Széles választék az abroncspiacon

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 29. számában (2000. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Jelentős mértékű, 5-10 százalékos forgalombővülésre számítanak a magyar piacon jelen lévő gumiabroncsgyártó cégek az idén, azt követően, hogy 1999-ben 17,7 százalékkal nőtt az autógumi-eladások volumene. A gyártók szerint a magyar piac továbbra is rendkívül árérzékeny, ám figyelemre méltó, hogy mind többen adják fel azt a múltból származó reflexet, hogy a gumit addig lehet használni, amíg le nem esik az autóról.

A magánszemélyek nem nagyon szeretnek a gumikkal foglalkozni, indokolatlan költséget látnak benne, s addig, amíg szükségessé nem válik, messziről elkerülik a gumiszerelő műhelyeket - vélekedik Wanderer Zsolt, a Gumiabroncsgyártók Magyarországi Egyesületének (GME) soros elnöke. Az utóbbi időben azonban sokat javult a helyzet, hiszen a drága autókon már nem mutat túl jól egy régi, lejárt gumi, s egyre többen figyelnek a biztonságra is.

Korábban a keleti gyártmányú kocsik világában, a már nagykorúságot megélt Ladák, Skodák idején nem számított kirívó esetnek, ha valakinek teljesen elkopott gumi volt a kocsiján. A vizsgáztatóhelyeken egy-egy élesebb szemű szerelő akár naponta többször is találkozhatott ugyanazzal a négy, a vizsgán még megfelelt minősítést kapó abronccsal, amelyet azután tulajdonosaik a műszaki állomás melletti utcában szépen visszacseréltek az eredeti, alaposan lefutott gumira, hogy azután újabb delikvensnek sikerülhessen a műszaki vizsga.

Futózási lexikon A gépjárműabroncsok nem egyszer használatos termékek. Még a személyautó-gumik esetében is lehetőség nyílik arra, hogy meghosszabbítsuk az élettartamukat. A szakma jelenleg kétfajta futózási technológiát ismer, az ún. hidegfutózás során csak magát a futófelületet újítják fel, erre kerül az új futóminta. A másik megoldás, az ún. melegfutózás során peremtől peremig ér a felkerülő réteg, ezáltal szinte teljesen új kopófelületet kap az abroncs. A tehergépjárművek esetében megszokott dolog, hogy a többször futózott gumikat az utolsó felhasználáskor utánvágják, azaz megnövelik a mintázat csatornamélységét. Erre az ad lehetőséget, hogy a mintázat alatt van egy olyan gumiréteg, amelybe behatolhatnak az utánvágó kések, s így 20-25 százalékkal javítható a futásteljesítmény. A módszernek egyetlen hátulütője, hogy a futózással ellentétben a gumiabroncsok felső fémváza, az ún. karkasz utánvágás után többet nem használható, javítására többé nincs mód.

Jó minőségű keleti márkák

A személygépjárműveknél háttérbe szorultak a használt abroncsok, s egyre kevesebb az agyonfutózott, régi gumi. Ugyanakkor a hazai piac továbbra is rendkívül érzékeny az árra, épp ezért a keleti gumimárkáknak nagyobb a keletük, ezek sokszor 50-70 százalékkal is olcsóbbak, mint egy-egy híresebb nyugati gumi. Az áruknak köszönhetően a magyar piacon igen elterjedtek a Matador, a Barun és a Debica márkák. E keleti termékek az utóbbi időben alapos átalakuláson mentek át, hiszen többségüket valamelyik nagy nyugati társaság vonta érdekkörébe, s ennek köszönhetően a gyártási technológia több helyen is megújul, ami a termékek minőségének javulását hozza magával.

A gumiszervizek értékelése szerint a leginkább a Barun változott, ám e minőségi javulás eltörpül az ára keltette vonzerő mellett. Külön kell szólni arról a jelenségről is, hogy - akárcsak az összes többi, nagy volumenben előállítható termék esetében - a gumiabroncsoknál is megjelentek a távol-keleti gyártmányok, amelyek dömpingáraival már a kelet-európai termékek sem tudják felvenni a versenyt. Az ázsiai gyártmányok sok esetben rendkívül rossz minőségűek.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy viszonylag rosszabb minőségű, olcsóbb, de vadonatúj gumi is sokkal nagyobb szolgálatot tesz a gépjármű tulajdonosának, mint azok az abroncsok, amelyeket a tulajdonos kilométer-százezrek óta használ. Azt, hogy a gumiabroncsok állapota az alapvető vezetési biztonság egyik kiemelkedő része, ma már nem csak a rendőrségi reklámok, de a gumigyártók költséges reklámkampánya is igyekszik elterjeszteni a közvéleményben.

Nagyot lendített az új abroncsok eladásában az, hogy átalakulóban a magyar gépjárműpiac. Az újonnan megvásárolt gépjárműveket egyre nívósabb gumikkal szerelik föl, s a szakműhelyek általában hasonló minőségű gumikat javasolnak a tulajdonosoknak. Megfigyelhető az is, hogy egyre többen jöttek rá arra, hogy a gumiabroncs is legalább olyan fontos, ha nem fontosabb része a gépjárműnek, mint például a motorolaj, így ezeket is folyamatosan ellenőrizni, cserélni kell.

Az elmúlt évben kiemelkedően jól teljesített a magyar gumikereskedelem, összesen 1,6 millió abroncsot értékesítettek Magyarországon, ami 17,7 százalékkal magasabb, mint az 1998-as adat. Az eladási volumen bővülését érdemes összevetni azzal, hogy a 2,6 milliós magyarországi gépjárműpiacnál hússzorta nagyobb autóállománnyal bíró Németországban az elmúlt évben 17 millió új autóabroncsot adtak el, ami ott abszolút csúcsnak számított. Hazánkban tavaly az eladott személyautó-gumik száma meghaladta az 1 milliót, ami 25 százalékos növekedés az előző évihez képest.

A téli gumi divatba jött

A Gumiabroncsgyártók Magyarországi Egyesülete a hét legnagyobb gumiforgalmazó társaságot fogja össze, e cégek ellenőrzik a magyar piac 75-80 százalékát. A GME tagja a Goodyear, a Dunlop, a Continental, a Pirelli, a Vredestein, a Michelin és a Bridgestone-Firestone. Ez a hét cégcsoport összesen 28 márkát kínál ma Magyarországon. Többségük mind az olcsóbb, mind a magasabb árfekvésű gumikra specializálódott márkaneveket kínálja, ám mint Jean Kaszacs, a Goodyear Magyarország marketingigazgatója elmondta, a magyar piacon továbbra is a legolcsóbb termékek fogynak a legjobban. A cégnek az elmúlt évben 40 ezer Goodyear abroncsot sikerült eladni, a Debica márkanevű keleti gumiabroncsból viszont 80 ezret értékesítettek.

A Goodyear tapasztalatai szerint növekszik az a réteg, amelyik megengedheti magának a jobb minőségű termékeket. Wanderer Zsolt szerint mindezek mellett a kereskedőkön múlik, hogy egy-egy vásárló milyen gumit vesz autójára. Igaz ugyan, hogy az autósújságok szinte folyamatosan foglalkoznak a gumiabroncsok összehasonlításával, s az is, hogy ezeket a lapokat az igényesebb vevők végig is nézik, ám az csak a szakműhelyben derül ki, hogy a teszteken kiválasztott márkából éppen van-e raktáron.

A személyautóhoz való gumiabroncsot árusító kereskedők általában nem márkahűek, kínálati palettájukon több vállalat termékei is megtalálhatóak. Ugyanakkor nehéz olyan forgalmazót találni, akik a rendkívül széles választék döntő részét kínálja, ám az szinte bizonyos, hogy egy-egy típusból különböző árkategóriájút mindenképp talál a vevő. Az elmúlt időszakban a gumiabroncs-importőr cégek mind nagyobb súlyt helyeznek arra, hogy a gumikereskedők, illetve a szervizekben dolgozók minél teljesebb szakmai képzést kapjanak, ám komoly problémát okoz, hogy ez az oktatás ma még jobbára csak a műszaki kérdéseket tartalmazza. A kereskedelmi képzés, a korszerű marketing- és értékesítési technológiák oktatása legalább ilyen fontos lenne - vélekedik a GME soros elnöke.

A kereskedői felelősség egyik kiemelt területe lehet a téli gumik használatával kapcsolatos problémakör. A szocializmusban egyszerűen elképzelhetetlen volt, hogy egy autónak két garnitúra kereke legyen, egyik a szárazabb nyári, a másik a vizesebb, csapadékosabb, jegesebb téli napokra. Miután hazánk nem igazán égbe szökő hegyeiről híres, a hazai közvélemény még ma sem tulajdonít túlzott jelentőséget a téli gumikkal való közlekedésnek. Ugyanakkor a gumigyártók - már csak saját forgalmuk fellendítése érdekében is - mind komolyabb kampányokat folytatnak a vezetők meggyőzése érdekében. A GME tagvállalatai az elmúlt év őszén a szezon előtt hajtották végre első összehangolt reklámkampányukat, amikor szinte valamennyi sajtótermék foglalkozott a téli gumik szükségességével. Miután a kampányt szokatlanul hideg tél követte, minden képzeletet felülmúlóan megnőtt a téli gumik iránti kereslet a szakműhelyekben.

A GME kimutatásai szerint az elmúlt évben megkétszereződött a téli gumik vásárlása. Ahhoz azonban, hogy a vezetők tudatosan készüljenek fel a tél megpróbáltatásaira, a jelek szerint még idő kell. A szakszervizek már most remegve várják az első fagyos napot, amikor autósok százai egyszerre jelentkeznek be kerékcserére, illetve érdeklődnek a téli köpenyek iránt.

A GME tagvállalatai által értékesített új autóabroncsok Magyarországon

Kategória

1998

1999

Változás 99/98 (százalék)

Személyautó

813 115

1 011 867

24,4

Kisáruszállító

105 661

128 151

21,2

Teherautó

191 490

166 922

-13

Összesen

1 110 266

1 306 940

17,7

Forrás: Gumigyártók Magyarországi Egyesülete

Flottaszerződések előtérben

A gumiabroncs-kereskedelemben az egyik legnagyobb változás a haszongépjárművek abroncsainak piacán következett be. Ha a személygépjárművek korábbi tulajdonosait megfeddtük azért, mert nem törődtek gépjárműveik abroncsainak minőségével, úgy ez hatványozottan volt igaz az elmúlt évek tehergépjárműparkjának tulajdonosaira. A változás lényege abban áll: mind több fuvaroztató ismeri fel, hogy a minőség jelentős költséghatékonysággal jár. Az árakat illetően tudni kell, hogy míg egy személyautó akár 30 ezer forintból is kaphat új abroncsokat, addig a haszongépjárművek esetében a minimális beruházási költség 150 ezer forint.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a haszongépjárművek abroncsai alkalmasak a többszöri fölhasználásra, hideg- vagy melegfutózásra. Ezáltal egy-egy abroncs élete megháromszorozható. Épp ezért mind több tehergépjármű-üzemeltető a költségeket nem az egyszeri beszerzési ár függvényében számítja ki, hanem az egy kilométerre jutó költségre vonatkoztat. A tehergépjármű-abroncsok forgalmazói - élve azzal a lehetőséggel, hogy a gumik így visszakerülnek hozzájuk - egyre több esetben ajánlják fel komplex szolgáltatásaikat az üzemeltetőknek. Ez nagyobb flották esetében akár odáig is terjedhet, hogy ún. mobil szervizállomások révén a tehergépjármű-üzemeltetők telephelyén az éppen úton nem lévő gépjárműveknél hajtják végre a szükséges gumijavítást, szervizelést.

A gumiszervizek több esetben nyilvántartást vezetnek az általuk felszerelt gépjárművek futásteljesítményéről, s annak függvényében tesznek javaslatot az üzemeltetőnek az aktuális feladatokról, hogy az adott gépjárművet milyen területen hasznosítják, illetve milyen gumikkal van felszerelve. Óriási különbség van például a mezőgazdasági földekre járó tehergépjármű, illetve a városban tejet kiszállító teherkocsi gumijának megterhelése között, noha mindkettő ugyanazon tsz flottájában szerepelhet.

A tehergépjárműabroncs-gyártásban hazai szereplővel is büszkélkedhetünk, hiszen a Taurus neve régóta jól cseng a piacon. Igaz ez még akkor is, ha a társaság 1996 óta a francia Michelin tulajdona, ám éppen a franciák döntésének köszönhetően a jól bevált piacokon a magyar vállalat saját márkaneve alatt forgalmazhat. Kovács László, a tehergépjárműabroncs-üzletág marketingigazgatója szerint a Michelinnel szövetkezett Taurus a hazai teherabroncspiac csaknem felét birtokolja. A francia kapcsolat révén a gyárban jelentős fejlesztések történtek, a gyártás mind több elemében sikerrel alkalmazzák a Michelin tapasztalatait is. A Michelin-partnerség egyik legnagyobb érdeme, hogy alapjaiban megváltozott a Taurus értékesítési módszere. A társaság közvetlen kereskedelmi hálózatot épített ki Magyarországon.

Zűrzavaros utóélet A használt gumiabroncs fokozottan veszélyes hulladéknak minősül: 1995 óta termékdíjkötelessé tették a gumiabroncs forgalmazását. A termékdíj kilónként 30 forint. A rendszer bevezetése óta a Magyar Gumiipari Szövetség felmérése szerint 4,6 milliárd forintnyi bevételt realizált az állam, ám a használt gumi begyűjtése, illetve feldolgozása azóta is hibázik. Az adóként beszedett bevételekből a kimutatások szerint mindössze 835 millió forintot fordítottak a hulladékgumi-feldolgozásra. Évente az országban 45 ezer tonna autógumi-hulladék keletkezik, miközben a termékdíj bevezetése óta mindössze 1 év "termését" sikerült feldolgozni. Teljesen kaotikusnak látszik a begyűjtési rendszer: a gumiforgalmazók szerint, miután az állam termékdíjat vet ki, kötelessége, hogy gondoskodjon a használt gumik begyűjtéséről, azok szakszerű tárolásáról, megsemmisítéséről. Jelenleg két módszer ismert a használt gumik megsemmisítésére. Vagy cementipari égetés során szabadulnak meg tőle, vagy gumiőrleményt készítenek belőle, amelynek meglehetősen széles a felhasználhatósági területe.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére