Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Új kapcsolatok Franciaországgal

Megjelent a Cégvezetés (archív) 28. számában (2000. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Franciaország új kapcsolatokat épít Magyarországon - ez volt a mottója az április végén mintegy száz cég részvételével megrendezett Expo France 2000 elnevezésű budapesti kiállításnak. Franciaország volt az első európai uniós tagország, amely hazánkban több gazdasági ágazatot bemutató, önálló seregszemlét tartott. A keleti régióban jelenleg a magyar gazdaság a francia cégek által leginkább preferált célpont.

 

E ranciaország néhány év alatt negyedik legfontosabb külkereskedelmi partnerünkké vált. A Kelet-Közép-Európában végrehajtott francia befektetések mintegy 40 százaléka hazánkban valósult meg. A francia cégek összesen 2,7 milliárd dollárt fektettek be magyarországi vállalkozásaikba. 1992 óta a kétoldalú kereskedelem több mint háromszorosára nőtt. A Franciaországba irányuló magyar export az elmúlt tíz évben megháromszorozódott, az onnan származó import pedig négyszeresére bővült. Néhány év alatt a franciák kereskedelmi partnerei között a 38. helyre léptünk előre, beszállítóként pedig a 32. helyet foglaljuk el.

Kormányprogram prioritásokkal A szocialista többségű francia kormány programja két prioritást tartalmaz: a heti 35 órás munkaidő bevezetését és 700 ezer új munkahely megteremtését. Jóllehet a munkáltatói oldal bírálta a kormány elképzeléseit, a program sikeresen halad előre. Meghirdetésekor, 1997 végén az aktív lakosság 12,2 százaléka volt munkanélküli, ez egy évvel később 11,8, 1999 végére pedig 10,8 százalékra csökkent. Bár az idén, február végén 10,2 százalékot mutatott a statisztika, szakértők szerint elérhető a kormány által kitűzött cél, a munkanélküliség 10 százalékra vagy az alá szorítása. A kormányprogram kiemelten kezeli az oktatást és a kutatás-fejlesztést is. Az utóbbira fordítható kiadásokat az idén a GDP 2,5 százalékára emelik (1999-ben 2,24 százalék volt). Ugyancsak kiemelt feladat az új információs technológiák adaptálásának meggyorsítása, valamint az államadósság csökkentése. A privatizációból befolyó összegeket jórészt az állami kézben maradó vállalatok feljavítására használják fel.

Aktív szaldó

Az Expo France 2000 szlogenje is azt tanúsítja, hogy a franciák fejleszteni kívánják a kétoldalú kapcsolatokat, fantáziát látnak az együttműködés bővítésében. Ez részünkről is így van. Nem tekinthető véletlennek, hogy miniszterelnökké választása után Orbán Viktor első külföldi útja Párizsba vezetett. Lionel Jospin francia kormányfő pedig májusi budapesti látogatásán joggal fogalmazhatott úgy, hogy a magyar-francia politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok az elmúlt száz évben sohasem voltak olyan jók, mint napjainkban.

Magyarországnak több szempontból is előnyös a francia kapcsolat további erősítése, hiszen Franciaország gazdasága és világpiaci pozíciója ugyancsak megerősödött az elmúlt évtizedekben. Tavaly a világ kereskedelmének 6 százalékát bonyolította le, a szolgáltatások és a mezőgazdasági termékek exportja tekintetében pedig a világ második legjelentősebb állama. Az Európai Unió mezőgazdasági nagyhatalmaként a tagállamok teljes agrártermelésének 22 százalékát adja. Az ország GDP-je 1998-ban 8245 milliárd frank volt, ezzel a világon a negyedik helyet foglalja el az Egyesült Államok, Japán és Németország mögött.

A francia ipar húzóágazatai az építő-, a vegy- és az élelmiszeripar, az autó- és repülőgépgyártás, valamint az űrkutatást szolgáló eszközök gyártása. Évente 3,4 millió személygépkocsit és félmillió haszonjárművet állít elő, ezzel negyedik az autógyártó nemzetek sorában. A párizsi tőzsde befektetőinek 37 százaléka külföldi, jóval több, mint más gazdasági nagyhatalmak esetében. Közúthálózata a legsűrűbb a világon és a leghosszabb az Unióban. Az ország vasúti áruforgalmának volumene második Európában, Párizs repülőtereinek forgalma pedig a nyolcadik helyen áll a világon. Franciaország a világ első számú idegenforgalmi célpontja, ahová évente 67 millió turista érkezik.

A francia külkereskedelem évek óta pozitív szaldóval zár. 1998-ban 27 milliárd dollár volt az aktívum. Tavaly 299,1 milliárd dollár kivitellel szemben 279 milliárd dollár értékű import állt. Az aktívum meghaladta a 20 milliárd dollárt annak ellenére, hogy a behozatal nagyobb mértékben nőtt (3,7 százalék) a kivitelnél (2,2 százalék).

1999-ben alapvetően hatással volt a francia áruforgalomra az, hogy a gazdaság az év második felében túljutott az erős konjunkturális vákuumon (ázsiai pénzügyi válság, orosz krízis), s az év végére erőteljes lendületet vett. Míg az év első felében 2,7 százalékos volt a visszaesés, a második félévben már 9,4 százalékos volt a növekedés. Így alakult ez annak ellenére, hogy a kőolaj ára drasztikusan megemelkedett, s 12,4 milliárd dolláros deficitet idézett elő az energiahordozók forgalmában. Az árukereskedelemre kedvezőtlenül hatott a dollár euróval szembeni erősödése is, aminek következtében 0,1 százalékkal csökkent az ország részesedése a világkereskedelemből. Az OECD többi tagállamával összehasonlítva mégis javult Franciaország versenyképessége - köszönhetően a francia frank dollárral, jennel és fonttal szembeni leértékelődésének, illetve a bérköltségek visszafogott növekedésének.

A francia gazdaság legfontosabb mutatói
 

1997

1998

1999

2000*

A GDP növekedésének üteme (változatlan áron, %)

2,3

3,2

2,7

3-3,5

Költségvetési deficit (Mrd USD)

-43,4

-40,2

-38,1

n. a.

Fogyasztói árak alakulása (%)

1,1

0,3

1,0

1-1,9

A költségvetés hiánya (a GDP %-ában)

3,45

2,9

2,2

1,8

Ipari termelés növekedése (%)

8,4

1,0

4,5

4-6

Ipari beruházások növekedése (%)

0,1

8,0

6,0

9,0

Munkanélküliség (%)

12,2

11,8

10,8

10-10,5

Fogyasztói kiadások növekedése (%)

0,9

3,8

2,3

2,5

Export (Mrd USD)

290,0

305,0

299,1

n. a.

Import (Mrd USD)

261,0

278,0

279,0

n. a.

Export növekedése (határparitáson, %)

14,4

6,4

2,2

6,0

Import növekedése (határparitáson, %)

9,3

7,0

3,7

4,5

* előirányzat
Forrás: OECD, INSEE, francia kormány, DREE
USD/FRF átlagárfolyam 1999-ben: 6,1546

Hiány vagy többlet?

A Kelet-Közép-Európába irányuló francia kivitel tavaly 4,2 százalékkal bővült, az innen származó francia import pedig 13 százalékkal haladta meg az 1998. évit. Ennek ellenére Párizs 2,2 milliárd dollár többletet könyvelhetett el a régióban. Franciaország térségünkkel lebonyolított külkereskedelmi forgalma tíz év alatt megkétszereződött, a magyar relációban pedig több mint háromszorosára bővült. Hosszú évek óta először 1999-ben fordult elő - a francia statisztika alapján -, hogy Magyarország kétoldalú kereskedelmi mérlege aktívummal zárt. A Franciaországba irányuló magyar kivitel robbanásszerűen, 34 százalékkal növekedett, míg a francia export csak 1,7 százalékkal emelkedett, s megközelítően 1 milliárd frank többletünk keletkezett. A magyar számítási módszer szerint azonban más adatokat kapunk: a 2,436 milliárd dolláros összforgalom 190 millió dolláros magyar passzívumot takar.

Nem egyedi esetről van szó - állítja Orosz József, a Külügyminisztérium francia gazdasági kapcsolatokat irányító főtanácsosa. Az esetek többségében a felek nem ugyanazokat a számítási módszereket alkalmazzák. A mind nagyobb méreteket öltő liberalizáció és a globalizáció következtében egyébként is mind nehezebben követhető az áru útja statisztikai eszközökkel. A szállítmányok többsége nem közvetlenül kerül egymás piacaira: amennyiben például egy alkatrészszállítmányt francia megrendelésre indítunk útnak, lehet, hogy Németországba érkezik meg, ahol viszont már francia importként szerepel a vámstatisztikában. Az Európai Unióban - bár egységes elveket és okmányokat alkalmaznak - a francia-német kereskedelemben is gyakori a hasonló "félreértés". Mindezek ellenére a magyar külkereskedelem joggal lehet büszke, hiszen saját statisztikája szerint tavaly kivitelünk 28,3 százalékkal, behozatalunk pedig 5,2 százalékkal bővült.

Legalább ennyire örvendetesnek tartják a szakemberek, hogy tíz év alatt teljesen megváltozott a magyar kivitel áruszerkezete. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek részaránya, ami a nyolcvanas években még 40 százalék körüli volt, jelenleg 7,5 százalék. Exportunknak közel hatvan százalékát ugyanakkor gépek és gépi berendezések alkotják - ezek részesedése korábban legfeljebb 4-5 százalék volt. A gépek, berendezések és feldolgozott termékek összesen 90,5 százalékot tettek ki tavalyi kivitelünkben. 1999 utolsó negyedévétől Magyarország Franciaország első számú kelet-közép-európai beszállítójává vált.

Ez egyértelműen a térségünkbe települt multinacionális vállalatok jelenlétének köszönhető. Közreműködésükkel nő a magyar export, belföldön pedig - termékeik hazai forgalmazásával - csökkenhet az import. Az audiovizuális készülékek példája jellemzően illusztrálja ezt a tendenciát: exportjuk tavaly 51,3 százalékkal nőtt, és a francia relációba irányuló kivitel 27,3 százalékát tették ki. A francia audiovizuális cikkek behozatalát egyidejűleg 27,6 százalékkal lehetett csökkenteni. Az intermedier termékek - különös tekintettel a kémiai és gyógyszeripari cikkekre - a francia export 42 százalékát adják, a Magyarországról indított kivitelben pedig 26 százalékkal szerepelnek. Hasonló a helyzet az autóiparban, amely a francia exportban 20,3, a magyar kivitelben pedig 14 százalékot képvisel.

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek aránya mindössze 4 százalék a kétoldalú áruforgalomban. Tavaly még 84,7 millió dollár értékben exportáltunk, a franciák viszont már csak 27,1 millió dollárért szállítottak hozzánk ilyen termékeket. A kivitel növekedésére nem lehet számítani, mert a francia piacon nagyon nehéz versenyre kelni a helyi gazdákkal, feldolgozókkal. Legfeljebb tartani tudjuk a hagyományos magyar termékek, a hungaricumok eddig elért szintjét (paprika, kukorica- és zöldborsókonzervek, csiga, libamáj). Az igényes francia fogyasztók egyre szívesebben vásárolják a kiemelkedő minőségű magyar borfajtákat. Nem véletlen, hogy több francia bortermelő megvetette a lábát történelmi borvidékeinken, köztük Tokajban is.

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei (millió dollár)
 

Kivitel

Behozatal

Egyenleg

1999 99/98 (%) 1999 99/98 (%) 1999 *

1. Németország

9600,1

114,0

8188,8

113,0

1411,3

240,6

2. Ausztria

2399,4

98,1

2502,7

101,4

-103,3

-79,6

3. Olaszország

1476,9

111,6

2158,8

111,2

-681,8

-64,0

4. Franciaország

1123,1

128,3

1313,2

105,2

-190,1

182,7

5. Egyesült Államok

1297,2

124,1

967,9

97,5

329,3

276,8

6. Hollandia

1296,5

119,4

703,3

108,4

593,2

156,6

7. Oroszország

356,2

53,9

1631,1

97,9

-1274,8

-269,5

8. Nagy-Britannia

1119,8

136,7

853,0

97,3

266,8

323,9

9. Belgium

753,7

124,8

727,7

114,3

25,9

58,5

10. Japán

78,6

83,7

1148,2

116,3

-1069,6

-176,0

* változás 98-hoz képest
Forrás: Gazdasági Minisztérium

Francia EU-elnökség

Hazánk uniós csatlakozásával kapcsolatban a hivatalos francia politika időnként - igaz, nagyon óvatosan - igyekszik cáfolni a magyar mezőgazdasággal kapcsolatos aggodalmakat. A francia gazdák azonban tartanak a konkurenciától. Aligha felejtették el, hogy a mediterrán államok csatlakozásukat követően olcsó agrártermékekkel árasztották el Franciaországot, aminek következtében sok gazda tönkrement.

Az uniós csatlakozás a Jospin-Orbán tárgyalásokon is szóba került, különös tekintettel arra, hogy júliustól francia elnöksége van az EU-nak. A francia kormányfő határozottan kijelentette: az Európai Unió belső reformjai nem késleltethetik a bővítési folyamatot. Álláspontja szerint minden tagjelölt ország csatlakozása egyedi megítélés alá esik, azaz nem csoportban kell vizsgálni azokat. Utalt arra, hogy a francia elnökség ideje alatt kerülnek sorra a csatlakozások igazán fontos kérdései, így a mezőgazdasági politika is, és állította: Franciaország az a tagállam, amelyik áttörést tud elérni az ügyben.

Lionel Jospin elismeréssel szólt a közösségi joganyag átvétele terén megtett magyar lépésekről, s arról, hogy az EU a csatlakozási tárgyalásokon eddig 29 fejezetet nyitott meg Magyarországgal, amelyek közül tizenegyet - ideiglenesen - sikerült lezárni. Óvakodott azonban attól, hogy megjelölje az első közép-kelet-európai országok felvételének időpontját. Mint leszögezte, minden egyes ország belépése saját előrehaladásától, felkészültségétől függ majd.

A magyar-francia kereskedelmi forgalom alakulása (millió dollár)
 

Kivitel

Behozatal

1998 1999 99/98 (%) 1998 1999 99/98 (%)

Energiahordozók

0,2

0,1

41,4

51,8

38,8

74,9

Nyersanyagok

8,4

7,4

88,3

27,6

20,3

73,6

Gépek, berendezések

440,5

657,2

149,2

570,9

629,7

110,3

Feldolgozott termékek

352,4

373,7

106,1

568,8

597,3

105,0

Élelmiszer, ital, dohány

74,1

84,7

114,4

29,1

27,1

92,9

Összesen

875,5

1123,1

128,3

1248,3

1313,2

105,2

Forrás: Gazdasági Minisztérium

Magyar menedzsment

A magyarországi 2,7 milliárd dolláros francia beruházás az összes külföldi tőkebefektetés több mint 13 százaléka. A francia befektetők elsősorban működő vállalatok privatizációjában vesznek részt, zöldmezős vállalkozásokra csak az utóbbi időkben volt példa (bevásárlóközpontok nyitásával - Cora, Auchan). Francia befektetésre az ország minden régiójában van példa. A legjelentősebb szektorok az energia- és a gyógyszeripar, a telekommunikáció, az élelmiszeripar, a víztisztítás és a kereskedelem, ezekbe az ágazatokba irányult a francia beruházások mintegy 80 százaléka.

A francia vállalkozók többsége megtalálta számítását a magyar gazdasági környezetben és terjeszkedni akar - mondja Payer Beáta, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója. Ezt példázza az Electricité de France által privatizált ÉDÁSZ és DÉDÁSZ tevékenysége és kiemelkedő tavalyi eredménye. A cégek a nyereség korábbinál kisebb hányadát készülnek repatriálni, nagyobb részét fejlesztésekre fordítják. Többek tevékenységére jellemző, hogy miután a magyar vezetők elsajátították a szükséges szakmai ismereteket, csökkentik a francia alkalmazottak létszámát, és fokozatosan magyar vezetőket bíznak meg az irányítással. Példa erre a budafoki Élesztő- és Szeszgyár, ahol a Lesaffra cég tulajdonosa a korábbi magyar helyettest nevezte ki a vállalat vezérigazgatójává, és csak második embernek delegált franciát.

Eddig több mint 250 francia érdekeltségű vállalatot regisztráltak Magyarországon a gazdaság különböző területein, közöttük jelentős bankokat, könyvelő és jogi tanácsadó cégeket. Mint a kamara májusi közgyűlésén elhangzott, eljött az ideje annak, hogy mind több kis- és közepes vállalkozás jelenjen meg a magyar piacon. Ez várható, hiszen a nagyvállalatok kedvező tapasztalatai alapján érezhetően nő a kisvállalkozói kör érdeklődése Magyarország iránt.

41 ezer munkahely A tíz legjelentősebb, Magyarországon beruházó francia cég (a befektetések nagyságának sorrendjében): EDF (villamos energia), Sanofi (gyógyszeripar), GDF (gázipar), Servier (gyógyszeripar), Vivendi (vízművek, telekommunikáció), Alcatel (telekommunikáció), Total (olaj- és festékipar), Michelin (gumiipar), Eridenia-Beghin Say (cukoripar), Auchan (kereskedelem). A részben vagy egészben francia tőkével működő magyarországi vállalkozások összesen 41 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.

A második hullám

Nem árt tudni, hogy a francia - minden könnyedsége ellenére - a vállalkozói szférában nagyon óvatos, soha nem kockáztat, biztosra megy, ugyanakkor abszolút megbízható, etikus üzletember. A francia vállalkozók második hullámában elsősorban a nagy cégek beszállítóinak megjelenésére lehet számítani, azokra, melyek eddig kivártak. Várhatóan összefognak a magyar vállalkozókkal, igyekeznek hasznosítani azok helyi ismereteit, felkészültségét (amit nagyra becsülnek) és természetesen az olcsóbb munkaerőt. A külföldiekkel létrehozott közös vállalkozásaikban igyekeznek legalább 51 százalékos tulajdoni hányadhoz jutni.

A magyar-francia kamara a Gazdasági Minisztériummal és a párizsi magyar kereskedelmi kirendeltséggel együtt kidolgozott programja keretében tanulmányutakkal, a közvetlen kapcsolatok kialakításának elősegítésével igyekszik a partnereket összehozni. A kapcsolatépítést igény szerint a közös vállalkozás alapításáról szóló megállapodásig követik, segítik.

Magyar vállalkozó támogatás nélkül nem képes kijutni, megkapaszkodni a francia piacon - fűzi hozzá Orosz József főtanácsos, de szakkiállításokon, egyéb rendezvényeken közvetlen kapcsolatba kerülhet a francia partnerrel. Párizsban ősszel rendezik meg a MIDEST beszállítói kiállítást, ahol a magyar üzletemberek találkozhatnak multinacionális cégekkel és kisvállalkozókkal egyaránt. Az AMC szervezésében a SIAL szakkiállításon a mezőgazdasági termelők és élelmiszergyártók jelenhetnek meg. Itt Magyarország önálló nemzeti standdal szerepel. Mindkettő támogatott kiállítás, a pályázók költségeinek tetemes részét az állam fedezi.

A francia üzletemberek megítélése szerint Magyarországon nehézkes az ügyintézés, például az áfa-visszaigénylés vagy a munkavállalói engedély megszerzése. A hivatalokban kevés az olyan munkatárs, aki folyamatosan tartaná velük a kontaktust. Jean-Francois Stoll, a francia gazdasági minisztérium külgazdasági kapcsolatok igazgatója ugyanakkor elismeri: Franciaországban sem egyszerű egy külföldinek letelepedési engedélyt szereznie, vállalkozói engedélyt kiváltania, nem szólva a cégalapításhoz szükséges papírok beszerzéséről.

Az ismert körülmények ismeretében tehát nem számíthatunk arra, hogy magyar vállalkozók tömegesen telepednek majd le Franciaországban, az viszont biztosnak látszik, hogy hamarosan megindul a kis és közepes francia vállalkozások hozzánk települése. A befektetők második hulláma várhatóan új lehetőségeket nyit a magyar kisvállalkozói kör számára mind a magyar, mind pedig a francia piacon.

Magyar Köztársaság Kereskedelmi Szolgálata

140. Avenue Victor Hugo
75116 Paris, France
Telefon, fax: 331 53706700
E-mail: delcomh@club-internet.fr

Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara

1056 Budapest, Váci utca 51.
Telefon, fax: 267-0574

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére