A vámszabad területek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 30. számában (2000. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Jelenleg közel 140 vámszabad terület működik az országban, s folyamatos érdeklődés tapasztalható a vámszabad területek engedélyezése iránt.

 

A gazdasági életben a vámszabad területi termelés jelentős nagyságrendet képvisel, így az a paradox helyzet áll elő, hogy bár a vámszabad területek uniós konformitása megkérdőjelezhető, s az onnan származó vámbevétel nem számottevő, az egyéb gazdasági mutatók miatt mégis szükség van rájuk. A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (Tv.) hatálybalépése óta a vámszabad területre vonatkozó alapvető szabályokat a viszonylagos stabilitás jellemzi, a részletszabályok azonban folyamatos változáson mentek keresztül.

Külföld vagy belföld?

A Tv. megfogalmazása szerint a vámszabad terület a vámterület része, annak határa vámhatár, a vám-, deviza- és a külkereskedelmi rendelkezések alkalmazása szempontjából - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - mégis külföldnek minősül.

A jogszabály azonban több esetben is kivételt tesz a külföldnek minősülés alól, hiszen

  • a be- és kilépő személyek vámjogilag nem azonosak a vámhatárt átlépő utasokkal, továbbá
  • nem tekinthető külföldnek a vámszabad terület a származási szabályok alkalmazása szempontjából sem, ezen túlmenően
  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint belföld a Magyar Köztársaság területe, értve alatta a vámszabad területet is.

Vámszabad terület és vámterület

Két problémás esetre kívánjuk a figyelmet felhívni. Az első, hogy a vámszabad terület és a vámterület más része között értelemszerűen nem jöhet szóba a származás magyar-magyar viszonylatú alkalmazása, hiszen annak említett nemzetközi szerződési oldala hiányzik.

A másik, számos vitára alkalmas terület - amelyet az üzemeltetők a gyakorlatban általában figyelmen kívül hagynak - a vámkontingens érvényesíthetősége. A külföld és a vámszabad terület vonatkozásában hiányzik egy fontos láncszem, méghozzá a vámkontingens alkalmazhatóságának jogi feltétele, azaz a belföldi forgalom számára történő vámkezelés. E nélkül pedig a vámkontingens nem érvényesíthető. Ezért akik ezzel a lehetőséggel, tehát a vámkontingens érvényesítésével élni kívánnak, első lépcsőben a belföldi forgalom számára való vámkezelés iránt kell intézkedniük, majd az exportot követően történhet csak meg a vámszabad területi betárolás.

Tevékenységi engedély A vámszabad terület működtetése tevékenységiengedély-köteles, amit a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága ad ki a Külügyminisztériummal, a Gazdasági Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, a Környezetvédelmi Minisztériummal, a Közlekedési és Vízügyi Minisztériummal, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, illetve az általuk kijelölt szervekkel egyetértésben. Az engedélyezés feltételei Az engedélyezés feltételei látszólag egyszerűek, hiszen az engedélyezésére irányuló eljárás olyan, a Magyar Köztársaság vámterületén székhellyel rendelkező, gazdasági tevékenységet folytató szervezet - az üzemeltető - kérelmére folytatható le, amely teljesíti a vámszabad terület kialakítására, továbbá a vámellenőrzés és a statisztikai megfigyelés feltételeinek biztosítására vonatkozó előírásokat és a vámszabad területté nyilvánítani kért terület legalább 2000 m2, és az üzemeltető tulajdonában vagy használatában áll, továbbá a vámszabad területet az alaptevékenységen túl más célra nem használják, kivéve a vámszabad területen dolgozók helybeli fogyasztására szolgáló áruk árusítását, a vámszabad területen dolgozók egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatás működését, valamint a vámszabad területen lévő létesítmények, berendezések vagyon- és tűzvédelmével, fenntartásával, így különösen a javítással, szereléssel, karbantartással, takarítással kapcsolatos szolgáltatótevékenység végzését, emellett az üzemeltető vámszempontból megbízható (tehát nincs köztartozása, nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás, avagy végelszámolás alatt stb.), valamint az üzemeltető általános vámbiztosítékkal rendelkezik a tevékenységéhez. Az engedély visszavonása Az engedély az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek megváltozása esetén visszavonható, az engedélyben foglalt előírások vagy a vámügyi rendtartás megsértésekor viszont vissza kell vonni. Ilyenkor az üzemeltető részére megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy rendelkezhessen a vámterületen levő árukkal annak érdekében, hogy a gazdasági tevékenység folytatását az engedély visszavonása ne veszélyeztesse. Az üzemeltető a területi parancsnokság megkeresésére köteles visszavonni azoknak a raktárbérlőknek a raktárengedélyét, illetőleg felbontani a raktárbérleti szerződését, akik megszegik a vámszabad területre vonatkozó előírásokat. Az engedélyező szervek együttes eljárása Az országos parancsnokság az engedélyezési eljárásban részt vevő szervekkel egyetértésben intézkedik a vámszabad terület létesítésére kiadott engedély visszavonása iránt, ha az üzemeltető ismételten vagy súlyosan megszegi a vámszabad területre vonatkozó előírásokat; a vámszabad területet magában foglaló terület tulajdonosa és a üzemeltető (mint bérlő) közötti bérleti szerződés, vagy a vámszabad területi társaság megszűnik, valamint akkor is, ha az üzemeltető a vámszabad területre vonatkozó szabályokat megsértő raktárbérlő engedélyét a vámhivatal felhívására nem vonja vissza, illetve nem mondja fel a raktárbérleti szerződését. Utólagos intézkedések A vámszabad terület létesítésére kiadott engedély visszavonása után - amennyiben az üzemeltető a vámáruk vámjogi sorsát a rendelkezésre álló határidőn belül nem rendezi - a terület felügyeletét ellátó (területileg illetékes) vámhivatal intézkedik a törvényes zálogjogból eredő igények érvényesítése iránt.

Raktározás vámszabad területen

A vámszabad területi szabályozás fejlődése során alakult ki a raktározás és az ipari termelés jellege. Az előbbi jelentős korlátozást élt meg a vámtörvény életbelépésével, amikor is megszűnt a belföldi kitárolás lehetősége. A vámszabad területi tárolás és feldolgozás, a vámügyi rendtartás látszólag kellően részletezett, ennek ellenére e jogintézmény "élete" a jogszabályok belső összefüggéseiben keresendő, és meggyőződésem, hogy előnyei nem a "vámtól szabad terület" szemszögéből jelentősek.

Ipari vámszabad terület

Ipari vámszabad terület létesítésének speciális feltétele az importanyagok és -alkatrészek felhasználásával történő exportcélú termelési tevékenység. Itt értelemszerűen termelési tevékenységnek minősül minden olyan művelet, amelynek eredményeként a termék statisztikai termékosztályozási száma - azaz vámtarifaszáma - megváltozik, továbbá ideértendő a termeléshez kapcsolódó raktározás is. Ezt az előírást bővíti a Tv. végrehajtására kiadott 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (R.), amikor úgy rendelkezik, hogy vámtarifaszám-változás nélkül is ide kell érteni azt a tevékenységet, amely bérmunkára kötött szerződés keretében történik.

Eltérés az ipari vámszabad területi céltól

Az előzőekből jól látható, hogy ipari vámszabad terület célja az importalapanyagon nyugvó exportra termelés. A kettős előírás gazdasági feloldását adja a Tv., amikor az ettől való eltérés engedélyezésére a pénzügyminisztert jelöli ki.

Nem szükséges felmentés ahhoz, hogy az ipari vámszabad területre betárolt vámáru megmunkálásának egyes fázisait belföldi alvállalkozó végezze el. Nem kell felmentés a termelőeszközök belföldi javításához, továbbá a termelés során keletkező hulladékok belföldi kezeléséhez sem.

Engedélyezés

Az ipari vámszabad területről belföldi rendeltetéssel történő áruszállításra, valamint belföldi áru vámszabad területre való beszállításának engedélyezésére irányuló kérelmet a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságához kell benyújtani. A döntés joga azonban a pénzügyminiszteré. A kérelemben számszerű adatokkal alátámasztott részletes gazdasági indokokkal kell bizonyítani, hogy a belföldi célra való termelés nemzetgazdasági érdekek miatt szükséges.

Nemzetgazdasági érdek

A jogszabály egyértelműen meghatározza a nemzetgazdasági érdek fogalmát, amikor rögzíti, hogy ilyen érdeknek kell tekinteni, ha

  • Magyarországon azonos vagy hasonló terméket nem állítanak elő,
  • a termék a hazai piacon elegendő mennyiségben nem áll rendelkezésre, illetve
  • a vámszabad területen előállított termékek értékesítési feltételei kedvezőbbek a külföldről vásárolt terméknél.

Elszámolás

A ipari vámszabad területről a felmentés alapján aktív feldolgozás céljából kitárolt vámáru csak a külföldre történő - ideértve a vámszabad területet és a közvámraktárt is - kiszállításával számolható el. Tudjuk, hogy az aktív feldolgozás szintén tevékenységiengedély-köteles, azonban az engedélyes nem a vámszabad terület üzemeltetője. Itt kellő körültekintéssel kell eljárni, hiszen az üzleti partnerek tekintetében elengedhetetlen az úgynevezett vámszempontbóli megbízhatóság, és számba kell venni az engedélyezés időigényét, figyelemmel a számlavezető vámszervnek a folyószámlával kapcsolatos kötelezettségére is.

Vámkezelés, a vám törlése

Ezen a ponton kell visszatérni a vámterület egyéb részére beszállított vámáru vámkezelési problematikájára. A belföldre szállított vámárunak a belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor a vám alapját - függetlenül attól, hogy a vámáruban belföldi eredetű áru értéke is szerepel - a vámérték figyelembevételével kell megállapítani. Az ipari vámszabad területről belföldre szállított és a belföldi forgalom számára vámkezelt vámáru után kiszabott vámot és a Tv. 15. §-ában meghatározott fizetési kötelezettséget a vámkezelés időpontjában - az adók kiszabása után - törölni kell olyan arányban, amilyen arányban a vámáru közvetlen önköltségében a magyar hozzáadott érték - így különösen a belföldről beszállított és a vámáruba beépített belföldi áru értéke, munkabér és közterhe stb. - szerepel. A vámkezelést kérő a törlendő értékrészt elkülönítetten, egy összegben is tartalmazó közvetlen önköltség-kalkulációt a vámkezeléshez köteles benyújtani.

A törlés nem alkalmazható az olyan belföldi áru esetében, amelynek vámszabad területre való kiszállításakor vámvisszatérítést vettek igénybe.

Vámszabad területi társaságok Külföldi által vagy külföldi részvétellel ipari vámszabad területen is alapítható társaság, amelyben a külföldi részesedést szerezhet. (Egyesülés nem alapítható vámszabad területen). A vámszabad területi társaság köteles nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni a létrejöttét a devizahatóságnak, a vámszabad terület létesítését engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül. Amennyiben a Magyarországon bejegyzett, belföldi székhelyű, kizárólag külföldi vagy külföldi részvétellel működő társaság a vámszervezet központi szervétől a székhelyén levő ipari vámszabad terület létesítésére kap engedélyt, vagy a székhelyét ipari vámszabad területre helyezi át, ezzel vámszabad területi társaságnak minősül, és ennek tényét nyilvántartásba vétel céljából nyolc napon belül köteles a devizahatóságnak bejelenteni. A vámszabad területi társaság a vám-, a devizajogszabályok és a külkereskedelmi jogszabályok alkalmazása szempontjából külföldinek minősül, és nem vonatkoznak rá az árszabályozással, valamint az állami ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok. A Magyar Köztársaságra kötelező nemzetközi szerződések külkereskedelemre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyes viszonylatokra vagy árukra megállapított kiviteli és behozatali előírások a vámszabad területi társaságokra is kiterjednek. A vámszabad területi társaság az ipari és a kereskedelmi miniszter engedélyével külkereskedelmi tevékenységet folytathat olyan árukkal és olyan országok viszonylatában, amely árukra és viszonylatokban a Magyar Köztársaságnak a kivitelre vagy a behozatalra kerülő áruk fajtáját vagy mennyiségét meghatározó nemzetközi szerződése van. A vámszabad területi társaságoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez be kell csatolni a vámszervezet központi szervének határozatát is arról, hogy azt az ingatlant, amelyen a társaság székhelye található, és ahol a működését tervezik, vámszabad területté nyilvánították. A vámszabad terület létesítésére adott engedély visszavonásáról, illetve lejártáról a társaság az ebben a tárgyban hozott jogerős határozat csatolásával vagy a lejárat bejelentésével nyolc napon belül köteles értesíteni a cégbíróságot és a devizahatóságot. A vámszabad területi társaság a társasági szerződésében (alapszabályában) meghatározott konvertibilis pénznemben vezeti a könyveit, azonban a pénzügyminiszter elrendelheti egyes számláinak forintban való vezetését, valamint a mérleg forintban történő elkészítését (a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 37-41. §-ai). A vámszabad területi társaság a megalakulásához és működéséhez szükséges forintösszeget konvertibilis deviza ellenében felhatalmazott pénzintézettől vásárolhatja meg, avagy konvertibilis forintszámlája terhére fedezheti. Az említett forintösszeg terhére fizeti ki az alkalmazott, választott tisztségviselő bérét, juttatását, a belföldi közterheket, valamint a nem külkereskedelmi forgalomban beszerzett vagyoni érték ellenértékét. A társaság konvertibilisvaluta- és devizakészletét legalább a jegyzett tőkéje összegéig, valamint a konvertibilis forintszámlán elhelyezett forintösszeget csak a felhatalmazott pénzintézetnél, a nem konvertibilis forintszámlán lévő összeget bármely devizabelföldi pénzintézetnél tarthatja [a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 71. §-ának (1)-(3) bekezdése]. A vámszabad területi társaságnak az éves beszámolót, illetve a könyveket magyar nyelven, a társasági szerződésben (alapszabályban) rögzített konvertibilis devizában kell elkészítenie, illetve vezetnie. Az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-listája szerinti devizaegységben kell megadni [a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 19. §-ának (3) bekezdése].

A vámszabad terület és a vámmentesség

Vámmentes a vámszabad területre belföldről végleges rendeltetéssel kiszállított és onnan változatlan vagy feldolgozott (megmunkált) állapotban belföldre visszaszállított, igazoltan belföldi eredetű áru. Arra az importeredetű árura azonban, amelyre a vámszabad területre történő kiszállításkor vámteher-visszatérítést vettek igénybe, belföldre való visszahozatalkor a visszatérített vámteher összegét ismételten meg kell fizetni.

Vámmentes vámkezelés ipari vámszabad területen

Kiszállított (visszaszállított) áru

Az ipari vámszabad területre belföldről végleges rendeltetéssel kiszállított és onnan változatlan állapotban, illetve használtan belföldre visszaszállított vámáru vámmentes vámkezeléséhez az R. 174. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okmányokat kell benyújtani (a belföldi áru kivitelét igazoló vámokmány, illetve azok a bizonyítékok, amelyek igazolják a vámkezelés alá eső vámáru és a kivitt áru azonosságát), továbbá a vámáru feletti rendelkezésre jogosultnak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az exportáru kiszállításakor vámvisszatérítést nem vett igénybe [R. 175. § (1) bek.].

Vámszabad területen előállított áru

Az ipari vámszabad területen előállított és a kedvezményes piacra jutási feltételeket szabályozó szabadkereskedelmi megállapodások szerint magyar származónak minősülő vámárut mint tértiárut - tehát a feladó részére változatlan állapotban visszaküldött vámárut - vámmentesen kell vámkezelni a belföldi forgalom számára, ha a vámáru a Magyarország által kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban meghatározott, magyar származást igazoló eredeti okmánnyal, változatlan állapotban érkezik vissza külföldről, feltéve hogy a kiszállított áruba beépített, nem származó importárukra vámmentességet, vámteher-visszatérítést nem vettek igénybe, vagy azokra a kumulációs vámterhet megfizették, és/vagy a kiszállított áru exporttámogatásban nem részesült. E rendelkezés alkalmazásának nem feltétele, hogy a vámáru a feladó részére érkezzen vissza, és az sem, hogy a vámmentesség igazolásához csatolják a Tv. 100. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott okmányokat.

Raktározási célú vámszabad terület

Tárolás átmeneti jelleggel

Szigorú előírást találunk a raktározási célú vámszabad területnél, hiszen ott csak ideiglenes jelleggel, a harmadik országba vagy a származási országba történő továbbszállításig tárolható külföldről származó vámáru.

Kötelezettségszegés - vámteher

A vámszabad terület a felügyelő - így ebben a tekintetben fővámhivatalnak minősülő -, területileg illetékes vámhivatal vámellenőrzése alatt áll, ezért az árut/vámárut bevinni vagy onnan kihozni csak annak engedélyével és az üzemeltető hozzájárulásával szabad. A felügyelet egyenes következménye, hogy a bevitt áru megsemmisítése is ennek a vámhivatalnak az engedélyéhez kötött. Az engedélykérés elmulasztása, az árukészlet hiánya vámteher-fizetési kötelezettséget jelent.

Vámszabad területi vámkezelés

A vámszabad terület és a vámterület más része közötti árumozgás értelemszerűen külföld-belföld viszonylatot jelent. Lényeges, hogy a vámszabad területre érkező árukat nem egységes eljárási szabályok szerint kell vámkezelni. Eszerint

  • a vámszabad területre külföldről beszállított, avagy onnan külföldre kiszállított vámárut az árutovábbítási eljárásra vonatkozó rendelkezések szerint kell vámkezelni;
  • a vámszabad területre a feldolgozás (továbbfeldolgozás) céljából kiszállított árut a kiviteli eljárásra előírt rendelkezések szerint kell vámkezelni (Ez a rendelkezés eltérő célú betárolás esetén nem alkalmazható, így például az építési anyagokra. A vámszabad terület létesítéséhez külföldről behozott építési anyagok, épületgépészeti és épületfenntartási tárgyak a belföldi forgalom számára történő vámkezelés során kiszabott vámteher megfizetése után tárolhatók be a vámszabad területre), végül
  • az egyéb beszállított vámáruknak nem az üzemi tevékenységgel kapcsolatos felhasználása (elfogyasztása) esetén azokat a belföldi forgalom számára kell vámkezelni.

Egyszerűsített eljárások vámszabad területen

Vámszabad területek közötti árumozgás

A két vámszabad terület közötti, nem árutovábbítást jelentő árumozgást jelentő szállításnál a feladó garanciája szolgál biztosítékként.

Ideiglenes kiszállítás

Hasonló könnyítést találunk az előállított termék, illetve termelőeszköz vonatkozásában. A könynyített eljárást (ideiglenes kiszállítást) kérelemre a vámhatóság engedélyezi.

Az első esetnél, tehát az előállított termék vonatkozásában - jövedéki termék kivételével - belföldön, kipróbálás céljából történik az ideiglenes kiszállítás a szükséges ideig, amely azonban nem haladhatja meg a háromnapi időtartamot.

Termelőeszköz esetében szintén ideiglenes jellegű a kiszállítás, amelynek jogcíme a javítás, természetszerűleg figyelembe véve annak időszükségletét.

Az ideiglenes kitárolás ideje alatt az ipari vámszabad területre érvényes tevékenységi garancia szolgál vámbiztosítékként.

Be- és kitárolás egyszerűsített vámeljárásban

A vámszabad területi be-, illetve kitárolás egyszerűsített vámeljárásban történő engedélyezése és végzése során tevékenységi biztosítékul a vámszabad terület tevékenységi engedélyezésekor elhelyezett vámbiztosíték szolgál.

Raktározási célú vámszabad területen történő raktározásra helyi vámkezelés nem engedélyezhető.

A vámszabad területi be-, illetve kitárolás egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedély érvényességi idejét a vámszabad terület üzemeltetésére vonatkozó tevékenységi engedély érvényességével összhangban, avagy visszavonásig határozza meg a fővámhivatal.

Az egyszerűsített vámeljárás engedélyese a betárolt, illetve kitárolt vámárukról külön-külön olyan - a tevékenységi engedélyezés során jóváhagyott - nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapíthatók az egyszerűsített vámeljárás alatt álló vámáruk adatai. A nyilvántartás céljára elfogadható a vámszabad terület anyag-nyilvántartási rendszere is, amennyiben abból az egyszerűsített vámeljárás alatt álló vámáruk adatai nyomon követhetők.

Helyi vámkezelési engedély annak adható, aki elektronikus vám elé állítási engedéllyel rendelkezik, és olyan nyilvántartást vezet, amelyből a vámszabad területi tárolás, feldolgozás nyomon követhető. Amennyiben azonban a kérelmező az engedélyezéskor még nem rendelkezik az elektronikus vám elé állításra vonatkozó külön engedéllyel, úgy tevékenységét csak annak birtokában kezdheti meg.

A helyi vámkezelés engedélyese köteles - az elektronikus vám elé állításra vonatkozó szabályok alkalmazásával - elektronikus üzenettel tájékoztatni a fővámhivatalt a vámeljárás alá vonásról. Az elektronikus üzenetben a hiányos árunyilatkozat adattartalmával egyező adatokat kell közölni. A fővámhivatal elektronikus úton - automatikusan és folyamatosan - adott válaszát követően kell a vámárut a nyilvántartásba feljegyezni.

A vámszabad terület felügyelete, ellenőrzése

A vámszabad terület az illetékes vámhivatal felügyelete alatt áll, amely a vámszabad területen tárolt árukat évente, leltározással is ellenőrzi. Ennek keretében - egyebek mellett - a vétlen körülmény vagy elemi csapás következtében megsemmisült áruk törlését is elrendeli, amely viszont feltételezi, hogy e tényt az üzemeltető írásban bejelenti a vámhatóságnak.

A vámszabad terület személyforgalmának folyamatos ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia, viszont az áruforgalmat és annak ellenőrzését az üzemeltetőnek és a vámhivatalnak úgy kell megszerveznie, hogy a vámellenőrzés késedelem nélkül elvégezhető legyen. Az erre vonatkozó igény bejelentésének rendjét az üzemeltető egyezteti a vámhivatallal. Indokolt esetben - az üzemeltető kérelmére - a vámhivatal a vámszabad területen állandó vámfelügyeleti helyet létesíthet. Az üzemeltetőnek a vámszabad területen végzett eljárás esetében szemledíjat kell fizetnie.

Engedély nélküli tevékenység

Nem szükséges engedély a beraktározott árukkal állagváltozást nem eredményező művelethez (raktárművelethez). Ez a raktározás szabályai szerint végezhető.

Árukiszállítás engedéllyel

A vámszabad területről árut kiszállítani csak az üzemeltető engedélyével és vámellenőrzés mellett lehet. A vámszabad terület és külföld vonatkozásában a be- és kiléptetés feltételeire vonatkozó előírásokat, míg belső vámterület figyelembevételével az egyes áruk forgalmát tiltó vagy korlátozó rendelkezések előírásait is érvényesíteni kell.

Külkereskedelmi szabályok alkalmazása

A belföldi piacra történő értékesítés esetén a külkereskedelmi szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a vámkezelésre kerülő áru magyar származása nem igazolható.

Tilos az árubevitel

A vámszabad területre nem szabad bevinni azokat az árukat, amelyek

  • nem kapcsolódnak az üzemi tevékenységhez,
  • a vámszabad területen való raktározásra nem alkalmasak, valamint
  • amelyek bevitelét az üzemeltető megtiltotta.
Bencs Zoltán
Nyilvántartások Árujegyzék Az üzemeltető készíti el a vámszabad területen történő tárolásra, feldolgozásra nem alkalmas, valamint az olyan áruk jegyzékét, amelyeknek a vámszabad területre való bevitelét megtiltja. A jegyzéket megfelelően közzé kell tenni, egy példányát pedig át kell adni a vámhivatalnak. Leltár Az üzemeltető köteles leltározni a külföldről, illetőleg belföldről bevitt termelőeszközöket - ideértve a már leltárba felvett gépekhez érkező alkatrészeket, tartozékokat és cserélhető szerszámokat is -, anyagmozgató eszközöket, járműveket, az adminisztrációt szolgáló felszereléseket, egyéb felszerelési és berendezési tárgyakat. A leltár egy példányát át kell adni a vámhivatalnak. A leltárban bekövetkezett változásokat folyamatosan jelenteni kell. A vámszabad területen használt leltár tartalmazza: a vámszabad terület megnevezését, székhelyét, engedélyszámát, valamint az üzletvezető, a raktárbérlő és a felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését; az évente 1-gyel kezdődő sorszámot, a raktárbérlő törzsszámát; a vámszabad területre betárolt leltári tárgyak részletes leírását - különösen azok egyedi megnevezését, típusát, gyári számát -, mennyiségét és értékét; a megjegyzés rovatot az elintézés (kitárolás, jóváírás) feljegyzésére, valamint az üzemeltető és a vámhivatal aláírásait, bélyegzőlenyomatait és a készítés (záradékolás) dátumának a feljegyzésére szolgáló rovatokat. Vámügyi rendtartás A két típusú (raktározási célú és ipari) vámszabad terület sajátos szabályai az úgynevezett vámügyi rendtartásban szerepelnek. A raktározási célú vámszabad terület vámügyi rendtartása tartalmazza az állagmegváltoztatás tilalmát, a raktárbérlők nyilvántartását, a be- és kitárolás szabályait, valamint az okmánymegőrzési kötelezettséget. Az ipari vámszabad terület vámügyi rendtartása tartalmazza a 2 példányban kiállított "Anyagfelhasználási kimutatás" szerepét és jelentőségét. Szintén a rendtartásban találjuk meg az egyszerűsített eljárás szabályait is.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére