Szerencsejáték

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Két központúvá vált a piac

Megjelent a Cégvezetés (archív) 28. számában (2000. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A szerencsejáték-piacon eddig több vállalkozás is szerencsét próbált - kevés sikerrel. Mára a sikertelen gazdálkodás, de nem utolsósorban a szabályozás változása miatt - a pénznyerő gépek piacát kivéve - állami monopólium érvényesül e területen. Írásunk szerzője a piac helyzetét, a „szerencsepénz" útját és a nemzetközi gyakorlatot mutatja be.

 

Magyarországon sorsolásos játékot 1995-től kizárólag többségi állami tulajdonban lévő vállalat szervezhet. 1997-ben - a lóversenyfogadás kivételével - a fogadásszervezői tevékenység is átkerült a monopolizált tevékenységek körébe: azóta kizárólag százszázalékos állami tulajdonban lévő gazdálkodó vagy költségvetési szervezetnél fogadhatunk.

Jogszabályi változások Az év elejétől hatályos rendelkezések értelmében a korábbi 50 millió forinttal szemben a játékkaszinót üzemeltető, kizárólag e célból létrehozott koncessziós társaságnak legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie, de a fővárosban és Pest megyében a minimális tőkekövetelmény 300 millió forint. 2000. január 1-jétől Budapesten és Pest megyében évente legalább 350 millió forintot, másutt évente legalább 50 millió forint koncessziós díjat kell fizetnie a kaszinót üzemeltető társaságnak. A törvénymódosítás egyértelműen meghatározza a koncessziós díjak évenkénti valorizációjának módját és az éves díjfizetés időpontját. A kaszinók játékadójának mértéke 40-ről 30 százalékra csökken. 2000. január 1-jétől - függetlenül a ténylegesen érvényesülő borravaló-felosztási rendszerektől - a tárgyhónapban, a közös tartókban elhelyezett borravaló 50 százalékával növelni kell a játékkaszinónak, a játékadó alapjául szolgáló tárgyhavi tiszta játékbevételét.

A szerencsejáték-szervezői tevékenységnek két központja van: az egyik a Szerencsejáték Rt. (SZRt.), a másik lényegében a pénznyerőpiac, amelyben több mint ezer vállalkozás érdekelt.

A Szerencsejáték Részvénytársaság a sorsolásos játékok mellett tavaly két fogadásos játékot is működtetett, a hagyományos totót és a bukmékeri rendszerű tippmixet. A fogadási piac részvevője még a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft., amely totalizatőri tevékenységre jogosult.

Ami a kaszinókat illeti, 1999 elején 9 társaság 19 létesítményt üzemeltetett, az év végén azonban már csak 4 társaság (Első Magyar Játékkaszinó Kft., Magyar Játékkaszinó Kft., Várkert Kaszinó Kft. és Blackburn I. C. Kft.) 9 kaszinója működött.

1999 végéig sorsolásos játékokra nem írtak ki koncessziós pályázatot, a Szerencsejáték Rt. változatlanul monopolhelyzetben maradt. Tavaly 5 számsorsjáték 18 sorsjátékkal (ezen belül 3 úgynevezett látvány, vagy tv-s), valamint 15 hagyományos kaparós (instant) sorsjegy alkotta Fortuna magyarországi kínálatát.

Állami elvonások Magyarországon jelenleg az állam a szerencsejáték-iparból a következő formában von ki jövedelmet: Forgalmiadó-típusú játékadó: a totó, lottó, bingó és sorsjegyek esetében a játékadó vetítési alapja az árbevétel. Jövedelemadó-típusú játékadó: a bukmékerfogadásokat és a kenót illetően a játékadó vetítési alapja a tiszta játékbevétel. Személyi jövedelemadó (forrásadó): a szelvényes játékok és fogadások nyereményei után 20 százalék. Illetékjellegű bevételek: a Szerencsejáték Felügyeletnek fizetett engedélyezési és ellenőrzési díjak. Az önkormányzatoknak fizetett iparűzési adó a forgalom százalékában. Osztalékjellegű bevételek az SZRt. által üzemeltetett játékok után. Ez utóbbi abban különbözik az előzőektől, hogy ez nem az állam közhatalmi, hanem magánjogi funkciójából - tulajdonosi mivoltából - következik.

Számsorsjátékok

Az engedélyköteles játékok, fogadások körében a számsorsjátékok kiemelkedő jelentőségűek. Tavaly több mint 57 milliárd forintot költött a lakosság ilyenekre. Az összesen megtett tételből 42 százalék az 5/90-ből lottóé volt. E játékra 24 milliárd forintot költöttünk, 47 százalékkal többet, mint az előző évben. A növekedést egyrészt az alapjátékok árának, másrészt a fogadások számának - 16 százalékos - emelkedése okozta. A Szerencsejáték Rt. az elmúlt évben a lottójátékok alapdíját a 14. játékhéttől (április 5.) 80-ról 100 forintra emelte, és a kapcsolódó dzsókerjátékban 70 helyett 100 forintért lehet részt venni.

Az 1999-ben 22 hétig tartott halmozódás eredményeképpen a 37. játékhéten az első nyerőosztályra jutó nyeremény átlépte az 1 milliárdos határt, az 5 találatot elért játékos nyereménye 1059 millió forint volt. Azon a héten egyébként 11,5 millió lottószelvényt töltöttek ki.

A fogadások száma
Játék On-line fogadás Off-line fogadás Telefonos fogadás Internetes fogadás
millió db % millió db % ezer db % ezer db %

5/90 lottó

227,1

88,58

28,8

11,25

347

0,14

84

0,033

6/45 lottó

110,2

90,53

11,3

9,32

145

0,12

35

0,029

Dzsókerjáték

18,8

91,66

1,7

8,05

50

0,24

9

0,045

Forrás: Szerencsejáték Rt.

1999-ben a 6/45 lottó forgalma 12 százalékkal haladta meg az 1998. évi 11,5 milliárd forintot. A pluszbevétel egyértelműen az alapjáték árának növeléséből származott, hiszen az értékesített szelvények darabszáma 11 százalékkal csökkent. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a dzsókerjátéknál is, azaz az 1999. évi 1,9 milliárd forintos forgalom 36 százalékkal magasabb az előző évinél, míg a játékban részt vevők száma 4 százalékkal csökkent.

1998 végétől a lottó- és dzsókerjátékoknál lehetőség van az interneten történő fogadásra is. Az interneten megtett fogadások forgalma tavaly még igen alacsony volt, ezzel a formával a játékosok egyelőre csak ismerkednek. A telefonon és az interneten megtett fogadások aránya egyik játék esetében sem éri el az 1 százalékot.

1999 októberében új számsorsjáték - a skandináv lottó, 7 a 35-ből - indult. Újdonsága, hogy kétszer 7 nyerőszámot sorsolnak ki (egyszer géppel, egyszer kézzel), így a játékosok egy szelvénnyel, alkalmanként két sorsoláson vesznek részt. Az alapjáték ára 100 forint, benevezni csak on-line módon lehet. A skandináv szisztéma nálunk is gyorsan népszerűvé vált, a múlt év utolsó 12 hetében több mint 21 millió szelvénnyel fogadtak, 2,1 milliárd forint értékben.

A kenó forgalmának csökkenése tavaly kisebb mértékű volt, mint a korábbi években, a 4105 millió forintos árbevétel az 1998. évinek a 99 százaléka. A játékosok az előző évhez hasonlóan a legnagyobb nyereményt ígérő 10-es játéktípust preferálták. A bruttó nyeremények értéke tavaly 1719 millió forint volt. (A játék bevezetése óta [1996] ez az első év, amikor a bruttó nyeremények értéke nem érte el a törvény által meghatározott kötelező 54 százalékos nyereményhányadot.)

A sorsjegypiacon tavaly - a korábbi 8 helyett - a Szerencsejáték Rt. által kibocsátott 10 sorsjáték (úgynevezett kaparós sorsjegy), valamint 3 egyéb sorsolásos játék szerepelt. Az egyéb sorsolásos játékok (tv-s, úgynevezett látványsorsjegyek) száma azonban nem emelkedett. 1999-ben összességében kevesebb sorsjegyet vásároltak, mint az előző évben, azonban a visszaesés csak a tv-show-val kombinált játékokat érintette, ezek forgalma az 1998. évinek csupán 77 százalékát tette ki. Ugyanakkor 17 százalékkal emelkedett a hagyományos kaparós sorsjegyek forgalma.

Tulajdonosi kapcsolat A szerencsejátékokat szervezőkkel a központi, vagy a regionális kormányzat valamilyen szintű tulajdonosi kapcsolatban áll. Az állam és a játékszervező tulajdonosi kapcsolatára sok, eltérő megoldás alakult ki: A kizárólagos tulajdonosi jogokat az állam közvetlenül, az állam vagyonkezelő szervezete, vagy valamely államigazgatási szervezete - szakminisztérium - révén gyakorolja (Finnország, Norvégia, Magyarország, Belgium, Szlovákia). A kizárólagos tulajdonosi jogokat több, de állami vagy többségi állami tulajdonban lévő más gazdasági társaság - posta, bank, állami televízió stb. - gyakorolja (Ausztria, Lengyelország). A többségi állami tulajdonosi jogokat az állam, vagy valamely állami irányítás alatt működő szervezet gyakorolja, de mellette privát tulajdonosok - dolgozók, bizományosok - is jelen vannak (Franciaország, Csehország). Az állam koncessziós feltételek mellett privát vállalkozásnak engedi át a játékszervezés lehetőségét (Nagy-Britannia, Olaszország). Az állam a jövedelemszedés jogát karitatív célú nonprofit szervezeteknek engedi át (Spanyolország, Portugália).

Fogadások

A lóversenyfogadás forgalmának évek óta tartó csökkenése tavaly megállt, sőt az 1998-ashoz képest mintegy 34 százalékkal, 826 millió forintra nőtt. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a lóversenyfogadás nyereményei újabban mentesülnek az szja-fizetési kötelezettség alól. Kedvezően hatottak a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-nél bekövetkezett személyi-szervezeti változások, és az is, hogy a lóversenyzés jóval több reklámot kapott. Az éves totalizatőri forgalom 0,9 százalékát a tétre, 1,2 százalékát a helyre, 30,5 százalékát a befutóra, 67,2 százalékát a hármas befutóra, 0,2 százalékát pedig a hatos befutóra tett fogadások adták. A versenypályát a fogadók és a nézők gyakorlatilag egész évben ingyen látogathatták, kivéve a 10 kiemelt versenynapot. A pályán kívüli fogadások 1999-ben a bevételek 40 százalékát adták. Azokban az országokban, ahol a lóversenyfogadások szervezése magas színvonalú, a pályán kívüli fogadások aránya 60-70 százalék. Az elmúlt évben Budapesten és környékén nagyon kevés fogadóhely működött. A Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-nek évek óta 9 saját irodája van. Különféle vendéglátóegységekben szerződéses keretek között 12 fogadóhely működött, öttel kevesebb, mint az előző évben.

A totófogadásból 1999-ben 2 milliárd 675 millió forint bevétel származott, ami több mint 7 százalékos csökkenés 1998-hoz képest. A fogadások darabszáma csökkent (52,1 milliárdról 50,9 milliárdra), annak ellenére, hogy a 13. héttől egy alapjátékért 60 helyett csak 50 forintot kellett fizetni. A 40. fogadási héten megújult az önálló kombinációs góltotó. Az új játékban a totóműsor 14 mérkőzése közül szabadon választhatják ki azt a hat (korábban az első négy) találkozót, amelynek végeredményére tippelnek. A góltotófogadás forgalma 49,6 millió forint volt, ami az 1998. évinél 26 százalékkal több.

Tavaly a bukmékeri fogadásból mintegy 7 milliárd forint származott, ami 20 százalékkal haladja meg az 1998-as bevételt. A „tippmix" játék igen népszerű a fiatalok körében. A tippmixfogadók az egyes kötést, azaz az egy eseményre fogadást részesítik előnyben, ez a kötéstípus mintegy 35 százalékos arányt képvisel. A második legkedveltebb kötéstípus az ötös, amelynek részaránya mintegy 25 százalék. Az európai gyakorlatnak megfelelően a fogadási események között kedveltek a labdarúgó-mérkőzések, valamint azok a sportesemények, amelyeknek vannak magyar résztvevői.

Az árbevétel felosztása (1996, %)
Ország

A játékosoké

Az államé

A szervezőé

Ausztria

46,3

36,1

17,6

Belgium

50,4

18,9

30,7

Dánia

45,3

39

15,7

Észtország

48

15,2

36,8

Finnország

44

39,2

16,8

Franciaország

57,3

27,8

14,9

Németország

46,3

31,6

22,1

Írország

51,3

32,8

15,9

Hollandia

47,6

26,2

26,2

Norvégia

49,6

37,8

12,6

Portugália

52,5

34,6

12,9

Szlovákia

50

16

34

Spanyolország

64

27,5

8,5

Svédország

46

32,6

21,4

Svájc

50,8

27

22,2

Nagy-Britannia

46,5

41

12,5

Csehország

37

13,8

49,2

Magyarország

42,1

38,7

19,2

Forrás: LA Fleur's éves jelentések

Bejelentésköteles sorsolásos játékok

A piacgazdaság egyik sajátos jelensége a bejelentésköteles játékok terjedése. A kereskedelemben, szolgáltatásokban egyre több eladó fedezi fel a különféle reklámok, promóciós akciók jelentőségét.

1999-ben 18 szervező 24 bejelentésköteles játékot indított. A tombolákkal kapcsolatban meg kell említeni, hogy a szervezők ismeretei eléggé hiányosak a lebonyolítási limiteket (sorsjegyszám és nyereményérték) érintő jogszabályokat illetően.

A reklámok jelentős része ma már nem az elsődleges reklámcsatornákon (tv, rádió) keresztül veszi célba a fogyasztókat, hanem mikropiaci eszközökkel jut el a helyi fogyasztókhoz. E tendenciának megfelelően 1999-ben 1652 bejelentést vettek nyilvántartásba, 36 százalékkal, többet mint 1998-ban. Az ajándéksorsolások szervezői a bejelentett akciók jelentős hányadában olyan kis reklámcégeket kértek fel a sorsolások megszervezésére és lebonyolítására, amelyek nem rendelkeztek sem szerencsejáték-, sem jogi ismeretekkel.

Szerencsejátékok piaci mutatói, 1999-ben (millió Ft)
Megnevezés Forgalom Tiszta játékbevétel Nyeremény Játékadó + szja

Sorsolásos

46 672

30 260

16 412

10 101

Fogadások

10 484

4 961

5 523

1 777

Kaszinók

45 277

5 910

39 367

2 634

Pénznyerők

24 451

24 451

 

7 979

Játékautomata

     

187

Ajándéksorsolás

   

1 149

308

Összesen

126 885

65 583

62 451

22 987

Forrás: Szerencsejáték Rt., ECOSTAT

Kaszinók

Játékkaszinóban folyó szerencsejátékok szervezésére tavaly két nyilvános koncessziós pályázatot írtak ki. Május 10-én Budapest és Pest megye közigazgatási területére 2 elnyerhető koncesszióval, valamint december 14-én, Sopron város közigazgatási területére 1 elnyerhető koncesszióval. Az elbírált pályázatok nyertesei a Szerencsejáték Rt. és a Las Vegas Casino Kft. voltak. A jelenlegi társasági szerkezet alapján állami többségi részesedésű a budapestiek közül 1, valamint az összes vidéki kaszinó. A bevétel reálértéken és folyó áron is visszaesett. A bevételcsökkenés az 1998-as 9 százalék után 1999-ben már 16 százalék, de a kaszinók tavaly még így is több mint 6,5 milliárdos bevételt hoztak.

A pénznyerő automaták tiszta játékbevétele igen látványosan nőtt: tavaly folyó áron 24,4 milliárd forint volt, míg az előző évben 16,9 milliárd. Hasonló mértékben megugrott a pénznyerő automaták száma is.

Nyeremény-visszafizetési arányok (1999 %)
Ország

Lottó

Sorsjegy

Ausztria

45

52

Belgium

49

60

Dánia

46

46

Finnország

39

39

Nagy-Britannia

49

49

Franciaország

50

68

Németország

49

45

Írország

49

52

Hollandia

48

48

Norvégia

49

49

Portugália

49

64

Spanyolország

53

-

Svédország

40

48

Svájc

49

55

Észtország

49

54

Csehország

49

78

Magyarország

34

43

Forrás: LA Fleur's éves jelentések

A szerencsejátékok állami bevételei

A magyarországi szerencsejátékok történetében 1999 az eddigi legeredményesebb esztendőnek tekinthető. A sorsolásos játékok, a fogadások és a kaszinók együttesen 102,4 milliárdos forgalmat értek el. Az iparág ezzel a bevétellel ugyan elmarad más ágazatok mögött, de hatása mindenképpen jelentős.

A szerencsejáték-szervezők az általuk kínált szerencsejátékok után 18 milliárd forint játékadót és 5 milliárd forint személyi jövedelemadót, összesen csaknem 23 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe.

A szerencsejáték-ipar az előző évihez viszonyított 16 százalékos reál- és 28 százalékos folyó áron számított bevételnövekedésénél kisebb mértékben emelkedett a szervezők játékadó- és személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége. Ezt a lóversenyfogadás játékadó- és személyijövedelemadó-mentessé válása (is) magyarázza.

Nyereményfelosztási szabályok Az Európai Unió tagországaiban az adózási rendszer áttekinthető, világos és egyszerű. Általában az egycsatornás állami elvonás a jellemző, azaz vagy a forgalom meghatározott százalékát kitevő játékadót vagy az állami monopólium üzemeltetőjének teljes nyereségét vonják el nyereségadó és osztalék formájában. A nyeremények személyijövedelem-adóztatása az európai játékszervezőknél nem jellemző (ezért a külföldre menő magyar játékforgalmi statisztikai adatszolgáltatás is torz). Magyarországon a nettó nyeremény-visszafizetési arány az 1999. évi CXXV. tv. elfogadása előtt: 34,56 százalék (5/90 lottó, 6/45 lottó, totó, góltotó, kenó), 43,2 százalék (sorsjegyek, 7/35 lottó), 58,4-62 százalék (tippmix), a hasonló termékstruktúrájú európai lottótársaságoknál a lottó-totó játékok esetében átlagosan 43-48 százalék, a sorsjegyeknél pedig általában 50 százalék feletti a nettó nyeremény-visszafizetési ráta.

Kockára tett forintok

A szerencsejáték-piac „tortáját" többféleképpen, többféle szempont alapján lehet felszeletelni. A Magyarországon engedélyezett szerencsejátékok, illetve a szerencsejáték-törvény hatálya alá tartozó, bejelentésköteles játékok esetében még a piacot ismerő szakemberek is meglepő adatokkal szembesülhetnek, ha az általában elfogadott fogalmi rendszert egy kicsit kitágítjuk. Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt évben - a felsorolt játékok esetében - mennyi pénzt „tettek kockára" Magyarországon a játékosok.

Marketingráfordítások az árbevétel százalékában (1996)
Ország

Ráfordítás

Ausztria

2,3

Dánia

1,8

Nagy-Britannia

0,6

Finnország

1,1

Franciaország

0,8

Németország

0,9

Hollandia

8,7

Norvégia

1,9

Portugália

1

Spanyolország

0,4

Svájc

0,6

Észtország

3,3

Magyarország

5,4

Forrás: LA Fleur's éves jelentések

Ha a kaszinók esetében a 45,3 milliárdos dropot, a pénznyerő automaták esetében a 24,4 milliárdos tiszta játékbevételt tekintjük forgalomnak, a többi szerencsejáték-típus forgalmi adataihoz viszonyítva meghatározó arányt láthatnánk. Ez persze így félrevezető. A piaci részesedést a tiszta játékbevétel alapján vizsgálva a sorsolásos játékok szerepe válik meghatározóvá.

Érdemes megnézni azt is: melyik játékban, mennyi nyeremény talál gazdára. Figyelembe véve a kaszinók kiugróan magas nyereményeit s azt a tényt, hogy itt igen gyors a játékok ciklusa, egyértelművé válik, hogy a pénznyerő automatákon kívül itt található a legtöbb szerencsejátékszenvedély-beteg, s talán ezért szabályozzák igen szigorúan ezt a területet.

Hat európai régió A hagyományos lotteryjátékok piacát vizsgálva az európai piac hat, egyedi jellegzetességet mutató régióra bontható: Mediterrán (Görögország, Olaszország, Málta, Törökország): jellemzője a hagyományos totójátékok magasabb részesedése. Ibériai (Spanyolország, Portugália): jellemzője a hagyományos passzív sorsjegyek túlsúlya. Francia (Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg): sajátossága az instant sorsjegyek dominanciája. Atlanti (Anglia, Írország): jellemzője a lottójátékok átlag feletti részesedése. Skandináv (Dánia, Izland, Norvégia, Finnország, Svédország): termékszerkezetét az arányosság, az új típusú játékok nagy részesedése jellemzi. Német (német lottó block, Ausztria, Svájc): a stabil, lassan változó termékszerkezet jellemzi, jelentős lottó-, alacsony totó- és mérsékelt instant részesedéssel.

Szerencsejátékok az Európai Unióban

Brüsszel a szerencsejáték-iparra nem adott ki egységes eljárási szabályokat. A szerencsejáték definíciójában az egyes tagországok sem egységesek, és a teljes konszenzuson alapuló döntési rendszer átalakításáig, tehát a stratégiai időszak végéig várhatóan ilyen szabályokat nem is fogadnak el. Hiányzik a közvetlen verseny, noha a hagyományos lottótársaságok a nemzetközi szövetségeken keresztül, informális módon folytatnak rendszeres egyeztetéseket a lehetséges közös kezdeményezésekről. A szerencsejáték-piacok nemzeti keretek között történő szabályozása (koncessziós jogok, játékszerkezet, adózás és jövedelemfelosztás, tulajdonosi és felügyeleti rendszer stb.) várhatóan még fennmarad, de végül objektív okok miatt (elektronikus kereskedelem, biztonság, kooperatív játékok stb.) sem lesz elkerülhető a tagországok jogharmonizációja. A cél a szerencsejáték-ipar deregulációja lesz.

A külföldi tapasztalatok szerint a lotterytípusú szerencsejátékok nem tarthatók a nemzeti határok között. A gazdaságosság követelményei a határokon átnyúló játékszervezés és a szervezeti koncentráció irányába mutatnak.

Európában 75-80 rendszeres adatszolgáltatást teljesítő, többségében az állammal tulajdonosi kapcsolatban álló vegyes profilú játékszervező, közel 400 kaszinó (80 százalék magánkézben) és néhány ezer magán-fogadóiroda foglalkozik szerencsejáték-szervezéssel. (A közel egymillió pénznyerő automata üzemeltetői külön kategóriát képviselnek.)

A magyarországihoz hasonló, közvetlen állami tulajdon nem jellemző az Unió tagországaiban. Az iparág állami felügyelete a belügy-, illetve a pénzügyminisztériumok között oszlik meg, annak függvényében, hogy milyen arányban engedélyezettek a „kemény és a puha" játékok. Országos hatáskörű szervezet azokban az országokban létezik, ahol a szerencsejátékokat széles körben engedélyezik (Egyesült Királyság, Spanyolország, Svédország). Általánosítható, hogy a nemzeti sorsolásos játékokat működtető monopóliumok állami ellenőrzése, az új játékok engedélyezése kevésbé bürokratikus, mint a nagyobb társadalmi kockázatokkal járó kaszinó- és pénznyerő automatás vállalkozásoké. A lottó szervezésének állami monopóliuma, a törvényi szabályozás elegendő garanciát adhat a játékszervező törvényes működésére.

A Fortuna imádatából keletkeztetett extraprofitot az EU államai kisebb mértékben adó formájában vonják el, nagyobb részben törvényben előírt közhasznú célú felhasználásra kell azt befizetni. A profit nagysága általában minimális, amelynek kivonását, vagy felhalmozását a társaság tőkeszükséglete határozza meg.

Az európai társaságok költségszerkezetében a változó összetevők aránya a magyarországinál jóval magasabb, ennek következtében a játékszervezők a forgalom módosulására nagyobb rugalmassággal képesek reagálni. Németország és Ausztria kivételével a lottójátékok extraprofitját az állam közvetlenül nem, vagy csak kismértékben vonja el, és törvényben meghatározott közhasznú célokra fordítják. Legtöbbször sport, kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális célokat finanszírozó állami alapok, alapítványok kapják ezeket a jövedelmeket. Az európai játékszervezők beruházásaikat elsődlegesen a technológia fejlesztésére koncentrálhatják.

A hagyományos szerencsejáték-termékek piacán, az EU-ban az államilag ellenőrzött játékszervezők tevékenységi körében a lakosság 70-90 százaléka játszik. Ez az arány Magyarországon jelenleg 60 százalék.

Az olasz, spanyol, német vagy a skandináv játékosok körében a rendszeresen játszók vannak többségben. Ennek egyik eszköze a Németországban, Finnországban népszerű regisztrációs kártya, amelynek segítségével a játékszervező közvetlenül a játékos bankszámlájára utalhatja át a nyereményt.

A szerencsejátékok kínálata az elmúlt tíz évben jelentős strukturális átalakuláson ment keresztül. 1989-ben még a piac 35 százalékát totó/lottó játékok és sorsjegyek, 31 százalékát a lóversenyfogadás, 17 százalékát a kaszinók, 11 százalékát a pénznyerő automaták, 5 százalékát a bingótermek adták. Ma már a sorsolásos játékok (beleértve a sorsjegyeket is) aránya 52 százalék, a pénznyerő automatáké 21 százalék, a kaszinóké 9 százalék. Jelentősen visszaesett a fogadás, különösen a lóversenyé (11 százalék). A pénznyerő automaták terjedése ellen egyes országok tiltásokkal és alternatív rendszerek kiépítésével védekeznek. Ahol ez nem történt meg, az automaták tiszta árbevétele immár megközelíti a hagyományos játékokét.

A kaszinók forgalmának bővülése Európában mérsékelt ütemben és csökkenő piaci részesedés mellett folytatódik. Az üzemeltetés regionális engedélyek alapján történik, magántársaságok által.

A szerencsejáték-piac jellemzői 1999-ben (millió forint)
Megnevezés Sorsolásos Fogadás Kaszinó Pénznyerők + ját. aut. Ajándéksorsolás Összesen

Forgalom

46 672

10 484

45 277

   

102 434

Játékbevétel

46 672

10 484

6 584

24 451

 

88 192

Tiszta játékbevétel

30 260

4 961

5 910

24 451

 

65 583

Nyeremény

16 412

5 523

39 367

 

1 149

62 451

Játékadó

6 193

792

2 634

8 167

 

17 786

Szja

3 908

984

   

308

5 201

Játékadó + szja

10 101

1 777

2 634

8 167

308

22 987

Forrás: Szerencsejáték Felügyelet

A nagy európai piacokat egy-egy preferált játék túlsúlya jellemzi. Az innovációt illetően a kisebb országok, így a skandináv térség játékszervezői mutatnak nagyobb kreativitást. A hagyományos játékok közül a lottótípusúak továbbra is őrzik vezető helyüket. A termékcsoport választékának bővítése, a hétközi húzások bevezetése kontinensszerte a kilencvenes évek elején megtörtént. Az európai piac az elmúlt évtizedben a havi, heti periodicitású játékokról a gyorsjátékok irányába mozdult el. A gyorsjátékok jellegüknél fogva bukmékeri típusúak. A hagyományos totó a mediterrán térség kivételével veszített népszerűségéből, amit néhol az odds-set típusú, fix nyereményű játékok részben kompenzáltak. A termékcsoport fejlesztési lehetősége még nem merült ki, de - sportorientáltsága miatt - csak egy szűkebb fogyasztói kör igényét képes lefedni. A kenó az EU országaiban lényegesen kisebb súllyal szerepel, mint Kelet-Európában. A bingójátékok alacsony részesedéssel, de jelen vannak az európai piacon. Az instant (kaparós) sorsjegyek népszerűsége több országban is (Ausztria, Németország, Csehország 8-10 százalék) kétszerese a magyarországinak. A termék alapvető problémája a viszonylag alacsony nyeremény-visszafizetési hányad, ennek feloldásáig e játékfajta piaci részesedése nehezen növelhető.

Több európai játékszervező kínálatában megjelentek a gyorsjátékok. Ezek speciális fajtái az otthonról játszható virtuális játékok. Az úgynevezett virtuális kaszinók, fogadóirodák tömeges elterjedése az interaktív televíziózás megjelenésével vesz várhatóan nagyobb lendületet.

Szerencsejáték Európában 
Svájc A Sport-Toto Gesellschaftot (Sport-Totó Társaság) 1938-ban négy regionális lottótársaság hozta létre lottó, totó és dzsóker értékesítésére. Működési formája nonprofit közhasznú társaság. Nemzeti totó- és lottójátékok üzemeltetésére szóló engedélyét valamennyi kanton kormányzata megerősítette. Nyereségét kulturális, sport-, társadalmi és tudományos célokra használják fel a kormányzatok. Az Intercantonal Landes Lotterie (Kantonközi Országos Lottótársaság) 18 német és egy olasz kanton szövetsége révén 1937-ben alakult. Állami ellenőrzés mellett üzemeltetett magáncég. Nettó nyeresége az államé, népjóléti, kulturális és karitatív célokra lehet felhasználni. Eredetileg klasszikus sorsolásos játékokat szerveztek, de 1960-ban áttértek a speciálisan svájci típusú sorsjegy forgalmazására. Ennek lényege, hogy a nyerőszámok sorsolása megelőzi a sorsjegykibocsátást. A Societé de la Loterie de la Suisse Romande (Francia Svájc Egyesült Lottótársasága) öt francia nyelvű kanton kormányzati egyezsége révén 1937-ben jött létre, és az állam üzemelteti. A korábban egymással versenyhelyzetben lévő öt tartományi lottótársaság szövetségének elsődleges célja a tartós előnyök elérése. A jövedelmet a munkanélküliség kezelésére, szociális és kulturális jószolgálati, művészeti, oktatási célokra, orvosi kutatásokra, gyermek- és időskorúak védelmének finanszírozására használják fel. Kínálatukban döntően sorsjegy-, és két kenótípusú játék szerepel. A berni székhelyű SEVA Lottótársaságot 1933-ban alapították. Működési formája közhasznú társaság, amely nyereségét szociális és kulturális tevékenységre használja fel. Termékei passzív számsorsjáték, sorsjegy és a gyorskenó.
Franciaország Az 1991-ben történt névváltoztatás után La Francaise des Jeux néven állami többségű részvénytársaság szervezi a szerencsejátékokat. Az állami hányad 72 százalék. Az árbevételek 27,8 százalékát elvonja az állam, míg 14,7 százalékát működési költségekre fordítják. A termékeket újságosstandokon és trafikokban forgalmazzák. A hálózat 42 200 értékesítési helyből áll, amelyből 15 500 on-line fogadóhely.
Spanyolország Spanyolországban első alkalommal 1763-ban szerveztek lottójátékot a genovai 5/90 lottó mintájára. A sorsjáték- és fogadási piacon három szervező osztozik. A lottótípusú játékok és a totó szervezésének állami monopóliumát az Organismo National de Loterias y Aquestas del Estado (ONLAE) gyakorolja. A profit az államkincstár, a sport és a rákkutatás támogatására szolgál. Bár az ONLAE az egész ország területén értékesíti játékait, 1986-ban egy önálló katalán lottótársaságot hoztak létre, melynek profitja a tartományon belül marad és szociális célokat támogat. A Loto Catalunya nevű cég kezdetben csak instant sorsjegyeket forgalmazott, de termékválasztéka gyorsan bővült, és 1993-ban Európában először ők vezették be a gyorskenót. Az Organismo Naciónal de Ciegos Espanoles (ONCE) a hátrányos helyzetűek, a vakok érdekeit képviseli 1938 óta. Kizárólag passzív típusú sorsjátékot forgalmaz, az értékesítést is vakok végzik. A profitot karitatív célokra, a vakok támogatására fordítják. A lakosság körében nagyon népszerű.
Olaszország
A lottó szülőhazájában három társaság uralja a sorsolásos játékok és sportfogadások piacát. Az állami lottó szervezésének monopoljoga 1938 óta a Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó Monopoli di Stato-Lotterie Nazionali cégé, a profit is az államkincstárba kerül. A gépesített értékesítést a Lottomatica társaság végzi. Termékkínálatuk a passzív sorsjátékokat, sorsjegyeket és a lottót öleli fel. Az olasz játékosok körében a sportfogadási játékok a legnépszerűbbek. Az 1940-es évek elején az Olasz Nemzeti Olimpiai Bizottság (INOC) kapta meg a Totocalcio fogadási játék szervezésének jogát, két sportfogadási játékon kívül a nemzeti lottót forgalmazza. A teljes árbevétel 26,8 százaléka az államé, 25,2 százalékát pedig az Olasz Nemzeti Olimpiai Bizottság kapja. Szintén sportfogadási játék szervezésére alapították 1948-ban a milánói központú Sisal Sport Italia társaságot, amely részt vesz a nemzeti lottó értékesítésében is. A profitot sporttámogatásra fordítják, és adó formájában befizetik az államnak.
Belgium A korábbi humanitárius célokat szolgáló, 1934-ben alapított gyarmati lottótársaságból a belga király döntése alapján 1962 decemberében alakult a Loterie Nationale (Nemzeti Lottótársaság), amelynek felügyeletét a Pénzügyminisztérium gyakorolja. Az állam monopóliumként üzemelteti, a nyereségét kormányzati programok finanszírozására használják fel.
Nagy-Britannia A brit szerencsejáték-piacot magánvállalatok uralják. Két jelentős sportfogadással foglalkozó társaság és egy állami licenccel rendelkező, lottójátékokat szervező cég van. Az egyik a Vernons Pools Ltd. privatizált sportfogadási vállalkozás, amely totó jellegű futballfogadásokat (football pools), valamint góltotóhoz hasonló fogadásokat (spot-the-ball) kínál. Tevékenységét a futballfogadások határozzák meg (az árbevétel 94 százaléka), a gólra fogadások részesedése 6 százalék. A másik, a Littlewood Pools nevű sportfogadási vállalat a piacvezető Nagy-Britanniában. Meghatározó szerepére jellemző, hogy 1996-os bevétele a versenytárs Vernons Poolsénak mintegy hatszorosa. Szintén privatizált sportfogadási vállalkozás, ám adózás utáni profitját különféle sport- és művészeti alapok, labdarúgó-szövetségek számára ajánlja fel. Játékstruktúrájában a legnagyobb részt a futballfogadások teszik ki (86 százalékkal), a gólra fogadások aránya 7 százalék. A cég instant játékokkal is foglalkozik, ezek részesedése az összes árbevételből 7 százalék. u A lottójátékok szervezésével állami licenc alapján az U. K. National Lottery privatizált vállalat foglalkozik. A cég állami kezdeményezésre, a Nemzeti Örökség Emlék Alap támogatásával alakult. Az állami elvonás mértéke 12,5 százalék, a 30,7 százaléknyi profitot közcélok (sport, művészet, karitatív tevékenység, Nemzeti Örökség Emlék Alap, valamint a Millenniumi Commission társadalmi szervezet) finanszírozására fordítják. A Camelot Group működteti a 6/49 rendszerű nemzeti lottót, amelynek hétközi és heti változata is van, ezek összes részesedése az árbevételből 80 százalék. A cégcsoport instant játékokat is szervez, ezek aránya 20 százalék. Az értékesítés 36 500 fogadóhelyen folyik, 25 000 az on-line terminálok száma. A Camelot hamarosan lejáró koncessziója után az angol piac ismét át fog alakulni.
Finnország Az Oy Veikkaus AB 1940-ben jött létre (OV) a munkások sportszövetségének kezdeményezésére. Részvényesei között van a Munkások Sportszövetsége, a Finn Központi Sportszövetség és a Finn Futball szövetség. 1995-ben az állam megvásárolta a részvények többségét. A kilencvenes évek elején, az off-line eladás leállításával hosszú távú fejlesztései hatékonyabbá tették a céget. A cég stabil terméke a lottó. Fejlesztéseik között akadtak kevésbé sikeresek is (a Las Vegas kártyajáték, illetve 1995-ben az on-line bingó). A lottón, totón, dzsókerjátékon kívül sikeres az 1993-ban bevezetett háromféle odd-set fogadás. Kapcsolódtak a viking lottóhoz is. Pályán kívüli lóversenyfogadással 1982 óta foglalkoznak.
Portugália
A portugálok 1688 óta játszanak sorsjátékokat. A nemzeti lottó, az egyéb számsorsjátékok és a totófogadás szervezésének monopóliuma a Santa Casa de Misericordia da Lisboa karitatív szervezeté immár két évszázada. A lottó bevezetését a kórházak elszegényedett állapota tette szükségszerűvé, és a mai napig ez az egyik fő bevételi forrásuk. A profit egyharmadát a kórházak kapják, további egyharmadot az árvák és a szegények, és szintén egyharmad jut a Királyi Tudományos Akadémiának.
Hollandia
Az állami üzemeltetésű Stichting Exloitatje Nederlandse Staatsloterij (Holland Nemzeti Lottótársaság) 1726 óta működik állami monopóliumként. Terméke egy passzív számsorsjáték, amelyet bizományosi hálózaton keresztül értékesít. A nyereséget az állami költségvetésbe fizeti be. A Stichting de Nationale Sportotalisator (Nemzeti Sporttotalizatőr Társaság) - amelyet az európai lottótársaságok történetében viszonylag későn, 1957-ben alapítottak - szintén állami monopólium. Termékkínálatában lottó, kenó, totó, kaparós sorsjegyek, odd-set játékok szerepelnek. 1994-től kezdve a lottótársaság intenzív megújító programba kezdett. A nyereséget sport-, kulturális és jószolgálati célok fedezésére használják fel. A holland kormányzat terveiben szerepel a két nemzeti lottótársaság egyesítése.
Svédország
A Svenska Spel két állami társaságnak a svéd kormány által 1996-ban kezdeményezett összevonásából jött létre. Az 1934-re datált Resunlt Betting sportfogadási játékot még ma is játsszák. A kínálat később kiegészült a lottóval, a góltotóval, majd a dzsókerrel, végül az odd-set fogadásokkal. A kilencvenes években a játékkínálat további bővítésére került sor. 1991 óta minden szombaton két lottósorsolást tartanak, ez a forgalmat 30 százalékkal megemelte. Eredményesnek bizonyult a góltotó továbbfejlesztése is. A telitalálat elérésének kisebb esélye nagyobb nyereményeket és növekvő forgalmat eredményezett. A svédek és az izlandiak között 1991-től együttműködés van, amelynek keretében azonos fogadási kínálattal, azonos áron, azonos nyereményeket ígérnek. 1992 augusztusától - együttműködve sok más európai totótársasággal - szervezik az EUROTIPS játékot, és 1993 óta résztvevői a viking lottó játéknak. Elindították a tipsbingójátékot is, majd a 8/30-as gyorslottót. A Bingo Lottó nevű társaság 1989-ben alakult a bingó játék szervezésére nonprofit szervezetként. Játékuk fő jellemzője a szerencsejáték és a televíziós show műsor integrálása, vonzereje a nyereményeken túl az interaktivitás. Az utóbbi években a bingójáték népszerűsége folyamatosan csökkent, ennek megfordítása egyelőre sikertelen. Heti átlagban 3,25 millió sorsjegyet értékesítenek 13 ezer sportszervező cég és hatezer meghatalmazott ügynök közreműködésével. Minden sorsjegyet számítógépes rendszer regisztrál, az értékesítést az élő televíziós műsor előtt két órával zárják, és egyidejűleg összegezik az adatokat.
Németország
Történelmi széttagoltsága miatt is - a szerencsejáték-szervezés igen egyedi változata működik. Az egykori Német Szövetségi Köztársaság államaiban jött létre a lottótársaságokat tömörítő szervezet, amely kiegészült a volt NDK területén alakuló szövetségi tartományokkal és szerencsejáték-szervezőivel. Jelenleg összesen 16 lottótársaság működik. A német jogi szabályozás állami monopóliumként kezeli a sorsolásos játékok szervezését, tartományonként eltérő gazdálkodási formában üzemeltetik, engedélyezik és ellenőrizik a helyi pénzügyminisztériumok. A nyereséget befizetik az államkincstárba, alapvetően sport- és kulturális célokra, szociális tevékenységre és műemlékvédelemre használhatják fel. A bevételekből központi nyereményalapot hoznak létre, és egy sorsolást tartanak az ország egészére érvényesen is. A tartományi lottótársaságok feladata az értékesítés, az értékesítőhálózat fenntartása, ellenőrzése és a nyeremények kifizetése.
Görögország
A görög sorsjáték- és fogadási piac játéktípusok szerint tagozódik. A sportfogadás szervezésére és egyben a sport támogatására alapították 1959-ben a szerencsejátékcéget (az OPAP-t) a Pénzügyminisztérium, valamint a ciprusi kormány sportminisztériumának felügyelete alatt. A sportfogadások mellett 1990-től játékkínálatukat a lottójátékkal is bővítették. A profitot a Nemzeti Olimpiai Bizottságnak, különböző sportszervezeteknek és a kultúrának juttatják. A Pénzügyminisztérium állami sorsjáték osztálya kizárólag passzív sorsjátékok forgalmazását végzi, a bevételből kórházakat és szociális célokat finanszíroznak 1936 óta. A harmadik társaság, az Instant Lottery S. A. 1993 óta működik, és instant sorsjegyek szervezésére szakosodott. A társaság teljes egészében magántulajdonban van.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére