Kiskorúak a társaságban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 29. számában (2000. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Több okból is előfordulhat, hogy kiskorúak szereznek tulajdoni részesedést a cégben. A cikk az így kialakult helyzetet elemzi, különös figyelemmel a tagsági jogok gyakorlására vonatkozó társasági jogi, illetve a kiskorúakkal kapcsolatos polgári jogi és gyámügyi szabályok együttes alkalmazására.

 

Az általános polgári jogi alapok tisztázása után az alábbiakban áttekintésre kerülnek a kiskorúak egyes gazdasági társasági típusokban való részvételének kérdései. A kiskorú tulajdonosok szempontjából a közkereseti társaság nem bír jelentőséggel. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. Tv. (Gt.) 4. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis kiskorú nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A Gt. 81. §-ának (1) bekezdése alapján azonban a közkereseti társaságnak csak korlátlanul és egyetemlegesen felelős tagjai vannak, így a kiskorúk tagsága az ilyen társaságokban fogalmilag kizárt.

Ugyanezen okból nem szükséges vizsgálni az egyesülésben, mint a tagok kooperációs társaságában való részvétel kérdéseit sem, hiszen a Gt. 272. §-ának (1) bekezdése szerint az egyesülés vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok szintén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A közös vállalat mint társasági forma pedig egyfelől kiskorú esetében alig bír relevanciával, másfelől az ilyen cégben való tagsága egyébként is kérdéses a hivatkozott korlátlan felelősség miatt, hiszen a Gt. 106. §-ának (1) bekezdése szerint a tagok a társaság vagyonát meghaladó társasági tartozásokért együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek, tehát a felelőssége a tagnak ennél a cégformánál is relatíve korlátlan.

Azon kör, amire a jelen cikk koncentrálhat, a betéti társaság (bt.) kültagsága, a korlátolt felelősségű társaságban (kft.) fennálló tagsági viszony, illetve a részvénytársaság (rt.) részvényesi viszonyai.

RÉSZESEDÉSSZERZÉS A GAZDASÁGI TÁRSASÁGBAN

Alapításban való részvétel

A kiskorú bt.-beli kültagsága, kft.-tagsága és részvényesi jogállása elsősorban a társaság alapításában való részvétellel jöhet létre. A bt.-beli kültagság, a kft.-tagság, illetve a zártkörű alapítású részvénytársaságban fennálló részvényesi jogállás esetében az alapítással kapcsolatosan a társasági szerződés, alapító okirat létrehozását, megkötését és a vagyoni hozzájárulás szolgáltatását, a nyilvános részvénytársaság alapításában való részvétel esetében az alapítási tervezetben vállalt apportszolgáltatást, a részvényjegyzést, a vagyoni hozzájárulás szolgáltatását és az alakuló közgyűlésen való közreműködést kell vizsgálni.

Cselekvőképtelen kiskorú

A cselekvőképtelen kiskorú helyett a társasági szerződést, alapító okiratot, alapítási tervezetet, részvényjegyzési ívet a törvényes képviselője (alapvetően két szülője) írja alá. (Amennyiben az egyik szülő a másik szülőt az arra előírt alakban felhatalmazta, hogy a törvényes képviseleti jogot helyette is gyakorolja, elegendő az egyik szülő aláírása is.)

Korlátozottan cselekvőképes kiskorú

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú általi társaságiszerződés-kötéshez, alapító okirat, alapítási tervezet létrehozásában való közreműködéséhez vagy a részvényjegyzési ív aláírásához a törvényes képviselő előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Tekintettel arra, hogy a társasági szerződés, illetve a részvénytársasági alapító okirat írásbeli formában ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel érvényes, és az alapítási tervezet, illetve részvényjegyzési ív vonatkozásában is írásbeliség van előírva, a beleegyezést vagy jóváhagyást minimálisan teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell megkövetelni. Legcélszerűbb azonban, ha a társasági szerződést a törvényes képviselő maga köti meg, illetve az alapító okiratot, alapítási tervezetet vagy részvényjegyzési ívet maga írja alá a kiskorú képviseletében, azon jogi felhatalmazás alapján, hogy ügyleteket a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is köthet, kivéve az úgynevezett személyes jognyilatkozatokat (pl. végrendelet), és a cégbíróság ebben az esetben nem is írhatja elő hiánypótlásként, hogy az alapításhoz szükséges okiratot a kiskorú is írja alá.

Kivételt képez ezen esetek alól, ha a 14. életévét betöltött kiskorú munkával szerzett keresménye erejéig kötelezi el magát, aki aláírhatja a fenti dokumentumokat. Ilyen esetben természetesen körültekintően vizsgálni kell, hogy valóban a munkával szerzett keresményről való rendelkezésről van-e szó (pl. keresetigazolással, számlakivonattal).

Gyámhatósági jóváhagyás

Az, hogy a fenti ügyletek megtételéhez szükséges-e a gyámhatóság hozzájárulása, a kiskorú által vállalt vagyoni hozzájárulás fajtájától és értékétől függ. A Gt. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a tag vagyoni hozzájárulása lehet pénzbeli hozzájárulás (pénzbetét), illetve a társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulás (nem pénzbeli betét), amely forgalomképes vagyoni értékkel rendelkező ingó dolog, ingatlan, szellemi alkotás (szerzői műve, szabadalomra, más hasonló szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jellegű használati, hasznosítási jogok), egyéb vagyoni értékkel bíró jog (pl. haszonélvezeti jog) lehet.

A kft. és az rt. esetében jegyzett tőke és hitelezők védelmének céljából a nem pénzbeli hozzájárulás, apport vonatkozásában további feltétel, hogy az apport végrehajtás alá vonható legyen, és amelyet a társaság utóbb harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át [Gt. 124. § (3), 208. § (3) bek.].

A nyilvános rt. alapításánál apportot csak az alapítók, tehát a társaság létrehozását kezdeményezők (alapítási tervezet, értékpapír-tájékoztató, nyilvános ajánlattétel kibocsátói) szolgáltathatnak. Amennyiben kiskorú is van az apportot szolgáltató alapítók között, úgy az alapítási tervezetre vonatkoznak a jóváhagyási szabályok [Gt. 212. § (3) bek.].

Készpénz-hozzájárulás

A készpénz-hozzájárulások esetében a jogi szabályozást figyelembe véve akkor kell gyámhatósági hozzájárulás az alapításban való részvételhez és vagyoni hozzájárulási kötelezettség vállalásához, ha azok teljesítése a kiskorú saját vagyonából történik, és amelynek mértéke meghaladja a személyes tulajdon szokásos tárgyainak értékét [Ptk. 19. § (1) bek. c) pont, 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 25. § (1) bek. g) pont].

A szülői vagyonkezelői jogra vonatkozó előírások szerint a gyermek tulajdonát képező pénzét és értékeit a gyámhatósághoz a törvényes képviselőnek be kell szolgáltatnia (a pénzt gyámhatósági betétben, az ékszereket, ezüst-, arany-, platinatárgyakat, drágaköveket a Magyar Nemzeti Banknál letétként, a kulturális javakat, mint pl. műalkotásokat, az illetékes múzeumban letétként kell elhelyezni, ezen túlmenően a gyámhatóság a törvényes képviselőt kötelezheti a gyermek tulajdonában álló értékpapír hitelintézeti letétben történő kezelésére), kivéve ha azokat a folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen kell tartani, és az ilyen értékekről a törvényes képviselők a gyámhatóság engedélye nélkül nem rendelkezhetnek [Csjt. 82. § (2) bek.].

Amennyiben tehát a vagyoni hozzájárulás teljesítése gyámhatósági betétben kezelt készpénzből történik, a gyámhatóság engedélyét az ügylethez mindenképpen be kell szerezni. Amennyiben a készpénz valamilyen oknál fogva nincs gyámhatósági betétben elhelyezve, úgy a jogszabályi rendelkezések általános fogalmazása miatt célszerű a gyámhatóság arra vonatkozó előzetes nyilatkozatát beszerezni, hogy engedélyre nincs szükség.

A jogszabályok értelmezése alapján azt meg lehet állapítani, hogy a 100 000 forint feletti vagyoni hozzájárulás már engedélyköteles lehet (a jogi szabályozás ezen összeghatár felett már gyámhatósági engedélyhez köti a kiskorú tulajdonában álló társasági részesedésre vonatkozó ügyleteket is), ezen összeg alatt a kérdést az ügy körülményei (pl. a gyermek és hozzátartozók vagyoni viszonyai) döntik el.

Ingó- és ingatlanapport

A pénzhozzájárulásokhoz hasonló a helyzet a kiskorú ingó vagyonából teljesített nem pénzbeli betét esetében. Az ingónak minősülő értékpapírok esetében van egyedül kifejezett értékhatár, amennyiben ugyanis a vagyoni hozzájárulás teljesítése a kiskorú tulajdonát képező értékpapírnak (elsősorban tagsági jogokat megtestesítő papírok) a társaság tulajdonába adásával, apportálásával történik, a gyámhatóság engedélye szükséges, ha annak értéke a 100 000 forintot meghaladja [Ptk. 19. § (1) bek. c) pont, 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 25. § (1) bek. j) pont].

Amennyiben a vagyoni hozzájárulást ingatlanapporttal teljesítik, minden esetben gyámhatósági engedélyre van szükség [Ptk. 19. § (1) bek. c) pont, 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 25. § (1) bek. e) pont].

Üzletrészek apportja

Ugyancsak gyámhatósági engedélyre van szükség a vagyoni hozzájárulás vállalásához, ha az üzletrész apportja útján történik, és az üzletrész értéke a 100 000 forintot meghaladja [Ptk. 19. § (1) bek. c) pont, 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 25. § (1) bek. j) pont].

Vagyoni jogok apportja

A jogi szabályozás fehér foltjait a kiskorút megillető vagyoni jogok vagyoni hozzájárulásaként való apportálása jelenti. A gyámhatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek meghatározásai ugyanis csak az ingó dolgokat és ingatlanokat, a készpénzt, az értékpapírokat, üzletrészeket és cégtulajdonokat említik meg olyan ügyleti "tárgyként", amelyek esetében engedély szükséges. Nem rendelkeznek viszont az úgynevezett vagyoni értékű jogokról, mint például egy ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog, szellemi alkotásokon fennálló jogok (know-how, szerzői művekben, szabadalmaztatott találmányokon, védjegyeken fennálló jogosultságok). Kifejezett jogi szabályozás hiányában elfogadható egy olyan értelmezés, hogy az ilyen jogok vagyoni hozzájárulásként való vállalása és rendelkezésre bocsátása nem igényeli a gyámhatóság hozzájárulását, tekintettel azonban arra, hogy egy ilyen jog a kiskorú vagyonának adott esetben lényeges részét képezheti, ajánlatos megelőzően a gyámhatóság állásfoglalását bekérni arra vonatkozóan, hogy szükségesnek látja-e az engedélyezést vagy sem.

A vagyoni hozzájárulás teljesítése

Amennyiben a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására vonatkozó kötelezettségvállalást is tartalmazó társasági szerződés, az alapító okirat, alapítási tervezet megkötéséhez, illetve aláírásához a gyámhatóság hozzájárult, a vagyoni hozzájárulás tényleges teljesítéséhez újabb jóváhagyására nincsen szükség. Az apportált ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez azonban az is szükséges, hogy a társasági szerződést (alapító okiratot, alapítási tervezetet) a gyámhatóság záradékolja, amelyben igazolja a törvényes képviselő jognyilatkozatának jóváhagyását és a jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését [149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 154. §].

Az apport értéke és a gyámhatósági hozzájárulás Ingatlanok A vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott apport értékének meghatározása vonatkozásában abból kell kiindulni, hogy az alapítási ügyletet és a vagyoni hozzájárulás vállalását jóváhagyó gyámhatósági aktushoz, amennyiben annak tárgya ingatlan, 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt (az illetékes önkormányzat jegyzője adja ki), vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv (ingatlanközvetítő és/vagy ingatlanértékelő vállalkozások) értékbecslését kell benyújtani. Arra is lehetőség van, hogy az illetékhivatal által 6 hónapnál nem régebben megállapított forgalmi értéket vegye alapul a gyámhatóság. Ingók  Ingók esetében, beleértve az értékpapírt is, az ilyen dolgok elidegenítéséhez szükséges gyámhatósági jóváhagyás iránti kérelemhez a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó szerv vagy személy (vállalkozás) értékbecslését kell csatolni [149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 153. § (1) bek., 155. §]. Előzetes egyeztetés E rendelkezésekből levonható az a következtetés, hogy az ilyen vagyoni hozzájárulás értékében az alapítási ügylet során történő megállapodás az irányadó értékbecslésben foglaltnál alacsonyabb értékben nem, vagy csak speciális, az értékelést követően bekövetkező körülmények esetén, a gyámhatósággal előzetesen való egyeztetés után képzelhető el. Magasabb értékben való megállapodásnál, gyámhatósági kontroll mellett, kicsi a valószínűsége, hogy a gyermek vagyoni hozzájárulását "túlértékelik". Ha ez az eset mégis bekövetkezne, az apport értékéért való felelősség kérdése merül fel. Könyvvizsgálói értékelés Amennyiben a tagok könyvvizsgálót kérnek fel az apport értékelésére [Gt. 12. § (3) bek.], a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabb értéket nem állapíthatnak meg, alacsonyabbat viszont igen. A könyvvizsgálói értékelés, szigorú értelmezés mellett a fentiekben meghatározott értékbecslésnek nem felel meg, természetesen ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a könyvvizsgálói értékelést a gyámhatóság az értékbecslések mellett figyelembe vegye. A többi tag vonatkozásában a könyvvizsgálói értékelés azonban továbbra is a Gt.-ben leírt jogi hatásokat váltja ki.

Képviselet az alakuló közgyűlésen

A nyilvános részvénytársaság alapításának utolsó, az eredményes részvényjegyzés utáni mozzanata az alakuló közgyűlés megtartása, amely megállapítja a jegyzés eredményességét és dönt a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról, megállapítja az rt. alapszabályát, megválasztja az első igazgatóságot, felügyelőbizottságot és a könyvvizsgálót (Gt. 217. §).

A cselekvőképtelen kiskorút az alakuló közgyűlésen a törvényes képviselő képviseli. Amennyiben a törvényes képviselő a két szülő, az egyik szülőnek az arra előírt okirati formában a másik szülőt szükséges meghatalmaznia, hogy az alakuló közgyűlésen a kiskorú törvényes képviseletében az ő képviseletében is eljárjon és szavazzon, ellenkező esetben a szavazati jog gyakorlása ugyanis két személy döntésétől függne, amely a közgyűlés jogi természetéből, a személyes jelenlét szükségességéből, a szigorú eljárási, szavazási, jegyzőkönyvezési szabályokból eredően jogi szempontból alapvetően kétséges.

Tekintettel arra, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében, egy közgyűlés keretében nem valósítható meg, hogy a törvényes képviselő a kiskorú szavazataihoz jóváhagyását adja, ezért a törvényes képviselőnek - szülők esetében a fentiekre tekintettel és a szerint meghatalmazott egyik szülőnek - szükséges eljárnia a kiskorú képviseletében.

A közgyűlési szavazatok esetében a gyámhatóság hozzájárulása már nem lehet szükséges, hiszen vagy az alapítási tervezethez (az apport vállalása miatt), vagy a jegyzéshez való hozzájárulással jóváhagyta az alapításban való részvételt és a vagyoni hozzájárulás vállalását, és a hozzájárulás megkövetelése a közgyűlési szavazatokhoz, illetve a meghozott határozatokhoz gyakorlatilag lehetetlen és teljesíthetetlen elvárás volna.

A társaság jegyzett tőkéjének megemelése

A tagsági viszonya kiskorú esetében létrejöhet a társaság jegyzett tőkéjének megemelésében való közreműködés során is.

Betéti társaság

A bt. esetében ez tulajdonképpen a társasági szerződés olyan módosítását jelenti, hogy a kiskorú a társaság új kültagjaként a társaságba belép, ezzel egyidejűleg vagyoni hozzájárulás teljesítésére vállal kötelezettséget, amely szolgáltatásával megemelkedik a bt. jegyzett tőkéje is. A társasági szerződés módosításakor gyakorlatilag ugyanazon szabályok az irányadóak, mint a bt. alapításában való részvételnél.

Kft.

A kft.-nél végrehajtott törzstőkeemelésben a kiskorú értelemszerűen csak akkor tud részt venni, ha a törzstőkeemelés új törzsbetétek szolgáltatásával valósul meg [Gt. 161. § (1) bek.]. A törzstőkén felüli vagyonból megvalósított tőkeemelés (Gt. 165. §) ugyanis csak a már meglévő tagok törzsbetéteit növeli. A törzstőkeemelés során az új törzsbetétet, a taggyűlés határozata alapján, a teljesítését vállaló új tag közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával szerzi meg, amelyben kijelenti, hogy az új törzsbetétet teljes mértékben átveszi, a vállalt vagyoni hozzájárulást, illetve mellékszolgáltatást teljesíti, és a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el (Gt. 163. §). Kiskorú részvétele esetén erre az okiratra, illetve az abban vállalt vagyoni hozzájárulásra az alapításnál ismertetett szabályok értelemszerűen irányadóak.

Részvénytársaság

Az rt. alaptőkéjének felemelésében a kiskorú új részvények, vagy az átváltoztatható kötvények feltételes alaptőke-emelés során történő forgalomba hozatalával megvalósított esetekben vehet értelemszerűen részt [Gt. 245. § (1) bek. a) és d) pont].

Az alaptőkén felüli vagyon terhére történő emelés egyik esetében a felemelt alaptőkére eső részvények azt a személyt illetik meg, aki azok ellenében az rt.-nek nyújtott hitel visszaköveteléséről lemond [Gt. 253. § (3) bek.]. Ez utóbbi kivételes esetben akár kiskorú is lehet. Az új részvény és kötvény forgalomba hozatala nyilvános vagy zártkörű módon történhet [Gt. 245. § (2) bek.].

Új részvény zártkörű forgalomba hozatala

Új részvény zártkörű forgalomba hozatala esetén az eljárási rend az, hogy az igazgatóság meghívóval közgyűlést hív össze (Gt. 249. §), a meghívóban, amennyiben a kiskorú apportot kíván teljesíteni az új részvényekért, már ismertetni kell ezen apportszolgáltatás feltételeit [Gt. 249. § (1) bek. d) pont]. A közgyűlés tőkeemelést kimondó határozata előtt - a nem apportot, hanem készpénz-hozzájárulást vállaló kiskorú nevében - az alapításnál ismertetett képviseleti szabályok szerint vételi szándéknyilatkozatot kell tenni (Gt. 250. §). A közgyűlés ezután meghatározza azon személyeket (pl. a kiskorút is), akiket e szándéknyilatkozatra, illetve apport esetén a meghívóban már rögzített megállapodásra tekintettel feljogosít az új részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra.

Ebből a megfogalmazásból az következik, hogy a feljogosított kiskorú nevében végleges kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tenni a közgyűlési határozatban meghatározott számú, típusú, fajtájú, névértékű részvény átvételére és annak ellentételezéseként a vállalt vagyoni hozzájárulás teljesítésére (Gt. 250. §). A részvénytársaságok alapszabályai általában rendezni szokták e nyilatkozat formai követelményeit, de ennek hiányában is célszerű megkövetelni a közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formát. Az alapításnál ismertetett, kiskorúra vonatkozó szabályoknak alapvetően e nyilatkozat vonatkozásában kell érvényesülniük (bár a tőkeemelés meghiúsulásának elkerülése érdekében esetleg célszerű már a szándéknyilatkozatot egyeztetni a gyámhatósággal, amennyiben annak közreműködésére szükség van).

Új részvény nyilvános forgalomba hozatala

Az új részvény nyilvános forgalomba hozatala esetén a hirdetménnyel összehívott közgyűlés határozata alapján olyan részvényjegyzésre kerül sor, mint az rt. nyilvános alapításakor, amikor a jegyzési ívvel kapcsolatosan az alapításnál, a kiskorú részvétele tekintetében ismertetett szabályok megfelelően irányadóak, azzal azonban, hogy a törvényi rendelkezések úgy értelmezhetők, hogy nyilvános forgalomba hozatallal történő tőkeemelésnél apport nem teljesíthető [Gt. 249. § (1) bek.; 251. § (2) bek.; 252. § (1) bek.]. A részvénnyé átváltoztatható kötvények feltételes alaptőke-emelés körében történő nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatalának menete gyakorlatilag hasonló szabályok szerint zajlik, mint az új részvények kibocsátása, ezért az ott ismertetett szabályok a kiskorúak vonatkozásában erre is megfelelően irányadók (Gt. 256-257. §).

Egy cégben a szülőkkel Az alapításban való részvétellel kapcsolatosan lényeges az esetleges érdekellentét és feloldásának kérdése, amennyiben a kiskorú a szüleivel közösen alapítja a kérdéses gazdasági társaságot. Az általános polgári jogi szabályok szerint a törvényes képviselő nem járhat el a kiskorú képviseletében, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga (vagy szülő esetén házastársa, egyenes ági rokona vagy törvényes képviselete alatt álló más személy). Abban az esetben, ha egy hagyományos áru vagy szolgáltatás és pénz kölcsönös teljesítésén alapuló szerződésről (pl. adásvétel, ajándékozás, csere, bérlet) van szó, az érdekellentét, illetve szembenállás megítélése viszonylag egyszerű. Egy társasági szerződésben azonban az alapítók arra vállalkoznak, hogy közös, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására hozzák létre a társaságot, és e cél elérését közösen támogatják, vagyis nem igazán állnak szemben egymással, s érdekeik sem ellentétesek, hiszen szándékuk ugyanazon cél elérésére irányul, érdekük a társaság gazdaságos és nyereséges működése tekintetében is közös (érdekellentét inkább csak az alapítással létrejövő, a szülő által képviselt társaság és a tagsággal rendelkező gyermek között állhat fenn). Eseti gondnok Ennek ellenére a bírói gyakorlat megköveteli, hogy az ilyen alapítású társaság bejegyzéséhez a gyámhatóság döntésére van szükség arra nézve, hogy lát-e reális érdekellentétet, az feloldható-e vagy sem, és ha az érdekellentét feloldhatatlan, a kiskorú részére eseti gondnokot jelöljön ki, aki az eseti gondoksággal érintett kérdésekben a szülők helyett jár el törvényes képviselőként, azzal, hogy tartós érdekellentét esetén az eseti gondnok a kiskorú társasági tagságának egész ideje alatt elláthatja a törvényes képviselői feladatokat a kiskorú tagságával kapcsolatos valamennyi jogügylet vonatkozásában.

A társasági részesedés átruházás útján való szerzése

A társaság alapításában vagy jegyzett tőkéjének felemelésében való részvételen túl a részesedésszerzés egyik leggyakoribb módja annak más személytől ingyenes vagy ellenszolgáltatás fejében való megszerzése.

Bt.

A bt.-ben fennálló társasági részesedés nem átruházható, nem olyan a jogi természete, mint az üzletrésznek. Ily módon a kiskorú átruházás útján bt.-ben kültagi részesedést nem szerezhet. Ha a bt. kültagja helyére a társaságba a kiskorú be kíván lépni, a kültagnak a tagok közös megegyezésével ki kell lépnie a társaságból [92. § b) pont], és vele a társaságnak el kell számolnia a tagsági viszony megszűnésekor fennálló állapot szerint, és ki kell adni részére vagyoni hozzájárulását (Gt. 95. §). Ezután a társasági szerződés módosításával a kiskorúval kell megállapodni, hogy kültagként a társaságba belép és vagyoni hozzájárulást teljesít. Az is lehetséges megoldás, hogy a megállapodás alapján a kiskorú vagyoni hozzájárulásából közvetlenül történjen meg a kilépő taggal való elszámolás. E társaságiszerződés-módosításra az alapításnál a kiskorú tekintetében ismertetett szabályok értelemszerűen irányadók.

Az üzletrész megszerzése

A kft.-üzletrész átruházása jogi természetének vizsgálata nélkül (az ingó dolgok analógiájára adásvétel vagy ajándékozás, vagy mint jogosultságok ingyenes vagy visszterhes engedményezés útján való átruházása) azt lehet megállapítani, hogy az üzletrész-átruházási szerződés - legyen az ingyenes vagy visszterhes - megkötése során az általános polgári jogi szabályok érvényesülnek. Az üzletrész-átruházási szerződést tehát a cselekvőképtelen kiskorú helyett a törvényes képviselő (szülők vagy megfelelő meghatalmazás esetén az egyik szülő) köti meg. (A korlátozottan cselekvőképes kiskorú maga köti meg a szerződést, ha az üzletrészt munkával szerzett keresménye terhére szerzi meg.)

Kérdéses, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú megkötheti-e az üzletrész-átruházási szerződést, ha az üzletrészt ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül szerzi meg arra tekintettel, hogy a számára csak előnyt jelentő ügyleteket maga is megkötheti. Tekintettel arra, hogy az üzletrész adott esetben terhekkel, kötelezettségekkel is járhat (átvállalt mellékszolgáltatási kötelezettség, pótbefizetési kötelezettség), célszerű körültekintően eljárni a törvényes képviselő részéről. Egyéb esetekben a törvényes képviselő előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása kell a kiskorú szerződéskötéséhez, de célszerű, ha ebben az esetben a kiskorú helyett eleve a törvényes képviselő köti meg a szerződést.

Az üzletrészszerzés bejelentése

Az üzletrészszerzéssel együtt jár még egy jognyilatkozat, amely a társasággal szemben hatályosítja a tagváltozást, az üzletrész szerzője ugyanis közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával köteles bejelenteni az üzletrész megszerzésének tényét és a társasági szerződés reá nézve is kötelező voltának elismerését [Gt. 138. § (3) bek.]. E nyilatkozatot a cselekvőképtelen kiskorú helyett a törvényes képviselőnek kell megtenni, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében pedig célszerű, ha helyette a törvényes képviselő nyilatkozik.

A részvények megszerzése

A részvények megszerzésének menete attól függ, hogy névre szóló vagy bemutatóra szóló részvényről van-e szó, illetve hogy a részvény nyomdai úton előállított vagy dematerializált.

A nyomtatott, papír formában létező bemutatóra vagy névre szóló részvény átruházásának eleme egy úgynevezett átruházási jogcímet jelentő, kötelező ügylet (alapvetően adásvételi vagy ajándékozási szerződés) és a részvényokirat átadása a megszerző részére. A névre szóló részvény átruházása ezen túlmenően kiegészül még egy úgynevezett rendelkező ügylettel, a forgatással, amely a részvény hátoldalára vagy toldatára a részvénybirtokos által rávezetett átruházó nyilatkozattal, a forgatmánnyal történik [Gt. 179-180. §, Ptk. 338/B §]. A részvényátruházási szerződés elméletileg nem igényel írásbeli formát (kivéve ha pl. az értékpapírok tőzsdei forgalmazására vonatkozó szabályok előírják), a gyakorlatban azonban általában írásba foglalják. A kiskorú általi részvényszerzés esetében az átruházó szerződésre az üzletrész-átruházási szerződésnél irányadó szabályok megfelelően irányadók, a gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége a vállalt ellenszolgáltatás függvénye.

Értékpapírszámla-szerződés

Az okirati formában nem megjelenő, dematerializált részvények (amelyek alapvetően névre szóló részvények) megszerzése az átruházó értékpapírszámlájáról (amelyet számlaszerződés alapján értékpapír-forgalmazó, pl. brókercég, bank vezet) a megszerző kiskorú értékpapírszámlájára való "átutalással", azaz az átruházó értékpapírszámlájának a megállapodásnak megfelelő dematerializált részvénnyel való megterhelésével és ezeknek a kiskorú számláján való jóváírásával történik meg. Az ilyen ügylethez tehát egyfelől a kiskorú részére értékpapírszámlát kell nyitni, ha még ilyennel nem rendelkezik. Az értékpapírszámla-szerződés megkötésére az általános polgári jogi szabályok irányadók. A jogszabályok úgy értelmezhetők, hogy ehhez még számlavezetési díj mint ellenszolgáltatás esetében sem kell a gyámhatóság jóváhagyása, hiszen a díj mértéke nagy valószínűséggel a szokásos, folyó kiadások mértékét nem haladja meg. Az "értékpapír-átutalás" alapját azonban itt is egy részvényátruházási szerződés képezi, amelyre a fentiekben ismertetett szabályok megfelelően irányadók.

Bejegyzés a részvénykönyvbe

A névre szóló részvények megszerzésének rt.-vel szembeni hatályosulásához szükséges a kiskorú részvénykönyvbe való bejegyzése. A bejegyzéshez a részvényszerzés tényét be kell jelenteni az rt. (Gt. 198. §] igazgatóságához. A bejelentő nyilatkozat megtételére az általános polgári jogi szabályok vonatkoznak. Tekintettel arra, hogy ez a nyilatkozat külön vagyoni kötelezettségvállalást már nem jelent, a gyámhatóság jóváhagyására nincsen szükség.

Érdekellentét

A részesedések átruházás útján való megszerzése körében ugyancsak fontos kérdés az esetleges érdekellentét, amennyiben a kiskorú a részesedést saját szüleitől (elsősorban ajándékozás keretében) szerzi meg. Ebben az esetben mindenképpen szükséges és ajánlatos a gyámhatóság bevonása, amelynek tisztáznia kell, hogy fennáll-e érdekellentét, az feloldható-e (akár valamilyen szerződéses megoldással), illetve hogy szükséges-e esetleg ügygondnok kirendelése a kiskorú törvényes képviseletére (esetleg a részesedéssel kapcsolatos valamennyi későbbi ügylet vonatkozásában is).

A társasági részesedés öröklése

A részesedések megszerzésének egyik ugyancsak tipikus útja, ha a kiskorú, akár végintézkedés, akár törvényes öröklés útján (felmenőktől, más rokonoktól, vagy akár 3. személyektől) szerez társasági részesedést. Lényeges, hogy a részesedés megszerzésére az örökhagyó halálának időpontjában kerül sor, ahhoz más nyilatkozatra, cselekményre, jóváhagyásra nincsen szükség, amennyiben hagyatéki eljárás indul, a közjegyző hagyatékátadó végzése is csak az örökhagyó halálára visszamenően deklarálja, rögzíti a hagyaték megszerzésének tényét [Ptk. 673. § (2) bek.].

Az örökösi jogállást a társasággal szemben, az örökös mint új tag belépésének hatályosulása céljából, valamilyen módon igazolni kell. Amennyiben hagyatéki eljárásra sor kerül, a közjegyző hagyatékátadó végzése erre alkalmas. Ugyancsak alkalmas erre az öröklési perben hozott jogerős bírói ítélet. Amennyiben ilyen eljárásokra nem került sor, az örökösi jogállás igazolása céljából célszerű, ha a kiskorú törvényes képviselője a közjegyzőtől ún. örökösi bizonyítványt kér [6/1958. (VII. 4.) IM r. 87. §].

A részesedések öröklése esetén a gyámhatóság közreműködésére (kivéve ha az ügyet egyébként közjegyző vagy bíróság elbírálta) alapvetően akkor van szükség, ha a törvényes képviselő a végintézkedéstől vagy a törvényes öröklés rendjétől eltérő útra kívánja terelni a kiskorút megillető társasági részesedés sorsát (pl. az öröklésről való lemondással, az öröklés visszautasításával, várt öröklésről való rendelkezés, osztályos egyezség, hagyatéki osztály).

A bt. kültagi jogai vonatkozásában az a helyzet, hogy az elhunyt tag örököse a többi taggal való megállapodás alapján a társaságba beléphet, ellenkező esetben a társaság vele elszámol, és kiadja neki az örökhagyó halálakori állapotnak megfelelő vagyoni hozzájárulását [Gt. 96. §, 95. §]. Alapvetően tehát itt nem öröklésről, hanem csak egy társasági szerződés módosításáról van szó, amelynek a kiskorú örökös általi megkötésére az alapításnál ismertetett szabályok megfelelően irányadók.

A kft.-beli üzletrész alapvetően a tag halálával száll át a kiskorú örökösre, kivéve ha a társasági szerződés az öröklést kizárja. Ebben az esetben a tagok vagy a társaság az üzletrészt a kiskorú örökös felé megváltják, ellenértékét részére szolgáltatják (Gt. 139. §).

A részvények a tag halálával szintén átszállnak a kiskorú örökösre, ez a dematerializált részvény esetében úgy valósulhat meg, hogy a kiskorú az értékpapírszámla-követelést örökli. A névre szóló, nyomdai úton előállított részvényen öröklés esetében, az örökösi minőség fentiek szerinti igazolása esetén az rt. igazgatósága a szükséges forgatmányt pótolja [Gt. 180. § (4) bek.].

Szilágyi Zoltán

(a cikk folytatása)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére