EU-támogatások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 30. számában (2000. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A föld- és erdőgazdálkodással kapcsolatos agrárrendtartás az Európai Unióban különböző feltételeket szab a támogatásaihoz, termelési áganként eltérően.

A szántóföldi nagykultúrák (gabonafélék, olajos magvak, fehérjetakarmányok stb.) rendtartásának részesedése a FEOGA (Mezőgazdasági Orientációs Garancia Alap) kiadásaiból 1997-ben és 1998-ban kb. 40 százalék volt. Kedvezményezettek csak az egy hektárnál nagyobb területet művelő gazdák lehetnek. Az agrárpolitika eszköztára ennél az ágazatnál a vám, az exportszubvenció, a piaci intervenció és a kompenzációs kifizetés.

Az intervenció lehet például klasszikus: állami tárolás + havonta növekedő ár, valamint keményítőgyártás ösztönzése burgonyából, kukoricából és búzából. A kompenzációs kifizetéseket az 1992-es CAP-reform (Közösségi Agrárpolitika) vezette be, mely révén kárpótlást nyújtanak a gazdáknak az intézményes árak jelentős (3 év alatt 35 százalékos) csökkenéséért, valamint a kötelező ugarolásért. Kompenzációt csak az ugaroló gazdák kaphatnak. E kötelezettség alól a 92 tonnás termelést el nem érő kistermelők felmentést kapnak. A kompenzációt regionális (tehát nem egyedi) és történelmi (azaz konkrétan a nyolcvanas évek második felében elért) termésátlagok alapján számítják. A durumbúza termelői magasabb kompenzációkat kapnak.

Az Agenda 2000 (az EU 2000-2006 közötti időszakra vonatkozó költségvetési programja) tovább csökkenti a gabonafélék garantált átvételi árát, ám ezért cserébe a gazdákat a kompenzációk egyidejű emelésével kb. 50 százalékban kárpótolja. A gabonákra, olajos magvakra, olajlenre, valamint az ugarra érvényes kompenzáció a 2002/2003-as mezőgazdasági évtől kezdve egységesen 63 euró/tonna. A kötelező ugar mértéke az Agenda által átfogott egész költségvetési időszakra (2000-2006) nézve a történelmi (azaz 1989-1991. évi) termőterület 10 százaléka. A kistermelők (92 tonna gabona-egyenértékig) továbbra is felmentést kapnak a kötelező ugarolás alól. Újdonság, hogy azokon a vidékeken, ahol a kukorica nem számít tradicionális kultúrának, a füvek silózásáért is lehet kompenzációt kapni.

Az erdőgazdálkodással kapcsolatos támogatási formák és azok mértéke az EU-ban

Jogcím Mire vonatkozik a támogatás? Összeg (euró/ha)
Erdőtelepítési támogatás Tűlevelű erdők 2623
Lombhullató és vegyes erdők 4830
Az erdők gondozásáért a telepítés utáni első 5 évben nyújtott prémium Tűlevelűek: 1-2. évben 301,9
3-5. évben 181,1
Lombhullató és vegyes erdők: 1-2. évben 603,8
3-5. évben 362,3
A szántóföldek erdővel való betelepítése miatt keletkezett jövedelemkiesést kompenzáló segély Az erdősítést maga a gazda végezte 724,5
más kedvezményezett végezte 181,1
Egyéb, az erdőterületek minőségének javítását célzó beruházások támogatása Szélnyomás elleni védekezés 845,3
Tűzvédelmi beruházások 181,1
Vízügyi beruházások 181,1
Erdészeti utak építése 21 735,0
Egyéb 845,3
Forrás: Bizottság

Cukor, zöldség és gyümölcs

A cukorrendtartás részesedése a FEOGA Garancia Alap kiadásaiból az 1996-1998 közötti időszakban: kb. 4,3-4,4 százalék volt. A kiadások 3/4-ét általában az exportszubvenciók adják, amelyek a termelők költségének finanszírozásában döntő szerepet játszanak. (A továbbiakban tárgyalt kultúráknál a vám és az exporttámogatás mindenhol része a rendtartásnak.) Az érvényben lévő kvótarendszer csak az úgynevezett A kvótára (a közösségi fogyasztás kb. 105 százaléka) biztosítja a teljes intervenciós árat, a B kvótára (kb. 127,5 százalék) az árnak már csupán egy részét fizetik ki, az A és B kvótán túli mennyiséget (C kvóta) pedig csak az EU-n kívül lehet eladni, exporttámogatás nélkül. A termelők az A+B kvóta után 2 százalékos, a B kvóta után 37,5 százalékos ún. cukorilletéket fizetnek. Ebből finanszírozzák az Unió piacszervezetei a fölös cukormennyiség világpiacra történő exportálását és/vagy takarmányozási célra való denaturálását (a piacról való visszavonását).

A zöldség-gyümölcs rendtartás részesedése a FEOGA Garancia Alap kiadásaiból 1998-ban 4,5 százalék volt. A rendtartás 1996-os reformja egyrészt a strukturális fölöslegek csökkentését célozta, másrészt növekvő szerepet szánt a termelői szervezeteknek. A célokat a következő eszközök mozgósításával kívánják elérni: az intervenció a termékeknek a piacról való visszavonását, illetve nonprofit szervezeteknek való felajánlását jelenti. Az ezzel kapcsolatos költségek egy részét a FEOGA bizonyos feltételek mellett megtéríti a termelői szervezeteknek, de csak nekik. Létrehoztak egy, a termelői szervezet és a FEOGA által közösen finanszírozott alapot, amelyből támogatás nyújtható a termékminőség javítására, marketingcélokra és a biotermelés elősegítésére. A fölöslegek levezetése érdekében egyes, az Unióból származó termékek után a feldolgozók ún. transzformációs támogatást kapnak.

Bor

A borrendtartás a FEOGA Garancia Alap kiadásaiból általában 2,2-5 százalékkal részesedik. 1988 óta különböző apróbb-nagyobb módosításokkal törekednek a strukturális fölöslegek felszámolására. Ennek érdekében megszigorították az új ültetvények telepítésére vonatkozó szabályokat, támogatják a magánraktározást, bevezették az önkéntes és a kötelező desztilláció intézményét, valamint ültetvényfelszámolási prémiumot léptettek életbe a kihúzott tőkék után.

Az Agenda 2010-ig meghosszabbította az új telepítésekre vonatkozó tilalmat, azzal a "kiskapuval", hogy a tagállamok 2003 végéig állami tartalékot képezhetnek a telepítési jogokból: asztali és minőségi borral együttesen maximum 68 000 hektárnyi telepítési jogot vásárolhatnak a gazdálkodással felhagyó termelőktől. Ezenkívül a Bizottság saját hatáskörében dönthet új telepítések engedélyezéséről, amennyiben bizonyítva látja, hogy az adott régióban megvan a kereslet a többletárura. A különböző elnevezésű, az áru "mesterséges piacokon" való terítését szolgáló desztillációs támogatásokat megszüntetik. Helyükbe egységes, ún. "válság-desztillációs támogatás" lép, amely a kivételesen súlyos piaci zavarokat hivatott semlegesíteni.

Környezetvédelem és erdősítés

Az Agenda 2000 lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy - természeti adottságaiknak megfelelően - különféle környezetvédelmi követelményeket (és szankciókat) támasszanak a termelőikkel szemben. Az Agendában bevezetett moduláció azt jelenti, hogy a tagországok az egyes gazdaságoknak nyújtott közvetlen támogatásokat bizonyos határokon belül (maximum 20 százalék), a foglalkoztatottak száma, a farm általános prosperitása vagy a gazdaságnak kifizetendő közvetlen segély összege függvényében rugalmasan kezeljék. A visszatartott szubvenciókkal azután kipótolhatják az 1992-es CAP-reformmal bevezetett ún. "kísérőrendelkezések" (a környezetvédelem, előnyugdíj és az erdősítés témakörében nyújtott) közösségi kifizetéseit.

Az előnyugdíj rendszerével arra ösztönzik az idősebb gazdákat, hogy fiatalabbaknak adják át helyüket. (Erre a célra 1998-ban 262 millió euró közösségi forrás állt rendelkezésre.)

A környezetvédelmi támogatásokat (1998-ban: 1,54 milliárd eurót) a természetbarát gazdálkodást folytató termelők kapják. Az erdősítési szubvenciókkal (1998-ban: 348 millió euró) az alternatív, környezetbarát földhasználatot bátorítják. Az erdősítési támogatásokat kofinanszírozáshoz kötötték. Az összeg 50 százalékát a FEOGA, másik felét a nemzeti költségvetések állják. Az EU-hozzájárulás mértéke az 1. számú strukturális cél által lefedett (vagyis a legfejletlenebb, közösségi GDP-átlag 75 százaléka alatt teljesítő) régiókban 75 százalékos.

A szántóföldi nagykultúrákra érvényes árak és kompenzációk alakulása (euró/tonna)

Termék

Jogcím

1999/2000

2000/2001

2001/2002

2002/2003

Gabonafélék

intervenciós ár

119,19

110,25

101,31

101,31

Gabonafélék

kompenzáció

54,34

58,67

63

63

Fehérjetakarmánya

kompenzáció

78,49

72,50

72,50

72,50

olajos magvaka

kompenzáció

92,24

81,74

72,37

63

durumbúzab

tradicionális zónák

344,5

344,5

344,5

344,5

durumbúzab

egyéb zónák

138,9

138,9

138,9

138,9

ugarterületa

kompenzáció

68,83

58,67

63

63

Forrás: Bizottság; francia agrárminisztérium
a
a hektáronkénti összeget a gabona regionális termésátlagával kell kalkulálni
b
hektáronkénti kifizetések
Forrás: Bizottság

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére