Egyedi előírások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 30. számában (2000. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Előtársaságok beszámolója

Az előtársasági beszámolási kötelezettségnek - a korábbi előírástól eltérően - nem az alapításkori, hanem a beszámolási időszakban érvényes előírások szerint kell eleget tenni.

A cégbejegyzés iránti kérelem elutasítása

Amennyiben nem jegyzik be a cégjegyzékbe a vállalkozót, az előtársasági beszámolót követően, a jogutód nélküli megszűnés (alapvetően a végelszámolás) szabályai szerint kell elszámolni az előtársasági időszak hitelezőivel és az alapítókkal.

Átalakulás

Az átalakulás számviteli előírásainál a változások alapvetően a számviteli törvény egyéb változásaihoz kapcsolódnak.

Ilyen kapcsolódó módosítás például, hogy

  • ha a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozzák meg, a kötelezettség értékével együtt a céltartalékokat, a passzív időbeli elhatárolásokat is figyelembe kell venni, negatív üzleti vagy cégértéket is ki lehet mutatni;
  • a vagyonmérlegben lekötött tartalék is lehet, illetve az előírások szerint lekötött összegeket a lekötött tartalékba kell helyezni stb.

Devizanemek közötti áttérés

A devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai kiegészültek a devizáról devizára való áttérés szabályaival. Egyéb pontosításai kapcsolódnak a számviteli törvény más előírásainak változásához is. Ennek kapcsán egyebek mellett a megváltozott szabályok rögzítették, hogy amikor a cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőke eltér az átszámított értéktől, akkor a különbözettel mikor kell a tőketartalékot, illetve az eredménytartalékot csökkenteni, illetve növelni.

Üzleti év - naptári év

A törvény szerint a beszámolót az üzleti évről kell készíteni. Az üzleti év a törvényben rögzített esetekben eltérhet a naptári évtől. A tulajdonos (csak a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél), illetve a tulajdonos külföldi anyavállalat dönthet arról, hogy az üzleti év mérlegfordulónapja eltér a naptári év utolsó napjától, de kizárólag akkor, ha ezt az eltérést a külföldi székhelyű vállalkozás egyedi, vagy a külföldi anyavállalat konszolidált - naptári évtől eltérő - üzleti éve indokolja. Ez utóbbi esetben azonban a külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalata konszolidálásba bevont leányvállalatánál is el lehet térni.

Ezzel a lehetőséggel nem élhetnek a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek.

A számlarend tartalma

A számlarendnek tartalmaznia kell a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet is. A módosítás kimondta, hogy a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A számlarend elkészítésére, illetve módosítására általában 90 napot biztosít a törvény.

A bizonylatok nyelve

A számviteli bizonylatot - ideértve természetesen a számlát is - magyar nyelven kell kiállítani. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatokat a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntessék (kétnyelvű számla). Ugyanakkor előírja, hogy a külföldi szállító, szolgáltató számláján - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükséges adatokat, megjelöléseket magyarul is fel kell tüntetni. Az előírás természetesen nem jelenti azt, hogy minden számlát szakfordítóval kell magyarra fordítani.

A hitelesség igazolása

Követelményként fogalmazódott meg az is, hogy a számla alaki és tartalmi hitelességét, valamint megbízhatóságát - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy - a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával - igazolja. A számla vonatkozásában az ismertetett aláírási kötelezettség bevezetésének elsődleges indoka az volt, hogy a számla címzettje csak hiteles bizonylatok alapján könyvelhessen gazdasági eseményeket.

Mentesülés

Az aláírási kötelezettség alól az a gazdálkodó mentesülhet, aki főtevékenységként olyan szolgáltatást végez, ahol

  • a szolgáltatásról számítógépes úton,
  • zárt rendszerben,
  • a számlázási rendszer által mért adatok alapján,
  • emberi beavatkozás nélkül,
  • folyamatosan és
  • tömegben állítanak ki számlát, egyszerűsített számlát vagy számlát helyettesítő okmányt.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére