Csődben az adósom!

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 28. számában (2000. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A gazdaság működésének természetes velejárója, hogy a vállalkozások egy része nem képes megfelelni a piaci követelményeknek és kénytelen befejezni a tevékenységét. Ezeket a vállalkozásokat a gazdasági élet biztonsága érdekében minél előbb fel kell számolni, vagy úgy kell újjászervezni, hogy beilleszkedhessenek az üzleti élet rendjébe. A fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése, valamint a fizetőképes, de tevékenységüket megszüntető gazdálkodó szervezetek végelszámolásának szabályozása és a hitelezői érdekek védelme érdekében született meg a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.). A Cstv. rendelkezéseit 1992. január 1-jétől kell alkalmazni.

Adós

A Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. Ennek megfelelően csődeljárás, felszámolási eljárás alanya adósi pozícióban csak gazdálkodó szervezet lehet. A Cstv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek köre eltér a Polgári Törvénykönyv és más jogszabályok által meghatározott gazdálkodó szervezetek körétől.

Gazdálkodó szervezet

A Cstv. alkalmazásában gazdálkodó szervezet az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a víziközmű-társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár.

A Cstv. hatálya nem terjed ki a társadalmi (nonprofit) szervezetekre, ideértve a politikai pártokat, az egyházi jogi személyeket és az alapítványokat is, a költségvetési szervekre és az egyéni vállalkozókra.

A gazdálkodó szervezet vezetője

A Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja megjelöli az egyes gazdálkodó szervezetek élén álló vezetőket - például korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek) stb. A Cstv. több olyan kötelezettséget is nevesít, amely kifejezetten az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét terheli, így például a vezető terjesztheti elő a csődeljárás lefolytatására irányuló kérelmet a bírósághoz [Cstv. 7. §-ának (1) bekezdése], illetve a felszámolás elrendelését követően köteles záróleltárt, mérleget, éves beszámolót készíteni, a felszámolót a folyamatban lévő ügyekről tájékoztatni stb. (Cstv. 31. §-a).

Az adós vagyona

A hitelezői igények kielégítési alapját az adós vagyona képezi, vagyis azok a vagyonrészek, amelyeknek az adós a tulajdonosa, valamint azok a forgalomképes jogok, követelések, amelyek az adóst illetik meg.

Idegen vagyon

Nem tartoznak az adós vagyonába:

  • az általa kezelt állami vagyon;
  • az állami tulajdonban álló erdők;
  • a jogszabályban meghatározott természetvédelmi területek, egyes műemlékek és a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek és vízi létesítmények;
  • a kárpótlás céljára elkülönített termőföld azzal, hogy a kijelölt földek árverése során megszerzett kárpótlási jegyek már a vagyon részét képezik;
  • az olyan ingatlanok, amelyeket az egyház részére kell átadni;
  • egyes hadiipari készletek, valamint
  • az adós birtokában, használatában lévő, de más tulajdonát képező vagyontárgyak.

Ha az adós elveszíti, megsemmisíti a más tulajdonát képező vagyontárgyat, vagy ha az neki felróható okból megsemmisül, akkor a volt tulajdonos a dolog elvesztéséből, megsemmisüléséből eredő kárának megtérítését követelheti.

Tájékoztatási kötelezettség

A csődeljárás, a felszámolási eljárás az adóson kívül elsősorban a hitelezők és a munkavállalók jogos érdekeire van kihatással, így az eljárás megindításáról, menetéről az abban érdekelteket folyamatosan tájékoztatni kell.

A csődeljárásban az adós vezetőjét, valamint a vagyonfelügyelőt terheli a tájékoztatási kötelezettség. A Cstv. 5. §-ában szereplő általános tájékoztatási kötelezettségen túlmenően a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztéséről külön tájékoztatni kell a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket és az üzemi tanácsokat. A vagyonfelügyelő kötelezettségei között szintén szerepel a tájékoztatási kötelezettség [Cstv. 14. §-a (3) bekezdésének a) pontja].

A csődeljáráshoz hasonlóan a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásáról is tájékoztatni kell a munkavállalókat és az érdek-képviseleti szerveiket, amennyiben az eljárás lefolytatását az adós kéri. A gazdálkodó szervezet vezetője újabb tájékoztatást köteles adni a felszámolás elrendeléséről.

Hitelező

Hitelező lehet bármilyen szervezet vagy személy, amelynek (akinek) a gazdálkodó szervezettel szemben a Cstv. később ismertetendő feltételeinek megfelelő pénzbeli, vagyoni követelése van. A Cstv.-ben szabályozott eljárások során a hitelezők egyenlő jogokat élveznek. Kizárólag a követelések jogcímének van jelentősége, de annak is csak a hitelezői igények kielégítése szempontjából.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére