Vállalati biztosítások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 27. számában (2000. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A hazai biztosítótársaságok nem életbiztosítási üzletágának két legjelentősebb bevételt hozó területe a kötelező gépjármű-biztosítás és a casco. Tavaly a kötelező gépjármű-biztosításokból származó díjbevétel 5,9 százalékkal 58,688 milliárd forintra, a cascodíjbevétel 24,9 százalékkal 43,470 milliárd forintra nőtt az előző évhez képest. A nem életbiztosítási üzletág eddig nem érintett, az összdíjbevétel 42,1 százalékát adó részének bevétele így 75,116 milliárd forintot tett ki, ami 17 százalékos bővülésnek felelt meg 1998-hoz viszonyítva. Ez az a rész, amelyen belül az ún. vállalkozási biztosítási ág eredményeiről beszélhetünk.

Katasztrofális évek

Ha azonban a kárkifizetésekre fordított összeget nézzük, látható, hogy a nem életbiztosítási üzletág kárkifizetései 46,1 százalékkal 111,541 milliárd forintra nőttek. Ezen belül a cascokárok állománya 47,1 százalékkal 25,699 milliárd forintra, a kötelező felelősségbiztosításra történt kárfizetések állománya 29,7 százalékkal 41,029 milliárd forintra nőtt. A fennmaradó kárkifizetések mértéke 44,813 milliárd forint volt, ami viszont 64,6 százalékos bővülést jelent az 1998. évi kárkifizetésekhez képest.

A fenti számok alapján érthető, hogy a hazai biztosítótársaságok miért olyan óvatosak a vagyonnal kapcsolatban, különösen ha a vállalati vagyonbiztosításokról van szó. A tűz- és elemi károk ellen kötött biztosítások a nem életbiztosítási üzletág díjbevételének 14,4 százalékát tették ki, értékük 25,551 milliárd forintot ért el, ami 29,7 százalékos díjbevétel-bővülést jelent. Ezzel szemben a tűz- és elemi károkra kifizetett összeg önmagában az 1998. évinek 25,16 százaléka, 20,946 milliárd forint volt, ez az üzletág teljes kárkifizetésének 18,7 százaléka. Ez az arány 1998-ban csak 10,9 százalékot mutatott.

Az egyéb vagyoni károk 30,875 milliárd forintos állománya az ágazat díjbevételének 17,4 százalékát fedte le, a díjbevételi oldalon ez 6,8 százalékos növekedés 1998-hoz képest. A kárkifizetések arányának bővülése 32,1 százalékos volt, a 18,825 milliárdos kárhányad a nem életbiztosítási üzletág teljes kárkifizetésének 16,8 százalékát adta.

A tanulságok egyértelműek: az elmúlt évi természeti katasztrófák miatt drasztikusan megnövekedett kárkifizetések okozták ezt a jelentős eltolódást a nem életbiztosítási üzletágban. Az idén vélhetően hasonlóan magas lesz a kárkifizetések aránya, hiszen a tavaszi tiszai árvízkor minden idők legmagasabb árhullámát kellett kezelniük a vízügyi szakembereknek. Ugyanakkor a biztosítótársaságok szerint remény van arra, hogy a vállalati biztosítások terén a legtöbb kárt okozó nyári áradások ezúttal elmaradnak. Talán ennek tudható be, hogy az általunk megkérdezett, a vállalkozási biztosítási piac legnagyobb részét lefedő biztosítótársaságok egyértelműen nemmel feleltek érdeklődésünkre, hogy tervezik-e biztosítási kondícióik területi, illetve üzletágankénti szigorítását.

Testreszabva

A hazai vállalati vagyonbiztosítási piacon jelenleg a Hungária Biztosító mondhatja magáénak a legnagyobb szeletet, ipari és vállalkozói vagyonbiztosítási állománya meghaladja a 8 milliárd forintot. A társaság számításai szerint a hazánkban működő 200 legnagyobb vállalkozásnak 80 százalékával állnak biztosítási kapcsolatban. A cég a vállalati üzletágban - igaz, egyelőre csak a külföldi tulajdonos Allianz, illetve a nemzetközi piacokon szereplő versenytársainak kínálatában szereplő - olyan speciális megelőzési és kockázatelhárítási technikák kínálatával is igyekszik ügyfelei rendelkezésére állni, amelyek még újdonságnak számítanak a magyar piacon. A Hungária elképzelései szerint az egyedi igényekre hangsúlyosan figyelő, komplex kiszolgálásban kell részesíteni az ügyfeleket.

A Generali-Providenciánál két részre oszlik a vállalati vagyonbiztosítási üzletág. Az ipari nagyvállalatoknak kínált biztosítási formák 5600 cég igényeinek feleltek meg, a biztosító esetükben 3,1 milliárd forintos állományt jegyez. Ezek egyedi megállapodásokon nyugvó, speciálisan az ügyfél által megkívánt kockázatok felmérésén alapuló módozatok.

A kis- és középvállalkozások számára standardizált biztosítást kínál a Generali-Providencia. Az úgynevezett Vagyonőr biztosítási termékre eddig 40 ezer szerződést kötöttek, a biztosítási állomány 3,5 milliárd forint. A cég folyamatosan fejleszti ezt a termékét, legutóbb május 2-án módosított a biztosításon belül kínált termékek díjtételein. Csökkent például az irodai elektronikus berendezések kiegészítő biztosítása, valamint a szállítmányok biztosításának díjtétele. A biztosító kedvezőbbé tette a betöréses lopás és rablásbiztosítás védelmi előírásait, remélve, hogy ezzel némiképp ösztönözni fogják a társaságokat ezen termékrészlet mind nagyobb arányú igénybevételére.

Az OTP Garancia Biztosító Rt. a vállalati vagyonbiztosításokat illetően 1,843 milliárd forintos állományt tudhatott magáénak 1999 végén. A társaság a közeljövőben tervezi, hogy a Generali-Providenciához hasonlóan speciálisan kisvállalkozói igényekre szabott standard biztosítási ajánlatot dob a piacra.

Felelősségbiztosítások

Az ÁB-Aegon biztosítónál 1997 óta működik az új vállalati vagyonbiztosítási módozat, amellyel igen elégedettek a biztosítónál. A biztosítotti állományról a társaság üzleti titokra hivatkozva nem számolt be, azt viszont elmondták, hogy a jövőben a vállalati biztosítási üzletágban fejlesztéseket csak úgy terveznek, ha azokat valamely ügyfél igényli.

Az Európa-Gan Biztosító Rt. vállalati vagyonbiztosítási üzletágának állománya meghaladja a félmilliárd forintot. A társaság idei terveiben szintén a középvállalkozások biztosítását helyezi előtérbe, a cél, hogy ebből a szegmensből minél több ügyfelet hódítsanak meg.

A mezőgazdasági irányultságú Argosz Biztosító az idén 577 millió forintos állománnyal számol a vállalati vagyonbiztosítások területén. A már korábban meghatározott célcsoportokra igyekszik a jövőben olyan specializált termékeket kidolgozni, amelyek révén növekedhet a társaság piaci részesedése.

A vállalkozásoknak a vagyonbiztosítások mellett a legtöbb biztosító felelősségbiztosítást is kínál. A felelősségbiztosításokból származó díjbevétel 1998-hoz képest 20,5 százalékkal bővült tavaly, összege meghaladta a 7 milliárd forintot. A kárkifizetések aránya ebben a szegmensben tavaly 23,8 százalékkal 2,332 milliárd forintra nőtt.

Garanciális szakmák

Az általános felelősségbiztosítás keretén belül munkáltatói felelősségbiztosítási, üzemeltetői, termék- és szolgáltatásfelelősségi, környezetvédelmi felelősségi módozatokra lehet szerződést kötni. A legtöbb biztosító specializált, szakmákhoz kötött felelősségbiztosítási módozatokat is kínál. Ezek a tisztán vagyoni károk mellett sok esetben - pl. orvosok, kórházak felelősségbiztosításánál - olyan kiadások fedezésére is alkalmasak - műtéti költségek, erkölcsi kártérítés stb. -, amelyeket nem lehet a tisztán vagyoni károk közé sorolni. A speciális biztosítások iránti igény egyre nő, miután mind több tevékenység folytatásának feltételeként jelenik meg garanciális igényként a szakmai felelősségbiztosítás.

A Generali Providenciánál orvosok és állatorvosok köthetnek szakmai felelősségbiztosítást. A társaság a könyvvizsgálói, adó-tanácsadói, könyvelői károkozás esetében is kínál speciális módozatokat ezen szakmák képviselőinek, de építészek, építőmérnökök, sőt műszaki tervezőirodák is köthetnek felelősségbiztosítási szerződést a társasággal. A G-P vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítását is elvállalja csakúgy, mint a közjegyzőkét, a bírósági végrehajtókét, de még a biztosítási alkuszcégekét is.

Az OTP Garancia orvosoknak, gyógyszerészeknek kínál szakmai felelősségbiztosítási módozatot, de hasonló biztosítás kötésére nyílik lehetőségük a szállodai szolgáltatóknak és a pénzügyi tevékenységet végző vállalkozásoknak is. A fuvarozók árukárra köthetnek felelősségbiztosítási szerződést az OTP Garanciával.

Az ÁB-Aegon az építészeti tervezővállalatok és a kórházak számára kínál speciális felelősségbiztosítást. Az Európa-Gan a könyvelőknek és az egészségügyi szolgáltatóknak, orvosoknak, nővéreknek kínál hasonlót. A cég utaztatási vállalkozók számára is kidolgozott egyedi felelősségbiztosítási módozatot.

Az Argosz Biztosító Rt.-nél a vegyszerhasználók felelősségbiztosításától a riasztóberendezések szerelőinek felelősségbiztosításán át a gépjárműjavítók, vagy akár a tanulók felelősségbiztosításáig terjed a specializált módozatok kínálata.

A Hungária Biztosító közel 30 különböző szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, így elmondható, hogy a versenytársaknál meglévő felelősségbiztosítási módozatokra a Hungáriánál is lehet szerződést kötni, de a kínálati kör olyan speciális tevékenységekkel is bővül, mint például a vadászat.

Nonprofit biztosítók

A mezőgazdasági biztosítások terén a hazai biztosítók ha lehet, még óvatosabbak, erre utal, hogy ebben az ágazatban megtorpant a dinamika tavaly. A magyarországi agrárgazdaságok helyzete, kilátásai olyan bizonytalansági tényezőt jelentenek, amelynek kockázatát a hazai profitérdekelt biztosítótársaságok csak a biztosítási díjak emelésével tudják kompenzálni. Miután nem várható, hogy a szűkös agrárbüdzsé számottevő segítséget tud nyújtani a biztosítási díjtételek drágulásának ellensúlyozására, vélhetően az eddigi - a fejlődés ellenére még mindig igen alacsonynak mondható - biztosítotti kör zsugorodásnak indul.

E hatást fékezhetik a nonprofit vállalkozásként működő mezőgazdasági szakosított biztosítóegyesületek, amelyek száma 1999 végén 30 körül volt. Ezek legtöbbször egy-egy termelési körzet hasonló kockázati viszonyai között dolgozó gazdálkodóinak a károk elleni közös fellépésére szerveződtek, épp ezért méretüket tekintve általában kicsinek mondhatók. (Persze, akad kivétel is, a legnagyobb egyesület egész Baranya megyében lehetőséget kínál a vállalkozóknak a belépésre.) A nonprofit biztosítóegyesületek az elmúlt év során 24,3 százalékkal 87 159 darabra növelték szerződésállományukat, ezen belül a nem életbiztosítási szerződések száma 22 376 volt. A nem életbiztosítási díjbevétel 513 millió forint, ebből a növénybiztosító egyesületek díjbevétele 112,8 millió forint volt. (Ez utóbbi 10 millió forintos visszaesés az 1998-as évhez képest.) Az egyesületek nem életbiztosításhoz kötődő kárkifizetései 324,3 millió forintot tettek ki, ezen belül a növénybiztosítók kárkifizetése az 1998. évi 26,4 millió forintról közel 500 százalékra, 129,6 millió forintra nőttek, vagyis 15 százalékkal meghaladták a befizetések mértékét. Erre utoljára 1996-ban volt példa.

A mezőgazdasági biztosítóegyesületek piaci részarányának növekedését nagyban elősegítheti, hogy a kisebb szervezet, valamint a saját érdeknek köszönhetően a kockázatvállalás ára 30-40 százalékkal alacsonyabb a profitérdekelt biztosítókénál. A nonprofit egyesületek a biztosítási törvény módosításának vitájában a napokban vívják élethalálharcukat, ugyanis a javaslat szerint a jelenlegi 100 ezer forintos organizációs tőkéjüket húszszorosra, kétmillió forintra kellene növelniük.

Prémium vagy gondoskodás Magyarországon a vállalatok elsősorban baleset-biztosításokat kötnek dolgozóik számára, felelősséget vállalva a munkahelyen bekövetkezett sérülésekért. Előfordul azonban, hogy életbiztosítást kötnek alkalmazottaiknak, ezzel egyfajta béren kívüli támogatást adva. A juttatásként nyújtott életbiztosítások nagy előnye, hogy adókedvezménnyel jár a munkavállaló számára, mivel ilyen esetekben a biztosított a díjfizetés 20 százalékának megfelelő összeget, de maximum 50 ezer forintot leírhat az adóalapjából. Ráadásul jó eszköze ez a munkahelyi fluktuáció csökkentésének. Az a vállalat, amelyik hosszú távú kapcsolatra törekszik alkalmazottaival, az életbiztosítás megkötésével érdekeltté teszi a dolgozót abban, hogy ragaszkodjon munkahelyéhez. Ugyanakkor, ha a dolgozó elhagyja a vállalatot, a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítást átadják egy újabb dolgozónak. A tapasztalatok szerint ma még ritka Magyarországon az ilyen típusú értékesítés. Korábban a kedvezőbb adófeltételek miatt sokkal nagyobb volt ez a piac, az utóbbi években azonban beszűkült. A vállalatok leginkább a kulcspozícióban levő embereket részesítik efféle juttatásban, az alsóbb szinten dolgozókat kevésbé. Az életbiztosítások közül az elérési vagy vegyes biztosítások vásárlása a jellemző, de a vállalatok kezdik megszeretni a unit linked formát is, amely a munkáltatók számára kötött biztosításoknak egyre nagyobb hányadát teszi ki. Értékesítési szempontból a csoportos biztosítások mindenképpen kedvezőek a biztosítók számára, mert kevesebb ügynöki kiadással egyszerre nagyszámú új belépővel tudnak szerződést kötni. Természetesen egyes biztosítóknál tagonként kapják az ügynökök a jutalékot, ott viszont az ügynökök motiváltak abban, hogy minél több csoportos biztosítást kössenek. Emellett a kockázatelbírálási folyamat is leegyszerűsödhet. Az ilyen típusú biztosítások nagy részénél nincs egyéni elbírálás, ha a vállalat megfelelő információkat szolgáltat a munkavállalókról. Ennek ellenére a költségek a csoportos biztosításoknál alig alacsonyabbak, miután az adminisztrációt ugyanúgy végzik ezekkel a szerződésekkel is, mint az egyéni kötések esetén, minden dolgozót egyénileg tartanak számon. Ily módon a biztosítóknak nincs lehetőségük arra, hogy kedvezményeket nyújtsanak a csoportos biztosításoknak. A Magyarországon működő multinacionális cégek elsősorban olyan országokból származnak, ahol a biztosításnak komolyabb hagyományai vannak. A külföldi tulajdonú cégeknél általában is megfigyelhető, hogy a vállalati tradícióknak, kultúrának része a dolgozóik számára kötött biztosítás. A magyar cégek viszont nem szociálpolitikai okokból kötnek biztosítást, nem a vállalat gondoskodását akarják kifejezni, hanem prémium jellegű juttatásként kezelik ezt a formát. Sz. E.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére