Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 29. számában (2000. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Kibontakozási hitel, gazdahitel

Július 14-étől megváltoztak a kibontakozási hitel és a gazdahitel bizonyos feltételei. A módosítás szerint a kibontakozási hitelhez nyújtott kamattámogatás összegét egyéb bevételként kell elszámolni, a kibontakozási hitelkonstrukció keretében visszafizetési kötelezettség nélkül kapott kibontakozási támogatás összegét tőketartalékba kell helyezni.

A minőségi termelés segítése és a talajerő-utánpótlás javítása céljából a kormány támogatja a jó minőségű vetőmagok és műtrágyák termesztéstechnológiai követelményeknek megfelelő felhasználását. E célok megvalósítása érdekében a vetőmagtermelők és -forgalmazók, továbbá a műtrágyagyártók, valamint a 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő és 1,00-300,00 hektár szántóterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők legfeljebb tizenkét hónap lejáratra 80 százalékos állami készfizető kezességvállalás, valamint a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat 100 százalékának megfelelő mértékű kamattámogatás mellett hitelt vehetnek igénybe. A kormány a kezességvállalási díj megfizetésétől eltekint.

A vetőmagtermelők és -forgalmazók, továbbá a műtrágyagyártók számára a kedvezményes hitel igénybevételének feltétele, hogy a fémzárolt vetőmagot, illetve a foszfor és kálium hatóanyagú (PK) műtrágyát a termelők részére legfeljebb tizenkét hónap lejáratra kamatmentes áruhitellel értékesítsék, amennyiben a termelők a meghatározott kedvezményes hitelt közvetlenül nem vették igénybe.

A kedvezményes áruhitel, illetve a termelők által felvett hitel összege vetőmag esetében hektáronként legfeljebb tizenötezer forint, műtrágya esetében legfeljebb tízezer forint lehet. A rendelet hatálya kiterjed a foszfor és kálium hatóanyagú (PK) műtrágyát is forgalmazó vetőmagtermelőkre és -forgalmazókra is.

A hitelfelvétel módosítását a 131/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet vezette be.

(Magyar Közlöny, 2000/74. szám)

Exporttámogatás

Módosították az egyszerűsített pályázati rendszerű exporttámogatásban részesíthető mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek jegyzékét, valamint az igényelhető exporttámogatások mértékeit. Az áruk megnevezését és a vámtarifaszámokat az új rendelet melléklete tartalmazza.

Ugyancsak újonnan bevezetett szabály, hogy július 19-étől, ha az árut vámszabad területre szállítják, az exportőrnek nyilatkoznia kell arról, hogy az árut végső rendeltetési céllal melyik országba, mint célországba, fogják szállítani. A nyilatkozatot az Agrárintervenciós Központnak kell megküldeni.

A rendelet július 19-étől hatályos azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépés napján, valamint az azt követően történő kiléptetések esetén kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépését megelőző kiléptetés és a rendelet hatálybalépését követő vételár-kiegyenlítés esetén az új szabályokat nem kell alkalmazni. Egyidejűleg a szezonális tejtöbblet exporttámogatással való külpiaci értékesítésének korábbi szabályai hatályukat vesztik.

Az exporttámogatás normáit a 37/2000. (VII. 19.) FVM-PM- KüM együttes rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny, 2000/75. szám)

Pályázat az "Ipari Park" cím elnyerésére

Módosították az "Ipari Park" cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer követelményeit. A cím elnyerésére irányuló pályázatot a gazdasági miniszter évenként egy alkalommal írja ki, legkésőbb március 31-éig. A pályázati felhívás három napilapban és a Gazdasági Minisztérium internethonlapján jelenik meg. A pályázatok értékelése alapján a miniszter dönt az "Ipari Park" cím odaítéléséről. Az "Ipari Park" címet elnyert területek és szervezetek (címviselők) névsorát közzéteszik a Magyar Közlönyben.

Az "Ipari Park" cím elnyerésére pályázhat az az ipari parkot megvalósító és/vagy üzemeltető belföldi székhelyű, jogi személyiségű gazdasági társaság, közhasznú társaság, helyi önkormányzat és kistérségi társulás, amely kedvező infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel vonzó befektetési lehetőséget kínál a vállalkozások betelepedéséhez. Az "Ipari Park" cím elnyerésére pályázhat már meglévő, "ipari parkszerűen" működő, vagy az ipari park megvalósítását tervező szervezet is, amely a pályázati kiírásban megfogalmazott követelményrendszernek megfelel. Az ipari park létesülhet rehabilitációs iparterületen vagy zöld mezőn is.

Nem pályázhat az "Ipari Park" cím elnyerésére az a szervezet, amely csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, saját tőkéjét elvesztette vagy saját tőkével nem rendelkezik (kivéve a helyi önkormányzatot), az államháztartás alrendszereiből juttatott támogatásra vonatkozó szerződésben vállalt valamely kötelezettségét nem teljesítette, illetve amelynek 60 napon túli adó-, vám- vagy adók módjára behajtható köztartozása van.

Az "Ipari Park"-ba betelepülő vállalkozásoknak elő kell segíteniük az ipari szerkezet átalakítását új, korszerű, környezetbarát ipari termelő és szolgáltató beruházásokkal; a munkanélküliség csökkentését új munkahelyek létesítésével; az ipari termelés és az export növelését. Támogatniuk kell a multinacionális cégek, valamint a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztését, a beszállítói, termelési, informatikai és innovációs hálózatok kialakítását; az érintett térségek térszerkezetének kialakítását, a meglévő ipari és közlekedési infrastruktúrák hasznosításával és összehangolt fejlesztésével.

A pályázat érvényességi követelményei, illetve az "Ipari Park" cím elnyerésének minimális feltételei:

  • a beépíthető/beépített alapterület legkisebb nagysága 10 hektár, további legalább 10 hektáros fejlesztési terület bevonásának lehetőségével;
  • a terület tulajdonjogával vagy tartós (legalább 25 éves) használati, hasznosítási jogával a pályázó rendelkezzék, igazolva az ingatlan per-, teher- és igénymentességét;
  • a betelepülő/betelepült vállalkozások száma legalább 10, a létesítendő/meglévő munkahelyek (foglalkoztatottak) száma legalább 500 legyen, de a pályázat beadásakor már legalább öt vállalkozás az ipari park területén működjön, vagy öt vállalkozás betelepülésére a pályázó érvényes szerződéssel rendelkezzen, és ezek foglalkoztatotti létszáma legalább 100 legyen;
  • a pályázó rendelkezzen a teljes beépítetlen terület környezeti állapotának tényfeltárását tartalmazó dokumentációval, szennyezettség esetén az első fokú környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott kármentesítési programmal vagy az eredményes kármentesítés elvégzésének igazolásával;
  • a pályázó rendelkezzen a helyi önkormányzat egyetértő és támogató nyilatkozatával;
  • a tervezett ipari park megvalósítása szerepeljen a megye és a régió fejlesztési stratégiájában, a pályázó rendelkezzen az illetékes megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanács egyetértő és támogató nyilatkozatával.

Az "Ipari Park" cím pályázat követelményrendszerét, valamint annak értékelését a pályázati kiírás részletezi, amelyet évente felülvizsgálnak.

A pályázat benyújtásakor pályázati díjat kell fizetni, ennek mértéke 50000 Ft. A díjat átutalással kell teljesíteni a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01220139-51000008 számú, Gazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat felhasználási keret számla javára. A pályázati díj befizetését igazoló banki terhelési értesítő másolatát a pályázathoz csatolni kell.

A pályázati feltételek változását a 23/2000. (VII. 21.) GM rendelet vezette be, rendelkezéseit július 26-ától kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/76. szám)

Motorok szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozása

Korlátozták a nem közúti mozgógépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátását.

A nem közúti mozgógépek csak akkor hozhatók forgalomba, ha a beépített motorok szennyezőanyag-kibocsátása - a rendeletben meghatározott határidőket követően - megfelel az előírt követelményeknek.

A rendelet hatálya alá tartoznak az önerőből való mozgásra vagy más módon történő mozgatásra szánt és erre alkalmas gépek, amelyek olyan kompressziógyújtású belső égésű motorral vannak felszerelve, amelynek a teljesítménye 18 kW-nál nagyobb, de kisebb vagy egyenlő 560 kW-tal. A korlátozás alá esnek különösen, de nem kizárólag a következő gépekbe épített motorok:

  • ipari mélyfúró berendezések, kompresszorok stb.,
  • építőipari gépek, többek között kerekes rakodógépek, földgyaluk, lánctalpas traktorok, lánctalpas rakodógépek, járműdaruk, terepjáró teherautók, hidraulikus exkavátorok stb.,
  • mezőgazdasági berendezések,
  • erdőgazdasági berendezések,
  • önjáró mezőgazdasági munkagépek,
  • önjáró erdőgazdasági munkagépek,
  • anyagmozgató berendezések,
  • villás targoncák,
  • talajmarók,
  • útjavító berendezések (motoros földgyaluk, úthengerek, aszfaltbedolgozó gépek),
  • hóekék,
  • repülőtéri földi kiszolgálóberendezések,
  • emelőkosarak,
  • mozgódaruk.

A gyártó vagy importáló felmentést kérhet egy kifutott motortípus-sorozatból még raktáron lévő motorokra vagy raktáron lévő nem közúti mozgógép motorjára a rendeletben jelzett határidők alól, legfeljebb azonban a vonatkozó határidőtől számított 12 hónap időtartamra.

Az engedélyezett motortípusokat és a velük szemben támasztott követelményeket az 1/2000. (VII. 21.) KöViM-KöM együttes rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2000/76. szám)

Tejtermelők támogatása

Az önhibájukon kívül bajba jutott tejtermelők megsegítése és a korszerű termelésszerkezet kialakítása érdekében a kormány a korábban közzétett állami készfizető kezességvállalási keretösszeget 1000 millió forintról 1250 millió forintra emelte.

Ezzel egy időben kiegészültek a kamattámogatás igénybevételének szabályai is. Július 21-ét követően a támogatásra jogosult személy által az állami kezességvállalással folyósított hitelt terhelő meg nem fizetett ügyleti kamatok összegéről - azok esedékessé válását követő 30 napon belül - a pénzintézet összesítőt készít, amelyet megküld az Agrárintervenciós Központ részére. Az AIK az összesítőben közölt adatokat ellenőrzi, és az ellenőrzés befejezését követően megküldi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, amely alapján a minisztérium a kézhezvételt követő 15 napon belül megkeresi az adóhatóságot azzal, hogy az összesítőben szereplő kamatok összegét, a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról - mint hitelintézeti kamatmegtérítést - a pénzintézetnek utalja át.

Az új szabályokat a 41/2000. (VII. 21.) FVM rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny, 2000/76. szám)

Erdőtelepítés és más beruházások támogatása

Átdolgozták Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, valamint Békés megyékben az egyes agrárgazdasági célok 2000. évi alap- és kiegészítő támogatásainak szabályait. Egyes agrárgazdasági beruházásokat - pályázat alapján - alap- és kiegészítő támogatásban részesítenek. Kizárólag alaptámogatásban részesíthető az "erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás" cél az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatóságaihoz benyújtott, a szakhatóság által elfogadott, de forráshiány miatt a 2000. évben támogatásban nem részesített kivitelezési tervek vállalt finanszírozásával.

A biztosított támogatási összegek megyék és támogatási célok szerinti megoszlása:

  • Nógrád megyében a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatása 210 millió forint, az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás 7,5 millió forint;
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatása 420 millió forint, az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás 15 millió forint;
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatása 420 millió forint, az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás 15 millió forint;
  • Somogy megyében a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatása 210 millió forint, az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás 7, 5 millió forint;
  • Békés megyében a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatása 140 millió forint, az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás 5 millió forint.

A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. Ha a meghatározott keretösszegekre legkésőbb 2000. október 31-éig nem történik kötelezettségvállalás, a keretmaradvány feletti rendelkezési jog a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot illeti meg.

Az ültetvénytelepítési beruházások áfamentes költségeihez az eredeti támogatási feltételek szerinti differenciált mértékű támogatásokon felül többlettámogatásként a beruházási költségek 15-20 százalékát, illetve alaptámogatásként az áfamentes beruházási költség 40 százalékát, az árutermelő szőlőültetvények felújításánál 25 százalékát lehet kérni. A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó egyes élelmiszer-ipari beruházások és egyes erdőgazdálkodási, halászati, vadgazdálkodási, valamint kertészeti tevékenységhez kötött beruházások, fejlesztések többlettámogatása legfeljebb a nettó beruházási költségek 10 százaléka, alaptámogatás esetén az áfamentes beruházási költségek 40 százaléka lehet.

Az új mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések vásárlásához adható többlettámogatás legfeljebb a nettó beszerzési költségek 20 százaléka, az új mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések pénzügyi lízingjének támogatása esetében a lízingbevevő részére további, a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat 20 százalékának megfelelő mértékű többlet-kamattámogatást lehet igényelni.

Támogatást a korábban odaítélt támogatással megkezdett beruházásokhoz, illetve új mezőgazdasági gép beszerzéséhez, géplízinghez is lehet nyújtani. Alaptámogatást lehet kérni terménytároló és terményszárító építéséhez a beruházási összeg 40 százaléka erejéig.

Az új feltételek alapján nyújtott kiegészítő támogatás összege pályázónként és pályázatonként nem haladhatja meg a 15 millió forintot, alaptámogatásként a 40 millió forintot. A korábbi szabályok és az új rendelet alapján nyújtott támogatás együttes kamattámogatáson felüli összege nem haladhatja meg az általános forgalmi adó nélkül számított beruházási költségek 75 százalékát. Az új rendelet szerint megkezdett fejlesztésekhez nyújtott és a következő évekre átnyúló kötelezettségvállalás a további évekre együttesen legfeljebb a 2000. évi támogatási összeg 40 százaléka lehet.

A támogatást - az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás pályázatait kivéve - a megyei területfejlesztési tanács által kiírt pályázat alapján lehet elnyerni. A pályázati felhívást a megyei napilapokban teszik közzé, valamint az illetékes megyei földművelésügyi hivatalban kifüggesztik. A pályázatok elfogadásáról a megyei területfejlesztési tanács - a hivatal mellett működő agrárfejlesztési bizottság, illetve az élelmiszer-ipari feldolgozási tevékenységek esetében az FVM Élelmiszer-ipari Főosztály, az erdőtelepítés és fafeldolgozás vonatkozásában pedig az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes igazgatósága szakmai véleményének figyelembevételével - folyamatosan, de legkésőbb 2000. október 31-éig dönt. A pályázat elfogadását követő 30 napon belül a hivatal szerződést köt a pályázóval, és egyidejűleg intézkedik a támogatás összegének a Magyar Államkincstár útján történő kifizetéséről. A teljesítés a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási számláról történik.

A támogatási rendszer átalakításáról a 42/2000. (VII. 21.) FVM rendelet határozott. A jogszabály július 21-étől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2000/76. szám)

Támogatás az árvízkárok enyhítésére

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az 1999. november 22. és 2000. május 19. között bekövetkezett ár- és belvízkárok mérsékléséhez támogatást nyújt a károsult mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók részére. Támogatásban azok a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók részesülhetnek, akiket 2000. május 31-éig az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal, illetve erdőgazdálkodó esetében a területileg illetékes erdészeti hatóság a kárbejelentések alapján készített nyilvántartásába felvett.

A támogatást a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási művelés alatt álló külterületi termőföldekre lehet igényelni, az alábbi összeg erejéig:

  • szántóföldi növények vetései (beleértve a korábban vetett lucernát és vörös herét is), 10 000 Ft/ha;
  • őszi vetésű zöldségfélék, 35 000 Ft/ha;
  • tavaszi vetésű zöldségfélék, 30 000 Ft/ha;
  • őszi mélyszántásban részesített vetetlen terület, 3000 Ft/ha;
  • őszi mélyszántásban részesített és műtrágyázott vetetlen terület, 5000 Ft/ha;
  • erdősítés károsodása esetén, a tényleges közvetlen költség 50 százaléka;
  • szőlő- és gyümölcsültetvény ez évi terméskiesése, művelése, 60 000 Ft/ha;
  • szőlő- és gyümölcsültetvény kipusztulása, 100 000 Ft/ha;
  • vízborítás miatt tavasszal be nem vethető szántóterületek kultúrállapotban tartása, 3000 Ft/ha;
  • a méhészetekben méhcsaládok pusztulása, méhcsaládonként 10 000 Ft;
  • vad- és halgazdaságokban a vad- és halállományban bekövetkezett károk esetén a tényleges igazolt kár 25 százaléka.

A termelő, ha a kárbejelentését nyilvántartásba vették, egyidejűleg több jogcím alapján is támogatásban részesülhet. A támogatás konkrét mértékét és összegét, valamint a kárenyhítésben figyelembe vehető károsodási határértéket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állapítja meg a rendelkezésre álló források és a keletkezett károk alapján. Az igénybe vehető támogatásról a hivatal igazolást állít ki, és megküldi a károsult termelő, illetve erdőgazdálkodó részére. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól 2000. október 31-éig igényelhető. A támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról teljesítik. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást, a visszavonás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel kell visszafizetni.

A támogatásról a minisztérium a 43/2000. (VII. 21.) FVM rendeletben intézkedett.

(Magyar Közlöny, 2000/76. szám)

2001. évi búza felvásárlása

Az állam az Országos Gabona Terméktanács tagjaitól felvásárolja az előírt minőségi követelményeknek megfelelő, általuk megtermelt élelmezési búzát és élelmezési célra termesztett durumbúzát (vtsz. 1001 1000) meghatározott mértékben, garantált áron és időszakban.

A felvásárlásban azok a mezőgazdasági termelők vehetnek részt, akik (amelyek)

  • az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalnak bejelentik a búza vetésterületének nagyságát az adott év május 31-i állapotának megfelelően, legkésőbb 2001. június hó 15. napjáig, továbbá
  • őszi búza esetén egyidejűleg számlával vagy vételi jeggyel bizonyítják, hogy a 2001. évi búza vetésterületének negyven százalékán minősített, fémzárolt és legalább II. szaporulati fokú vetőmagot használtak.

A mezőgazdasági termelő a bejelentett területéről származó termésből legfeljebb 2,4 tonna/ha mennyiséget (kvóta) ajánlhat fel a garantált áron történő állami felvásárlásra. A garantált ár tonnánként 17 000 Ft. A garantált ár a szállítási költséget is magában foglalja, ha a búzát a felvásárló szervezet által kijelölt, a vetésterületétől számított 50 km-nél nem távolabbi helyre szállítják. Amennyiben a célszerű szállítási távolság ennél hosszabb, az 50 km-t meghaladó távolságra jutó szállítási költségről a mezőgazdasági termelő és a felvásárló szervezet külön megállapodása rendelkezik. A garantált ár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza.

A felvásárlási időszak 2001. augusztus 1-jétől 2001. december 1-jéig tart. A mezőgazdasági termelő a felvásárlás előtt legalább harminc nappal köteles a felvásárló szervezetet felajánlási szándékáról írásban értesíteni. A felajánlás a felvásárlás kért időpontjáig visszavonható, de a felvásárlás időszaka alatt az adott mennyiség ismételt felajánlására már nincs lehetőség.

A kvótának megfelelő terménymennyiség felvásárlását, tárolását, valamint értékesítését a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által megbízott szervezet végzi. A felvásárlással megbízott szervezet nevét, címét, a felvásárlás lebonyolításának módját a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala a napilapokban és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben - a felvásárlás kezdete előtt 30 nappal - közzéteszi. A felvásárlást végző szervezet a mezőgazdasági termelőnek az átvételtől számított 15 napon belül, de legkorábban 2001. szeptember 1. napján köteles kifizetni a termék ellenértékének hatvan százalékát. A vételár fennmaradó negyven százalékát a betárolás napját követő kilencven napon belül egyenlítik ki.

A minőség tanúsítására jogosult laboratóriumok címjegyzékét, valamint a tanúsítás rendszerét a hivatal a napilapokban és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben - a felvásárlás megkezdése előtt 30 nappal - közzéteszi. A minőségvizsgálat költségei a mezőgazdasági termelőt terhelik.

Az állami felvásárlásról a 44/2000. (VII. 21.) FVM rendelet határozott. Rendelkezéseit július 29-étől 2001. december 1-jéig kell alkalmazni azzal, hogy az azt követő vételár-kifizetésekre továbbra is ez a rendelet az irányadó. A 2000. évi termésű élelmezési búza garantált áron történő állami felvásárlásáról szóló 64/1999. (VIII. 4.) FVM rendelet 2000. december 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az azt követő vételár-kifizetésekre az abban foglaltakat kell alkalmazni.

A felvásárlással érintett élelmezési búza, valamint élelmezési célra termesztett durumbúza minőségi követelményeit a jogszabály melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2000/76. szám)

Módosult a vámtarifa-magyarázat

Augusztus 8-án lépett hatályba a vámtarifa-magyarázat változása. A 29/2000. (VII. 24.) PM rendeletben foglaltakat a hatálybalépést követően végrehajtott vámkezeléseknél kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/77. szám)

Gazdasági kamarák közigazgatási feladatai

Egyes közigazgatási feladatokat 2000. november 1-jétől nem a gazdasági kamarák látnak el, hanem a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (GM EKH). Így például az idegenvezetői igazolványt a jövőben a GM EKH adja ki. Az igazolvánnyal ellátott személyekről a GM EKH nyilvántartást fog vezetni. Az idegenvezető hozzájárulásával a GM EKH a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában (Turisztikai Értesítő) közzéteszi majd az idegenvezetőre vonatkozó adatokat (név, idegenvezetői igazolvány száma, az általa beszélt nyelv vagy nyelvek).

A kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetői a szálláshely osztályba sorolását a jövőben nem a kereskedelmi és iparkamarának, hanem a GM EKH-nak kötelesek írásban bejelenteni.

A kereskedelmi, ügynöki és bizományosi, valamint bármely áruval csomagküldő kereskedést folytató kereskedők nyilvántartásba vételét a GM EKH, a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk tekintetében a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet fogja végezni.

(Magyar Közlöny, 2000/78. szám)

Iparcikkek és élelmiszerek csomagolása

Új rendelet lépett életbe az előre csomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeiről. A rendelet hatálya a vevő távollétében 5 ml és 10 liter, vagy 5 g és 10 kg közötti, meghatározott mennyiségű (térfogatú vagy tömegű) csomagolásban előre csomagolt olyan termékekre (élelmiszerek és iparcikkek) terjed ki, melyek mennyisége a csomagolás felnyitása vagy látható megsértése nélkül nem változtatható meg. Nem tartoznak ide azok az előre csomagolt termékek, amelyek nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba, továbbá azok a termékek, amelyeket repülőgépek, hajók, vonatok utasainak forgalmazzák, vagy vámmentes boltokban értékesítik.

A termék gyártója felelős a csomagolt termék tényleges nettó mennyiségének ellenőrzéséért, a hiteles és a megfelelő pontosságú mérőeszközök alkalmazásáért.

A 25/2000. (VII. 26.) GM- FVM együttes rendelet mellékleteiben felsorolták azokat a termékeket, amelyeket névleges nettó térfogatú vagy tömegű, illetve amelyeket meghatározott térfogatú alaktartó csomagolóeszközökben szabad forgalomba hozni. A termékeket csak a táblázatban szereplő megengedett térfogat- és tömegértékeknek megfelelően lehet forgalmazni. A rendeletet augusztus 3-ától kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/78. szám)

Vágómarha támogatása

A vágómarha-termékpálya piaci egyensúlyának tartós megteremtése és az alapanyag-termelői és -feldolgozói tevékenység jövedelmezőségének stabilizálása érdekében a minőségi termelés elősegítése érdekében meghatározott fajtacsoportokra intervenciós támogatást lehet igényelni.

A támogatási jogosultság akkor keletkezik, ha az alapanyag-termelő által kiállított számlán, illetve a felvásárlást igazoló bizonylaton megjelenő alapár, az alapanyag-termelő saját vágómarhájának saját vágóhídon való vágása, illetve a kereskedő saját vágómarhájának exportcélú értékesítése esetén a Magyar Mezőgazdaság című hetilapban közzétett országos heti piaci ár az élősúlyra megállapított irányárnál hat forint/kilogrammal alacsonyabb. (Alapanyag-termelőnek az tekinthető, aki a vágómarhát legalább kilencven napig tartja, és azt a tartás helye szerint illetékes települési falugazdász igazolja.)

Az így megállapított ár az intervenciós ár alsó határa. Az intervenciós ár alsó határánál alacsonyabb ár esetében az alapanyag-termelő a jogszabály szerinti támogatást igényelheti. Az alapanyag-termelő tájékoztatására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala országos heti piaci átlagárat tesz közzé, melyet a Vágóállat és Hús Terméktanács (1097 Budapest, Gubacsi út 6/B) bocsát a hivatal rendelkezésére minden tárgyhéten, pénteken 12 óráig. Az országos heti piaci átlagárat a hivatal a tárgyhetet követő szerdán megjelenő Magyar Mezőgazdaság című hetilapban teszi közzé. A terméktanács részére hetente adatot kell szolgáltatnia minden olyan kereskedőnek, aki a terméktanács tagja, és a vágómarhát exportértékesítés céljára vásárolja fel.

Intervenciós támogatást vehet igénybe az az alapanyag-termelő, aki

  • biztosítja a vágómarhájának jelöléssel való ellátását és azonosíthatóságát,
  • a vágómarha tartásáról a tartás helye szerint illetékes települési falugazdász igazolásával rendelkezik,
  • részére a vágómarha vételárát kiegyenlítették.

Ha a feldolgozó fizetésképtelensége miatt a vételár kiegyenlítését nem tudja igazolni, az alapanyag-termelő a csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt álló feldolgozó áruátvételt bizonyító okiratával igényelheti a támogatást.

Intervenciós támogatást vehet igénybe az a kereskedő is, aki

  • a terméktanács részére heti adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz,
  • a vágómarha vételárát megfizette,
  • a vágómarhát exportcélra értékesítette, és erről a szükséges vámokmányokkal rendelkezik.

A kereskedő az általa megvásárolt vágómarhára intervenciós támogatást csak akkor vehet igénybe, ha arra mint alapanyag-termelő támogatást nem vett igénybe. Saját előállítású vágómarha esetén és saját előállítású vágómarha exportértékesítése esetén is lehet támogatást igényelni, ha az igénylő a rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz.

A támogatást az alapanyag-termelő vagy a kereskedő az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal székhely szerint illetékes állami adóhatóságától igényelheti, minden tárgyhót követő hónap 20. napjától. Az igénylésnél a számításba vehető első nap a július 28-át követő első napi állatátvétel.

A vágómarha-fajtacsoportokat, az igényelhető támogatások összegét és az intervenciós ár felső határát a 48/2000. (VII. 28.) FVM rendeletben hirdették ki. A jogszabály felsorolja azokat az okiratokat, amelyeket mellékelni kell a támogatás iránti igény benyújtásával egy időben.

(Magyar Közlöny, 2000/79. szám)

Vágósertés támogatása

A vágósertés-termékpálya piaci egyensúlyának tartós megteremtése, az alapanyag-termelői és -feldolgozói tevékenység jövedelmezőségének stabilizálása érdekében, a SEUROP rendszer szerint minősített S, E, U minőségi osztályú vágósertések termelésének elősegítése érdekében intervenciós támogatást lehet igényelni.

Támogatásra jogosult az az alapanyag-termelő, aki

  • rendelkezik az általa a vágósertés értékesítési áráról (alapár) kiállított számlával, illetve felvásárlást igazoló bizonylattal,
  • saját sertést saját vágóhídon dolgoz fel, és az alapár megfelel a Magyar Mezőgazdaság című hetilapban közzétett országos heti átlagos piaci árnak (áfa és kompenzációs felár nélküli ár).

Ha az alapár S, E, U minőségi kategóriájú vágósertésre a rendeletben megállapított irányárnál legfeljebb hét forint/kilogrammal alacsonyabb (az intervenciós ár alsó határa), az alapanyag-termelő 39 Ft/kg támogatást igényelhet. Ha az országos heti átlagos piaci ár az intervenciós ár alsó értékét eléri vagy meghaladja, a Vágóállat és Hús Terméktanács saját intervenciós alapjába befizetést írhat elő az alapanyag-termelő részére. Ha az országos heti átlagos piaci ár az intervenciós ár felső értékét eléri vagy meghaladja, a Vágóállat és Hús Terméktanács saját intervenciós alapjába rendkívüli befizetést írhat elő az alapanyag-termelő részére.

Összesen tízezer darab, legalább ötven százalék mangalica vérhányadú vágósertésre 3600 forint/darab támogatást igényelhet az az alapanyag-termelő, aki

  • rendelkezik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazdasági főosztálya által kijelölt tenyésztő szervezet állategyedenkénti fajtára vonatkozó igazolásával, amely tartalmazza az egyed azonosító számát is,
  • vágósertését nemzeti, EU- vagy USDA-minősítésű vágóhídon vágja/vágatja le, és erről a vágóhíd igazolást ad ki.

Az intervenciós támogatás igénybevételének további feltétele, hogy

  • igazolja a terméktanácstagságát,
  • a SEUROP minősítési rendszer szerint minősítették vágósertését, és annak eredményét magára nézve kötelezőnek ismerje el,
  • biztosítja a vágósertésének - legkésőbb az értékesítéssel egy időben történő - azonosítható jelöléssel való ellátását és azonosíthatóságát,
  • a vágósertés vételára kiegyenlítésre kerüljön,
  • az integrátor, kereskedő és szövetkezet rendelkezzen a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal igazolásával,
  • legalább az intervenciós ár alsó határának megfelelő ár kerüljön kifizetésre és jelenjen meg alapárként a vágósertés ellenértékének kifizetését igazoló bizonylaton.

A támogatást akkor lehet kérni, ha az alapanyag-termelő a meghatározott mértékű befizetéseket teljesítette a terméktanács felé. A támogatást az alapanyag-termelő a székhelye szerint illetékes APEH-től kérheti, minden tárgyhót követő hónap 20. napjától. Az igény benyújtásánál a számításba vehető első nap a július 28-át követő első állatátvétel napja.

A Vágóállat és Hús Terméktanács a vágás utáni minősítés minősítő műszerparkjának egységesítésére, valamint a vágás utáni minősítés regressziós egyenletének felülvizsgálatára egyszeri, vissza nem térítendő támogatást vehet igénybe július 28-át követően.

A támogatás részletes feltételeit a 49/2000. (VII. 28.) FVM rendelet szabályozza. A jogszabály rendelkezéseit 2000. július 1-jétől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/79. szám)

Gázszerelők nyilvántartása

Az a gázszerelő, aki gazdálkodó szervezet tagjaként vagy munkavállalójaként, illetve egyéni vállalkozóként gáz csatlakozó vezeték, fogyasztói berendezés szerelési munkáit végzi, köteles a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalánál (GM EKH) kérni a felvételét a gázszerelők nyilvántartásába. A GM EKH a gázszerelők nyilvántartásába azt veszi fel, aki a kérelemhez eredetiben bemutatja vagy hiteles másolatban mellékeli:

  • a képesítését és a gyakorlati idő meglétét igazoló okiratokat,
  • munkaviszonyban álló gázszerelő munkáltatói igazolását,
  • egyéni vállalkozó gázszerelő egyéni vállalkozói igazolványát.

A GM EKH a nyilvántartásba vételről fényképes gázszerelői igazolványt állít ki, amely a következő adatokat tartalmazza:

  • az igazolványt kiállító megnevezését és az igazolvány sorszámát,
  • a gázszerelő nevét, születésének helyét és időpontját,
  • a gázszerelő képesítésének megnevezését,
  • a gázszerelő által végezhető tevékenységek meghatározását,
  • a nyilvántartásba vétel időpontját és érvényességi idejét.

A nyilvántartásba vett gázszerelőkről országos nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartásba vett gázszerelők jegyzékét évente a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszik.

A nyilvántartásba vétellel megszerzett jogosultság csak a meghatározott továbbképzés érvényességének időtartamára szól. A gázszerelői igazolvány érvényességének ideje meghosszabbítható, ha a gázszerelő ismét eredményesen vizsgázik.

A gázszerelők nyilvántartásáról szóló 26/2000. (VII. 28.) GM rendelet 2000. november 1-jén lép hatályba. A rendelet melléklete tartalmazza a nyilvántartásba vételhez szükséges kérelem nyomtatványát.

(Magyar Közlöny, 2000/79. szám)

Egyezmény a vízummentességről

Kihirdették a Magyarország és Oroszország között az állampolgárok kölcsönös vízummentes utazásának feltételeiről szóló jegyzőkönyvet. A nemzetközi dokumentum rendelkezéseit 2000. június 3-ától kell alkalmazni.

A jegyzőkönyvet a kormány a 135/2000. (VIII. 3.) Korm. rendelettel hirdette ki.

(Magyar Közlöny, 2000/80. szám)

Kereskedelmi Vámtarifa

Módosították a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló rendeletet. A kedvezményes vámtételeket az 1/2000. (VIII. 4.) KüM-PM együttes rendelet melléklete tartalmazza. A jogszabály rendelkezéseit a 2000. július 1-jét követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.

Megváltoztak a Kereskedelmi Vámtarifa 2000. évi alkalmazásának szabályai is. Kiegészítették a Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésű hasábjában meghatározott vámtételeknél kedvezőbb vámtétellel vámkezelhető vámkontingensek keretében behozható vámáruk, és a vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás keretében behozható vámáruk körét. Az újabb, 2000. évre vonatkozó vámkontingenseket a 3/2000. (VIII. 4.) KüM-PM együttes rendelet mellékletében tették közzé, rendelkezéseit szintén a 2000. július 1-jét követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.

Változott az Európai Unió tagországaiból származó egyes mezőgazdasági feldolgozott termékek és egyes alap mezőgazdasági termékek vámkezelése is. A vámkontingenseket a 2/2000. (VIII. 4.) KüM-PM együttes rendelet szerint kell alkalmazni ugyancsak a 2000. július 1-jét követően.

(Magyar Közlöny, 2000/81. szám)

Befektetési szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége

Új rendelet szabályozza szeptember 30-ától a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek üzleti-befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét. A befektetési szolgáltatók a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében napi, heti, havi, negyedéves, évenkénti és időszakos jelentést kötelesek készíteni, amelyet a PSzÁF részére kell megküldeni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget írásban, illetve számítógépes adathordozón vagy elektronikus úton kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás teljesítésének részletes szabályait a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2000/82. szám)

Építőipar

Rendeletet alkottak az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról. A rendelet előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények kivételével minden építmény építőipari kivitelezési, valamint felelős műszaki vezetői tevékenységére és annak résztvevőire alkalmazni kell.

A rendelet előírja, hogy felelős műszaki vezető csak a névjegyzékbe felvett, és abban az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével szereplő személy lehet. A névjegyzéket az építésfelügyelet vezeti. A névjegyzékbe - kérelemre - azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt veszik fel, aki az előírt

  • szakirányú szakmai képesítéssel és
  • szakmai gyakorlati idővel rendelkezik, és
  • a meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

Építész, illetve mérnök kamarai tag esetében a szakmai képesítés és a gyakorlati idő meglétét az illetékes szakmai kamara igazolása esetén nem kell vizsgálni.

Az építőipari tevékenység és a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe való felvétel részletes szabályait az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet írta elő.

(Magyar Közlöny, 2000/82. szám)

Öntözővíz-támogatás

Módosult az aszálykárok enyhítését szolgáló öntözővíz-használat 2000. évi támogatásáról szóló 30/2000. (VI. 16.) FVM rendelet. Az új szabályok szerint a támogatás elsődleges feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő a 2000. évre érvényes vízjogi, öntözési üzemeltetési engedéllyel rendelkezzen - ideértve az idényre szóló engedélyt is -, vagy 2000. évre érvényes, 2000. június 16-át megelőzően megkötött öntözővíz-szolgáltatási szerződéssel igazolja az öntözővíz használatát.

A támogatás igénybevételének jogosultságát, valamint a rendeletben meghatározott vízmennyiség tényleges használatát az illetékes falugazdász igazolja. A tényleges vízhasználat igazolásának alapja a fentebb említett engedély, illetve a vízszolgáltatási szerződés és a vízszolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylat, továbbá a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásáról és nyilvántartásba vételéről szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adatszolgáltatás.

A módosítást az 52/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2000/83. szám)

Gyümölcsborok

Augusztus 16-ától a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 54/A § (1) bekezdés b)-c) pontjának hatálya alá tartozó egyéb borok forgalomba hozatalára és minőségének ellenőrzésére az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény és annak végrehajtási rendeletének előírásai vonatkoznak. Az ilyen termékek előállításának szabályaira, a felhasználható anyagokra, a minőségi követelményekre, megnevezésükre, valamint tárolásukra azonban be kell tartani az 54/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet mellékletében meghatározott előírásokat is.

(Magyar Közlöny, 2000/83. szám)

Fogyasztóvédelem

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség közleményt tett közzé a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló, többször módosított 4/1978. (III. 21.) BkM rendelet 6. §-ának (6) bekezdése alapján a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakvélemény és minőségvizsgálat díjtételeiről és azok befizetésének módjáról.

A díjtételek a következők:

  • műszaki cikkeknél: 4000 Ft + áfa/óra
  • vegyipari termékeknél: 4000 Ft + áfa/óra
  • könnyűipari termékeknél és kultúrcikkeknél: 4000 Ft + áfa/óra
  • lábbeliknél: 2000 Ft + áfa/pár

Nem helyben végzett vizsgálat esetében kiszállási díj: 10 000 Ft + áfa/fő+ útiköltség: ténylegesen felmerült utazási költség (vonat-, buszjegy ellenértéke) gépkocsi esetében: 30 Ft/km

A fenti díjtételek 2000. szeptember 1-jétől érvényesek.

A fizetés számla alapján készpénzzel vagy átutalással történik. A számla a megállapított díjon felül 25% áfát és az esetleges helyszíni kiszállás költségeit is tartalmazza.

A fentiekkel kapcsolatos bármely kérdésben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Fogyasztókapcsolati Irodája ad tájékoztatást (cím: 1088 Budapest, József krt. 6., fszt. 56., telefon: 303-9075).

(Magyar Közlöny, 2000/83. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére