Kosár helyett háló

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Bevásárlás az interneten

Megjelent a Cégvezetés (archív) 28. számában (2000. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Elképzelhetetlen és megjósolhatatlan ütemben fejlődik a nagyvilágban és idehaza is az internetes kereskedelem. Az ágazat bővülésével egyelőre nemcsak a hivatásos előrejelzők, de az árujukat a világhálón értékesítő kereskedők is nehezen tudnak lépést tartani. Az előttünk álló évek legnagyobb üzleteiről van szó - ehhez képest viszont túl keveset tudunk róla.

 

Tavaly októberben - tehát alig három hónappal az év vége előtt - a szakmai közvélemény nagyjából 80 millió forintra becsülte azt az összeget, amelyet a magyarországi vásárlók az egész 1999-es esztendő folyamán a virtuális boltok pénztárainál hagynak. Az idén februárban aztán nagy volt a meglepetés, amikor a mértékadónak tekintett Carnation Research (CR) - a Carnation Consulting nevű internetes tanácsadó cég kutatási részlege - közzétette a végleges adatot: a 140 internetes kereskedés adatai alapján összesített „számlán" 160 millió forint szerepelt. (A növekedés a nyugati világban is hasonló ütemű: a legnagyobb internetszolgáltató, az amerikai AOL ügyfelei az 1998-as karácsonyi szezonban 1,2 milliárd, az 1999-esben viszont már 2,5 milliárd dollárt költöttek a világhálón.)

A CR február végi előrejelzése szerint 2000-ben a korábban vártnál is dinamikusabban bővül majd az elektronikus kereskedelem. Mintegy 440 millió forintos forgalomra, számos új szereplő belépésére és a szolgáltatások színvonalának emelkedésére számítanak a kutatók. A cég kutatói megkíséreltek magyarázatot adni a meglepően nagy tavalyi növekedési adatra is: eszerint az 1999 második felében nyílt nagy forgalmú áruházak - például a Népszabadság Internet Plaza, a Depo.hu -, illetve a karácsonyi „e-vásárlók" megjelenése lendítette fel a fogyasztói elektronikus kereskedelmet. Bár az utolsó negyedévben meglódult az internetes boltok forgalma, nem beszélhetünk egyértelműen az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában ismert karácsonyi dömpingről - óvott az elhamarkodott ítéletalkotástól az elemzés közzétételekor Kovács Réka, a CR szakértője. Szerinte jelenleg még nem választható el a piac általános növekedése és a szezonális ingadozás, vagyis elképzelhető, hogy az idei első negyedév jobb lesz, mint tavaly a karácsonyi főszezon.

Standardizált termékek

A magyarországi piacon - a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan - továbbra is a CD-k, a könyvek és a számítástechnikai termékek fogynak a leginkább a hálón. Hogy miért alakult pont így, arra már több teóriát is megfogalmaztak a szakértők. A legvalószínűbbnek hangzó változat szerint a könyv és a CD tipikusan olyan termék, ahol a „látatlanban" vásárlás nem jelent különösebb kockázatot (a cím és a kiadó neve elegendő támpont a döntéshez), s a viszonylag alacsony ár is ösztönzőleg hat. Gyümölcsöt nyilván nem szívesen veszünk az egyes darabok végigmustrálása nélkül, a CD-nél azonban nincs ok az alapos szemrevételezésre. Ami pedig a számítástechnikát illeti, itt - a hálón barangolók fókuszált érdeklődése mellett - az internetes eladásból adódó árelőny vonzereje lehet a magyarázat. Mindebből az is következik, hogy az internetes kereskedelmi piacot a jövőben is a standardizált, a kiválasztáshoz személyes jelenlétet nem igénylő áruk fogják uralni.

Akit a világháló kereskedelmi lehetőségei a jelenség megértésére sarkallnak, nem árt, ha megismeri az internetes értékesítés - ma még nem teljesen zökkenőmentes - folyamatát. A virtuális kirakatok nézegetése, az áruk kiválasztása csak az első lépés, a bonyodalmak ezután kezdődnek. Magyarországon az internetes üzletek 94 százaléka a megrendelt áruk házhoz szállításához a Magyar Posta szolgáltatásait veszi igénybe, a futárszolgálatok ebben az üzletágban ritkán jutnak szóhoz, maguk az e-kereskedők pedig gyakorlatilag sosem foglalkoznak áruszállítással. A „fuvardíjat" legtöbbször a vevőkre hárítják. Fizetni leginkább utánvéttel - vagyis a csomag kézhezvételekor - készpénzben kell, a bankkártyás vásárlás lehetőségét az e-boltoknak csupán egytizede ajánlja fel (a tényleges kártyahasználat pedig ennél is kisebb arányú), s ez a szám 1999 második felében sem növekedett. Vagyis a hazai internetes vásárlás gyakorlata leginkább a hagyományos katalógusáruházakéhoz hasonlít: egyelőre csak a kínálat és nem az üzlet került a világhálóra.

Ezen a téren egyébként a Carnation elemzői 2000-ben jelentős fejlődésre számítanak, mivel várhatóan több bank is beindítja az ilyen típusú tranzakciók hátterét alkotó szolgáltatásait. A kártyás vásárlás a kereskedelem egyéb területein gyorsan hódít, ezért valószínűsíthető, hogy a vevők élni fognak a kínálkozó lehetőséggel. Az idei esztendő a legtöbb előrejelzés szerint a nagy áttörés éve lesz. Több új elektronikus kereskedelmi vállalkozás piacra lépése várható. A hazai kiskereskedelem egyik legnagyobb szereplője, a Fotex a közelmúltban jelezte, hogy egész üzlethálózatot nyit a hálón. Várszegi Gábor, a cég vezetője szerint az internethasználók száma még nem igazán csábító, de az adott réteg fizetőképessége (és az, hogy a tehetősek között egy ideig mindenképpen presztízsnövelő tényező lesz az internetes vásárlás) indokolttá teszi a virtuális világban történő terjeszkedést.

Business to business Magyarországon Az idén várhatóan 180-200 milliárd dollár cserél gazdát a világhálón keresztül, s az összeg döntő hányada a cégek közötti - business to business - forgalomban vándorol majd. Ebben a szektorban a fejlődés tempója lélegzetelállító: az interneten egyetlen üzleti év hét másikkal ér fel, vagyis aki nem lép időben, behozhatatlan hátrányba kerül. Az internethasználat előnyei kézenfekvőek: optimalizálható a beszerzés, a termelés, a raktározás és a szállítás, olcsóbbá, egyszerűbbé és valóban interaktívvá válik a vevőkapcsolatok intézése, a kiszolgálás nem kötődik többé a nyitvatartási időhöz, s a számítástechnika segítségével az alkalmazottak száma is csökkenthető. Andrew Grove, az Intel akkori első embere egy tavaly őszi előadáson arról számolt be: cége máris a forgalom 42 százalékát az interneten bonyolítja. Egy másik nagyágyú, Ed Zander, a Sun Microsystem elnöke úgy fogalmazott: aki nem használja az internetet, arra az üzleti életben úgy tekintenek, mint aki hokiütővel indul teniszezni. A Dellnél egyelőre a forgalom fele bonyolódik a világhálón, az idei év végére viszont már 80 százalékos arányra számítanak a cégnél. Az internet infrastruktúrájának elemeivel kereskedő Cisco Systems - amely pillanatnyilag a Microsoftot lekörözve a világ legértékesebb vállalatának számít - eleinte csak termék- és árlistákat közölt az interneten, ma viszont már a megrendelés, a számlázás és az átutalásos fizetés is a cég saját, csak az ügyfelek számára „látható" hálózatán (extranetjén) zajlik. Ezáltal lerövidültek a szállítási határidők, s javult a kiszolgálás is, hiszen a számítógépes program egyszerűen „nem engedi meg", hogy a vevő össze nem illő elemekből állítsa össze a saját rendszerét. A Cisco világszerte eladásainak több mint 75, idehaza viszont már 96 százalékát realizálja a hálón. Az internet fontosságával a számok tanúsága szerint a hazai vállalatvezetők is tisztában vannak: a magyar nyelvű weboldalak jelenleg 2,5 milliós választéka havonta mintegy 10 százalékkal bővül, s a növekedésért elsősorban az üzleti - azon belül pedig főként a business to business - szegmens a felelős. A Carnation Consulting kutatása alapján elmondható, hogy a vállalkozások közötti elektronikus kereskedelem Magyarországon ma még szinte kizárólag az EDI (Electronic Data Interchange), vagyis nem internetprotokollt használó rendszereken keresztül zajlik. Az EDI-rendszerek 1996-os magyarországi megjelenése óta felhasználóik száma dinamikusan növekszik. A legfrissebb, tavaly év végi adat szerint az EDI-rendszert használó hazai vállalkozások száma megközelíti a 400-at. Az elektronikusan üzletelő vállalkozások döntő többsége a kereskedelmi, az autóipari és az egyéb gyártó iparágakból kerül ki. A forgalom alapján a vállalkozások két csoportba oszthatók: az egyik csoportba tartozó cégek a teljes forgalmuk mindössze 1-2 százalékát bonyolítják ezen a csatornán keresztül, míg a többiek - jellemzően azok, melyek már legalább két éve megjelentek a hálón - teljes értékesítési (vagy beszerzési) forgalmának 10-15 százalékát teszi ki az internetes kereskedés. A Carnation előrejelzése szerint 2002-ig Magyarországon is többségbe kerülhetnek az internetalapú megoldások az üzletek közötti elektronikus kereskedelemben. Az ilyen megoldások közül a legjelentősebbek vélhetően a Web-EDI/Internet-EDI rendszerek lesznek. Web-EDI szolgáltatást ma két szolgáltató kínál az országban, de működő rendszer még nincs.

A jövő üzlete

A szereplők számának növekedése mellett jellemző trend lesz a piaci koncentráció is - jósolja a CR. Már 1999-ben is a legnagyobb 20 üzlet bonyolította le a forgalom kétharmadát. A megfelelő piaci pozíció megszerzéséhez és megtartásához várhatóan intenzív marketingre, erős logisztikai támogatásra, valamint az internetes és a hagyományos kereskedelmi tevékenység együttes műveléséből adódó előnyök kiaknázására lesz szükség.

Ami a választékot illeti, az interneten érkező vásárló elvileg már ma is bőséges kínálatból válogathat. Elektronikus rendelésfelvételt és valóságos házhoz szállítást több mint fél tucat budapesti üzlet (például a délelőtti rendeléseket még aznap kézbesítő, 8 ezer tételes kínálati listával rendelkező G-Roby, illetve a 24 órás előrendelésre mozduló Julius Meinl) vállal.

A Népszabadság Internet Plaza élelmiszer- és vegyiáru-kereskedése már a vásárlók korösszetételét és vásárlási szokásait is felmérte. Eszerint a jellemző vevő a bulira induló fiatal és a nehezen kimozduló idős ember, s a forgalom a hétvégéken, illetve a hónap elején a legnagyobb. A kiskereskedelmi mamutnak számító Profi ugyanakkor - egy tavalyi felmérésre építve - úgy véli: korai lenne még boltot nyitni az interneten, a befektetés belátható időn belül nem térülne meg. (Ez valószínűleg a másképpen döntők többségénél is így van, ám sokan most még nem üzletnek, hanem arculatépítésnek, a jövőt építő beruházásnak tekintik a világháló meghódítását.) Az internetből pénzt csiholni képes kevesek egyike a CéDé Bt., a hanghordozókat értékesítő virtuális vállalkozás tavaly már nyereséget is termelt.

Az egyik legrégebbi üzlet a hálón a NetPincér nevezetű vállalkozás, amelynek honlapját felkeresve a jégkockától a nyolcfogásos vacsoráig bármit rendelhetünk, természetesen házhoz szállítással. A NetPincér voltaképpen rendelésközvetítő „ügynökség": például az Al Capone pizzéria vagy a Bécsiszelet vendéglő étkeit továbbítja az éhes böngészőknek. Szintén a régi motorosok közé tartozik az Internetto on-line „kiadvány" nevét viselő áruház. A bolt mintegy 2000 terméket forgalmaz, ám az üzemeltetők arra panaszkodnak: a kereskedőket nehéz meggyőzni, hogy ezt a csatornát is igénybe vegyék.

Az ő kis e-mosodájuk A The Guardian című brit lap információi szerint az olasz maffia hatalmas összegeket „varázsolt el" az internet segítségével, hogy a pénz később vállalati részesedések és részvények formájában térjen vissza - immár legális tőkeként - az üzleti életbe. A gyanús tranzakciók időről időre megrázzák a nemzetközi pénzpiacokat. A részvényárfolyamok szokatlan megkergülését és az EU közös pénze, az euró veszedelmes árfolyam-változásait nemegyszer a „tiszteletre méltó társaság", azaz a maffia internetes mesterkedései idézik elő - írta a lap a közelmúltban. A szicíliai rendőrség és az államügyészség legutóbb egy 528 millió dolláros törvénytelen pénzügyletbe botlott. Az olasz hatóságok szerint ez csak egy azokból az internetes pénzutaztatásokból, amelyek által a maffia feketemillióiból végül is legális vagyon keletkezik. A bűnszövetkezetet és módszereit ismerők rámutatnak: az elektronikus kereskedelem kínálta új technikák révén a maffia pénzügyi zsonglőrei gyakorlatilag veszteség nélkül dolgozhatnak. Az internet csodafegyver. Fölöslegessé teszi az eddig igénybe vett közvetítőket. Nincs szükség mostantól a megvesztegethető bankárokra sem - vélekedett a The Guardianban Mario Centorrino, a messinai egyetem közgazdászprofesszora.

Elektronikus bolhapiacok

A könyvesboltok közül a Fokuszonline számít a legnagyobbnak a hálón: itt 11 ezer kötetet kínálnak -mégpedig a bolti árnál legalább 5 százalékkal olcsóbban -, fizetni pedig postai utánvéttel, a futárnak készpénzben, illetve bankkártyával is lehet.

A legnagyobb forgalmú virtuális szupermarket a már említett Népszabadság Internet Plaza, amelyen belül 19 különféle üzlet (az autókereskedéstől a OTP Bank fiókjáig) várja a háló vándorait. Igazi ínyencfalat a CentralNet webáruház: itt - pontosabban az Intergold ékszershopjában - már-már a valódi nézelődés és vásárlás élménye várja az arra járót. Az ékszerekről nemcsak részletes adatokat, hanem fotókat is találunk. Ez a próbálkozás még az Egyesült Államokban is úttörőnek számítana, hiszen a személyes jellegű, próbát és összehasonlítást feltételező vásárlások ott sem helyeződtek át az internetre.

A számítógépüzletben az egyedileg konfigurált gépeiről ismert Dell világszerte az interneten keresztül értékesíti gyártmányai többségét, s - mint egy márciusi sajtótájékoztatón bejelentették - ezt a stratégiát követik a hazai piac meghódítása során is. A cég -amely eddig csupán pár fős képviseleti irodával volt jelen az országban - internetes áruházában elsősorban a vállalati vevőkörre számít, de természetesen a magánügyfeleket is kiszolgálják.

Az internetes kereskedelem világában az egyik leglátványosabb sikersztori az elektronikus bolhapiacok és árverőházak megjelenése. Ezt a műfajt láthatóan a világhálóra szabták: a gyűjtők és a kereskedők hamar megkedvelték a gyors és kényelmes licitálási lehetőséget nyújtó régiségboltokat, s ma már több ezer lelkes vásárló toppan be az eBay, az Amazon.com, a Yahoo! és mások éjjel-nappal zajló árveréseire. Az ágazat első magyar fecskéje, a Prím Online egyelőre inkább vegyesboltra hasonlít: itt bárki bármit kínálhat, igaz, a legnagyobb forgalmat számítógép-tartozékokból realizálják.

Azt gondolnánk, az alternatív értékesítési csatornákat mindig ügyesen használó biztosítók számára valódi aranybánya az internet. Hogy ez mégsem így van, arról a hazai biztosítótársaságok honlapjait végigjárva magunk is meggyőződhetünk: ezek az inkább PR- és nem marketingszemléletű oldalak egyelőre nem alkalmasak egy-egy konkrét biztosítási konstrukció megvásárlására. Egyetlen kivétel talán az ÁB-Aegon Netpersely nevű, kifejezetten a világhálóra kifejlesztett - életbiztosítási és befektetési elemeket ötvöző - módozata, amely a termékértékesítéstől az egyedi portfólió összeállításán át a megrendelésig minden papírmunka nélkül közelíthető meg. Az elektronikus úton elküldött adatlap nyomán azonban itt is postai úton érkezik a kitöltött szerződés, s csak a dokumentum visszaérkezése és az első részlet befizetése után kel életre a biztosítás.

A biztosítási honlapokat mindazonáltal már ma is érdemes felkeresni - a jobbak (például az NN, az ÁB, a Generali, a Hungária) az egyes termékek összehasonlításában, a díjkalkulációban is segítséget nyújtanak. A leginkább közhasznú szolgáltatást a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapja (www.mabisz.hu) kínálja: itt a vezető és a gépkocsi paramétereinek beírásával ki lehet választani a legkedvezőbb árú kötelező felelősségbiztosítást.

E-banki műhelytitkok Az internetes kereskedelem banki hátterének biztosításában, Magyarországon egyelőre az IEB pozíciója a legerősebb, a pénzintézet tapasztalatai hasznos támpontot nyújtanak a folyamat megértéséhez. Az IEB (mint általában a háttérszolgáltatást nyújtó bankok) a vevő által indított bankkártyás tranzakció lebonyolítását és elszámolását végzi. Fontos tudni, hogy az interneten indított tranzakciók a card not present típusba sorolhatóak, ami azt jelenti, hogy ilyenkor sem a kártyabirtokos, sem a bankkártya fizikailag nem jelenik meg. A kártyabirtokos az egyetlen fél, aki a tranzakció indítását elkezdheti, és minden ilyen tranzakció egyszeri és visszavonhatatlan művelet. A szolgáltatás igénybevételéhez a kereskedőnek egy illesztőprogramot kell használnia, ami a banki fizetési modul és az általa működtetett áruház vagy bolt közötti átjárást teszi lehetővé. Az adatok biztonságát nemzetközi protokollok, illetve titkosítási eljárások, algoritmusok szavatolják. Ilyen az SSL - Secure Sockets Layer, 128 bites titkosítókulcsot alkalmazó eljárás - és a nemzetközi szabvánnyá vált SET - Secure Electronic Transaction. Ezek segítségével az interneten közlekedő információ titkosítva halad, megfelelően biztosított csatornán keresztül, amely nem teszi lehetővé illetéktelenek behatolását. A háttér-szolgáltatási piac folyamatosan bővül, napról napra új belépők jelennek meg. Ennek ellenére - az IEB-től kapott tájékoztatás szerint - valódi versenyhelyzet még nem alakult ki. Míg a nyugati országokban már különböző fizetési módozatokból lehet válogatni (eCash, digitális pénz, micropayment stb.), idehaza egyelőre az azonosításhoz szükséges jogi szabályozás is hiányzik.

Bank nélkül nem megy

Kínálat tehát már van, a kereslet is élénkül, az e-kereskedelem hazai hívei mégsem lehetnek maradéktalanul boldogok. A klasszikus internetes vásárlásnál az utolsó mozzanat, vagyis a fizetés is elektronikusan zajlik, ám ezen a ponton a hazai üzletek 90 százaléka még nem tudott túljutni. Magyarországon mintegy 2,5 millió bankkártya van forgalomban, a plasztiklapok többsége azonban nem alkalmas a „távvásárlásra". Kivételt az elektronikus elfogadású kártyák képeznek, amelyek csak a tulajdonos jelenlétében, illetve a kártyaszámlát vezető bank bekapcsolódása esetén működőképesek. (A nem dombornyomott kártyák esetében éppen a kibocsátó kártyatársaságok - azaz a Visa és a Europay - nem engedélyezik a közvetlen eladó-vevő internetkapcsolatot.) A folyamat banki hátterét egyelőre két pénzintézet, az OTP Bank és az IEB képes biztosítani. Az OTP Bank először régi partnere, a telefonos jegyeladásban utazó Interticket számára teremtette meg a kártyás fizetés feltételeit, később pedig a Szerencsejáték Rt. Telelottójához nyújtott e-banki támogatást. Az IEB saját - illetve az IBM-mel és a Datanettel közös - vegyes profilú áruházat működtet Passage néven.

Az internetes kártyahasználat leggyengébb pontja a biztonság: a világhálón „közszemlére tett" kártyaadatokra szélhámosok tömege vadászik, s a nagyvilágban jó néhány olyan virtuális üzlet lebukott már, amely a valóságban nem árult semmit, és kizárólag a bankkártyaszámok gyűjtésére szakosodott. Újabb gyenge pont, hogy a digitális aláírásokra vonatkozó nemzetközi szabályozás elfogadásáig a számítógéppel kitöltött és digitálisan „aláírt" dokumentum még nem számít okiratnak (vagyis a bíróság nem tekinti azt bizonyítéknak), így a szélhámosságra hajló vevők sikerrel próbálkozhatnak az egész tranzakció letagadásával és az átutalt vételár visszakövetelésével. A biztonságot elvben két nagy szabványcsoport garantálja, több-kevesebb sikerrel. A Secure Socket Layer (SSL) szabvány - amelyet eredetileg az amerikai hadserege számára fejlesztettek ki - egy titkosított üzenetcsatornát hoz létre az eladó és a vevő számítógépe között, s a pénzügyekre vonatkozó kódolt adatok ezen az „alagúton" utaznak. A kapcsolat elvileg harmadik fél számára feltörhetetlen, gyengéje viszont, hogy az eladó sok információt kap a vevőről, s az is, hogy a felek nem bizonyosodhatnak meg egymás kilétéről. A lehetséges hátrányok ellenére az SSL-t használja a legnagyobbak közül például az amerikai Amazon.com.

Nagy jövőt jósolnak a szakértők a Visa, a Europay, az IBM és a Microsoft közös gyermekeként megszületett Secure Electronic Transaction (SET) szabványnak is. Ez voltaképpen az SSL továbbfejlesztett változata, amely a kártyaszámlát vezető bankot is a tranzakció teljes értékű résztvevőjévé teszi. A tranzakció adataiból a vevő, az eladó és a bank is csak annyit kap meg, amennyire feltétlenül szüksége van: az eladó nem tudja meg a vevő kártyaszámát, a bank pedig nem jut információhoz a vásárlás tárgyáról. Világszerte több ezer üzlet (idehaza például a Passage) használja a SET-szabványt, annak ellenére, hogy a módszer kissé nehézkes: az első üzletkötés előtt a számlavezető bankfiókot is fel kell keresni a papírok aláírása végett.

Olcsó üzlet

Aki a piacot már elég nagynak, az internetes kapcsolatot pedig kellőképpen biztonságosnak ítéli, könnyen és viszonylag olcsón nyithat e-boltot a hálón. Ehhez kezdetben csupán egy saját szerver - vagy egy bérelt, megfelelő nagyságú tárhely -, néhány szoftver és akár egyetlen kiszolgáló munkatárs is elegendő. Az induló költségeket - beleértve a weblapfejlesztést, a szervert/ tárhelyet, a programokat és a bevezető reklámot - 5-10 millió forintra, a működtetés költségeit pedig havi néhány tízezer forintra becsülik a szakértők. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy elvileg akár a saját internetszolgáltatónknál elhelyezett ingyenes honlappal elindítható (kicsiben) az üzlet, csak ilyenkor éppen az üzleti tevékenységre utaló jeleket kell kerülni (például gyűjtőnek, kutatónak vagy egyéb, nem profitorientált érdeklődőnek álcázva magunkat). Abban, hogy a viszonylag alacsony költségek ellenére idehaza nem bővül robbanásszerűen az internetes kínálat, több fontos tényező is szerepet játszik. A magyar vásárló a felmérések szerint hagyományosan konzervatív - nemcsak bevásárlási szokásaihoz, de még a megszokott boltjához és eladójához is ragaszkodik -, ami egyelőre nem teszi igazán perspektivikussá a hálóra települést. Aki gyors profitot akar, annak megint csak nincs sok keresnivalója az interneten, az elektronikus kereskedés egyelőre hosszú távú befektetésnek számít. A harmadik - és talán a legfontosabb - ok, hogy éppen a kicsik, a kezdők támogatására szakosodott szolgáltatócégek hiányoznak a piacról. A több száz milliós vagy milliárdos forgalmú nagyvállalatok könnyen találnak maguknak segítőtársat az elektronikus üzletág kialakításához - például az ICL, a Carnation vagy az IBM személyében -, a most piacra lépő tőkeszegény kisvállalkozások hálóra segítésében viszont még senki sem látta meg az üzletet. Márpedig általánosan elmondható, hogy a vevők többségéhez hasonlóan az eladók zöme sem sokat ért az informatikához, vagyis a kulcsrakész alkalmazásokat és a - webfejlesztéstől az üzemeltetésig - folyamatos hátteret nyújtó szolgáltatók iránt bizonyára nagy lenne a kereslet.

A gyors növekedés korlátja lehet a logisztikai háttér hiánya is. Karácsonykor az amerikai WalMart, az Amazon, az eBay és az eToys már megtapasztalhatta, mit jelent, ha az internetezők hada rászabadul a virtuális üzletre, s a rendszer összeomlik a dömpingszerű roham alatt. Idehaza még teljességgel hiányoznak a palettáról azok a cégek, amelyek a beszerzést, a raktározást és a szállítást megszervezve-lebonyolítva közvetítő szerepet játszhatnának a vevők és a - néha valóban csak egy weboldal formájában létező - virtuális áruházak között.

Vállalatok közötti elektronikus kereskedelmi forgalom Magyarországon (Mrd forint)
Alkalmazások/év

1998

1999

2000

2001

2002

EDI

24,7

80,5

120,8

193,2

299,5

Web-EDI és Internet-EDI

0,0

0,0

12,1

19,3

71,9

Egyéb webes alkalmazások

0,0

0,9

2,4

7,1

15,8

Összesen

24,7

81,4

135,3

219,6

387,2

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére