VÁMJOGI VÁLTOZÁSOK

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 29. számában (2000. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A módosításról általában

A módosítás tartalmi részét alapvetően meghatározták azok az EK-joganyagtól való eltérések, melyeket az Európai Unióval folytatott átvilágítási tárgyalások során a tárgyaló felek megjelöltek. A Jogharmonizációs Programban rögzített vámszabályozási ütemtervben az erre az évre előirányzott módosításnak szükségszerűen tartalmaznia kellett a vámeljárások további harmonizációs lépését, az egyszerűsített eljárások teljes körű alkalmazásának a lehetőségét, továbbá az úgynevezett kötelező áruosztályozási és kötelező származási információs rendszer bevezetését.

Ami nem változott

A július 1-jétől hatályos módosítás emellett változatlanul figyelembe veszi a magyar gazdaság aktuális helyzetét, illetve a nemzetgazdaság érdekeit is. Éppen ezért nem érintette a vámszabad területi szabályozásban kialakított kedvező befektetési és termelési feltételeket, és az EU Vámkódexében rendezett, úgynevezett gazdasági vámeljárások szabályainak további átvételénél is változatlanul a fokozatosság elvét alkalmazza.

Az EU-szabályozás adoptálása

A módosítás az EU-szabályozás jelentős részét adoptálta, így tartalmazza a vámeljárások további harmonizációs lépéseit, az egyszerűsített eljárások alkalmazását, a kötelező áruosztályozási és kötelező származási felvilágosítás jogintézményét.

Új intézmények, árértékelt fogalmak

A módosítás kapcsán megjelenik a gazdasági vámeljárások fogalma, átértékelődik a vámraktározás, az aktív feldolgozás. A módosítás tartalmazza a vámfelügyelet melletti feldolgozás intézményét is.

Engedélyezés és biztosítékok

A gazdasági vámeljárások valamennyi jogcíme beépül a hazai jogrendbe, ugyanakkor egyéb területek is érintettek. Ennek megfelelően alakul ki az új engedélyezési struktúra, amely gazdálkodóközelbe hozza az engedélyt kiadókat azzal, hogy az engedélyezés elsődleges színtere a vámhivatali szervezeti szint.

A vámbiztosíték-rendszer reformja egyrészt áttekinthetővé teszi a szabályozást, másrészt a múltból biztosított jövő helyébe bizonyos esetekben az adott vámeljárás alatt állóság feltétele jelenik meg, amely lehetővé teszi a biztosítékrendszer flexibilitását, és a felesleges többletteher elkerülése mellett úgy segíti a gazdálkodót, hogy egyidejűleg garantálja a költségvetési bevétel védelmét is.

Speciális szabályok

A törvény felhatalmazása alapján további szabályozási igényt jelentett a vám elé állítás szabályainak, a nemzetközi postaforgalomra vonatkozó részletes vámszabályoknak, a katonai csapatmozgásokra és árumozgásokra vonatkozó különös szabályoknak kodifikációs munkája.

Tevékenységi engedélyek

A módosítás az alapfogalmak között határozza meg a tevékenységi engedély fogalmát. Eszerint tevékenységi engedély minden olyan, a vámhatóság által kiadott engedély, amelynek egyik feltétele, hogy a kérelmező vámszempontból megbízható legyen.

A tevékenységi engedély adható ki különösen

  • kezességvállalásra,
  • egyszerűsített vámeljárásokra,
  • összkezességre,
  • átalánydíjas garanciajegy forgalmazására,
  • engedélyezett feladói státusra,
  • engedélyezett címzettre,
  • vámraktározásra,
  • aktív feldolgozásra,
  • passzív feldolgozásra,
  • ideiglenes behozatalra,
  • vámfelügyelet melletti feldolgozásra,
  • vámszabad terület üzemeltetésére,
  • halasztott vámfizetésre,
  • vámügynökség létesítésére,
  • elfogadott exportőri státusra, valamint
  • egyszerűsített vámérték megállapítására.

A tevékenységi engedély feltételeként új fogalommal kell megismerkednünk, ez pedig az adott vámeljárás alatt állóság. A jogszabály ehhez rendeli a biztosíték számítását.

Vámbiztosíték

Az új szabályozás rendezi a vámbiztosíték fogalmát, és a vámbiztosítékokon belül megkülönböztet egyedi, illetőleg tevékenységi biztosítékot. A vámbiztosíték-nyújtás feltételeit is összehangolt rendszerbe foglalja, így az egyedi biztosítékok mellett újrarendszerezi a tevékenységi biztosítékokat és a vámbiztosíték-mentességet is.

A vámbiztosítékokra vonatkozó szabályok - amelyeket a Tv. végrehajtására kiadott 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (Vhr.) 7-17. §-ai tartalmaznak - részletezik a biztosítékok egyes formáinak érvényesíthetőségi feltételeit, így például a bankgarancia feltétel nélküli alkalmazhatóságának módját, az azonnali beszedési megbízás teljesítésére szolgáló fedezetigazolás feltételeit, továbbá a tevékenységi biztosítékok megállapításának számítási módját és a vámbiztosítékok felhasználásával történő bevétel-érvényesítés eljárási rendjét.

Ezek a szabályok tartalmazzák a tevékenységi garanciák meghatározásához és a garanciamérték vámhatósági ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartási kötelezettségeket is, mind a gazdálkodók, mind pedig a vámhatóság számára. A részletszabályok révén kiküszöbölhető a vámbiztosíték igény halmozódása.

A vámbiztosíték lehet

  • készpénz; vagy
  • belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt bankgarancia; vagy
  • banki fedezetigazolás; vagy
  • a vámhatóság által feljogosított, magyarországi székhellyel rendelkező szervezet kezességvállalása.

Egyedi biztosítékok

A Tv. az egyedi vámbiztosíték nagysága vonatkozásában korlátozó rendelkezést tartalmaz, ugyanis egyedi vámbiztosíték esetén a számla vagy értéknyilatkozat alapján megállapított vámbiztosíték mértéke nem haladhatja meg a vámáruval kapcsolatban kiszabható vámteher összegét.

Egyedi vámbiztosítékot kell nyújtani

  • a közvetlen vámfelügyelet alatt nem tartott vámárukra;
  • az előfinanszírozott áru után;
  • a belföldi forgalom számára ideiglenes vámértékkel, valamint az egyszerűsített vámeljárás során ideiglenes vámértékkel vámkezelt árura;
  • a jövedéki törvény alapján adófelfüggesztéssel belföldi forgalom számára vámkezelt jövedéki termékre;
  • az adózatlan jövedéki termék kiviteli célú árutovábbítása esetén;
  • a jövedéki termék aktív feldolgozás felfüggesztő eljárása esetén, valamint
  • az ideiglenes behozatal könnyített engedélyezési eljárásban.

Tevékenységi biztosíték

A biztosítékrendszer lényeges változását a tevékenységi garanciák újraszabályozása adja. Ennek megfelelően tevékenységibiztosíték-köteles

  • a gazdasági vámeljárás, valamint
  • a vámszabad terület engedélyezése;
  • az egyszerűsített vámeljárás;
  • a kezességvállalási engedély;
  • a halasztott vámfizetési engedély;
  • az összevont árunyilatkozat kiadása;
  • a 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett Egységes Árutovábbításról szóló Egyezmény (Tranzitegyezmény) szerinti összkezesség, valamint az átalánydíjas garanciajegy forgalmazása [Tv. 8. §-ának (4) bekezdése].

A vámbiztosíték indokoltsága

A vámbiztosíték indokoltsága mint új előírás iránti igény egyrészt az egyszerűsített vámeljárások, másrészt a vámeljárás alatt állóság fogalmának bevezetéséből is adódik. A vámeljárások egymásra épültségében ugyanis tudni kell, hogy egy adott vámeljárás mikor kezdődik és annak mikor van ténylegesen vége, hiszen a biztosíték az adott vámeljárás alatt álló áruhoz vagy tevékenységhez kötött. Ennek megfelelően jelenik meg alapfogalomként az áruátengedés, és alkották meg azokat előírásokat, amelyekből a vámáru pillanatnyi vámjogi státusa is egyértelművé válik.

A biztosíték folyamatosságának igénye

Az indokoltság megszűnésének szabályozása sok esetben evidenciaként hat, azonban lényeges kérdésről van szó. Ha az "újra biztosították" megfogalmazást tekintjük, vagy a "más módon biztosították" terminológiát elemezzük, úgy egyértelművé válik, hogy a biztosíték folyamatosságának jogi igénye nyert kielégítést függetlenül attól, hogy ez a későbbiek során azt jelenti, hogy a tevékenységi biztosíték veszi át az egyedi biztosíték helyét.

A vámteher ismerete

A vámbiztosíték formái (készpénz, bankgarancia, fedezetigazolás, kezességvállalás) lényegileg tág mozgásteret biztosítanak az ügyfél számára, azonban például a kezességvállalási engedélynél megjelenő, csak bankgarancia elfogadásáról szóló rendelkezés a költségvetési bevételek védelmét szolgálja. Az egyes tevékenységi biztosítékok meghatározásakor fontos látni, hogy az adott vámeljárás alatt állóság és az előzőekben vázoltak együttesen jelentős kötelezettséget rónak az ügyfélre. A biztosítottságot ugyanis figyelemmel kell kísérni, így minden egyes áru vámterhét ismerni kell. Ez viszont egyértelműen feltételezi a vámtétel meghatározását, így az áru tényleges tarifális besoroláshoz szükséges jellemzőinek ismeretét.

Nyilvántartás

Az előírás alkalmazásának részletszabályát tartalmazza a Vhr., amikor kötelezettségként írja elő, hogy mennyiben a vámterhet a Tv. 8-ának (4) bekezdése alapján kell biztosítani, tehát az előzőekben már meghatározott körben úgynevezett tevékenységi vámbiztosítékot kell nyújtani, akkor

  • a vámraktár és a vámszabad terület engedélyese, továbbá
  • az egyszerűsített vámeljárás engedélyese, illetőleg az ideiglenes behozatali vámeljárást kérő

köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a vámraktározási, vámszabad területi, ideiglenes behozatali, egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk vámterhe pontosan megállapítható [Vhr. 15. §-ának (7) bekezdése].

A nyilvántartás helye

Az engedélyes a nyilvántartást az első esetben a vámraktárban, illetve a vámszabad területen, a második esetben pedig a székhelyén, illetve a telephelyén köteles vezetni.

A nyilvántartás ellenőrzése

A vámhatóság jogosult - de évente egyszer köteles - az üzemi órák alatt a nyilvántartást ellenőrizni.

Számítástechnikai háttér

Ha mindezeket a szabályokat összevetjük, megállapítható, hogy a nyilvántartás-vezetés elképzelhetetlen a pillanatnyi árumozgást követő számítástechnikai háttér nélkül. A tevékenységi garancia - mint keret - folyamatos változásának nyomon követése olyan feladat, amely feltételezi a garancia azonnali nyomon követését, mihelyt az adott vámárut az adott vámeljárásba bevonják. Ez az árunyilatkozat elfogadásának igazolásával percre pontosan látható, így ennek dokumentálása jelenti a tényleges megoldást.

Vámjogi értelmezések Árunyilatkozat Árunyilatkozat a jogszabály által előírt formában tett nyilatkozat, amely a vámkezelés elvégzéséhez és a külkereskedelmi statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat tartalmazza, és egyben a termékimportot terhelő vámfizetési kötelezettségre vonatkozó bejelentésnek is minősül. Vámigazgatási eljárás Vámigazgatási eljárás a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége. Vámkezelés Vámkezelés az ügyfél kérelmére indult vámeljárás, amelynek során az áru/vámáru jogi sorsának rendezéséről dönt a vámhivatal. Vámeljárások A vámeljárások körébe tartozik az árutovábbítás, a vámraktározás, az ideiglenes behozatal, az aktív feldolgozás, a belföldi forgalom számára történő vámkezelés, a kiviteli ellenőrzés, a passzív feldolgozás, az ideiglenes kivitel, a vámfelügyelet melletti feldolgozás, a vámszabad területi be- és kitárolás. Áru/vámáru Áru/vámáru a vámhatáron át behozott vagy kivitt minden olyan dolog, ami a Kereskedelmi Vámtarifába besorolható, és amely vámjogi státusa szerint lehet belföldi áru, illetve vámáru. Behozatal, kivitel Behozatal, kivitel az árunak/vámárunak a vámhatáron át történő beszállítása vagy kiszállítása, vagy egyéb módon történő átjuttatása. Vámteher Vámteher a vám, a termékimportot terhelő általános forgalmi adó, a fogyasztási adó és a jövedéki adó, díjak és egyéb, jogszabályokon alapuló - nem szolgáltatáshoz vagy mulasztáshoz kötött - kötelező befizetés, ha azt a vámigazgatási eljárás során kell kivetni. E fogalmi körbe tartozik továbbá a vámbiztosíték megállapítása szempontjából az előfinanszírozott áru után a visszatérített vámteher, továbbá az igénybe vett exporttámogatás, a kivitt, adózatlan jövedéki termék, a jövedéki törvény szerinti adómentes felhasználás, illetve adóraktárba való betárolás céljából importált és a belföldi forgalom számára adófelfüggesztéssel, továbbá aktív feldolgozás vám-visszatérítési eljárásban vámkezelt jövedéki termék esetében a forgalmi adó. A nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettség alapján kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolásának igénye esetén fizetendő vámteher alatt a vámot, az általános vámpótlékot, a piacvédelmi vámpótlékot, a dömpingellenes vagy értékkiegyenlítő vámot és a mezőgazdasági piacvédelmi vámpótlékot kell érteni. Vámtartozás Vámtartozás a közölt és a fizetési határidő lejártáig meg nem fizetett vámteher, kamat, késedelmi pótlék, bírság és költségtérítés. Vámfelügyelet, állandó vámfelügyelet Vámfelügyelet a vámszervezet által gyakorolt minden egyéb felügyeleti forma. Állandó vámfelügyelet az ügyfél kérelmére végzett olyan helyszíni vámellenőrzés, vámkezelés, amely munkanaponként folyamatos vámkezeléssel eléri a nyolc órát, és erre havonta legalább tizenöt munkanapon van igény. Visszaviteli határidő Visszaviteli határidő az az időtartam, amelynek lejártáig az ideiglenesen behozott vagy az aktív feldolgozásban vámkezelt vámárut elszámolásra alkalmas vámeljárás alá kell vonni. Visszahozatali határidő Visszahozatali határidő az az időtartam, amelynek lejártáig az ideiglenesen kivitt vagy a passzív feldolgozásban kezelt árut külföldről vissza kell szállítani. Elszámolási határidő Elszámolási határidő az az időpont, ameddig az ideiglenes behozatalban, passzív feldolgozásban, ideiglenes kivitelben, aktív feldolgozásban, valamint vámfelügyelet melletti feldolgozásban a vámhatóságtól az áru/vámáru jóváírását kell kérni. Tevékenységi engedély Tevékenységi engedély minden olyan, a vámhatóság által kiadott engedély, amelynek egyik feltétele, hogy a kérelmező vámszempontból megbízható legyen. Gazdasági vámeljárás Gazdasági vámeljárás a vámraktározás, az ideiglenes behozatal, az aktív feldolgozás, a passzív feldolgozás, a vámfelügyelet melletti feldolgozás. Vám elé állítás Vám elé állítás az ügyfélnek a vámhatósághoz - jogszabály által előírt formában - tett bejelentése arról, hogy az áru/vámáru a vámhivatalhoz vagy a vámhatóság által kijelölt, illetve engedélyezett helyre, avagy a vámokmányon rendeltetési vagy feladási címként feltüntetett helyre megérkezett, hogy az árut az előzőekben meghatározott helyről valamely kiviteli eljárás keretében elindították, s ezáltal azt vámellenőrzés alá vonták.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére