Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 30. számában (2000. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Betiltott termékek

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megállapította, hogy a KAIIITAH-2 (TY 25.7528.0017) búvárszivattyú, a PHIOLENT 5003 felsőmaró, és a PHIOLENT P2-82 kézi gyalugép balesetveszélyes, és megtiltotta ezeknek a termékeknek a forgalmazását. Elrendelte továbbá, hogy a kereskedelmi egységek kötelesek visszavásárolni azokat a termékeket, amelyeket a fogyasztók a vásárlás helyére visszaszállítanak.

(Magyar Közlöny, 2000/87. szám)

Pénzbírság letiltása

Szeptember 2-ától megváltoztak a szabálysértési eljárás során kiszabott pénzbírság letiltásának szabályai. Az új rendelet alapján a munkáltató - a "Letiltási rendelvény" kézhezvétele után - a jövedelemből letiltott összeget köteles a szabálysértési hatóság által megjelölt számlára (adóbeszedési számla, pénzügyi szabálysértés esetén vámbevételi számla) befizetni, vagy nyolc napon belül értesíteni a hatóságot arról, ha a letiltásnak valamilyen akadálya van. Ilyen eset lehet például, ha a bírságot már letiltották, illetve ha a fizetésre kötelezett munkavégzésre irányuló jogviszonya időközben megszűnt.

A települési önkormányzat jegyzőjének a "Letiltási rendelvény" alapján az erre a célra nyitott számlán kell előírnia az eljárás alá vont személy terhére megállapított tartozást. Ha a pénztartozás közvetlen letiltására nincs lehetőség, az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét kell megkeresni, és az adók behajtásának szabályait kell alkalmazni. Ha az elkövető a tartozást időközben megfizeti, erről az önkormányzat jegyzőjét tájékoztatni kell.

A "Letiltási rendelvény" formanyomtatványát a 31/2000. (VIII. 25.) PM rendelet mellékletében tették közzé.

(Magyar Közlöny, 2000/88. szám)

Gázszerelők nyilvántartása

2000. november 1-jétől a gázszerelők nyilvántartását a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala végzi. Azok a gázszerelői fényképes igazolványok, amelyeket a gazdasági kamarák 2000. október 31-éig adtak ki - az érvényességük időtartama alatt - 2000. november 1-jét követően is érvényesek. A nyilvántartásba vétellel megszerzett jogosultságot a továbbképzés időtartama alatt ismételt nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatása nélkül is lehet gyakorolni. Ez a rendelkezés azonban nem érinti az adatokban történt változások bejelentésének és igazolásának kötelezettségét.

A korábban kiadott gázszerelői igazolványok érvényességéről a 27/2000. (VIII. 29.) GM rendelet határozott.

(Magyar Közlöny, 2000/89. szám)

Gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítása

Változik a gázfogyasztók megfelelőségi jelölése. Szeptember 28-ától a készülékeket a forgalomba hozatal előtt az új rendeletben közzétettek szerinti jelöléssel és feliratokkal kell ellátni. A jelölés a készülékeken kizárólag akkor tüntethető fel, ha a készülékek megfelelnek a rájuk vonatkozó, az áruk biztonságosságával összefüggő és megfelelőségi jelölés alkalmazását előíró összes jogszabály előírásainak.

A megfelelőségi jelölések alkalmazásáról a 28/2000. (VIII. 29.) GM rendelet ad tájékoztatást.

(Magyar Közlöny, 2000/89. szám)

Jogi szakvizsga díjai

2000. szeptember 1-jétől emelkedtek a jogi szakvizsga díjai. A szakvizsga díja részvizsgánként 15 000 forint. A megismételt írásbeli vizsga és pótvizsga díja 12 000 forint, a megismételt részvizsga díja 17 000 forint. Ha a vizsgázó a már kitűzött vizsga elhalasztását kéri, 8000 forint díjat kell fizetnie. Ha a vizsgán nem jelent meg, de távolmaradását a szóbeli vizsga időpontjától számított 8 napon belül igazolja és 8000 forint díjat befizetett, újabb vizsgaidőpont kitűzését kérheti. Ha távolmaradását nem igazolja, vagy nem fizeti be a 8000 forint díjat, a vizsgadíjat elveszíti. A felemelt vizsgadíjakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgázó szeptember 1-jét követően jelentkezett a vizsgára.

A felemelt díjakat a 14/2000. (VIII. 29.) IM rendelet vezette be.

(Magyar Közlöny, 2000/89. szám)

Ingatlanok hitelbiztosítéki értéke

A termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvek változásáról rendelkezett a pénzügyminiszter. Az értékelést lehetőség szerint háromféle módszerrel kell elkészíteni. Ezt követően - az értékek és az eltérések elemzése alapján - az óvatosság elvét követve kell javaslatot tenni az értékelési szakvéleményben a hitelbiztosítéki értékre. Lakóingatlanok, építés alatt álló lakóingatlanok, valamint beépítetlen lakótelkek esetében, meghatározott értékhatár alatt egyetlen értékelési módszer is alkalmazható. Ha a körülmények az ingatlanhoz kapcsolódó, ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogra vagy fel nem jegyzett tényre utalnak, ezt az érintett szakhatóság megkeresése, illetve szerződésen alapuló jog esetében a szerződés megvizsgálása útján kell tisztázni.

A jelzálog-hitelintézetnek egységes tartalmi, formai és dokumentációs követelményeket kell előírnia az értékeléshez. A lakóingatlan tekintetében egyszerűsített adattartalmú értékelési lapot is lehet alkalmazni.

A jelzálog-hitelezéshez kapcsolódó értékelési módszereket a 32/2000. (VIII. 29.) PM rendelet írta elő. A jogszabály szeptember 7-től hatályos.

(Magyar Közlöny, 2000/89. szám)

Végzettségek elismerése

Kihirdették a Magyarország és Szlovákia között a két országban kiállított, végzettséget tanúsító okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt, amelynek magyar nyelvű szövegét a 148/2000. (VIII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendeletet 2000. augusztus 4-étől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/90. szám)

Új szakképesítések az iparban

Két új szakképesítéssel egészült ki az Országos Képzési Jegyzék. A gépipari mérnökasszisztens és a műszaki informatikai mérnökasszisztens szakmai és vizsgakövetelményeit a 25/2000. (VIII. 31.) OM rendelet tette közzé. A jogszabály szeptember 8-ától hatályos.

(Magyar Közlöny, 2000/90. szám)

Nyelvvizsga-bizonyítványok honosítása

Augusztus 31-étől hatályos a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló rendelet. Ez alapján történik azoknak a külföldi nyelvvizsga-bizonyítványoknak a honosítása, amelyeket külföldön, vagy külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok kiadására feljogosított szervezetek belföldön állítottak ki. A honosítás a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány egyenértékűségének egyedi elismerését jelenti az államilag elismert nyelvvizsgák valamely szintjével. Honosítani egynyelvű, általános, illetve szakmai típusú nyelvvizsgát lehet. A honosítási eljárásért díjat kell fizetni.

A honosítási eljárás kétféle lehet:

  • általános honosítási eljárás (ez a Magyarországon vizsgatevékenységet folytató külföldi szervezet által kiállított nyelvvizsga-bizonyítvány honosítása) vagy
  • egyedi honosítási eljárás (ez a Magyarországon vizsgatevékenységet nem folytató külföldi szervezet által kiállított nyelvvizsga-bizonyítvány honosítása).

Általános honosítási eljárás

Általános honosítási eljárás keretében az egynyelvű, külföldi nyelvvizsga-bizonyítványt egynyelvű, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványra lehet honosítani. Ez akkor lehetséges, ha a külföldi nyelvvizsgarendszert Magyarországon akkreditálták vagy egyenértékűsítették. Honosítani az akkreditáció, illetve az egyenértékűsítés előtt kiállított nyelvvizsga-bizonyítványokat lehet. Ezt a honosítási eljárást a Magyarországon vizsgáztató tevékenységet folytató külföldi szervezettel egyeztetve, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ végzi.

Egynyelvű, külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány kétnyelvű (magyar-idegen nyelv viszonylatában mérő), államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyá a kiegészítő nyelvvizsga letételével honosítható. Kiegészítő vizsga szervezésére a központ nyilvános felhívás alapján megállapodást köt olyan, Magyarországon államilag elismert, kétnyelvű nyelvvizsgarendszerrel rendelkező, akkreditált nyelvvizsgaközponttal, amely kiegészítő vizsgát kíván szervezni.

Egyedi eljárás

A Magyarországon vizsgatevékenységet nem folytató külföldi szervezet által kiállított vizsgabizonyítvány államilag elismert, kétnyelvű nyelvvizsga-bizonyítvánnyá honosítható. Az egyedi honosítási eljárást a kiegészítő vizsga kivételével a központ folytatja le.

A honosítási eljárás közös szabályai

A honosítási eljárás kérelemre indul. A kérelmet a központnak kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a nyelvvizsga vélelmezett szintjét (alap-, közép-, felsőfokú), fajtáját (általános, szakmai), illetve típusát (A szóbeli, B írásbeli, C komplex).

A kérelemhez csatolni kell:

  • a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány hiteles másolatát,
  • a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány hiteles fordítását,
  • a honosítási eljárás díjának a központ számlájára történt befizetését igazoló csekket.

A honosításról a központ határozatot hoz. A honosítási határozat csak az eredeti külföldi nyelvvizsga-bizonyítvánnyal együtt érvényes.

A honosítási eljárás szabályait a 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet vezette be. A rendelet melléklete tartalmazza a honosítási eljárás díjait.

(Magyar Közlöny, 2000/90. szám)

Lakcímkeresés

Szeptember 9-étől új díjfizetési szabályok vonatkoznak a lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatásra. Aki a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatást igényel, igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Nem kell díjat fizetni az olyan hatósági adatszolgáltatási eljárásokért, mely az igénylőt saját vagy korábbi adatairól bármilyen formában tájékoztatja. Mentesek a díjfizetési kötelezettség alól a helyi önkormányzatok és a költségvetési szervek és az önálló bírósági végrehajtók.

A díjfizetési kötelezettség készpénzbefizetéssel, vagy bankszámla javára történő átutalási megbízással, illetőleg készpénz-átutalási megbízással teljesíthető. A díjat akkor is meg kell fizetni, ha a keresett személy adatai nem találhatóak a nyilvántartásban; ha az adatszolgáltatásban közölt adatok megegyeznek az igénylő által ismert adatokkal; vagy az elkészült szolgáltatást az igénylő felhívás ellenére sem vette át.

Az egyedi adatszolgáltatás esetén a fizetendő díj a díjtétel és az adatszolgáltatásban érintett személyek számának szorzata, de legalább 2750 forint. A díjtétel mértéke: 550 forint.

A csoportos adatszolgáltatás díjait és további díjalkalmazási szabályokat tartalmaz a 25/2000. (IX. 1.) BM rendelet melléklete. A jogszabály rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett adatszolgáltatási eljárásokra kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/91. szám)

Takarmánykukorica

Az Országos Gabona Terméktanács tagjai által megtermelt, 2000. évi termésű, MSZ 12540 szabvány minőségi követelményeinek megfelelő takarmánykukorica (vtsz. 01005900000) első értékesítéskori irányára 19 000 forint/tonna.

Az irányár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza, de magában foglalja a termelő telephelyétől számított 70 km-nél nem távolabbi helyre szállított takarmánykukorica szállítási költségét is. Amennyiben a célszerű szállítási távolság ennél hosszabb, a 70 km-t meghaladó távolságra eső szállítási költségről külön megállapodást kell kötni.

A takarmánykukorica irányárát az 55/2000. (IX. 8.) FVM rendelet hirdette ki. A rendelet szeptember 16-ától hatályos, és 2001. július 1-jén hatályát veszti.

(Magyar Közlöny, 2000/92. szám)

Élelmezési búza

Az Országos Gabona Terméktanács tagjai által megtermelt, 2000. évi termésű, MSZ 6383-98 szabvány minőségi követelményeinek megfelelő élelmezési búza (BTO 0111121000) első értékesítéskori irányára 22 000 forint/ tonna.

Az irányár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza, de magában foglalja a termelő telephelyétől számított 70 km-nél nem távolabbi helyre szállított, értékesítésre került búza szállítási költségét is. Amennyiben a célszerű szállítási távolság ennél hosszabb, a 70 km-t meghaladó távolságra eső szállítási költségről külön megállapodást kell kötni.

Az élelmezési búza irányárát az 56/2000. (IX. 8.) FVM rendelet tette közzé. A jogszabály szeptember 16-ától hatályos, és 2001. július 1-jén hatályát veszti.

(Magyar Közlöny, 2000/92. szám)

Vágóbaromfi-termelés támogatása

Módosították a minőségi vágóbaromfi-termelés támogatásának feltételeit. Szeptember 8-ától a minőségi támogatás mértéke 5,50 forint/kg, amelyet összesen legfeljebb háromszázhatvanhatezer tonna vágóbaromfi után lehet igénybe venni. A támogatásban részesíthető vágóbaromfinak meg kell felelnie az MSZ 6918/1997 előírásaiban meghatározott I. minőségi osztály feltételeinek, valamint a jogszabályban meghatározott vámtarifaszám és MSZ elnevezés szerinti felsorolásnak. A háromszázhatvanhatezer tonna vágóbaromfi-mennyiségen belül legfeljebb százkilencvenezer tonna lehet a 0105 92 00 99, valamint a 0105 93 00 99 vámtarifaszám alá tartozó, Gallus domesticus fajú, 8 hétnél nem idősebb szárnyas (vágócsirke), és legfeljebb kilencvenötezer tonna lehet a 0105 99 30 99 vámtarifaszám alá tartozó pulyka (pecsenye, illetve gigant vágópulyka) mennyisége. A változást az 57/2000. (IX. 8.) FVM rendelet iktatta be, szabályait 2000. december 31-éig lehet alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/92. szám)

Cukorrépa és kristálycukor

Meghirdették a cukorrépa és a kristálycukor 2000. évi irányárát. A 16 százalék cukortartalmú, utánfejelt és az MSZ 1745:1985 szabványban előírt minőségi követelményeknek megfelelő cukorrépa első értékesítéskori irányára 6800 forint/tonna. Az 50 kg-os kiszerelésű, belföldi értékesítésű és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak (MÉ 1-3-73/437) megfelelő kristálycukor gyártelepi paritáson számított első értékesítéskori irányára 110 000 forint/tonna. Az irányár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza.

Az 58/2000. (IX. 8.) FVM rendeletben meghatározott irányárakat azoknak a termelőknek kell alkalmazniuk, akik ipari feldolgozás céljára cukorrépát (vtsz. 121291) termesztenek, valamint azoknak a cukorgyáraknak, amelyek kristálycukrot (vtsz. 170199) állítanak elő és tagjai a Cukor Terméktanácsnak. A rendelet szeptember 16-ától hatályos, és 2000. december 31-én hatályát veszti.

(Magyar Közlöny, 2000/92. szám)

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás 2001. évi mértéke 27 800 forint/fő. A hozzájárulás mértékét a szociális és családügyi miniszter közölte.

(Magyar Közlöny, 2000/92. szám)

Gépek biztonsági követelményei

Október 13-ai hatállyal módosul a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. A jövőben a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt importált gépek vagy berendezések esetében a tanúsító szervezet dönt arról, hogy - részben vagy egészben - elfogadja-e a külföldi vizsgáló és tanúsító szervezet vizsgálati eredményeit, illetve hogy kétoldalú megállapodás alapján vagy megállapodás nélkül elfogadja-e a külföldi tanúsító szervezet tanúsításait. A tanúsító szervezetnek nyilvánosságra kell hoznia azoknak a külföldi vizsgáló és tanúsító szervezeteknek a megnevezését, amelyek vizsgálati eredményeit, illetve tanúsítását elfogadja.

A rendelet alkalmazása során tagországi nemzeti szabványnak minősül az Európai Közösség gyártó tagországában alkalmazott, az Európai Közösség hivatalos lapjában közzétett szabvány, amelyet a Magyar Szabványügyi Testület hivatalos lapjában közzétett.

A rendelet 2. számú mellékletében nem szereplő gépet vagy berendezést a gyártónak a forgalomba hozatal előtt a 4. számú melléklet szerinti CE megfelelőségi jelöléssel kell ellátnia. A 2. számú mellékletben felsorolt gépeket vagy berendezéseket a gyártónak a forgalomba hozatal előtt a kijelölt szervezet által kiadott típusvizsgálati tanúsítvány alapján a rendelet új, 4/A számú melléklete szerinti H megfelelőségi jelöléssel és feliratokkal kell ellátnia. (A megfelelőségi jelölés a szimbólumból és a tanúsítás évszámának két utolsó számjegyéből, valamint a tanúsító szervezetnek a jeléből áll. A megfelelőségi jelölés arányosan nagyítható vagy kicsinyíthető, de legalább 5 mm magasnak kell lennie.)

A megfelelőségi jelölés a gépen kizárólag akkor helyezhető el, ha a gép vagy berendezés a rá vonatkozó, az áruk biztonságosságával összefüggő és megfelelőségi jelölést előíró összes jogszabály előírásainak megfelel. A megfelelőségi jelölést a gépen vagy berendezésen jól láthatóan, egyértelműen és maradandóan kell elhelyezni.

Nem helyezhető el a gépen vagy berendezésen a megfelelőségi jelöléssel összetéveszthető jelölés. Minden más jelölést csak úgy lehet elhelyezni, hogy az a megfelelőségi jelölés láthatóságát és olvashatóságát ne befolyásolja.

Az új szabályok a 29/2000. (IX. 13.) GM rendeletben találhatók.

(Magyar Közlöny, 2000/93. szám)

Exporttámogatás

Megváltoztak a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek egyszerűsített pályázati rendszerű exporttámogatásáról szóló 74/1999. (IX. 1.) FVM-PM-GM együttes rendelet 6., 7., 9. és 10. számú mellékletei. Az új előírásokat a szeptember 28-án, valamint az azt követően történő kiléptetések esetén kell alkalmazni. Az október 1-jén, valamint az azt követően történő kiléptetéseknél alkalmazandó azonban a 0904209000 vámtarifaszámú árura meghatározott támogatási mérték.

Nem kell alkalmazni az új előírásokat azoknál a vételár-kiegyenlítéseknél, amelyek alapja az említett időpontokat megelőző kiléptetés volt.

A megváltozott mellékletek a 60/2000. (IX. 13.) FVM-PM-KüM együttes rendelet négy mellékletében található.

(Magyar Közlöny, 2000/93. szám)

Reprográfia

A szerzői jogi törvény szerint az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket könyvként, kottaként vagy folyóiratban kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (vagyis reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek kell megfizetnie. E díjon felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető személy is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös jogkezelő szervezetnek kell befizetni.

Aki üzletszerűen gyárt reprográfiai készüléket, illetve aki ilyen készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett, minden naptári hónap tizedik napjáig köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a forgalomba hozott vagy behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék fajtájáról. A közös jogkezelő szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és a beszerzési forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől pedig a megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.

A 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet most - a 9006/1995. (SK 4.) KSH közleménnyel közzétett Belföldi Termékosztályozás alapulvételével - közzétette az említett, reprográfiára szolgáló készülékek körét.

(Magyar Közlöny, 2000/93. szám)

Magyar Élelmiszerkönyv

Az európai jogharmonizációs igények miatt a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter módosította a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 40/1995. (XI. 16.) FM rendeletet. A megváltozott előírásokat a 61/2000. (IX. 15.) FVM rendelet melléklete tartalmazza, s ugyancsak a mellékletből tudhatjuk meg, hogy azokat mikortól kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/94. szám)

Friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség

Új rendelet született a friss fogyasztásra szánt gyümölcsök és zöldségek ellenőrzéséről. A rendelet hatálya a Magyarországon előállított, forgalomba hozott, kivitelre és behozatalra szánt gyümölcsre és zöldségre, valamint az ezek termelésével, forgalmazásával, exportjával és importjával foglalkozó természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra terjed ki. A rendelet az ellenőrzés általános szabályain túl külön tárgyalja a belföldi, illetve az export- és importáru ellenőrzését, és meghatározza, hogyan kell igazolni az ipari célra importált gyümölcs és zöldség feldolgozását.

A rendelet mellékletei a zöldség-gyümölcs minőség-ellenőri hatósági igazolványt, a tétel minősítéséhez szükséges elemi minta mennyiségét, a vizsgálati bizonyítvány, jegyzőkönyv és a vizsgálatiigény-bejelentő nyomtatvány mintáját tartalmazzák.

A 62/2000. (IX. 15.) FVM rendelet 2000. szeptember 23-ától hatályos, kivéve a belföldi és az importáru ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, amelyek csak 2000. november 1-jétől lépnek hatályba.

(Magyar Közlöny, 2000/94. szám)

Ipari alma

Megjelent a 2000. évi ipari alma felvásárlásához nyújtott támogatásról szóló 63/2000. (IX. 15.) FVM rendelet. A rendelet meghatározza, hogy ki jogosult a támogatásra, s tartalmazza a támogatás igénylésének szabályait. A támogatás mértéke a felvásárolt, illetve a saját termelésű alma után 3,60 forint/kg. A támogatást a területileg illetékes első fokú adóhatóságtól kell igényelni, az igénylésre az adózás rendjéről szóló, módosított 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A rendelet 2000. szeptember 15-től hatályos, azonban a rendelkezéseit a 2000. szeptember 1-jét követő felvásárlásokra is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2000/94. szám)

Munkaerő-piaci szolgáltatások

Megjelent a gazdasági miniszter 30/2000. (IX. 15.) GM rendelete a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról. A rendelet hatálya a munkaügyi központokra és azokra a természetes személyekre és szervezetekre terjed ki, akik igénybe veszik a munkaügyi központ által nyújtott vagy támogatott munkaerő-piaci szolgáltatást.

A munkaerő-piaci szolgáltatás magában foglalja a munkaerő-piaci és foglalkozási információkkal való ellátást, a munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást, továbbá a munkaközvetítést, a munkaerőigény bejelentésének nyilvántartását. A rendelet alapján a munkaügyi központ kirendeltsége a foglalkoztató részére akkor végez közvetítést, ha a foglalkoztató azt igényli, és a rendelet 2. számú melléklete szerinti munkaerőigény-bejelentő lapon, vagy azzal azonos adattartalommal bejelenti a munkaerőigényét. (Az első alkalommal történő munkaerőigény-bejelentéskor a foglalkoztatónak az alapadatait, a székhelyhez kapcsolódó adatait, a telephelyhez kapcsolódó adatait a rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlapon kell közölnie, ezt követően csak a változásokról kell tájékoztatnia a kirendeltséget.) A foglalkoztatónak továbbá vállalnia kell, hogy fogadja a kirendeltség által kiállított közvetítőlappal megjelenő személyeket, a közvetítőlapon igazolja a közvetítés eredményét, és fogadja a kirendeltség képviselőjét, valamint tájékoztatja őt a foglalkoztatás körülményeiről.

A munkaerőigény a bejelentés napjától számított 60 napig érvényes, de az érvényessége a lejárat előtt meghosszabbítható. A munkaerőigényt főszabályként annál a kirendeltségnél kell bejelenteni, amelynek területén a foglalkoztatás történik. Amennyiben a munka természetéből adódóan több kirendeltség területére is kiterjed a munkavégzés, a bejelentést a munka megkezdésének helye szerinti kirendeltségnél kell megtenni. A foglalkoztató székhelye szerint illetékes kirendeltségnél kell bejelenteni a munkaerőigényt, ha a foglalkoztatás több telephelyen történik, s azok más-más kirendeltség illetékességi területéhez tartoznak.

A rendelet meghatározza a munkaerő-piaci szolgáltatást végzők részére adható támogatások feltételeit, és a munkaerő-piaci szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás szabályait is. Az új szabályok 2000. október 15-én lépnek hatályba.

(Magyar Közlöny, 2000/94. szám)

Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat

Maximálták a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból adható támogatásokra benyújtott pályázatokért fizetendő díj összegét. Szeptember 15-étől a pályázati díj legfeljebb 50 000 forint lehet még akkor is, ha az igényelt támogatás összegének 0,5 százaléka ennél magasabb.

(Magyar Közlöny, 2000/94. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére