Gazdasági vámeljárások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 29. számában (2000. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Részleges módosulás

A módosítás csak részben érintette a vámraktározás és az ideiglenes behozatal szabályozását, aminek indoka, hogy az EU-ban még nem fejeződött be a bonyolultabb raktározási szabályozás folyamatban lévő felülvizsgálata, egyszerűsítése, ezért annak jelenlegi állapot szerinti átvétele célszerűtlen lett volna.

Feldolgozási célú tevékenységek összehangolása

Az áruk nemzetközi forgalmával összefüggő feldolgozási célú tevékenységek összehangolása azonban megtörtént. Az aktív feldolgozási eljárásban a szabályozás kétféle eljárásra ad lehetőséget: a vámfelfüggesztéses és a vám-visszatérítéses esetre. Az utóbbi eljárás jelenti a tényleges változást, ugyanis eddig nem kellett előzetes vámhatósági engedélyezés ahhoz, ha import exporttermelési célt szolgált. A gazdálkodó számára ebben az esetben a vámteher visszatéríthető volt, feltéve hogy annak megfizetését és az exporttermék kiszállítását igazolta.

Az új szabályozás a vámvisszatérítést az aktív feldolgozásban csak akkor teszi lehetővé, ha a gazdálkodó előzetes tevékenységi engedélyt kér a vámhatóságtól, és az importtermékkel pontos anyag felhasználási kimutatás szerint elszámol.

Az aktív feldolgozás vonatkozásában kedvező változást jelent, hogy a magyar szabályozás is lehetőséget ad a vámraktárban végezhető aktív feldolgozásra, a termelés folyamatossága érdekében a helyettesítő (hazai) áru felhasználására, továbbá a feldolgozási tevékenység külföldre történő kihelyezésére is (aktív feldolgozásban lévő vámáru passzív feldolgozásra történő kivitelére).

Vámkezelés a végtermék vámtételével

A feldolgozás vámfelügyelet alatti termelési jogcím átvételére vonatkozó eljárás beemelésének gazdasági indokát az alapanyag-késztermék vámarányaiban jelentkező különbségek teremtették meg. Ebben az esetben ugyanis a végtermék vámtételével történik a vámkezelés, ami akkor kedvező, ha ez alacsonyabb, mint az alapanyag vámja. Az eljárás igénybevételének lehetőségét szűkíti az a körülmény, hogy azt csak az áruk meghatározott körére engedi érvényesíteni az EU és a hazai vámjogi szabályozás is.

A gazdasági vámeljárások alkalmazása

A gazdasági vámeljárások törvényi újraszabályozásának végrehajtását segítendő, a Vhr. részletes előírásokat fogalmaz meg az egyes jogcímek alkalmazása tekintetében is.

A Vhr. ennek megfelelően meghatározza a vámraktározás működésének egyszerűsített szabályait, a raktárközi forgalom különös szabályait (68-82. §), az aktív feldolgozásra vonatkozó szabályokat (83-91. §-ok), a feldolgozott importtermékek nyilvántartási és elszámolási rendjét, a helyettesítő termék felhasználásának eljárását, az elszámolás normál és egyszerűsített eseteit. Az ideiglenes behozatali eljárás szabályai (92-103. §-ok) ugyancsak részletezik az itt alkalmazható egyszerűsített eljárás módjait és az elszámolás különböző formáit. A vámfelügyelet melletti feldolgozás szabályai (106- 107. §) alapján egyértelművé válik, hogy az ilyen feldolgozás csak a rendelet 5. számú mellékletében foglalt esetekben és árukra alkalmazható. A passzív feldolgozásra vonatkozó végrehajtási szabályokat a 120-123. §-ai részletezik. A gazdasági vámeljárások részletszabályainak mindegyike megfogalmazza az adott jogcím tekintetében az olyan súlyos kötelezettségszegésnek minősülő eseteket, amelyek alapján a tevékenységi engedélyt vissza kell vonni.

VÁMRAKTÁROZÁS

A Tv. módosítását megelőzően a raktározás vámeljárásra vonatkozó rendelkezéseket kellett alkalmazni a hivatalból indult eljárások esetén, így a vámhatóság által visszatartott vagy lefoglalt árukra/vámárukra, továbbá a talált vámáruk raktározására. A raktározás vámkezelési mód - fogalmából következően - azonban vámkezelési kérelemhez kötött, ezért a vámhatóság által alkalmazott - közvetlen vámfelügyelettel összefüggő - raktározási eljárásra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen a vámfelügyeleti szabályozáshoz - a Tv. 45. §-ába - kerültek át. Ennek megfelelően a "vámraktározás vámeljárás" meghatározás alatt kizárólag a köz- és magánvámraktári vámraktározást kell érteni.

A fuvarozó raktára

A fuvarozó, szállítmányozó raktárát - szintén a fentiek alapján - nem lehet közvámraktárnak tekinteni, hanem a Tv. 44. §-a alapján átmeneti megőrzési raktárnak, ahol az ebbe a körbe tartozó gazdálkodó - rendszeres tevékenysége keretében - telephelyére érkező, átmeneti megőrzés alá vont vámárukat tárolhatja a Tv. 44. §-ának (4) bekezdésében meghatározott időtartamig, azaz harminc napig. (Ha az átmeneti megőrzésre a hatósági engedély hiánya miatt került sor, és az engedély megszerzése iránti kérelmet a belépést követő két munkanapon belül benyújtották és ennek tényét a vámhatóságnál az említett harmincnapos határidőn belül igazolták, úgy ez a határidő legfeljebb a hatósági engedély kiadását követő tizedik napon jár le.)

A beraktározás feltételei

Közvámraktár

A közvámraktárba továbbra is bárki beraktározhat árut/vámárut, ha a raktár fenntartójával erre vonatkozóan polgári jogi megállapodást köt.

A közvámraktárba való beraktározás esetében a beraktározónak egyedi vámbiztosítékot nem kell nyújtania, mert a vámbiztosítékot ebben az esetben a közvámraktár üzemeltetője, engedélyese nyújtja tevékenységi biztosíték formájában.

Magánvámraktár

Magánvámraktárban a raktárengedélyes kizárólag a saját részére érkező vámárut tárolhatja. Magánvámraktárba áru - vámraktározási eljárásban történő - beraktározására még kiviteli célból sincs lehetőség. Ez kizárólag közvámraktáron keresztül végezhető, amennyiben az áru külföldre történő kiszállításához a feltételek egyébként adottak. Ez lehetővé teszi, hogy a külföldi megrendelésre elkészített árut - a külföldi kívánságának megfelelően - akkor szállítsák a részére, amikor az a számára a legkedvezőbb. A konstrukció egyúttal az általános forgalmi adóra vonatkozó törvény rendelkezései szerint külföldre történő kiszállításnak minősül az adó-visszaigénylés, illetve az esetleges exporttámogatás igénylés jogcímének megteremtése mellett. A kiviteli céllal történő beraktározás során a kiviteli ellenőrzés, míg a kiraktározás során az árutovábbítás szabályait kell alkalmazni, így nincs duplikáció a kiviteli ellenőrzés tekintetében.

Egyéb áru betárolása

A Tv. módosításából eredően a vámraktárt üzemeltető gazdálkodónak lehetősége nyílik arra, hogy a vámraktárrá minősített - egyazon helyrajzi számhoz tartozó - telephelyen belül olyan árut is tárolhasson, amely nem áll vámraktározási eljárás alatt. Ebben az esetben a megkülönböztetésre a vámraktárt üzemeltető által vezetett készletnyilvántartás szolgál, amelyben meg kell jelölni a vámraktározás vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk tárolási helyét. Amennyiben azonban a vámraktározás vámeljárás alatt álló áru/ vámáru és az együtt tárolni kívánt belföldi áru jellegéből adódóan a tárolási hely egyértelműen nem azonosítható (például ömlesztett áru tárolása esetén), úgy a vámraktárban csak a vámraktározás vámeljárás alatt álló áru/vámáru raktározható.

Módosuló eljárási rendelkezések

Átruházás a közvámraktárban

A Tv. módosítása végre rendezte, hogy a közvámraktárba betárolt áruval/vámáruval kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a beraktározó - a vámraktározási vámeljárás alatt - átruházhassa az egyéb jogszabályi előírások (például devizára, az általános forgalmi adóra, az exporttámogatás rendjére vonatkozó rendelkezések) betartásával.

Bejelentési kötelezettség

Mivel ennél a vámkezelésnél a közigazgatási jogviszony az üzemeltetővel jön létre, ezért a jogszabályi előírásoknak megfelelően átruházott áruról/vámáruról az üzemeltető köteles bejelentést tenni a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz úgy, hogy az új beraktározót megjelölő beraktározási árunyilatkozatot terjeszt elő, amely egyidejűleg a korábbi vámraktározási vámeljárás kiraktározását is jelenti.

Áruátengedés

Minden egyes vámeljárásnak új mozzanata az áruátengedés, amely a vámraktározási vámeljárásba az áru/vámáru azonosítása és beraktározásának ellenőrzése közé épült be. A Tv. módosítását követően egyértelműen szabályozást nyert, hogy a kiraktározás ellenőrzése tulajdonképpen a vámraktározási vámeljárást követő vámeljárásra vonatkozó vámkezelési kérelem benyújtásával valósul meg, mint például belföldi forgalom számára történő vámkezelés céljából benyújtott árunyilatkozat csatolásával.

Engedélykérelem

Új szabály a Tv.-módosítás életbelépését követően, hogy a vámraktár üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni a területileg illetékes vámhivatalnál és nem a területileg illetékes régió parancsnokságnál. A Tv. és a Vhr. fenti rendelkezései pontosan meghatározzák a vámraktár létesítésének feltételeit.

A kérelem tartalma

A vámraktár üzemeltetéséhez - amennyiben azt nem maga a vámhatóság üzemelteti - a vámhatóság engedélye kell. A kérelemben meg kell jelölni az engedélyezéshez szükséges adatokat, különösen arról, hogy gazdaságilag szükség van a vámraktározásra.

A kérelem mellékletei

A kérelemhez az engedélyt kérőnek csatolnia kell

  • a raktár tulajdonjogát, avagy bérleti jogát igazoló okiratot, valamint az üzemeltetési engedélyhez szükséges, a raktár jellegének megfelelő egyéb hatósági engedélyeket (különösen az önkormányzati - működési - engedélyt, a tűzvédelmi hatósági engedélyt, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyét stb.);
  • a raktárvezető három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
  • a vámbiztosítékot - a Tv. 8. § (4) bekezdésének a) pontja szerint - és a tevékenységi vámbiztosíték vezetésére szolgáló keret-nyilvántartási könyvet;
  • a vámszempontból megbízhatóság igazolására szolgáló okmányokat - tehát azokat a (köz)okiratokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmezőnek nincs köztartozása - adó-, illetéktartozás stb., azzal, hogy a vámtartozás fennállását a vámhatóság a saját adatbázisából állapítja meg, e vonatkozásban külön igazolást nem kell benyújtani;
  • a raktár helyszínrajzát és helyszínrajzi kivonatát;
  • az üzleti tervet;
  • a vámraktárra és az abban tárolt vámárura/árura vonatkozó biztosítási szerződést, valamint
  • amennyiben a vámraktárban az engedélyes csak jövedéki terméket vagy jövedéki terméket is kíván tárolni, az érvényes adóraktári engedélyt.

A gazdasági indokoltság vizsgálata

Különös jelentősége van a vámraktár gazdasági indokoltsága vizsgálatának. A kérelmezőnek a kérelemhez csatolt üzleti tervben gazdasági adatokkal kell alátámasztania kérelme megalapozottságát. A gazdasági indokoltság alapja az, hogy a raktározni kívánt - gazdasági-kereskedelmi célokat szolgáló - áruforgalom nagysága szükségessé tegye a vámraktár létesítését. A Vhr. a gazdasági-kereskedelmi célokra vonatkozóan példálózó jellegű - tehát nem taxatív - felsorolást tartalmaz. Új rendelkezés, miszerint gazdaságilag indokolt a magánvámraktár működtetése akkor is, ha az ott raktározott vámárut a vámraktárrá nyilvánított telephelyen belül aktív feldolgozási, illetve vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás alá vonják, feltéve, hogy ezek a műveletek nem válnak elsődlegessé az áruk/vámáruk raktározásával szemben. Amennyiben a kérelmező a feltételeket biztosítja, a vámhatóság nem tagadhatja meg a tevékenységi engedély kiadását. Megjegyezni kívánjuk, hogy 2000. július 1-jét követően új számítási módszerekkel kell megállapítani a tevékenységi garancia mértékét.

Itt kell szót ejteni arról is, hogy a tevékenységi engedély kiadásának feltétele az is, hogy az üzemeltető az engedélyezési eljárás során már olyan manuális vagy elektronikus formában vezetett készletnyilvántartást tudjon felmutatni, amely a Vhr. 99. §-ában meghatározott adatokat tartalmazza.

Tevékenységi garancia a magánvámraktár létesítésekor A magánvámraktár létesítése iránti kérelem mellékleteként - egyebek mellett - tevékenységi vámbiztosítékot kell nyújtani az azonos vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk éves vámteherösszegének nyolc százaléka erejéig a vámeljárás időtartamára, tehát ameddig a vámraktározás tart. Jövedéki termék vámraktározása esetén az adott vámeljárás időtartamára a jövedéki termék tényleges vámterhének megfelelő összegű vámbiztosítékot kell nyújtani [Tv. 8. § (4) bekezdésének a) pontja]. A tevékenységi vámbiztosíték mértékét ezer forintra kerekített összegben kell meghatározni. Amennyiben a tevékenységi engedély kérelmezését megelőző tizenkét hónapon belül azonos vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk vámkezelésére nem került sor, a tevékenységi vámbiztosíték alapját a tárgyévre tervezett forgalom figyelembevételével kell megállapítani. A vámbiztosíték összege nem lehet kevesebb a vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk éves vámterhének nyolc százalékánál [Vhr. 15. §-ának (1) és (2) bekezdése].

A raktározás időtartama

A Tv. a köz-, illetve magánvámraktárba betárolt áruk/vámáruk raktározási határidejét nem korlátozza, kivéve ha arra más jogszabály nem állapít meg határidőt.

Az üzemeltetés szabályai

Üzemeltetés egyszerűsített eljárásban

Az egyszerűsített eljárásban történő vámraktár-üzemeltetés nem azonos az újonnan bevezetett egyszerűsített vámeljárások alkalmazásával. Az egyszerűsített vámeljárásokkal szemben itt az a megkülönböztetés, hogy az üzemeltető milyen részletességgel vezeti a készletnyilvántartását. Amennyiben az üzemeltető a kiegészítő nyilvántartásának vezetését nem vállalja, úgy vámraktárát kizárólag normál eljárásban üzemeltetheti.

A készletnyilvántartás jóváhagyása

A készletnyilvántartást a tevékenységi engedélyezés során hagyja jóvá a vámhivatal. A készletnyilvántartásból meg kell tudni állapítani

  • a vámraktározási eljárás alatt álló (szám szerinti) készlet, valamint
  • a ténylegesen raktárkészleten lévő

áru/vámáru adatait.

Beraktározás naponta

A raktárengedélyes az azonos címzett részére érkező áruk/vámáruk beraktározását naponta, a szállítmányok összevont adatait tartalmazó árunyilatkozattal is kérheti.

Az üzemeltető (raktárengedélyes) kötelezettségei

Készletnyilvántartás, tényleges készletrevétel

Az üzemeltető az áruátengedést követően - a raktározási árunyilatkozat alapján - az áru/vámáru adatait haladéktalanul köteles készletnyilvántartásába felvenni. A készletnyilvántartásba felvett árut/vámárut legkésőbb két munkanapon belül tényleges készletre kell venni.

Jegyzékbenyújtás

A raktárengedélyes a tényleges raktárkészletről havonta a tárgyhónapot követő 15-éig köteles jegyzéket benyújtani a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz. A jegyzéknek tartalmaznia kell

  • az előző hónapról áthozott raktárkészlet vámterhének összegét,
  • a tárgyhónap napjain raktárkészleten lévő áruk/vámáruk vámterhének összegeit, valamint
  • a tárgyhónapról a következő hónapra átvitt raktárkészlet vámterhét.

Üzemeltetés egyszerűsített eljárásban

Egyszerűsített eljárásban üzemeltethető a vámraktár, ha az üzemeltető vállalja, hogy a készletnyilvántartáson túl olyan, a vámhivatal által jóváhagyott kiegészítő nyilvántartást vezet, amelyből elkülönítetten, kartononként megállapíthatóak - figyelembe véve a vámtarifa előírásait, valamint a vámtarifa általános rendelkezéseiben foglaltakat is - az eltérő vámtarifaszámú (10 számjegyig), cikkszámú, származású, vámteher fajtakódú, devizanemű, mennyiségi egységű, valamint egységárú, áru/vámáru adatai.

A kiegészítő nyilvántartásnak a fentieken túl tartalmaznia kell

  • a kiegészítő nyilvántartás karton- és sorszámát,
  • a készletnyilvántartás tételszámát,
  • az áru/vámáru mennyiségét, értékét és
  • az elintézésre vonatkozó adatokat (Vhr. 100. §-a).

Üzemeltetés normál eljárásban

Normál eljárásban kell üzemeltetni a vámraktárt, ha az üzemeltető a meghatározott adattartalmú kiegészítő nyilvántartás vezetését nem vállalja, avagy az adatok teljeskörűen nem állnak rendelkezésre.

Kitárolás több tételben

Amennyiben a beraktározott áru/vámáru kitárolása nem egy tételben történik, ezt a készletnyilvántartásban jelölni kell, és a készletnyilvántartásból a tételszámot kivezetni a teljes mennyiség kitárolását követően lehet.

Raktárkönyv helyett készletnyilvántartás

A készletnyilvántartás új fogalom a vámjogszabályban, mely a raktárkönyv szerepét váltja fel. A készletnyilvántartás formáját azonban nem határozza meg a Vhr. melléklete, hanem csak az adattartalmát. A készletnyilvántartás elektronikus úton történő vezetését külön nem kell engedélyeztetni, az alapeljárásban elfogadható nyilvántartásként. Nem kell a kézi úton vezetett nyilvántartást könyvbe fűzve a vámhivatallal hitelesíttetni, továbbá nem kell a számítógéppel vezetett nyilvántartás esetében az aznap felvett adatokat naponta kinyomtatni és azt a vámhivatallal hitelesíttetni. Viszont a készletnyilvántartást úgy kell vezetni, hogy annak alapján a vámhivatal bármikor megállapíthassa, milyen áruk/ vámáruk állnak a raktározási vámeljárás alatt - mind szám szerinti készleten (például egyszerűsített vámeljárásban az intéző határvámhivatalnál vámraktározási eljárásba vett, de még be nem raktározott vámáru esetén), mind tényleges raktárkészleten lévő -, és milyen összegű vámteher terheli azokat.

A készletnyilvántartás hitelessége

A készletnyilvántartásnak tehát minden időpontban tartalmaznia kell a vámraktározási vámeljárás alatt álló vámáruk vámterhét a vonatkozó tevékenységi garancia megállapítása érdekében. A vámhivatal a tevékenységi engedély kiadásakor a Vhr. 15. §-ának (3) bekezdése alapján a tevékenységi vámbiztosíték nyilvántartására keret-nyilvántartási könyvet hitelesít, amely az adott időpontban felhasználható tevékenységi biztosíték összegét tartalmazza.

Könyvviteli nyilvántartás mint készletnyilvántartás

Új lehetőség a vámraktárt üzemeltető számára, hogy készletnyilvántartásként az engedélyező vámhivatallal elfogadtathatja a kereskedelmi vagy könyvviteli nyilvántartását is, amennyiben az tartalmazza - normál módon üzemeltetett vámraktár esetében - a Vhr. 99. §-ának (2) bekezdésében, illetve egyszerűsített formában üzemeltetett vámraktár esetében ezen túlmenően a Vhr. 100. §-ában foglalt (korábban már ismertetett) adatokat is.

A magánvámraktár működésének szigorítása

A Tv. módosításának hatálybalépését követően megszűnik a magánvámraktárak üzemeltetőinek az a lehetősége, hogy a magánvámraktárból egy hét vagy egy hónap alatt kiraktározott és belföldi forgalomba hozott vámárukról hetente vagy havonta egyszer adjanak belföldi forgalom számára való vámkezelési okmányt és így burkoltan halasztott vámfizetéssel rendelkezzenek. Figyelemmel azonban a bizományosi és vevőszolgálati szerződés alapján működtetett magánvámraktárak speciális igényeire, a Vhr. lehetőséget biztosít arra, hogy az ilyen magánvámraktárakból tíz nap alatt belföldi forgalomba hozott vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelését összevontan, a tizedik napot követő második munkanapon kérjék, amennyiben a kiraktározott vámárut nem csak szakosított vámkezelőhelyen lehet vámkezelni. Erre külön engedélyt nem kell kérni, így külön feltételt (mint például halasztott vámfizetési engedély, vámbiztosíték) sem ír elő a jogszabály.

A módosítás könnyítései

Feldolgozás a magánvámraktár területén

A magánvámraktár üzemeltetője a vámraktárrá nyilvánított területen - külön tevékenységi engedély alapján - aktív feldolgozást vagy vámfelügyelet melletti feldolgozást végezhet. Ebben az esetben a vámraktározási vámeljárás az aktív feldolgozás vámeljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás céljából benyújtott vámkezelési kérelem elfogadásával zárul le.

Ideiglenes kiraktározás

A Tv. 69. §-a nem új rendelkezés a vámjogszabályban, csak a Tv. módosítását megelőzően a Vhr. 109. §-a tartalmazta. A jogalkotó még tovább növelte a vámáru felett rendelkezésre jogosult mozgásterét azzal, hogy nem csak a magánvámraktárból, hanem a közvámraktárból is lehetővé tette a beraktározott vámáruk - bemutatás céljából történő - ideiglenes kiraktározását anélkül, hogy a vámraktározási vámeljárás megszakadna. Ehhez továbbra is kell a vámhivatal engedélye, de külön vámbiztosítékot nem kell nyújtani a kiszállított vámárura. A kitárolás a raktárengedélyes kérelmére és felelősségére történik, hiszen az általa nyújtott tevékenységi vámbiztosíték szolgál a vámterhek fedezetére.

Átszállítás árutovábbítási vámeljárás nélkül

Az európai uniós Vámkódex rendelkezéseivel összhangban a Tv. 70. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy egyik vámraktárból másik vámraktárba történő áru/vámáru átszállítását árutovábbítási vámeljárás nélkül végezzék el. Az átszállítás módjára két lehetőséget ad a jogszabály, de mindkét esetben a vámhivatal hozzájárulása szükséges. A Tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti átszállításra a vámhivatal általános engedélyt ad, amennyiben az előírt feltételek fennállnak. Az átszállítás ideje alatt vámbiztosítékul a feladó vámraktár-tevékenységi vámbiztosítéka szolgál mindaddig, míg az átszállított áru/vámáru beraktározását a címzett vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatalnál nem kérik.

A vámraktári engedély visszavonása

A vámraktári engedélyt a vámhatóság visszavonja, ha az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn (például az üzemeltető vámszempontból megbízhatatlanná vált, az üzemeltető nem hosszabbítja meg a tevékenységi vámbiztosíték érvényességét stb.) vagy az üzemeltető az engedélyben előírt kötelezettségeit súlyosan megszegi.

Súlyos kötelezettségszegés

A kötelezettségek súlyos megszegésének eseteit a Vhr. részletesen felsorolja. Eszerint az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha a raktárengedélyes

  • a betárolt áruk/vámáruk tekintetében egyáltalán nem vezeti a vámhatóság által engedélyezett készletnyilvántartást;
  • a készletnyilvántartás adattartalmát olyan hiányosan vezeti, amely alapján nem állapítható meg a vámraktárba betárolt áru/vámáru azonossága, illetve nem állapíthatók meg a tevékenységi vámbiztosítékra vonatkozó adatok;
  • a vámhivatal felszólítása ellenére a vámraktári nyilvántartásban észlelt - az előző bekezdés szerintieket meg nem haladó - hiányosságot nem szüntette meg (Ilyen hiányosságnak tekinthető a gyakorlatban a nyilvánvaló tévedés, így különösen a név- vagy számelírás, a számítási hiba.);
  • a raktárkészletben nem természetes folyamat következtében beállt változást a vámhivatalnak nem, vagy nem a valóságnak megfelelően jelentette be (Vhr. 108. §-a).

A visszavonás következménye

Új szabály, hogy a vámraktári engedély súlyos kötelezettségszegés miatt történő visszavonása esetén az engedély visszavonásától számított hat hónapon belül az engedélyes újabb raktározási engedélyt nem kaphat.

(a cikk folytatása)

Készletnyilvántartás és vámraktározás A készletnyilvántartásnak tartalmaznia kell a raktárengedély számát, az engedélyező vámhivatal nevét, az üzemeltetés formáját, a készletnyilvántartás sorszámát, a raktározási árunyilatkozat azonosító számát vagy a nyilvántartásba vétel tételszámát és az áruátengedés dátumát (év, hó, nap, óra, perc); a vámeljárás formájának pontos megjelölését (normál, hiányos, helyettesítő, helyi); a beraktározó nevét, címét, ügyfél-azonosító számát; a csomagok darabszámát, a csomagolás módját, jelét, számjelét; az áru/vámáru bruttó tömegét kg-ban, gáz halmazállapotú anyag esetén m3-ben, nettó tömegét kg-ban, gáz halmazállapotú anyag esetén m3-ben, nyilvántartás szerinti mennyiségi egységét, valamint mennyiségét; kereskedelmi és tarifális megnevezését (gépjármű és fegyver esetében az egyedi azonosításhoz szükséges adatokat), vámtarifaszámát, származási országát, értékét devizában és forintban kifejezve, valamint vámterhét forintban; az egyszerűsített formában üzemeltett vámraktár kivételével a raktározott áruk/vámáruk kijelölt tárolási helyét; a tényleges készletre vétel dátumát (év, hó, nap, óra, perc); u az elintézésre vonatkozó adatokat, ezen belül az egyszerűsített formában üzemeltetett vámraktár esetén a kiegészítő nyilvántartás karton- és sorszámát, normál módon üzemeltetett vámraktár esetén a kiraktározására vonatkozó adatokat - a kiraktározás idejét, a vámigazgatási eljárás azonosító számát [Vhr. 99. §-ának (2) bekezdése].

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére