Alapszoftverek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 30. számában (2000. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Bár a számítógép sokak számára csak egy szürke dobozból és képernyőből áll, ne felejtsük el, hogy a szoftverek, azaz a programok nélkül a hardver mit sem ér. Az első és egyben legfontosabb szoftver, mely elengedhetetlen a számítógép működése szempontjából, az operációs rendszer. Ennek feladata, hogy a komputer funkcióit vezérelve "hidat" képezzen a felhasználói programok és a számítógép hardverje között. A rendelkezésre álló erőforrások, tartalékok elosztása is idetartozik, csakúgy, mint a többi program vezérlése.

Természetesen, ahogy a mai világban egyre ritkábban találkozunk "egyedül" működő, hálózatba nem kötött számítógéppel, úgy a mai operációs rendszerek legnagyobb része valamilyen hálózati támogatást is nyújt.

Az asztali számítógépek (PC-k) túlnyomó részben a Microsoft Windows valamelyik változatát használják. Idetartozik a Windows 95, 98 és a hamarosan megjelenő Windows ME, valamint a főként nagyobb gépekhez, üzleti alkalmazásokhoz szánt Windows NT és utóda, a Windows 2000 család is. Meg kell jegyezni, hogy a Windows 3.1 és a 3.11 nem operációs rendszer, hanem csak egy grafikus kezelői felület (GUI), amely a karakteres MS-DOS kezelését volt hivatott megkönnyíteni.

Operációs rendszerek

Természetesen nem csak Microsoft termékek léteznek. A Macintosh számítógépek saját, MacOS nevű operációs rendszerrel működnek, míg a nagygépek világának is megvannak a maga versenyzői. Itt főleg a UNIX különféle verziói, valamint a Sun Solaris dominálnak. Ezek persze nem tartoznak a könnyen, egyszerűen kezelhető szoftverek közé, így ezekhez már érdemes képzett szakembert hívni...

Egyre nagyobb teret hódítanak az ingyenes, nyílt forráskódú rendszerek, a Linux és a BeOS, ezeket bárki letöltheti az internetről - bár kezelhetőségben és támogatottságban még nem érik el a Windowsokat, mégis valós alternatívát jelenthetnek.

A mai Microsoft-generáció első tagja, a Windows 95 1995-ben jelent meg a piacon, és hatalmas sikert aratott. A grafikus kezelői felület és a könnyű kezelhetőség mellett egy sor olyan újdonságot is hozott a DOS-os világba, mint például a hosszú fájlnevek, a könnyű internetcsatlakozási lehetőség és a hálózatkezelési funkciók. Utóda a Windows 98 és a Windows ME, amelyet elsősorban otthoni felhasználók számára ajánl a cég. Elődeihez képest a WinME gyorsabb és megbízhatóbb működést, nagyobb biztonságot, otthoni hálózatok egyszerű kiépítését ígéri, valamint széles körű multimédiás támogatást ad.

Az üzleti rendszerek számára a Windows NT és a Windows 2000 programcsalád az ajánlott operációs rendszer. Az NT kétféle verzióban létezik, az NT Workstation a munkaállomások, míg az NT Server a kiszolgálógépek számára készült. Ezek az operációs rendszerek sokkal megbízhatóbbak és lényegesen több biztonsági funkcióval rendelkeznek, mint asztali társaik. Ez év elején érkezett meg az utód, a Windows 2000.

Vállalati környezet

Annak érdekében, hogy a vállalati célú alkalmazások minél nagyobb szegmensét lefedje, a Windows 2000 több változatban is megjelent. Ezek közül az első Windows 2000 Professional, főként asztali munkaállomások és hordozható számítógépek számára készült. Elődjéhez, a Windows NT Workstationhöz képest egyszerűbb telepítést és kezelhetőséget nyújt, az egyéni igényeknek megfelelően jobban testreszabható. Külön figyelmet fordítottak a notebook-tulajdonosok speciális igényeire: az új Windows képes kezelni az ilyen számítógépekben megtalálható fejlett energiagazdálkodást nyújtó egységeket. A Windows NT a megjelenése óta piacra került hardverek jelentős részét automatikusan felismeri, így az új számítógépek minden tudását kihasználhatja.

A vállalati kiszolgálók számára a Windows 2000 Server változat készült. Ez főként az adatszolgáltatási és biztonsági képességeiben nyújt többet a Professionalnál, valamint már az akár négyprocesszoros és négy GB-os memóriával rendelkező számítógépeket is képes kihasználni. Ennél a változatnál már lehetőség van az úgynevezett fürtözésre, mikor a feladatokat több számítógép között osztjuk meg.

A nagyobb teljesítményigényű alkalmazásokhoz ajánlott az Advanced Server változat, mely nyolc processzorig és nyolc GB memóriáig használható. Ez a rendszer ideális üzleti és elektronikus kereskedelmi alkalmazások futtatására.

A legkomolyabb üzleti és nagyvállalati igények kielégítésére készült a Windows 2000 Datacenter Server. Ezzel napjaink legnagyobb szervereit is kihasználhatjuk. Akár 32 processzoros, 64 GB memóriával rendelkező számítógépeket is képes kezelni.

Az adatbiztonság terén is többet nyújtanak a Windows 2000 különféle változatai, mint az ebből a szempontból sokat kritizált elődjük, az NT. Ezek között van például a titkosított fájlrendszer, mely automatikusan kódolja a merevlemezre kerülő fájlokat, adatokat.

Természetesen az újdonságokat akkor tudjuk a leginkább kihasználni, ha nemcsak a munkaállomásokon, hanem a kiszolgálószervereken is Windows 2000 fut.

Windowson túl

A világ azonban nemcsak a Windowsból áll! Legnagyobb ellenfele az ingyenes Linux, mely egyre inkább tért hódít a világhálót működtető sok tízezer szerver között. Olyannyira igaz ez, hogy az IDC felmérése szerint 1999-ben a szerver operációsrendszer-piac 25 százalékát már a Linux birtokolta.

Ez a program egyébként 1991-ben született, egy finn egyetemista, bizonyos Linus Torvalds projektjeként. Az azóta hihetetlen sebességgel fejlődő operációs rendszer nagy előnye, hogy ingyenes, bárki által szabadon letölthető és nyílt forráskódú. Ez utóbbi azért jelentős, mert így bárki hozzáértő szabadon módosíthatja, az általa megtalált hibákat, hiányosságokat kijavíthatja. A javítások aztán az internet segítségével igen gyorsan elterjedhetnek. Ami a jövőt illeti, igen gyors fejlődés várható, hiszen mára a Linux teljesen elfogadott operációs rendszerré nőtte ki magát. Bár a kezelése még nem olyan egyszerű, mint a Windowsé, léteznek olyan grafikus felületek, amelyek már megközelítik azt. Kihasználva az ingyenességét, főként egyetemeken és kutatóintézetekben találkozhatunk olyan olcsó hálózatokkal, melyekben a rendszer alapját a Linux adja. A szoftver terjedésével párhuzamosan az alkalmazásfejlesztő cégek is beszálltak a versenybe. Így például a Linux alá kapható a Sun által ingyenessé tett StarOffice szoftvercsomag, amely valós alternatívát kínál a Microsoft Office-szal szemben, hiszen gyakorlatilag minden fontosabb funkciót (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés és üzenetkezelési szolgáltatás) támogat, miközben kompatibilis az Office programjaival.

Bár - egyelőre - lényegesen kevésbé ismert, érdemes pár szó erejéig megemlíteni egy másik rendszert, a BeOS-t, mely elsősorban otthoni, multimédiás felhasználók számára készült. Ez is ingyenes és természetesen szabadon terjeszthető.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére