A csődbűntett

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 28. számában (2000. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 290. §-a határozza meg a csődbűntett fogalmát. A csődbűntettnek három egyenrangú alapesete van, részint azonos, részint különböző elemekkel. Az egyes változatok természetesen egymás mellett is előfordulhatnak. Elképzelhető fizetésképtelenség csalárd előidézése, majd a vagyonmentő cselekmények továbbfolytatása, sőt ezután vagy ezzel párhuzamosan bizonyos számviteli előírások elhanyagolása is.

Fedezetelvonó csődbűntett

Fedezetelvonó csődbűntettet [Btk. 290. §-ának (1) bekezdése] követ el, aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, színlelt ügyletet köt, vagy kétes követelést ismer el, az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja, illetve aki az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelezői kielégítést részben vagy egészben meghiúsítja.

Csalárd bukás

Csalárd bukásban testet öltő csődbűntettet [Btk. 290. §-ának (3) bekezdése] követ el, aki a hitelezők kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát a fent megjelölt első három magatartás valamelyikével idézi elő.

Adminisztratív csődbűntett

Adminisztratív csődbűntettet [Btk. 290. §-ának (5) bekezdése] követ el, aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja.

Az adminisztratív csődbűntett vegyes mulasztásos bűncselekmény, melyben a tényállás bizonyos számviteli kötelezettségek nem teljesítését szankcionálja. Ezeket a kötelezettségeket a Cstv. 31. §-ának (1) bekezdése pontosan felsorolja, így a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás megkezdését megelőző nappal köteles például záróleltárt, beszámolót, zárómérleget és adóbevallást készíteni, és ezeket a dokumentumokat a felszámolónak és az adóhatóságnak 45 napon belül átadni stb.

A vagyon

A bűncselekmény tárgya a hitelezők érdeke, az elkövetési tárgy pedig a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon. Szemben a vagyon elleni bűncselekményeknél szereplő idegen vagyonnal, ennél a bűncselekményi formánál a vagyonnal rendelkezni jogosult személy saját vagyonáról van szó. A Cstv. mint háttérnorma értelmében vagyon mindaz, amelyet a számvitelről szóló törvény álló- vagy forgóeszköznek minősít. Nem csupán a csőd- vagy felszámolási eljárás során meglévő vagyon tartozik ide, hanem az is, amit a rendelkezésre jogosult személy ezt követően, az eljárás ideje alatt szerez.

Fizetésképtelenség

A fedezetelvonó csődbűntettnél a bűncselekmény feltétele, a csalárd bukásnál a bűncselekmény következménye a fizetésképtelenség. A fizetésképtelenség - büntetőjogi vonatkozásban is - olyan helyzetet jelent, amelyben az adós nem vitatott vagy elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, avagy a csődeljárás során kötött egyezségben vállalt kötelezettségét az adós nem teljesítette.

Látható, hogy a fizetésképtelenség nem jog-, hanem ténykérdés, és pontosan meghatározható, egzakt körülmények alapozzák meg. Kiemeljük, hogy nem maga a fizetésképtelenség ténye büntetendő, ez csupán egyike - előzményként, illetve következményként - a tényállási elemeknek. A csődeljárás célja olykor éppen a fizetőképesség helyreállítása, megfelelő fizetési haladék nyújtása, egyezség megkötése, és nem az adós végleges szanálása. Csak ennek eredménytelensége esetén következik a felszámolási eljárás, amelynek az a célja, hogy az immár menthetetlenül fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezőket megfelelő módon ki lehessen elégíteni. Különbözik ettől a végelszámolás, amely a cégbíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. Ezzel szemben a fizetésképtelenség csalárd előidézése során tudatos, az adós által tervezett, előkészített vagyonbukásról van szó, amelyet az adós a már korábban felsorolt magatartások valamelyikével idéz elő.

A büntethetőség feltétele

Az egyes bűncselekményi fordulatok elkövetési ideje kapcsán a Btk. 290. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy a cselekmények csak akkor büntethetők, ha a csőd- vagy felszámolási eljárást megindították, vagy ha a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el.

A Cstv. 8. §-ának (3) bekezdése értelmében a csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett. Itt tehát a "kezdő időpont" és a "megindítás" fogalma egybeesik, így gyakorlatilag nincs értelmezési gond. Bonyolultabb a felszámolási eljárás megindításának a meghatározása, minthogy a Cstv. a felszámolási eljárás kezdő időpontját már jóval nagyvonalúbban határozza meg, a "megkezdés" és a büntetőjogi normában szereplő "megindítás" tehát nem lehet azonos. A felszámolási eljárás esetében a gyakorlat szerint az eljárás akkor tekinthető megindítottnak, amikor a felszámolás iránti kérelem vagy a cégbíróság értesítése a bírósághoz megérkezik.

Eredmény

A csődbűntett mindhárom fajtája úgynevezett eredmény-bűncselekmény. A bűncselekmény csak az eredmény - a hitelezők kielégítésének legalább részbeni - meghiúsulása (Btk. 290. §-ának (1) és (3) bekezdése), illetve a felszámolás eredményének legalább részbeni meghiúsulása [Btk. 290. §-ának (5) bekezdése] esetén válik befejezetté.

Részbeni meghiúsulás

A felszámolás eredményének részbeni meghiúsulása akkor állapítható meg, ha a hitelezői kör egy részének kielégítése mellett az adós magatartásának eredményeképpen más hitelezők kielégítésének esélyei tartósan vagy véglegesen csökkentek.

Súlyosabb minősítés

A Btk. 290. §-ának (1) és (3) bekezdésében leírt cselekmények súlyosabban minősülnek, ha azok a gazdasági életben súlyos következményekkel járnak [Btk. 290. §-ának (2) és (4) bekezdése]. A következmények megítélésénél figyelembe kell venni a hitelezők számát, a nemzetgazdaságban betöltött szerepüket, a tőlük elvont tőke nagyságát és a bűncselekmény várható gazdasági következményeit. Megállapítható az említett minősített eset, ha a milliárdos nagyságrendre való elkövetés a hitelezők szélesebb körét, működési feltételeit is veszélyeztető anyagi kihatás terheli, vagy ha a vagyonelvonás mértéke alapvetően megrendítette vagy lehetetlenné tette a jelentős számú alkalmazottat foglalkoztató hitelező további gazdasági tevékenységét.

A bűncselekmény tettese

A magyar büntetőjogban nem érvényesül a jogi személyek büntető jogalanyiságának elismerése, így a törvény a felelősség pontos körének tisztázhatósága érdekében a Btk. 290. § és 291. §-ai kapcsán külön értelmező rendelkezéssel vonja meg az alanyok körét (Btk. 291/A §-a). E szerint a 290. §-ban meghatározott csődbűntettet tettesként az követi el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, akkor is, ha a fizetésképtelenség, a vagyon csökkenése a gazdálkodó szervezet (adós) vonatkozásában áll fenn, és a tettes a gazdálkodó szervezet (adós) hitelezőjének kielégítését hiúsítja meg, valamint ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.

Rendelkezési jogosultság

Tettes csak a Cstv. fogalomköre szerinti gazdálkodó szervezetnél olyan funkciót betöltő személy lehet, aki az adott szervezet vagyonával rendelkezni jogosult.

A vagyonnal való rendelkezési jogosultság rendszerint jogszabályon vagy szerződésen (alapító okiraton, alapszabályon, társasági szerződésen stb.) alapul, és általában nem ruházható át. Az alanyok köre nem teljesen azonos a Ptk.-ban "gazdálkodó szervezetként" felsorolt körrel, így például egyéni vállalkozó nem lehet a bűncselekmény alanya.

A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében (BH 1996. évi 4. számának 187. eseti döntése) az adminisztratív csődbűntett alanyi körét szűkítette annak kimondásával, hogy elkövető csak a társaság üzletvezetésére és képviseletére egyaránt jogosult személy lehet, függetlenül attól, hogy esetleg másnak is van a vagyon felett rendelkezési jogosultsága.

A felszámoló mint a bűncselekmény tettese

A csődbűntett 290. §-ának (5) bekezdésében szabályozott (adminisztratív) fordulatának a felszámoló is alanya lehet, tekintettel arra, hogy a Cstv. a felszámoló számára adminisztratív feladatokat ír elő, melyek közül a legfontosabbak

  • a nyitó felszámolási mérleg és felszámolási ütemterv készítése,
  • a hitelezői követelések nyilvántartásba vétele,
  • a közbenső mérleg készítése,
  • a bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatás és vagyonfelosztási javaslat készítése, valamint
  • az elszámolás, zárómérleg, végkimutatás, záró adóbevallás, zárójelentés készítése, gazdálkodó szervezet iratanyagának biztosítása, elhelyezése.

Mindezek - a számviteli törvény szerint - könyvvezetési tevékenységnek minősülnek. Ezeknek a jogszabályban előírt kötelezettségeknek az elhanyagolása, elmulasztása részben vagy egészben szintén meghiúsíthatja a felszámolás eredményét, ezért a Btk. 290. §-ának (5) bekezdésében írt adminisztratív csődbűntett megállapítását eredményezhetik. Úgyszintén büntetőjogi következménye lehet a 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet megsértésének is.

Miklóssy Sándor Zoltán

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére