Állami felügyelet a pénzügyi szervezetek felett

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 28. számában (2000. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2000. április 1-jén kezdte meg működését az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosítási Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet jogutódjaként.

 

Az Országgyűlés 2000. január 1-jén hatálybalépéssel szavazta meg a - sokak által szuperfelügyeletnek titulált - Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) létrehozó 1999. évi CXXIV. törvényt. A pénzügyminiszter szerint azért volt szükség az új felügyelet létrehozására, mert egyre több olyan cég, bank, befektetési társaság van, amelynek a tevékenysége fedi egymást, illetve több cégcsoporton belül egy kézben összpontosulnak a pénzügyi, a biztosítási, illetve a befektetési szolgáltatásokat végző társaságok. Az integrált felügyelet ezért sokkal hatékonyabban látná el ezeknek a cégeknek az ellenőrzését.

Az új szervezet létrehozását indokolta az EU-hoz való csatlakozás és az EU-normákhoz való alkalmazkodás is. Bár az EU-ban sem működnek ennyire koncentrált feladatkörű felügyeletek, a pénzügyi világban bekövetkezett változások, amelyek a tevékenységek összefonódásával járnak, Nyugat-Európában is bizonyos tendenciák az integrált felügyeletek létrehozása felé mutatnak. Az EU-ban már bevett gyakorlat, hogy az egy cégcsoporthoz tartozó tagcégeket már nem külön-külön ellenőrzik, hanem - megelőzendő a számviteli kozmetikázásokat - az összes céget és tevékenységet egyszerre vizsgálják meg. Az ilyen átfogó vizsgálatokhoz azonban hatékony szervezeteket kell létrehozni. A hatékonyságnövelés egyik eszköze lehet a felügyeletek összevonása.

Magyarországon egyébként is már régóta felmerült egy hatékony ellenőrző és felügyelő szerv létrehozásának gondolata, hiszen az elmúlt években mintegy 12 brókercég, illetve bank ment tönkre, és ezzel együtt több száz kisbefektető vesztette el megtakarított pénzét, vagy csak évek múlva juthatott hozzá annak törtrészéhez. Ezek a botrányok elsősorban arra világítanak rá, hogy a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt, tehát a felügyeletnek időben kell lépnie és megakadályoznia a pénzügyi csődöket.

Néhány havi működés még nem elegendő annak megítéléséhez, hogy a most létrehozott új szervezet mennyire lesz képes ezeknek a követelményeknek megfelelni, azonban az elhangzott nyilatkozatok szerint az új felügyelet igyekszik megtenni minden tőle telhetőt. Annyi azonban már biztos, hogy a kisbefektetők a PSZÁF-tól az ellenőrzés szigorítását várják.

A felügyelet szervezete

A felügyelet jogi személy, amely önálló költségvetési szervként működik, és végzi a törvény által meghatározott feladatait. Sokat vitatott pontja a törvénynek, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű szerv, amelynek felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. Egyes szakemberek szerint a felügyeletnek megfelelő működési és pénzügyi önállóságot kellett volna adni, olyat, mint az Állami Számvevőszéknek, illetve a Magyar Nemzeti Banknak. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a PSZÁF törvényességi felügyeletét nem a pénzügyminiszter, hanem a parlament látná el, az elnök nem a kormánynak, hanem az Országgyűlésnek számolna be a felügyelet tevékenységéről, pénzügyi szempontból pedig önálló fejezetet alkotna a költségvetésben. A másik - sokak által kívánatosnak tartott - jogköre pedig az önálló rendelkezési jog lenne, mivel jelenleg csak a Pénzügyminisztériumon keresztül tudja ezt a kérdést megoldani.

A felügyelet székhelye a volt ÁPTF régi székhelyén van, maga a szervezet - ideiglenesen - területileg széttagolva, három helyen, az összevont szervezetek korábbi három székhelyén működik.

A felügyelet vezetése A felügyeletet az elnök vezeti, akinek egy helyettese van. A felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja és hívja vissza. A felügyelet elnökhelyettesét a pénzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Az elnök és az elnökhelyettes kinevezésének időtartama hat év. A felügyelet elnöki és elnökhelyettesi tisztségére az választható meg, illetve nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénzügyi szervezetnél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkezik. Jelenleg a felügyelet elnöke Szász Károly, aki korábban a Konzumbank vezérigazgatói posztját töltötte be. (A törvényjavaslat elfogadásának egyik legérzékenyebb pontja volt az elnök és az elnökhelyettes személye. Az eredeti elképzelés szerint az elnököt is a miniszterelnök nevezte volna ki a pénzügyminiszter javaslatára, azonban ezzel kapcsolatban módosító indítványt nyújtottak be, így ez a hatáskör az Országgyűléshez került.) A Magyar Bankszövetség az elnök mellé szeretett volna felállítani egy felügyeleti tanácsot is, amely véleményezte volna a felügyelet beszámolóját, költségvetését, illetve más fontos ügyeket. Ezt a módosító indítványt azonban nem fogadták el. A felügyelet elnöke és elnökhelyettese tekintetében a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - a kormány nevében a pénzügyminiszter gyakorolja. A felügyelet elnöke irányítja a felügyelet munkaszervezetét, gyakorolja a felügyelet alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat, irányítja a felügyelet gazdálkodását, képviseli a felügyeletet, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal, tanácskozási joggal részt vesz a kormány ülésén a felügyelet feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor. Felmentéssel szűnik meg a felügyelet elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha a tisztségviselő jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon méltatlanná vált a tisztségére, a tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg, tevékenységével a felügyelet működését veszélyezteti, avagy tartósan alkalmatlanná vált a tisztségének ellátására, illetve a kormány megítélése szerint az elnök vagy az elnökhelyettes neki felróható módon nem tesz eleget a megbízatásából eredő feladatainak. Ez utóbbi kitétel sokak nemtetszését váltotta ki, ezzel ugyanis a felmentés gyakorlatilag a kormány kezében van, hiszen saját indokai alapján felmentheti az elnököt és helyettesét. Ehhez képest nem jelent túl nagy biztosítékot, hogy amennyiben a felügyelet elnökének, illetőleg elnökhelyettesének megbízatása felmentéssel szűnik meg, a felmentést nyilvánosan indokolni kell. A felügyeleten ügyvezető igazgatói megbízás is adható azzal, hogy az ügyvezető igazgató olyan főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több főosztály vezetését látja el. Jelenleg a felügyeleten négy ügyvezető igazgató működik. A felügyeleti ellenőrzési igazgatóság, az ellenőrzési koordinációs, elemzési és informatikai igazgatóság, az engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság, illetve az ügyfélkapcsolati, nyilvántartási és panasz-ügyintézési igazgatóság élén áll ügyvezető igazgató. Az egyes igazgatóságokhoz főosztályok tartoznak, amelynek élén a főosztályvezető áll.

A felügyelet eljárása

Felügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt megfelelően alkalmazni kell. A felügyelet határozata ellen közigazgatási úton azonban jogorvoslatnak nincs helye. A felügyelet határozatait csak a bíróság előtt lehet megtámadni, tehát a pénzügyminiszter törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva nem bírálhatja felül, illetve semmisítheti meg a felügyelet határozatait.

A felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott határozatai miatt - kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a felügyelet határozata vagy mulasztása törvénysértő, és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.

A felügyelet a bank- és értékpapírtitok, a pénztártitok, a biztosítási titok, valamint az üzleti titok megtartása mellett - a pénz- és tőkepiaci szereplők, a befektetők, a betétesek, a biztosítottak vagy a pénztártagok védelme érdekében - jogosult a határozatait részben vagy egészben a Pénzügyi Közlönyben és az általa célszerűnek tartott más módon közzétenni.

A felügyelet a Pénzügyi Közlönyben rendszeresen közzéteszi az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét, azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttműködési megállapodást kötött.

A felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert, illetőleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tesz e jogszabályok megalkotására.

Garanciális szabályként került bele a törvénybe, hogy a felügyelet minden év március 31-éig beszámol a kormánynak a tevékenységéről, továbbá minden év július 31-éig közzéteszi éves tájékoztatóját.

Nemzetközi együttműködés

Az EU-s gyakorlat szerint, ha az EU valamely országában engedélyt adtak ki valamely pénzügyi tevékenységre, akkor egy másik tagországban már nem kell újabb engedélyt kérni. Ennek fényében tehát megnő a szerepe a tagországok felügyeletei közötti együttműködésnek.

A felügyelet ezért együttműködési megállapodást köthet külföldi felügyeleti hatóságokkal, illetve az általuk létrehozott nemzetközi szervezetekkel, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetbe beléphet. A nemzetközi együttműködés során a külföldi felügyeleti hatóságoktól kapott adatokat, információkat a felügyelet a pénzügyi szervezetek alapításának, működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a felügyeleti határozatok, így különösen az intézkedések, illetve a szankciók megalapozásához adhat ki adatokat.

Felügyelet a pénzpiacon

A felügyelet a pénzpiac területén:

  • elbírálja az engedélykérelmeket és más beadványokat,
  • vezeti a törvényben előírt nyilvántartásokat, ellenőrzi a pénzügyi intézmények információszolgáltatásának rendszerét és adatszolgáltatását,
  • ellenőrzi, illetve vizsgálja a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülését,
  • vizsgálja, elemzi és értékeli a pénzügyi intézmények prudens működését, a betétek és más visszafizetendő források biztonságát, illetve a független és szakszerű irányítást, ellenőrzést és vezetést veszélyeztető körülményeket,
  • intézkedéseket hoz az észlelt szabálytalanságok megszüntetése érdekében,
  • kivételes intézkedéseket hoz a súlyos szabálytalanságok felszámolása végett,
  • bírságot alkalmaz a feltárt szabályszegés miatt,
  • segíti az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának működését, a döntések előkészítését és végrehajtását.

Ha a felügyelet tudomást szerez arról, hogy valaki engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat, a tevékenység folytatóját felszólíthatja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetőleg folyik.

Engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység megállapításakor a felügyelet bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, továbbá pénzügyi intézmény esetében felügyeleti intézkedést hoz, vagy kivételes intézkedést rendel el, illetőleg pénzbírságot szab ki.

Helyszíni ellenőrzés

A felügyelet jogosult a helyszínen ellenőrizni a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások alapítására, az eredményes, megbízható és a - nemkívánatos - befolyástól mentes tulajdonlásra, a prudens működésre, a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok, valamint a felügyelet határozatainak megtartását.

A pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző személy köteles lehetővé tenni a felügyelet számára a helyszíni ellenőrzést, illetőleg segíteni, biztosítva az üzleti könyvek, jelentések ellenőrzését, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

A felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv szerint - minden hitelintézetnél legalább kétévenként átfogó helyszíni ellenőrzést tart. A felügyelet nevében eljáró vizsgáló, illetőleg ellenőrzést végző személy a feltárt jogsértés vagy hiányosság megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedés megtételét, bírság kiszabását vagy kivételes intézkedés alkalmazását kezdeményezheti a felügyeletnél.

Intézkedések

A pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályok, illetve jegybanki rendelkezések, továbbá a felügyelet határozatai maradéktalan betartása, a jogsértések vagy hiányosságok megelőzése, illetőleg megszüntetése érdekében a felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben - az MNB egyidejű értesítése mellett - intézkedést, kivételes intézkedést és bírságot alkalmazhat.

Felügyelet a tőkepiacon

A felügyelet a tőkepiac területén:

  • elbírálja az engedély iránti kérelmet és más beadványt,
  • rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltató, a kibocsátó, a tőzsde és az elszámolóház tevékenységét,
  • ellenőrzi, illetőleg vizsgálja a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését meghatározó jogszabályok érvényesülését,
  • vizsgálja, elemzi és értékeli a befektetési szolgáltató üzletvitelének irányítását,
  • ellenőrzi a befektetési szolgáltató, a kibocsátó, a tőzsde és az elszámolóház információszolgáltatásának működését,
  • alkalmazza a törvényben szabályozott intézkedéseket, szankciókat,
  • vizsgálatot folytat bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás gyanúja esetén és
  • vezeti a törvényben előírt nyilvántartásokat,
  • segíti a Befektetővédelmi Alap működését.
Összeférhetetlenség A felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és alkalmazottaira a törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) rendelkezései az irányadók. A törvény a köztisztviselői törvénynél szélesebb körű és szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és valamennyi alkalmazottra vonatkozóan. Az összeférhetetlenségi szabályok érintik a hozzátartozói viszonyt, a felügyeleten kívüli keresőfoglalkozásokat, vezetői tisztségviselői viszonyokat, vállalkozásokban megszerzett tulajdoni részesedéseket is. A három felügyeleti szerv összevonása értelemszerűen azt eredményezi, hogy a felügyelet befolyásmentes, elfogulatlan, objektív működése érdekében az összeférhetetlenségi szabályok mindhárom felügyelt területre vonatkoznak. A felügyeleten nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. A felügyelet köztisztviselője pénzügyi szervezettel nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagságot. Nem jelenti e tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és magánnyugdíjpénztár, illetőleg biztosítási egyesület tagja. A felügyelet köztisztviselője megbízható a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 177. §-ának (3) bekezdésében meghatározott közhasznú társaság felügyelőbizottsági tagságával. A köztisztviselő az öröklés kivételével nem szerezhet tulajdont pénzügyi szervezetben, állampapír, letéti jegy, befektetési jegy, valamint zártkörűen kibocsátott értékpapír kivételével értékpapírt, egyéb befektetési eszközt. (A köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlója által szabályozottan szerezhet befektetési jegyet, zárt körben kibocsátott értékpapírt.) A felügyelet köztisztviselője pénzügyi szervezetben nem rendelkezhet tulajdonosi részesedéssel. Kinevezésekor nyilatkoznia kell a pénzügyi szervezetben fennálló tulajdoni részesedéséről, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan befektetési eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhetne meg. A felügyelet köztisztviselője a kinevezése előtt, illetőleg az öröklés útján szerzett, a fenti tilalom alá eső tulajdoni hányadát, értékpapírját és egyéb befektetési eszközét a kinevezéstől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni. A felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója az előbbiekben meghatározott tulajdoni hányadot, értékpapírt vagy egyéb befektetési eszközt szerzett. A felügyelet köztisztviselője kinevezésekor köteles nyilatkozni a szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról is. A kinevezésekor fennálló ilyen tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van. A felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni továbbá a biztosítóegyesületben, illetve magánnyugdíjpénztárban fennálló tagsági viszonyáról. Nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van. A felügyelet köztisztviselője a kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll valamely pénzügyi szervezettel. A kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a pénzügyi szervezetet, amelynél a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a felsoroltak szerinti jogviszonnyal rendelkezik.

Felügyelet a biztosítási piacon

A felügyelet a biztosítási területen:

  • ellenőrzi és értékeli a biztosításra vonatkozó jogszabályok betartását,
  • elbírálja az engedélykérelmeket,
  • nyilvántartja és értékeli a biztosítási tevékenységre vonatkozó adatokat,
  • részt vesz a biztosítással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében,
  • koordinálja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátását,
  • javaslatot tesz a pénzügyminiszternek a díjmegállapításra.

Folyamatos ellenőrzés

A felügyelet folyamatosan ellenőrzi, hogy a biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó tevékenysége megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, a felügyelet által kiadott engedélyeknek. A biztosító köteles az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést, negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat is felölelő - gyorsjelentést megküldeni a felügyelet részére.

Átfogó ellenőrzés

A felügyelet - szakmai felügyeleti jogkörében eljárva - ötévenként átfogó ellenőrzést köteles tartani a biztosítónál. Az átfogó ellenőrzés kiterjed a biztosító teljes üzletmenetére, a törvény alapján kiadott engedélynek megfelelő működésre és a törvényben előírt szabályok betartására.

Rendkívüli ellenőrzés

A felügyelet rendkívüli ellenőrzést akkor rendelhet el, ha a biztosító első számú vezetője a felügyelőbizottság elnöke, a vezető jogtanácsos, a vezető biztosításmatematikus (aktuárius), a számviteli rendért felelős vezető vagy a könyvvizsgáló írásban bejelentést tesz, vagy megalapozott gyanú merül fel arra, hogy veszélyben van a biztosítási szolgáltatások teljesítésének biztonsága.

A felügyelet elnöke a rendkívüli ellenőrzés időtartama alatt három napon belül, személyes meghallgatás céljából jogosult berendelni a felügyelet székhelyére az érintett biztosító első számú vezetőjét, a biztosítási alkuszi vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítóját, illetve a biztosítási szaktanácsadót, annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel felruházott helyettesét.

Felügyeleti biztos

Szükséghelyzetben a felügyelet elnöke kilencven napra felügyeleti biztost rendel ki a biztosítóhoz. A kirendelés a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A felügyelet elnöke a biztosító első számú vezetőjének megbízatását - a felügyeleti biztos kirendelésének időtartamára - felfüggesztheti. Az első számú vezető megbízatásának felfüggesztése esetén a felügyeleti biztos a biztosító első számú vezetőjének jogkörében jár el.

Felügyelet a pénztáraknál

A felügyelet

  • ellenőrzi a törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseinek megtartását,
  • elbírálja az engedélykérelmeket, és ellenőrzi, hogy a pénztárak az engedélynek megfelelően működnek-e,
  • a törvényben meghatározott esetekben felügyeleti biztost nevez ki,
  • közreműködik a pénztárak fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, a társadalombiztosítási szervekkel való együttműködésük koordinálásában,
  • ellenőrzési és információs rendszert működtet,
  • a jogszabályban meghatározott számítási mód alapján évente előre meghatározza és közzéteszi a pénztárak befektetési tevékenységére vonatkozó hozamelvárást és a minimális hozam mértékét,
  • jóváhagyja a pénztárak szabályzatait.

A felügyelet az egyes érdeklődők számára folyamatosan és térítésmentesen hozzáférhetővé teszi a pénztár alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, szolgáltatási szabályzatát, közgyűléseinek jegyzőkönyveit és határozatait, éves beszámolóit, székhelyét, telephelyét, fiókját, kirendeltségeit, adószámát, vagyonát, a pénztár képviseletére jogosultak nevét és lakcímét, tisztségét, a képviselet módját, a pénztár vezető tisztségviselőinek nevét, lakcímét, a pénztár könyvvizsgálójának nevét, lakcímét.

A felügyelet jogköre gyakorlása során - az átmeneti fizetésképtelenség esetét kivéve - nem kötelezheti a pénztárat szervezeti és működési szabályzatától és a jóváhagyott pénzügyi tervétől eltérő gazdálkodásra.

Engedélyezési hatáskörök

A felügyelet engedélye szükséges a pénztár alapításához, a pénztár tevékenységének megkezdéséhez, a szolgáltatási szabályzat hatálybalépéséhez és a szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez.

Ellenőrzés, szankcionálás

A felügyelet jogosult és 2 évenként köteles ellenőrizni, hogy a pénztár tevékenysége megfelel-e a törvénynek, a pénztártevékenységre vonatkozó egyéb jogszabálynak, a felügyelet által kiadott engedélyeknek és a pénztártagok biztonságának. Ennek érdekében jogosult a pénztártevékenységet érintő, az ellenőrzéshez szükséges adatok, beszámolók, bizonylatok, valamint vizsgálati anyagok bekérésére és - előzetes értesítés nélkül is - az azokba való helyszíni betekintésre, továbbá beszámolót kérhet.

A felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:

  • felszólítást bocsáthat ki - a szükséghez képest határidő kitűzésével - az e törvényben és a pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban foglalt rendelkezések maradéktalan megtartására,
  • előírhatja intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat,
  • kezdeményezheti a pénztár vezetőinek felelősségre vonását vagy felmentését,
  • összehívhatja az igazgatótanácsot,
  • rendkívüli közgyűlést hívhat össze,
  • felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,
  • visszavonhatja a pénztártevékenységre adott engedélyt, ennek keretében és felszámolási eljárás esetén átmenetileg elrendelheti, hogy a pénztártagok a tagdíjat az Alapnak fizessék, és gondoskodik arról - megfelelő pénztár kijelölésével -, hogy legkésőbb 60 nap elteltével a pénztártag meghatározott pénztár tagjává válhassék,
  • kezdeményezheti a pénzügyi terv átdolgozását, illetve a szervezeti és működési szabályzat módosítását,
  • felszámolási eljárást kezdeményezhet,
  • felügyeleti biztost nevezhet ki,
  • tagfelvételi zárlatot rendelhet el,
  • elrendelheti a pénztár működésének felfüggesztését felügyeleti biztos egyidejű kinevezésével, és tagfelvételi zárlatot rendelhet el.

Intézkedési terv

A felügyelet intézkedési terv készítését rendelheti el a pénztár számára, ha fennáll a veszélye annak, hogy a pénztár nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. Ha a pénztár az intézkedési tervben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy az intézkedési terv a pénztár biztonságos működését nem segíti elő, a felügyelet felügyeleti biztost nevezhet ki. Felügyeleti biztost rendelhet ki abban az esetben is, ha a pénztár számvitelében vagy belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok olyan mértékűek, hogy lehetetlen a pénztár valódi pénzügyi helyzetének értékelése, valamint ha a pénztár igazgatótanácsa nem tudja ellátni a feladatát, és ez veszélyezteti a pénztártagok érdekeit.

Mogyorósi István
Titoktartási kötelezettség A felügyelettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló vagy állt személy szakmai titokként köteles megőrizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a törvény előírásai szerint a felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. Az alkalmazott a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott adatot, tényt vagy körülményt nem teheti jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatja.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére