Biztosítások a cégeknek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 28. számában (2000. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A cégek működésére is érvényes a régi szlogen: Biztosítás - biztonság. Ha nem is sikerül ugyanis a kár bekövetkezését megakadályozni, felkészülni azért érdemes a lehetséges károkra. Cikkünk ehhez nyújt segítséget.

 

Napjainkban a legtöbb cég és vállalkozás komoly anyagi áldozatokat hozva dolgozik tervei és céljai megvalósítása érdekében. A fejlődés és növekedés természetes igénye mellett fontos azonban az elért eredmények és az ezek megvalósításához szükséges tárgyi feltételek megóvása, védelme. A legkülönbözőbb kihívásokkal kell folyamatosan szembenéznie annak, aki vállalkozását pénzügyileg erősíteni, értékeit pedig gyarapítani szeretné.

Nem szabad azonban megfeledkezni azokról a veszélyekről, amelyek egy-egy cég tevékenységét fenyegetik, és amelyeket sokszor a legnagyobb körültekintés vagy elővigyázatosság ellenére sem lehet kivédeni vagy megelőzni.

A VAGYONBIZTOSÍTÁS

A céges vagyonbiztosítások alapját négy kockázati kör képezi, amelyek gyökerei egészen a XVI. századig vezethetők vissza. Elsőként a tűzbiztosítást érdemes megemlíteni, amely az egyik legrégebbi és legfontosabb biztosítási forma. Évszázadokig a tűzbiztosítás volt az egyedüli kockázat, amelyet csak később egészítettek ki például az elemi károkkal vagy a katasztrófakockázatokkal.

A lopáskockázatot néhány esetben először a tűzbiztosítók vállalták be mellékkockázatként, amely aztán az idők folyamán egyre fontosabbá, és napjainkban - a bűnügyi statisztikák bizonysága szerint - főként az urbanizáció hatására, a vagyonbiztosítások egyik legfontosabb elemévé vált.

A XIX. század eleje, közepe felé két további kockázati kör jelent meg: az üvegtörés-biztosítás, amely az építészeti módok fejlődésével és az új technológiák térnyerésével napjainkra óriási fejlődésen ment keresztül, valamint a felelősségbiztosítás, amely az aránylag fiatal biztosítási fajták közé tartozik.

A fent említett négy fő kockázati kör mellett a különböző biztosítótársaságok más kockázati területek kínálatával is igyekeznek szolgáltatásaikat még korszerűbbé, eladhatóbbá és versenyképesebbé tenni. Ilyen például az irodákban található elektronikus berendezések (fax, telefon, fénymásoló, számítógépek stb.) biztosítása, a szállítmánybiztosítás, az üzemszünet-biztosítás, az építés-szerelés biztosítás vagy a gépbiztosítás.

A biztosító szolgáltatása

A biztosítók általában - az előre meghatározott feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekben - arra vállalnak kötelezettséget, hogy a feltételekben kidolgozott módon és mértékben megtérítik a biztosított részére a biztosított vagyontárgyakban, a biztosítási esemény bekövetkezése során keletkezett károkat.

A kockázatviselés terjedelme

A kockázatviselés természetesen csak azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket korábban a szerződés megkötésekor meghatároztak, és amelynek bekövetkezésekor a biztosító azt a biztosítási összeget - avagy annak egy részét - fizeti ki, amelyre kötelezettséget vállalt.

Kivel köthető vagyonbiztosítás?

Vagyonbiztosítási szerződés csak olyan vállalkozással köthető, amely érdekelt a vagyontárgyak megóvásában - ez a biztosított -, vagy azzal, aki a szerződést az érdekelt cég javára megköti - ez pedig a szerződő fél. Ennek az érdekeltségi viszonynak a biztosítási szerződés teljes időbeni hatálya alatt fenn kell állnia.

A kártérítés felső határa

A kártérítés felső határa a szerződéskötéskor meghatározott biztosítási összeg, amely mindig a szerződésben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra vonatkozóan, külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik.

Amennyiben a biztosítási szerződés nem tartalmaz semmilyen különmegállapodást, akkor annak a biztosítási összegnek, amelyet a szerződésben a vagyontárgyakra vonatkozóan meghatároztak, meg kell egyeznie a szerződéskötés időpontjában érvényes, úgynevezett újrabeszerzési értékkel.

Totálkár

A vagyontárgyak totálkára esetén a biztosítók a kár bekövetkezésekor meghatározható új érték alapján állapítják meg a kártérítés összegét. Totál- (teljes) kárról egyébként akkor beszélhetünk, ha egy vagyontárgy javítási költségei elérik vagy meghaladják a kár bekövetkezésének időpontjában az adott vagyontárgy vonatkozásában meghatározott új értéket.

Biztosítható vagyoncsoportok

Épületek

Épületek - biztosítási szempontból - mindazok az építmények, amelyek a talajhoz szilárdan kötődnek, lehetővé teszik a belépést és a hosszabb benntartózkodást emberek számára, térbeli elhatárolódással nyújtanak védelmet a különböző külső behatásokkal szemben, és rendelkeznek bizonyos időtállósággal. Az épületek értékéhez hozzátartozik minden olyan tartozék és épületrész, amely az adott épület funkciójához, illetve fenntartásához szükséges. Ilyenek például a padló- és falburkolatok, a villámhárítók, a személyfelvonók, a gáz- és vízvezetékek, az árkok, a lépcsők és létrák, vagy éppen a zászlótartó rudak is.

Ipari és kereskedelmi, üzemi berendezések

Ipari és kereskedelmi üzemi berendezésnek minősül minden olyan - az üzemelést vagy az alkalmazott technológiát szolgáló - berendezés, amely az üzemi ingatlanon található, függetlenül attól, hogy éppen hol - szabadban vagy az épületben, a földfelszín alatt vagy éppen fölötte - helyezkedik el.

Ilyen lehet például az energia termelésére, átalakítására, tárolására és felhasználására szolgáló gép, berendezés, továbbá a mindenfajta adat, információ és hír létrehozásához, feldolgozásához, átviteléhez, továbbításához és tárolásához szükséges gép, berendezés vagy tartozék, az irodatechnikai berendezés, a könyv, a folyóirat (kivéve az adathordozókat, amelyekre egyes biztosítók különbiztosítást ajánlanak) stb.

Készletek

Készletként biztosítható a nyersanyagkészlet, az alap- és segédanyag, a félkész és késztermék, a legkülönbözőbb, készen vásárolt kereskedelmi áru, amelyet később beépítenek, az építőanyag, a reklámanyag, az értékes hulladék, az energiahordozó, valamint minden olyan árukészlet, amely kereskedelmi tevékenységhez kapcsolható.

A fenti vagyoncsoportok mellett - külön feltételek alapján - egyéb vagyoncsoportok biztosítására is van lehetőség, de ezek köre biztosítótársaságonként eltérő lehet. Idetartoznak például a gépjárművek, a készpénz és az értékpapírok, az értékkészletek, a kirakatszekrények a bennük lévő áruval, valamint a szabadban elhelyezett vagyontárgyak. Egyes biztosítóknál különböző mellékköltségek is biztosíthatók, mint például a bontási, a rom- és törmelékeltakarítási, vagy a szét- és összeszerelési költségek.

Kockázati csoportok

Tűz

Minden olyan tűzeset biztosítási eseménynek minősül, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, avagy ott keletkezik ugyan, de azt elhagyva önerejéből továbbterjed, és károkat okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Villámcsapás

A villámcsapás bekövetkezésekor a becsapódó villám erő- és hőhatása kárt okoz a biztosított épületben (például a tetőbe csapó villámtól a tetőszerkezet kigyullad), a szabadban tárolt vagyontárgyakban (közvetlen hatás), vagy a villámcsapás miatti túlfeszültség (indukció) következtében a biztosított elektromos gépekben, készülékekben (közvetett hatás).

Robbanás

A robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési tulajdonságain alapuló, hirtelen megnyilvánuló erőhatás. Tartályok, csővezetékek vagy kazánok esetében csak akkor áll fenn robbanás, ha azok falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség ennek következtében hirtelen kiegyenlítődik.

A kártérítés feltétele

Robbanóanyagok által okozott károkat csak a szerződésben foglalt különmegállapodás esetén, illetve akkor téríti meg a biztosító, ha a robbanóanyagok a szerződő (biztosított) tudtán kívül, ellenőrizhetetlen módon voltak a kockázatviselés helyén.

Elemikár-kockázatok

Vihar

Azt a biztosítási eseményt, amelynek bekövetkezésekor a károkat 15 m/s sebességet meghaladó erejű szél nyomó- és szívóhatása, avagy a szél által sodort tárgyak okoznak a biztosított vagyontárgyakban, viharnak nevezzük. A szélsebességről, alkalmanként, a Központi Meteorológiai Intézet ad igazolást.

A biztosítók szolgáltatásában ezeken felül a megrongált tetőn át befolyó esővíz által okozott károk megtérítése is szerepel, bár ezek feltételei és részletei társaságonként változhatnak.

Felhőszakadás

Az elemikár-kockázatok körébe tartozik még a felhőszakadás, amely a talajszinten áramló, hirtelen lehullott, nagy mennyiségű víz által okoz károkat.

Sziklaomlás

A sziklaomlás, kőomlás vagy földcsuszamlás a hegyoldalban álló épületekre jelenthet veszélyt. Ismeretlen építmény, üreg beomlása is az elemi károk kockázati körébe tartozik, amennyiben építési, üzemeltetési engedélyben nem szereplő vagy hatóságok által fel nem tárt, ismeretlen üregről, építményről van szó.

Jégeső

A jégeső által okozott törés vagy deformáció, valamint a lehullott nagy mennyiségű hó által okozott károk a biztosított épület tetőszerkezetében szintén biztosítási eseménynek minősülnek, kivéve az üvegházak és fóliasátrak tetőzetében vagy szerkezetében keletkezett károkat.

Vegyes kockázatok

Egyes biztosítók olyan kockázatokat is idesorolnak, amelyek a klasszikus értelemben véve nincsenek összefüggésben a természeti erőkkel vagy behatásokkal, mint például az ismeretlen jármű ütközése, avagy a vezetékesvíz-kockázatok, amelyek az épületeken belül és kívül használt víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékekből, a csatlakozó vízvezeték-, melegvíz-szolgáltató és központifűtés-rendszerekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekből, készülékekből bármilyen okból kilépő víz vagy gőz által okozott károkra nyújt fedezetet.

Katasztrófakockázatok

Ez utóbbi kockázati kör sajnos eléggé előtérbe került hazánkban az elmúlt egy-másfél évben pusztító árvizek miatt. A médiumok sűrűn hírt adtak a biztosítók intézkedéseiről, a kártérítési igények jogosságáról vagy azok nem mindig előnyös elbírálásáról. Ez nagyrészt a biztosítótársaságok eltérő feltételrendszerére vezethető vissza, de az adott kockázati tényezők meghatározásában nagy a hasonlóság.

Betöréseslopás- és rabláskockázatok

Az elmúlt évtized tapasztalatai és tendenciái azt mutatják hogy vagyontárgyaink eltulajdonításának megakadályozására tett kísérleteink csak ideig-óráig hoznak eredményeket, és Arsene Lupen mai utódai igen sikeres és növekvő "üzletág" művelői. Ezek a "sikerek" természetesen igen sokaknak okoznak bosszúságot, és okoznak jelentős veszteséget nemcsak a magánszférában, hanem vállalkozói és céges körökben is. Éppen ezért válik egyre fontosabbá minden vállalkozás számára, hogy elért eredményeit, értékeit biztonságban tudhassa, nemcsak a megfelelő védelmi lépések megtételével, hanem az esetleges károkból fakadó gazdasági, pénzügyi nehézségek kivédésével, illetve megelőzésével is.

Betöréses lopás

Abban az esetben, ha egy elkövető a lopás során a biztosított vagyontárgyakat a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén, lezárt helyiségből erőszakos vagy nem megengedett módon behatolva tulajdonítja el, betöréses lopásról beszélünk.

Az erőszakos behatolás módja igen sokféle lehet. A nyílászárók be- vagy feltörésétől, a fal, födém vagy tető kibontásától kezdve a közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan nyílásokon való behatoláson át az ál- vagy lopott kulcsok használatáig.

Rablás

Amennyiben az elkövető úgy veszi el jogtalan módon a biztosított vagyontárgyat a szerződőtől vagy a biztosítottól, esetleg annak megbízottjától vagy alkalmazottjától, hogy ehhez erőszakot, életveszélyes vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, avagy ezeket a személyeket védekezésre képtelen, esetleg öntudatlan állapotba juttatja, rablásról beszélünk.

Akkor is rablásról van szó, ha a tetten ért elkövető a vagyontárgy megtartásához erőszakot, avagy a testi épséget, az életet veszélyeztető fenyegetést alkalmaz.

Vandalizmus

Vandalizmusnak minősül, amikor a tettes a biztosított vagyontárgyakat, valamint az elhelyezésükre használt épületek, építmények szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése közben, illetve annak kísérlete során szándékosan megrongálja a kockázatviselés helyén.

A kockázatviselés terjedelme

A biztosító kockázatviselése általában csak a biztosítási szerződésben feltüntetett és ezáltal azonosítható vagyontárgyakra és vagyoncsoportokra terjed ki addig, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók. Készpénz és értékpapírok, értékkészletek csak akkor állnak biztosítási fedezet alatt, amennyiben a bűncselekmény időpontjában azok a szerződésben megjelölt értéktárolóban vannak elzárva. Ettől eltérő tárolási módra csak külön feltételek megjelölésével lehet a biztosítási fedezetet kiterjeszteni.

A szerződő kötelezettsége

Természetesen a szerződőnek kötelessége a szerződésben előírt biztonsági berendezéseket üzemben tartani és a védelmi intézkedéseket megtenni, még akkor is, ha a kockázatviselés helyén a szerződő (biztosított) alkalmazottai vagy családtagjai végeznek foglalkozásszerű tevékenységet, és azt ideiglenesen elhagyták.

Amennyiben a káreset bekövetkezik, a szerződőnek (biztosítottnak) kötelessége meghatározott határidőig benyújtania (saját költségén) a biztosítási esemény előtt még meglévő vagyontárgyakról, illetve az azok értékéről szóló bizonylatokat, a megmaradt értékek leltárát, azok aktuális értékének a megjelölésével.

Kárrendezéskor a károsult köteles a rá vonatkozó hatályos adó- és számviteli törvényben előírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani.

Üvegtörés

Az úgynevezett üvegtörés-biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek a biztosított üvegekben, (üvegezésekben) keletkezett törés- vagy repedéskár minősül. Az üvegtörés biztosítására kétféle módozat terjedt el a hazai gyakorlatban: az épületátalány és az üvegértékre kötött biztosítás.

Épületátalány

Az épületátalánynál az üvegbiztosítás díját a biztosított épület (építmény) biztosítási összege alapján határozzák meg, és a kártérítési kötelezettséget az ehhez viszonyított meghatározott százalékos arányban korlátozzák.

Üvegértékre kötött biztosítás

Az üvegértékre kötött biztosításoknál a biztosított üvegezések újraüvegezési költsége adja meg a díjmeghatározás alapját.

A kárfizetés alapja

A biztosító a benyújtott számla alapján a biztosítási összegen belül az üveg cseréjét fizeti ki, de a kár összegétől függetlenül, a biztosító ilyen irányú kérésére, a biztosított köteles minden esetben bizonyítani kárigénye jogosságát.

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 540. §-a szerint felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelőssé tehető.

A különböző vállalkozások és cégek munkavégzésük, tevékenységük folytatása során elkövethetnek hibákat, tévedéseket. Léteznek azonban olyan területek, ahol egy-egy tévedés kisebb-nagyobb anyagi veszteséget okozhat, avagy akár az adott cégműködés végét is jelentheti. A tévedésekből, hibákból fakadó anyagi károk jóvátételére és kompenzálására, valamint a biztosítottak védelmére is szolgálnak a felelősségbiztosítások.

A felelősségbiztosítások esetében a biztosítótársaság a másoknak okozott károk megtérítésében nyújt védelmet a biztosított részére. Amennyiben a felmerülő kárigény jogos, akkor a biztosítók az adott feltételek figyelembevételével térítik meg a különböző jogcímekhez kötődő kárösszegeket (például az otthoni betegápolás, az orvosi ellátás stb. költségeit). A biztosítók kockázatviselése azonban csak a valóban jogos kárigények esetében áll fenn, a korábban szerződésben meghatározott összeghatárig.

Biztosítási esemény

A felelősségbiztosítások által nyújtott védelem nem egy adott jogi személyre, nem bizonyos vagyontárgyakra, hanem a biztosított mindenkori teljes vagyonára irányul. Amennyiben a jogszabály alapján megállapítható, hogy a vállalkozást felelősség terheli az okozott kárért, akkor a biztosító a felelősségbiztosítás alapján teljesít kifizetést, ezzel mentesíti a biztosítottat az okozott károk megtérítése alól. Tehát ebben az esetben a biztosított károkozása jelenti a biztosítási eseményt.

Eltérés a vagyonbiztosítástól

A kártérítés jogosultja

A vagyonbiztosításokkal összehasonlítva a legnagyobb különbség az, hogy a biztosítók soha nem a biztosított érdekeinek sérelme vagy vagyonának csökkenése, elvesztése kapcsán fizetnek kártérítést. A felelősségbiztosítás kártérítésének a károsult személy a jogosultja.

A kárigény mértéke

Lényeges különbség a vagyonbiztosításhoz képest, hogy amíg az előbbi esetben a biztosító a vagyontárgyak értékét tételesen ismeri, addig a felelősségbiztosításnál a kárigény mértéke előre soha nem látható. Mivel egy adott kár összegszerűségét is nehéz előre megállapítani, a biztosítók szerződéseikben különböző limithatárokat szabnak meg. Ezek az összeghatárok egyébként a kis- és középvállalkozások anyagi helyzetét tekintve is reálisnak mondhatók. Ezeket az összegeket természetesen igény szerint lehet emelni, hiszen a károk nagysága nagymértékben függ egy adott vállalkozás, cég vagy üzem méretétől.

Nincs teljes kártérítés

A felelősségbiztosítási szerződésekben a biztosítók természetesen nem vállalhatják, hogy az okozott kárt teljes mértékben kifizessék a biztosított helyett. Elméletileg persze ez elképzelhető, de egy korlátlan mértékű fedezetet tartalmazó biztosítási szerződés a biztosítási díj irreális mértékű emeléséhez vezetne.

A szerződés tárgya

Fontos megjegyezni azt is, hogy a felelősségbiztosítás tárgya nem lehet a gondatlan, hibás vagy felelőtlen munkavégzés, hanem csak a garanciális kötelezettségeken túli munkavégzéssel kapcsolatos, szerződésen kívüli károkozás.

Szerződéskötési szempontok

Tevékenységi kör és vagyonbiztosítás

A biztosítók általában több termékkörben is kínálnak felelősségbiztosításokat, amelyekben az adott célcsoportnak leginkább megfelelő, valamint a biztosított tevékenységi köréből fakadó veszélyekhez legjobban alkalmazkodó biztosítási csomagot ajánlják. Ezek általában kitűnően illeszkednek az ügyfelek esetleges vagyonbiztosítási konstrukciójához. Fontos felismerni, avagy előre felmérni az adott tevékenységből, működési területből fakadó veszélyeket, és az ahhoz leginkább illeszkedő terméket, szolgáltatást kell kiválasztani az adott biztosítótársaság kínálatából. A kiindulópont mindig a tevékenységi kör legyen, amelyhez aztán az alapkockázatot és az üzemeltetési felelősségbiztosítást kell majd hozzáigazítani.

Alkalmi biztosítás

Gyakori igény az úgynevezett "egy munkára szóló" biztosítás. Ennek kapcsán nem csak a mérnökök szakterületére gondoljunk, hiszen manapság a munkák nagy részét pályázatok útján lehet megnyerni. Ilyen lehet egy üzletház üzemeltetésétől kezdve, a csatornahálózat felújításán át, egy létesítmény kivitelezéséig sok minden.

Szerződés az üzemeltetés idejére

Azok a külföldi cégek, amelyek valamilyen beruházást végeznek hazánkban, általában előírják a biztosítást nemcsak a kivitelezés, hanem a későbbi üzemeltetés idejére is, és ezekben az esetekben a hazai viszonyokhoz mérten igen magas biztosítási összegek szerepelnek igényként.

Biztosítás külföldi munkavégzésre

Általános termékcsomag egy adott külföldi munkavégzés időtartamára is igényelhető, hiszen a tevékenység közben a munkavállalók okozta károkért az adott vállalkozásnak kell fizetnie.

Debreceni István
Biztosítási alapfogalmak Biztosítási összeg Biztosítási összeg a biztosítási szerződésben szereplő összeg, amely a biztosító szolgáltatásának legfelső határa, és - néhány kivételtől eltekintve - a díjmegállapítás alapja. Ez az összeg általában a vagyontárgy új értéke. Biztosítási díj Biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének ellenértéke. Összegét és esedékességét a biztosítási szerződés rögzíti. Biztosítási esemény Biztosítási esemény az a szerződésben rögzített jövőbeni esemény, amelynek bekövetkezésekor a biztosítási szolgáltatást a biztosító teljesíti. Biztosítási ajánlat Biztosítási ajánlat a szerződő által tett, a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlat még nem szerződés, kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. Alulbiztosítás Alulbiztosítás, amennyiben a káresemény időpontjában magasabb az új érték, mint a biztosítási összeg megállapításául szolgáló új érték. A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoportonként és telephelyenként vizsgálja. Túlbiztosítás Túlbiztosítás, ha a biztosítási összeg magasabb, mint a vagyontárgy tényleges értéke. A biztosítási összegnek azt a részét, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik, kártérítés esetén nem fizeti ki a biztosító. Kettős biztosítás Kettős biztosítás az ugyanazon vagyontárgyra kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. A kártérítést a korábbi időpontban kötött biztosítási szerződés alapján fizeti a biztosító, a második szerződés csak az első által meg nem térített károkra fizet - abban az esetben, ha az első szerződés például alulbiztosított. Előszereteti érték Előszereteti érték azoknak a vagyontárgyaknak a szubjektív értéke, amelyek személyes, érzelmi kötődéseket alapozhatnak meg. Ilyen lehet például egy már elhunyt rokontól kapott, valójában jelentős értéket nem képviselő tárgy. Az előszereteti érték megtérítése nem lehet a biztosítási szerződés tárgya. Kárenyhítés Kárenyhítés a már bekövetkezett biztosítási esemény károsító hatásait csökkentő magatartás. Regressz A regressz a visszakövetelés joga. Amennyiben a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a szerződés alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. A károsultat azonban - ettől függetlenül is - mindig kártalanítania kell. Totálkár Totálkár, amikor a vagyontárgy helyreállítási költségei a káridőponti új értéket elérik, illetve meghaladják. A kárösszeg megállapításánál a biztosító a káresemény bekövetkezésekor meghatározható új értéket veszi alapul. Új érték Új érték a vagyontárgy új állapotában történő beszerzésének költsége, beleértve a szállítás - kivéve a légifuvart -, a vám és a szerelés költségeit. Káridőponti avult érték Káridőponti avult érték a vagyontárgynak a kár időpontjában megállapítható új értéke, csökkentve a korának és használtsági fokának - erkölcsi, műszaki avulás - megfelelő összeggel.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére