még most is nyögi. A Merrill Lynch elég erős ahhoz, hogy független tudjon maradni, ám a Legg Mason és a Neuberger Berman már felkeltheti a befektetők figyelmét – mutatnak rá az elemzők.
| FÚZIÓ A BANKOKNÁL A konszolidáció a bankszektoron belül is felgyorsult, ami a magyar bankszektoron belül még korántsem jelent közelgő veszélyt az OTP Bank számára, ám az éleződő verseny középtávon a kamatmarzsok szűkülését és a piaci részesedések átrendeződését jelentheti. A magyar pénzintézeti szektor struktúrája korántsem tekinthető véglegesnek: a szakemberek szerint kivonulások, fúziók, megszűnések rendezhetik át azt a közeljövőben. A hazai bankpiac ugyanis telített: 10 millió lakosra még mindig sok a több mint 20 pénzintézet. A telítettség jelenleg leginkább a vállalati üzletágban érzékelhető, ám hamarosan a lakossági szektorban is hasonló helyzet alakulhat ki. Egyes vélemények szerint hosszabb távon 5-6 nagybank marad hazánkban, amelyeket specializálódott közepes és kisebb méretű pénzintézetek vesznek majd körül. Az idei év mindenesetre már számos eseménnyel örvendeztette meg a piaci szereplőket. A Citibank, amely 1998-ban megvásárolta az Európai Kereskedelmi Bankot, a nyáron átvette a magyarországi ING Bank lakossági üzletágát is. Az év derekán jelentették be az osztrák Bank Austria-Creditanstalt és a bajor HypoVereinsbank – a hazai piacot is átalakító – fúzióját. A holland ABN Amro-Holding N. V. és a K&H többségi (jelenleg mintegy 74 százalékos) részvénypakettjét birtokló belga KBC Bank & Insurance Group képviselői augusztusban hozták nyilvánosságra, hogy egyesítik magyarországi erőiket. Az új mamutbank Magyarország második legnagyobb hitelintézete lehet közel 15 százalékos piaci részesedésével. Az egyesülés a két pénzintézet együttesen mintegy 15 leánycégét is érinti, így összeolvadnak az életbiztosítóik, a bróker-, a faktor- és a lízingcégek, s várhatóan a nyugdíjpénztáraik is. Az összevonás hátterében az húzódhat meg, hogy az ABN-Amro – amely Európa harmadik legnagyobb bankcsoportja – megunta magyarországi kudarcait, és visszavonul. A Rabobank is kivonul lassan a magyar piacról: a jövőben speciálisan csak az élelmiszer-ipari vállalkozásokra koncentrál, minden más érdekeltségét – így az értékpapír- és vagyonkezelési tevékenységét – a Takarékbank-csoport tagjainak értékesítette. Az OTP Banknak (miként más pénzintézetnek is) a Postabankra fáj a foga". Mint az elnök-vezérigazgató több ízben nyilatkozta: gazdaságilag indokolható az OTP ezen törekvése, ráadásul – véleménye szerint – a Postabankot a hazai piacon már jelen lévő szereplőnek célszerű eladni. Ez ugyanis meggátolná, hogy az egyébként is konszolidáció előtt álló bankrendszer szereplőinek száma növekedjen egy újabb külföldi szereplővel, aki esetleg az irreálisan alacsony szolgáltatási díjakból származó veszteségét hosszabb távon finanszírozná. |