Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Jönnek a törökök

Megjelent a Cégvezetés (archív) 30. számában (2000. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az utóbbi néhány évben több száz török vállalkozó telepedett meg Magyarországon, a magyar üzletemberek viszont még egyetlen céget sem alapítottak a távolinak tűnő, ismeretlen török piacon. Pedig döntően a kis- és közepes vállalkozások aktivitásán múlik, hogy a következő években merrefelé billen a kétoldalú kereskedelem mérlegének nyelve.

 

Minden jel arra mutat, hogy az 1998 áprilisában hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodásban rejlő lehetőségeket a törökök nagyobb ambícióval aknázták ki, mint a magyar vállalkozók. A forgalmi adatok tanúsága szerint 1998-ig minden esztendőben magyar aktívum mutatkozott, 1999-ben viszont megtorpant a hazai export, nem tudta ellensúlyozni a törökök agresszív piachódítását, első ízben keletkezett török többlet. Kivitelünk több mint 20 százalékkal visszaesett, miközben a Törökországból származó import mintegy 45 százalékkal meghaladta az előző évit - tájékoztat Povázsai János, a külügyminisztérium főosztályvezetője. Bár biztató, hogy az öt évvel korábbihoz képest 1999-re megkétszereződött a kétoldalú forgalom, és megközelítette a 200 millió dollárt, mégis elgondolkodtató a magyar szállítások lendületvesztése.

Törökország gazdaságstatisztikai mutatói
 

1996

1997

1998

1999

Lakosság (millió fő)

62,5

63,4

63,9

64,8

A GDP értéke folyó áron (Mrd USD)

184,6

194,1

200,3

184,5

A GDP növekedésének üteme változatlan áron (%)

7,4

6,1

3,1

-5,0

Egy főre eső GDP folyó áron (ezer USD)

2,94

3,10

3,21

2,8

Infláció (%)

79,8

99,1

69,7

68,8

Munkanélküliségi ráta (%)

6,1

6,3

6,3

7,3

Export (Mrd USD)

21,9

26,3

26,9

26,6

Import (Mrd USD)

42,2

48,6

45,9

40,7

Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd USD)

-4,6

-5,3

1,9

-1,4

Tilalmak, akadályok

A külkereskedelmi szakemberek ezt a tényt átmenetinek tekintik, s véleményüket az idei forgalom alakulásával támasztják alá: 2000 első felében ugyanis fellendült a magyar kivitel, és a prognózisok szerint az év végére megközelítő egyensúly várható. Vállalataink az idén mintha jobban kihasználnák a szabadkereskedelmi megállapodás adta lehetőségeket, bár nincsenek könnyű helyzetben. A megállapodás ugyan minden korlátozás nélküli vámmentességet teremtett az ipari termékek exportjában, a mezőgazdaságiakra viszont külön jegyzőkönyv van érvényben. Az agrártermékek aránya - korábban a kivitel 10-14 százalékát tette ki - a török hatósági intézkedések következtében tavaly 8 százalékra csökkent. Mivel Törökország 1996 óta - állat-egészségügyi okokra hivatkozva - minden országra érvényes tilalmat vezetett be az élő marha és a marhahús importjára, lehetetlenné vált a szabadkereskedelmi megállapodásban előirányzott évi 4000 tonna magyar élő marha és 500 tonna fagyasztott marhahús kedvezményes kontingensének kihasználása.

A veszteségeket részben más termékekkel, főleg a kukorica exportjára kért pótlólagos szállításokkal igyekszünk ellensúlyozni - fűzi hozzá Fazekas Sándor első titkár, az ankarai nagykövetség külgazdasági attaséja. Ez azonban rendszeresen alku kérdése, és időről időre szükségessé teszi az export struktúrájának átalakítását. Kedvezőtlen az is, hogy hónapokig elhúzódik a tárgyalás, majd az engedélyezés. A januárban beadott kérelemre például április végén adták meg az importengedélyt, alig egy hónap maradt a szállítások lebonyolítására. Késéssel érkezett meg a Suzuki személygépkocsik exportjára szóló vámmentes engedély is, így a tervezett szállításoknak csak töredéke valósult meg.

Más akadály is fékezi az exportot. A megállapodásban szavatolt kedvezményes borkivitelt gyakorlatilag lehetetlenné teszi a TEKEL (állami dohány- és alkoholgyártó) cég monopóliuma. Hiába rendelkezik például a Tokaj Kereskedőház magánjogi megállapodással a borkoncentrátumok exportjára, nem kap engedélyt a bevitelre. Pezsgőt viszont lehet exportálni, az ugyanis ott nem számít jövedéki terméknek.

A magyar exportot nehezítette a megromlott belgazdasági helyzet is. A természeti csapások a Világbank becslései szerint 3,6-6 milliárd dollár kárt okoztak Törökországnak. A két legutóbbi földrengés több mint 20 ezer ember halálát követelte, 200 ezren maradtak fedél nélkül. Nagy kiesést okozott és érzékenyen hatott az egész török gazdaságra az orosz piac összeomlása. Ezzel is magyarázható, hogy az 1997-es év 48,6 milliárd dolláros török behozatalával szemben tavaly csak 40,7 milliárdot sikerült importálni, miközben az export 26,6 milliárd dolláron stagnált. A hiányt csak részben pótolja a 6 milliárd dollár bevételt hozó idegenforgalom és a külföldön dolgozó törökök pénzátutalásaiból származó bevétel.

A legnagyobb konjunktúra idején (1996-1997-ben) a GDP növekedése Törökországban 7,4, illetve 6,1 százalék volt. 1998-ban - bár már jelentkeztek a problémák - a bruttó hazai termék bővülése még mindig 3 százalék fölött maradt. A tavalyi 5 százalékos csökkenés viszont meglepte mind a török, mind pedig a nemzetközi gazdasági szakértőket, bár azt egybehangzóan az előbb ismertetett okokkal magyarázzák. Az ipari termelés az előző évhez képest 5, az építőiparé 12,7, a mezőgazdaságé 4,6, a kereskedelemé pedig 6,8 százalékkal esett vissza. Az ország költségvetési hiánya 184,5 milliárd dolláros GDP mellett meghaladta a 21 milliárd dollárt, és a külső adósságállomány 112 milliárd dollár fölé kúszott. Ebből 28 százalék jut a magánszektorra. A belső adósságállomány egy év alatt csaknem megkétszereződött, megközelítette az 55 milliárd dollárt.

Török F-16-osok

Nem sikerült megfékezni a török gazdaság krónikus problémáját, a magas inflációt sem. Ez az utóbbi négy esztendőben 69 és 99 százalék között mozgott, és 1999-ben is meghaladta a célul tűzött, nem túlságosan merész 55 százalékot. A magyarázat: az emelkedő olajárak, illetve a monopoltermékek (cigaretta, tea, cukor) árának jelentős növelése. A munkanélküliséget illetően kedvezőbb a kép: bár az utóbbi négy évben kissé emelkedett a ráta, de a 7,3 százalékos mutató nem éri el az Európai Unió átlagát.

Tavaly az állami beruházások 4,1 százalékkal nőttek, miközben a magánszektorban 11 százalékkal elmaradtak a megelőző évi szinttől. Annak ellenére, hogy az elmúlt húsz esztendőben 25,5 milliárd dollár értékben adtak ki külföldieknek beruházási engedélyeket, ennek felét sem érte el a ténylegesen befektetett tőke. Törökországban a külföldi befektetők között a francia cégek vezetnek az Egyesült Államok, Németország, Hollandia, Svájc, az Egyesült Királyság, Olaszország és Japán vállalkozásai előtt.

Törökország - csakúgy, mint hazánk - külkereskedelmének jó kétharmadát az Európai Unióval bonyolítja le. A szovjet utódállamok piacainak beszűkülése miatt a török cégek más relációkban igyekeznek pozíciókat szerezni. Ennek következményeként a Magyarországra irányuló export jelentősen megnövekedett.

A magyarok nem ismerik eléggé Törökországot. Nem tudják, hogy egyre fejlettebb ipari ország, bár kétségtelen - nem annyira a GDP, mint inkább a foglalkoztatás arányát tekintve -, hogy még mindig jelentős a mezőgazdaság részesedése. Üzletembereink jó része is azt gondolja, hogy iparilag fejletlen országról van szó, olyan piacról, ahová bármit el lehet adni. Kevesen tudják, hogy autót például előbb gyártottak ott, mint Magyarországon. Sőt, a két kontinenst összekötő országban F-16-os vadászrepülőgépeket is összeszerelnek saját hadseregük felszerelésére és exportra egyaránt. Nem véletlen tehát, hogy importunkban a feldolgozott termékek aránya évről évre 55-60 százalék között van, a gépek és gépi berendezések aránya pedig tavaly meghaladta a 25 százalékot - ezen belül 13,4 millió dollárt képviselt a járművek és részegységeik behozatala. Míg az Ikarus korábban jelentős tételeket exportált a török piacra, s a magyar járművek egy része még napjainkban is forgalomban van, újabban mi vásárolunk tőlük Mercedes autóbuszokat. Tavaly például Pécs és néhány más város önkormányzata bővítette ily módon járműparkját.

Mind behozatalunkban, mind kivitelünkben csökkent az élelmiszerek, a dohány és az italok forgalma - a kivitel tavaly például 42 százalékkal mérséklődött -, és a gépek, gépi berendezések exportja is 60 százalékkal elmaradt az előző évitől. Ez döntően annak következménye, hogy a korábbi jelentős - elsősorban erőművi berendezésekre szóló - megrendelésekhez befejeződtek a szállítások. Feldolgozott termékekből viszont 43 százalékkal többet szállítottak vállalataink. Jelentős tételek kivitelünkben a vegyi anyagok, a gabona, a papíráru, a textiltermékek és a hengerelt áruk.

Az áruforgalom szerkezeti összetétele (százalék)
 

Kivitel

Behozatal

1998 1999 1998 1999

Élelmiszerek, ital, dohány

14,5

10,6

21,9

14,8

Nyersanyag

4,4

4,0

1,3

4,5

Feldolgozott termékek

33,7

61,4

66,8

54,8

Gépek, gépi berendezések

47,4

24,0

10,0

25,9

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

Nyitott kapuk

A korábbi megállapodások a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről - így az 1994-ben hatályba lépett megállapodás, valamint a kettős adózás elkerüléséről szóló, 1995-től hatályos egyezmény - megnyitotta a kaput a két ország befektetői előtt. A törökök élnek is a lehetőségekkel: napjainkban megközelítőleg 300, török tőkerésszel alapított vállalkozás működik hazánkban, elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatás területén. Eddig összesen körülbelül 40 millió dollár érkezett Törökországból, döntően kis- és közepes vállalkozások részéről. Jelentős a török részvétel a magyarországi Volksbankban és az Ikarus Egyedi Autóbusz Kft.-ben.

Újabban nagyobb beruházásokra is vállalkoznak a török befektetők. Az Ihlas Holding Budapesten, az M3-as közelében kezdett bele egy 43 ezer négyzetméter alapterületű nagykereskedelmi központ, az Ihlas Trade Center (ITC) építésébe. A mintegy 30 millió márkás beruházást várhatóan 2000. december végére fejezik be. Mellette 200 ágyas szálloda épül 9 millió márkáért, amit 2001-ben adnak át. Az ITC 300 üzletéből a beruházó reményei szerint legalább 100-150-et török kereskedők vesznek majd birtokba.

Más ágazatokban is érdeklődik a török tőke. A debreceni repülőtér megvételére és hasznosítására szerződött Bengedik-csoport ugyan nem tudta határidőre teljesíteni az előírt fizetési kötelezettségeket, ám még mindig van remény az üzlet megkötésére. Ez a holding a többségi tulajdonosa a Déli Autópálya Rt.-nek, igaz, útépítésre eddig nem került sor.

Felvetődik a kérdés: mi van a másik oldalon, hol, mikor, milyen tőkével kezdenek vállalkozásba Törökországban a magyarok? Jelenleg a török cégbíróság bejegyzéseiben mindössze két magyar vállalat neve található, de már ezek sem működnek. Az inaktív cégek egyike, a Molt Rt. kőolajkutatásra és -kitermelésre létrehozott törökországi vállalata becsukta kapuit, miután a kutatások nem jártak eredménnyel.

Elhatároztuk, hogy új fejezetet nyitunk a kétoldalú kapcsolatok történetében - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök májusban, ankarai sajtótájékoztatóján. Hasonlóan vélekedett partnere, Bülent Ecevit is, aki a kormányfők találkozóját és a társaságukban lévő politikusok, üzletemberek tárgyalásait méltatva fordulópontról beszélt. Ugyanakkor hangsúlyozta: jelenleg nem állnak a kívánt színvonalon a két ország gazdasági kapcsolatai.

A magyar miniszterelnök azzal biztatta üzletembereinket, hogy a kormány minden segítséget megad törökországi beruházásaikhoz. A tárgyalások alapján elsősorban az energetikai iparban való részvétel jöhet számításba, hiszen ebben az ágazatban évtizedek óta jeleskednek a magyarok, döntően a Transelektro Rt. tevékenységének eredményeként. A továbbiakban is nagy energetikai fejlesztésekkel lehet számolni: a törökök bejelentése szerint tíz év alatt mintegy 30 milliárd dollárt ruháznak be a villamosenergia-iparba. Átadás előtt áll a Kangál III. erőművi blokk, amelyhez a Transelektro szállította a kazánokat, s remény van a IV. ütem beruházásaiban való részvételre is. Székely Péter, a Transelektro elnök-vezérigazgatója együttműködési szerződést írt alá a Gemont céggel hőhasznosító kazánok törökországi gyártásáról. Mint elmondta, már kezdetben is egy-két millió dolláros üzletről van szó. Egyre jelentősebb az EGI Rt. szerepvállalása is a török energetikai fejlesztési programban. Az általa szállított Heller-Forgó-féle hűtőrendszerek ismertek és elismertek a helyi szakemberek körében. A török miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az építőiparban és a közlekedési ágazatban különösen reményteli az együttműködés.

A magyar oldal a török üzletemberek befektetéseire számít az új gyógyvízközpontok beruházásainál is. A kormánydelegáció tagjaként Matolcsy György gazdasági miniszter szorosabb együttműködést szorgalmazott az élelmiszeriparban, és közös építési projektek lehetőségét vázolta fel harmadik piacokon, elsősorban Oroszországban és Közép-Ázsiában.

A gazdaságdiplomácia eseményei Tavaly februárban Ankarában tartotta 2. ülését a Magyar-Török Védelmi Ipari Bizottság. Márciusban a Török-Magyar Baráti Társasággal együttműködve kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési rendezvény volt az ankarai magyar nagykövetségen. A két ország szakminisztériumai Budapesten egyeztették a magyar-török kombinált árufuvarozási egyezmény szövegét. Júniusban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint mezőgazdasági cégek és kutatóintézetek szakembereiből álló delegáció járt Törökországban: Isztambulban üzletember-találkozón vettek részt, majd a délkelet-anatóliai térségben vizsgálták a helyi fejlesztési projektbe való bekapcsolódás lehetőségeit. Júniusban Budapesten tartotta 6. ülését a Magyar-Török Energetikai Szakbizottság. Az augusztus végi Izmiri Nemzetközi Vásáron az ITDH információs standot működtetett. Októberben a magyarországi befektetések ösztönzését célzó konferenciát tartották Isztambulban. Ugyancsak októberben rendezték meg a magyar-török szabadkereskedelmi megállapodás vegyes bizottságának 2. ülését Ankarában. Decemberben a kis- és középvállalkozókat tömörítő ISHAD nevű szervezet felkérésére az ankarai magyar nagykövetség és az isztambuli kereskedelmi szolgálati iroda munkatársai szerveztek Magyarországot ajánló programot Isztambulban.

Előnnyel indulunk

A kereskedelmi mérleg korábbi egyensúlyának helyreállítására a szakemberek szerint adottak a feltételek, de ehhez exportőreink aktívabb fellépése szükséges. Mivel folytatódnak a török metró- és vasútépítési és -korszerűsítési programok, újból lehetőség kínálkozik például talpfák eladására. A török beruházók érdeklődnek pályafektető gépek megvétele, illetve bérlete iránt is. Érdemes próbálkozni az állattenyésztés terén, illetve az öntözéses kultúrák, a víztisztítás, a szennyvíz- és hulladékkezelés beruházásai esetében, elsősorban a délkelet-anatóliai fejlesztési programra építve. Elengedhetetlen, hogy szakembereink és üzletembereink személyesen ismerkedjenek meg a felfedezésre váró török piaccal. Az idén három törökországi szakkiállítás is (energetika, járműipar, mezőgazdaság) a II. kategóriás rendezvények közé került, az ezeken részt vevő magyar üzletemberek állami támogatást élvezhetnek.

Akik jártak Törökországban, tapasztalhatták, hogy az elmúlt tíz évben hatalmas változások mentek végbe az országban. Mindenütt építkezések folynak, alaposan megfiatalodott a gépkocsipark, ragyogó üzletek, áruházak nyíltak. Gyakorlatilag az összes világmárka jelen van, emiatt egyre nehezebb erre a piacra betörni - mutatott rá az ankarai külgazdasági attasé. Lehetőleg olyan termékkel kell jelentkezni, amit még nem ismernek. Újdonsággal, például napenergiát hasznosító kollektorokkal kell meglepni a piacot. Új mentalitásra van szükség, fel kell kelteni az igényt az új termékek és megoldások iránt. Az isztambuli kereskedelmi szolgálat vezetője listát állított össze arról, mire lenne kereslet Törökországban. Az ITDH munkatársai arra is vállalkoznak, hogy "összehozzák" a magyar üzletembereket a török partnerekkel. A tárgyalási nyelv az angol, ám az üzleti élet szereplői közül sokan beszélnek németül is.

A magyar-török áruforgalom alakulása (millió dollár)
 

Kivitel

Behozatal

1998 1999 99/98 (%) 1998 1999 99/98 (%)

Élelmiszerek, ital, dohány

14,4

8,3

57,6

16,9

16,5

97,6

Nyersanyag

4,4

3,2

72,7

1,0

5,0

500,0

Feldolgozott termékek

33,4

48,1

143,6

51,6

61,3

118,8

Gépek, gépi berendezések

47,0

18,8

40,0

7,7

29,0

376,6

Összesen

99,2

78,4

79,0

77,2

111,8

144,8

A magyarok egyértelmű előnnyel indulnak mások előtt, hiszen a törökök testvérnek tekintenek, és úgy is kezelnek bennünket. A kis- és közepes vállalkozások azonban egyedül hiába próbálkoznak. Helyi partnerre kell szert tenni, aki ismeri az ország gazdaságát, s rendelkezik piaci tapasztalatokkal. Mint Fazekas Sándor aláhúzta, a török üzletemberek korrekt partnerek, dinamikusak, tele vannak energiával, könnyű velük barátságot kötni, szót érteni. A nagybefektetőknek a jelentős privatizációk révén megnyíló törökországi lehetőségeket ajánlja, különösen az olaj- és a gáziparban, ahol már hagyományokkal is rendelkezünk.

Azt a magas szintű látogatáson elhangzott megállapítást, mely szerint néhány év alatt akár ötszörösére is nőhet a két ország közötti áruforgalom értéke, nem tartja ugyan reálisnak Povázsai János főosztályvezető, de a lendületes kapcsolatfejlesztés ismeretében szerinte ki lehet tűzni a célt: a jelenlegi mintegy 200 millió dolláros éves magyar-török forgalom megkétszerezését.

Ankarai magyar külgazdasági attasé

Embassy of the Republic of Hungary
Sancak Mah. 1. Cad. No. 30.
Yildiz/Ankara
Telefon: 00-312-44-22-273
Fax: 00-312-44-15-049

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére