Légiszolgáltatók

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 30. számában (2000. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Kicsi, de egyre bővülő piac a személyszállításban érdekelt magyarországi légiszolgáltatóké. A fejlődést hátráltatja az egyre magasabbra kúszó üzemanyagár, már-már elviselhetetlenül megnehezítve a vállalkozások életét. Csínján kell ugyanis bánniuk az árnövekedés áthárításával: egy bizonyos határ fölött elriad a potenciális utazó vagy utaztató.

A pilóták zöme a rendszerváltozás előtt a mezőgazdasági repülőgépes szolgálatnál, a Malévnél vagy avval kapcsolatban állt cégeknél dolgozott, onnan eljőve alapították meg saját vállalkozásukat. A nemzeti légitársaság a kilencvenes évek elején még kacérkodott azzal a gondolattal, hogy kisebb, főleg orosz típusú gépeket indítson a szomszédos országok határ közeli városaiba, de jöttek az olaszok (Alitalia), és az ötlet hamar elhalt. Azóta föl sem merült, hogy a Malév kiterjessze tevékenységét erre a speciális piacra. A vállalat jelen van a hosszabb távú charterpiacon, azonban a belföldi, illetve a közeli célpontok (400-600 km) nem vonzzák.

Lehetőségek garmadája

A hazai magán-légiszolgáltatók jellemzően egy-háromgépes (zömmel Cessna és AN típusokból álló) háttérrel és némi készpénz (1-2 millió forint) birtokában kezdtek el tevékenykedni. Többségük járműállománya jelenleg is kevesebb tíz gépnél. Néhány "nagy" pedig azzal büszkélkedhet, hogy a tőkeszegény kisebbek gyakorta alvállalkozóként veszik igénybe szolgáltatásaikat.

Ma már szinte természetes, hogy a néhány fős vállalkozások nemcsak repültetik vendégeiket, hanem szinte mindent vállalnak, ami légi járművel elvégezhető. Ajánlatukban szerepel a bel- és külföldi légitaxizás, a repülésoktatás, illetve az ejtőernyős ugrás, de sokan indítanak sétarepülést, egyesek kisebb csomagok szállítását is elvégzik, illetve teljes körű földi turisztikai szolgáltatást kínálnak a repülőtereken és azok közelében.

Az egyik főszereplőnek számító Indicator Rt.-t kilenc éve hozta létre több magyar magánszemély, amikor megvették az akkori közlekedési tárca repülőgépes részlegét. Kezdetben úgynevezett általános célú repüléseket végeztek, tehát menetrend szerinti járataik voltak. Később következtek a charterjáratok, a légitaxi-szolgáltatás, illetve a Kolozsvárra, majd Aradra és vissza, a fővárosba indított járat Piper Navajo és Let-410-es kisgépekkel. Öt éve adriai üdülőhelyekre is visznek utasokat a 15-18 fős járműveken. Évente több mint 3000 órát teljesítenek, amivel a cég az élbolyba tartozik.

Legújabb akciójuk a nyár elején kezdődött. Október elejéig hetente kétszer (pénteken és vasárnap) közlekedtettek gépet a Budapest-Miskolc-Budapest útvonalon. Az igényektől függően AN-2-es, Pilatus Porter és L-410-es típusok szállnak föl. A vállalkozás vezetői arra készülnek, hogy idővel Pécset, Szegedet és Debrecent is bekapcsolják a belföldi hálózatba, amivel feléledhet a menetrend szerinti belföldi légi forgalom. Az Indicator a Hunguest Rt.-re bízta az igények összehangolását és a jegyértékesítést. Ez érthető, hiszen az utóbbi utazási vállalat, amely kiterjedt hálózatában több embert képes elérni a gépek üzemeltetőjénél.

Az Indicatornak és nagyobb társainak előnyös, hogy csigatempóban halad a hazai autópálya-építés. Vonattal sem teljesen biztonságos, és egyáltalán nem elegáns, gépkocsival meg hosszadalmas eljutni a legtöbb településre. A multinacionális cégek vezetőinek utaztatásáról gondoskodó titkárságok pedig "minden pénzt" megadnak, ha főnökeik kényelméről, illetve a gyorsaságról van szó. A nyugati tőke nyugat- és közép-magyarországi megjelenésének hajnalán többször lehetett hallani, hogy a menedzserek kisgépeken vitték vezérigazgatóikat a szerződések aláírására, majd a gyár alapkőletételére és a hivatalos avatóünnepségre.

Kezdetben a külföldi tulajdonú cégek előszeretettel vették igénybe a honi légiszolgáltatókat. Néhányuk, mint például a Plaza Centers, idővel saját repülőgépet is forgalomba állított, s manapság már ezzel utaztatják a közép-európai leányvállalatokat meglátogató főnököket.

A külföldiek között van egy másik, egyre szélesebb réteg is, amelynek kiszolgálása viszonylag stabil megélhetést nyújt a kisgépes cégnek. Ez a gyógyvízre, a Balatonra, illetve a fővárosra és a pusztai romantikára vágyó turisták csoportja. Idesorolhatók az örvendetesen növekvő számban érkező kongresszusi turisták is. Ezért jöhetett fel szinte a semmiből a sármelléki repülőtér a budaörsi és a ferihegyi mellé, s ezért lehet a jövőben óriási üzlet a siófoki, a debreceni, a börgöndi, a békéscsabai vagy a kecskeméti létesítmény működtetése.

Lassú tulajdonosváltás

De még nem az, bár tulajdonképpen minden készen áll a fejlesztésekre. Az ÁPV Rt. csak júliusban döntötte el, hogy egy-másfél éven belül megválik a harminc hazai polgári repülőtér felétől. A listán van egyebek között a budaörsi, a győri, a szegedi és a békéscsabai objektum. A repterek zöme kihasználatlanul áll, noha többségük befektetésre kiválóan alkalmas. Sok helyütt az önkormányzatok már elkészítették a hasznosítással kapcsolatos ajánlati csomagot, de elvesztek a tervek a hivatal útvesztőiben. Ahol viszont rendezték a tulajdonviszonyokat, ott brit, amerikai és német cégek is érdeklődést mutattak.

Székesfehérváron korábban két reptér is volt, ám jelenleg egyik sem üzemel. Az Ikarus autóbuszgyár melletti táci repülőteret jó ideig a szovjet csapatok használták, a másikon, az M7-es túlsó felén lévő börgöndin pedig a magyar légierő állomásozott. Utóbbi iránt a Wiggins Group befektetési csoport komolyan érdeklődik. Az angolok, akiket a helyi regionális vállalkozásfejlesztési alapítvány hozott össze az önkormányzattal, 40 éves működtetés fejében a reptér teljes felújítását ajánlják. Nem kevesebb, mint 15-20 milliárd forintos beruházásról van szó. A megállapodás aláírásához az önkormányzatnak azonban rendelkeznie kellene a részben Aba területén lévő ingatlan tulajdonjogával is.

Az M7-es autópálya melletti, lényegében használaton kívüli, középnehéz szállítógépek fogadására alkalmas terület felújítása - a közelmúltban elkészült tervek szerint - csaknem 20 milliárd forintba kerülne. A beruházás tagadhatatlanul megérné az árát. A megújuló repülőtér üzembe helyezése ugyanis lehetőséget teremtene arra, hogy a szomszédos Sóstó Ipari Park multinacionális nagyvállalatai légi úton szállíthassák el termékeiket.

Veszprém megyében a szentkirályszabadjai katonai repülőtér polgári hasznosítása van napirenden. Az ötletet alátámasztja, hogy fellendült a 8-as számú főút fejlesztése. Tavasszal a Radiant Rt. 57 millió forintért megvásárolta a reptér közelében fekvő volt szovjet laktanya 30,5 hektáros ingatlanrészét a rajta lévő felépítményekkel együtt. Ezzel Veszprém is csatlakozott a balatoni üdülőkörzetet kiszolgáló repülőterek (Siófok-Kiliti, Sármellék, Szentkirályszabadja) projektjéhez, amelynek gesztora, a Balatoni Fejlesztési Tanács számít az egész Balaton környéki térség fejlesztését támogató pályázati pénzek elnyerésére is.

Siófok-Kiliti az idegenforgalomra épít. Az újabban nyilvánosságra került tervek szerint szilárd burkolatú leszállópályát építenének, körülbelül kétmilliárd forintért. A költségek egy részét a helyi önkormányzat fizetné.

Baranya megyében szintén remény van arra, hogy életet lehelnek a pécs-pogányi repülőtérbe. Már elkészült a repülőtér általános fejlesztési terve, amely csaknem egymilliárd forintos beruházást feltételez. A terv alapján adja ki a KHVM a hatósági hozzájárulást a fejlesztésekhez.

A regionális repülőtér-fejlesztés szerves része a Dél-Alföld stratégiai programjának is, amely a térség három jelentősebb városának - Kecskemét, Szeged, Békéscsaba - repterei közül csak egyet javasol regionális szintűvé fejleszteni.

Regionális feladatokat ellátó repülőteret alakítanak ki Békéscsabán. Nehezen haladtak az előkészületek, mert tíz évig tulajdonjogi vita hátráltatta az ügyet. Végül a felépítmények 51 százaléka megyei tulajdonba került, s a megye bérbe vette magát a telket is 2008. augusztus 31-ig. Az önkormányzat ötmillió forintot szán a repülőtér fejlesztési terveinek elkészítésére.

Heves megye, illetve Eger már nem áll ilyen jól, hiszen polgári gépek fogadására csak a közeli maklári repülőtér alkalmas. Egy miskolci felszámolóvállalat most több mint 200 millió forintért szeretne túladni a reptéren, de az egyetlen jelentkező, az Egri Repülő Klub túl drágának találja a lepusztult ingatlant.

Bel- és külföldre

Az utóbbi időben divatba jött a sétarepülés. A cégek főleg a főváros, a Dunakanyar és nagy tavaink fölé viszik az utasokat, jó előre kialakított menetrend szerint. (Ettől el is térhetnek, amiben segít az utazási irodákkal és a szállodákkal fenntartott kapcsolat.) A pilóták nemcsak a hivatalos angol munkanyelvet, hanem a hétköznapi angolt vagy a németet is beszélik, így megtakarítható a légi-idegenvezető költsége.

Három éve működik a tizenegy fős Pannon Air Service Kft. Hajózó- és műszaki személyzetének legtöbb tagja legalább tíz éve a van pályán, de néhány fiatal mérnök és pilóta is csatlakozott a csapathoz. A cég ad a gyorsaságra, mint a repülés egyik legfontosabb hasznára: három órával a telefonhívás után készen áll a belföldi útra. Külföldi, főleg kelet-európai célpontok esetében füves leszállópályára is elviszi az utasokat. Jól fizető üzleti megrendelőknek jet gépeket ajánlanak, akárcsak az Indicator. Ezek sebessége megközelíti a hagyományos utasszállító gépekét, miközben kényelmesebbek, mint a néhány személyes kisgép.

A Pannon Air Service úgynevezett charterbróker megbízást is teljesít. Ez azt jelenti, hogy kibérli a vele kapcsolatban álló nagyobb légitársaságok szabad gépeit, amelyeken 120-150 főt is utaztathat. A társaság egyebek mellett expresszcsomagok szállítását is elvállalja, igaz, a küldemény nem lehet több 1400 kilogrammnál. A vámkezelést, a ki- és beléptetést a vevőnek kell megszerveznie.

A budaörsi telephely egyik jól menő üzlete az úgynevezett pilótabolt, amely a különleges műszerek, szakkönyvek, térképek, jelvények és zászlók mellett ruhát is kínál. A híres pilótadzsekik több változata kelleti magát, a turistacsoportok tagjai vásárolnak is belőlük.

Oktatást is vállalnak

Budaörsön oktatást is vállal valamennyi ott működő cég. A Pannon Air Service az alap szakszolgálati engedéllyel (PPL) már rendelkezőknek különböző, műszeres repüléshez szükséges tanfolyamokat kínál. Ezt teszi az 1998-ban három magánszemély által alapított Centro-Plane Repülős Iskola Kft. is. A társaság az indulás évében 9, tavaly 14 millió forintos bevételt ért el, az idén 15-20 millió forintra számít. Forgalmuknak azonban csak negyede-ötöde származik a képzésből, a többit a levegőben keresik meg, igen változatos tevékenységgel. A már-már kötelező légitaxi és sétarepülés mellett reklámrepülést, ipari és mezőgazdasági fotózást is vállalnak. Húztak már transzparenseket, és szórtak pingponglabdákat a Balaton fölött egy-egy cég megbízásából. Tavasszal az ár- és belvizes területek feltérképezését és a változások folyamatos dokumentálását végezték el.

Tavalyelőtt tizenhét, tavaly huszonkét érdeklődő tanult náluk repülni. Közülük nyolc-kilenc külföldi, főleg diák akart a fellegek fölé emelkedni. Volt már hatvan év körüli "tanulójuk" is, aki azt mondta: csak most jött össze a pénz gyermekkori álmának beteljesülésére. Egyes apukák érettségi ajándékként adták a tanfolyamot és a vizsgadíjat, mások egyszerűen csak bátorságukat tették próbára a beiratkozással.

Az 1994-ben életre hívott Satellite Solutions nevű vállalat navigációs műszereket és térképeket forgalmaz, valamint bérelt gépen sétarepülést is szervez a Dunakanyarba. A cégvezető tapasztalatai szerint azonban a megkeresett szálloda- és panziótulajdonok még ritkán ajánlják ezt a lehetőséget a nyugati vendégeknek. Alkalmanként olaj- és távvezetékek ellenőrzését és egyéb légi megfigyelést végző szakembert is felvesznek a fedélzetre, a speciális fotózási engedély beszerzését azonban a megrendelőnek kell elintéznie.

A hagyományos légiszolgáltatói palettát színesíti a kecskeméti Matkó repülőtér Matkópusztán. A hírös várostól 11 kilométerre lévő objektumban konferenciák és tanfolyamok is szervezhetők, újabban pedig földi és légi esküvőket is rendeznek, akár 400 főnek is. Az ultrakönnyű repülőgépek tavalyi kecskeméti világbajnokságára feljavított repülőtéren hangárbérlésre és földi kiképzésre is mód nyílik. Gépparkjuk gerincét Cessna típusok alkotják.

Órák és forintok Géptípustól függően a cégek általában 23-40 ezer forintot kérnek egy repült óráért. A Piperek esetében az alacsonyabb, a Cessnáknál viszont a magasabb érték közelében állapítják meg az árakat. Ez többnyire oktatóval együtt értendő, de van olyan társaság, amelyik külön díjat kér a légi oktatásért. Reklámrepülés esetén 35-40 ezer forint közötti összeget szoktak meghatározni, a feladattól függően. Külföldre utazáskor (légitaxi, charter, árufuvarozás) a megrendelő fizeti a parkolási, a leszállási, illetve az árukezelési díjat is. A kisebb típusok éves biztosítási díja 600-700 ezer, a nagyobbaké 850-900 ezer forint. A gyakorlóberendezés, népszerűbb nevén a szimulátor óránként 3-3,5 ezer forintba kerül, oktatóval ugyanez 500-800 forinttal drágább. Egy százórás angolfónia-tanfolyam általában 100-120 ezer forint, az egyéni konzultációkért pedig 1-2 ezer forintot kell fizetni óránként. Aki egyszerre 15-20 órás konzultációt rendel meg, az 15-20 százalékos kedvezményt kaphat. A legtöbb társaság amerikai (Cessna 150-es, 172-es és 206-os, Piper Navajo, MD 500-as, Bell 206-os és ATR 72-es) gépeket használ, illetve bérel, de egyesek ukrán, lengyel vagy cseh származású AN-2-eseket, továbbá holland Fokker-27-eseket és orosz JAK-40-eseket is igénybe vesznek. Ha külföldi kisgép érkezik magyarországi repülőtérre, leszállási díjként általában 6-8 dollárt számítanak fel ezer kilogrammonként, a tartózkodásért további három dollárt kell fizetni. Az utasoktól 3-4 dollárt kérnek reptéri illeték címén. A repüléshez használt kiegészítő műszerek és térképek ára legalább ötvenezer, a legdrágább eszköz körülbelül kétmillió forint plusz áfa.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére