Az Európai Unió tagországaiban az irányelvekben, a hazai számviteli jogszabályokban foglaltak végrehajtásában kiemelt szerepük van a szakmai szervezeteknek, az előírások gyakorlati végrehajtóinak, a számviteli szakembereknek, a könyvvizsgálóknak.
A könyvvizsgálói tevékenység szabályozása
Magyarországon az Európai Unióban elfogadott irányelvnek megfelelően törvény szabályozza a könyvvizsgálói tevékenységet, a köztestületi feladatokat ellátó Magyar Könyvvizsgálói Kamara feladatait, szervezetét, jogosítványait, az átvett állami feladatokat, mint a könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését, az okleveles könyvvizsgálói képesítést.
Az Európai Unió tagállamainak gyakorlatától eltérően, Magyarországon a könyvviteli munkát végzők feladatait, az ezt a feladatot végzőkkel szembeni követelményeket még alacsonyabb szintű jogszabályban sem rögzítették. A hatályos számviteli törvény 73. §-a (7) bekezdésének előírása, amely szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves nettó árbevétele két év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot, és a vállalkozó könyvviteli nyilvántartásait, éves, illetve egyszerűsített éves beszámolóját legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező vezeti és készíti el, ugyan tekinthető ilyen szabálynak. Ezt azonban a gyakorlatban nem szakmai követelménynek, hanem a könyvvizsgálat alternatívájának tekintették annak ellenére, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások mintegy 50 százalékát érintette – ha az 5 millió forint éves nettó árbevétel alatti társaságokat nem vesszük figyelembe.
Könyvviteli szolgáltatás
A számviteli törvényben foglaltak megvalósításának törvényi garanciájaként a törvény tartalmazza a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, továbbá azt is, hogy milyen követelményeket kell támasztani a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel szemben.
A könyvviteli szolgáltatás területei
Eszerint a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok két nagy csoportba sorolhatók. Egyrészt azok a feladatok, amelyek a könyvvezetés megszervezésével, végzésével, irányításával, szabályzatok készítésével, továbbá a beszámoló összeállításával, elemzésével, abból következtetések levonásával függenek össze, másrészt azok a feladatok, amelyek elvégzése, ismerete, ellenőrzése a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállításához, szolgáltatásához feltétlenül szükséges.
A könyvviteli szolgáltatás részletezésével annak komplex jellegét is hangsúlyozni kívánja a törvény. Különösen fontos ez akkor, amikor a könyvelő vállalkozás keretében végzi a könyvviteli szolgáltatást, a későbbi viták, peres eljárások elkerülhetők, ha az elvégzendő feladatokat a felek a szerződésben megfelelően rögzítik.
Szakmai követelmények
A törvény szerint a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló elkészítését okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező természetes személy köteles végezni alkalmazottként vagy egyéni vállalkozóként; vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaság (könyvvizsgálói társaság, könyvelői iroda), amelynek a feladat végzésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik ezzel a képesítéssel. Ebből az előírásból az következik, hogy minden gazdálkodónál legalább egy olyan alkalmazottat kell foglalkoztatni, illetve vállalkozásba adott könyvelés esetén csak olyan egyéni vállalkozóval vagy társas vállalkozás olyan alkalmazottjával, tagjával lehet a könyvviteli szolgáltatást végeztetni, aki rendelkezik legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel.
Mivel jelenleg a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel szemben nincs jogszabályban rögzített követelmény, a nyilvántartásba vétel szabályait is ki kell alakítani, emellett a törvényben leírt kötelezettség teljesítésére a vállalkozók egy részének fel kell készülnie, indokoltnak látszik, hogy ez a követelmény csak 2003. január 1-jével lépjen hatályba.
A törvény előkészítése során nyilvánvalóvá vált, a könyvviteli szolgáltatás irányítását, vezetését, az egyszerűsített éves beszámoló elkészítését nem indokolt kötelező képesítési követelményt előírni ott, ahol az éves nettó árbevétel két üzleti év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot. A magyar számviteli standardok kidolgozása során a minivállalkozások sajátosságait figyelembe vevő kisvállalati számviteli standardokat is el kell készíteni, azokkal egyszerűsítve ezeknek a vállalkozásoknak könyvvezetési, beszámolókészítési munkáját, biztosítva ezzel azt is, hogy az ilyen kisvállalkozásoknál a könyvviteli szolgáltatások fogalomkörébe tartozó feladatokat akár maga a vállalkozó is elvégezhesse.
Nyilvántartás
A könyvviteli szolgáltatást végzőkről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásba vétel egyrészt azt jelenti, hogy a nyilvántartásba vett személy rendelkezik a könyvviteli szolgáltatás végzéséhez szükséges törvényi feltételekkel, másrészt jelenti a nyilvánosságot is, azt, hogy a megbízók felé információkat kell adni, de emellett segíteni kell szakmai támogatással a számviteli szolgáltatást végzőket is. A nyilvántartásba vétel szabályairól külön kormányrendelet intézkedik majd a törvény ilyen tartalmú előírásának a hatálybalépése, tehát 2003. január 1-je előtt.
A törvény rögzíti a könyvviteli szolgáltatást végzővel szembeni követelményeket, éspedig, hogy
- legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezzen,
- az oklevél megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazoljon, valamint
- büntetlen előéletű legyen.
Aki a fenti követelményeket igazoltan teljesíti, azt a nyilvántartásba fel kell venni, és a nyilvántartott a nyilvántartásba vételt követően végezhet könyvviteli szolgáltatást.
Szakmai továbbképzés
A piacgazdaság mai viszonyai között a megszerzett ismeret hamar elavul, állandóan meg kell újítani. Az Európai Unió tagországaiban rendszeres – és mindenki számára természetes – a szakmai továbbképzés. A már megszerzett ismeretek naprakészen tartása, fejlesztése, a változásokból adódó követelményekkel összhangba hozása érdekében kötelezővé kell tenni a könyvviteli szolgáltatást végzők szakmai továbbképzését. Különösen fontossá válik a szakmai továbbképzés akkor, amikor majd a nemzeti számviteli standardokkal történik a számvitel szabályozása, mivel a kerettörvény nem tartalmazhat részletes előírásokat.
Könyvvizsgálat
A számviteli törvényben foglaltak megvalósításának egyik garanciája a könyvvizsgálat. Változnak az erre vonatkozó előírások is. Ezek közül a legjelentősebbeket emeljük ki.
A könyvvizsgáló választása
Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor – mint azt a törvény egyértelművé tette – a beszámoló felülvizsgálatára a bejegyzett könyvvizsgálót, a könyvvizsgálói társaságot választani kell. A korábbi előírás ugyanis csak megbízásról szólt, és ez a törvényi előírásoktól eltérő könyvvizsgálatot eredményezett.
Könyvvizsgálói záradék
A törvény szerint a könyvvizsgálónak úgy kell végeznie munkáját, hogy a könyvvizsgálat befejezésére határozott álláspontja legyen arra vonatkozóan, hogy a beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad vagy nem ad, és ha nem, akkor miért nem. Amennyiben a könyvvizsgálónak nincs határozott álláspontja, az információt fogadó hitelező, befektető, üzleti partner számára nem ad kellő biztonságot a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet illetően, de nem megfelelő a tulajdonos számára sem. Éppen ezért írja elő a törvény a könyvvizsgálói jelentés tartalmával kapcsolatos követelményként a könyvvizsgálói záradékot és az azt alátámasztó vizsgálatok körének, jellegének, a megállapításoknak az összefoglaló bemutatását. A könyvvizsgálói záradékban kifejezett álláspontját a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben indokolnia kell. Amennyiben a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, a záradék megadásának elutasítását is indokolnia kell.
A záradék nyilvánossága
Fontos előírás, hogy a könyvvizsgálói záradékot, illetve a záradék megadásának elutasítását nyilvánosságra kell hozni, azaz letétbe kell helyezni a cégbíróságon, illetve közzé kell tenni a számviteli törvényben előírtaknak megfelelően. Lényeges annak a hangsúlyozása, hogy a beszámoló közzététele miatt, tehát a befektetők, a hitelezők, az üzleti partnerek érdekében van kötelező könyvvizsgálat. A könyvvizsgálói záradéknak ezt az érdeket kell szolgálnia.
A záradék tartalma
A törvény – a könyvvizsgálóval szembeni elvárások figyelembevételével – megfogalmazta a hitelesítő záradék – minimális – tartalmát a beszámoló felülvizsgálatához kapcsolódóan, ha a könyvvizsgáló azt állapította meg, hogy a beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt.
A hitelesítő záradéknak – az előbbieken túlmenően – tartalmaznia kell azt is, hogy a könyvvizsgáló a beszámoló mely részeit és tételeit vizsgálta felül, a felülvizsgálat során az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint győződött meg azok könyvelési és bizonylati alátámasztásáról, ezek elegendő és megfelelő bizonyosságot adnak ahhoz, hogy megállapítsa, a beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli alapelvek szerint készítették el. A törvény ezzel törvényi erőre emelte a nemzeti könyvvizsgálati standardok mint könyvvizsgálati módszerek használatát. Természetesen, a nemzeti könyvvizsgálati standardok ettől még nem törvény, csupán a törvényekben foglaltak teljesülése ellenőrzésének segédeszköze, a könyvvizsgálókon kívül – ott is, mint önként vállalt és elfogadott szabálygyűjtemény – nem bír kötelező erővel. Ezt szükséges hangsúlyozni, hiszen nem a könyvvizsgálati standardok döntik el, mit kell tartalmaznia a számviteli törvény szerinti záradéknak.
Korlátozott vagy elutasító záradék
Amennyiben a könyvvizsgáló nem tud hitelesítő záradékot adni, akkor a hitelesítő záradék helyett korlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradék korlátozása vagy elutasítása okainak részletes feltüntetésével.
A záradék megadásának elutasítása
Előfordulhat azonban az is, hogy a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni. Ebben az esetben a záradék megadásának elutasítását kell az elutasítás okainak részletes feltüntetésével a könyvvizsgálói záradék helyett letétbe helyezni, illetve közzétenni. A közzétett beszámoló információit használók részére a záradék megadásának elutasítása – a megbízhatóságot illetően – jelzés értékű.
Záradék a beszámoló adatainak megváltoztatása esetén
Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban a vállalkozó legfőbb szerve elé beterjesztett beszámolót a jóváhagyásra jogosult testület időben csak később – azaz a beszámoló elkészültét követően – fogadja el, a törvény úgy rendelkezik, hogy amennyiben a jóváhagyásra jogosult testület (taggyűlés, közgyűlés) a beszámoló adatait megváltoztatja, vagy olyan információ jutott a könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a korábban adott könyvvizsgálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, a könyvvizsgálónak a letétbe helyezett és közzétett beszámolóhoz a valóságnak megfelelő könyvvizsgálói záradékot kell – még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően – készítenie. A könyvvizsgálói záradék így arra a – taggyűlés, illetve közgyűlés által elfogadott – beszámolóra vonatkozik, amellyel együtt letétbe helyezték, illetve közzétették.
Az összeállítást készítette:Nagy Gábor
| Megbízható és valós összkép A számviteli szabályozás a megbízható és valós összkép követelményét helyezte előtérbe, mivel a számviteli beszámoló a piac szereplői (elsősorban a befektetők, az üzleti partnerek, a hitelezők, a tulajdonosok) részére készül. Ezért jogalkotó a megbízható és valós összkép biztosítását elősegítő szabályokat fogalmazott meg. Ennek érdekében a szabályozás enyhített az óvatosság elvén például azzal, hogy a terven felüli értékcsökkenést, illetve értékvesztést vissza kell írni, ha az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, vagy azzal, hogy a mérlegfordulónapon a külföldi pénzértékre szóló követeléseket, a deviza- és valutakészletet a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségekkel azonos árfolyamon kell értékelni stb. A megbízható és valós összkép bemutatását segítheti elő a mérleg és az eredménykimutatás sémájának módosulása, beleértve az összevonás, a továbbtagolás, az új tételek felvételének, az üres sorok elhagyásának lehetőségét is. A kiegészítő mellékletben további információkat kell megadni, amennyiben a törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához. Sőt, ha az adott körülmények mellett a törvény valamely rendelkezésének alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről, akkor – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – még a törvény előírásaitól is el lehet térni. |