Az üzleti élet szereplői, a vállalkozók, cégvezetők éppúgy vágynak a kikapcsolódásra, a szórakozásra, mint bárki más. Munkájukból adódóan azonban jóval kevesebb idejük jut arra, hogy a hétköznapokból kiszakadva átadhassák magukat a gondtalan, felhőtlen élvezetnek. Néhány éve hazánkban is egyre több olyan éttermet és klubot találni, amelyek tevékenységükkel az elfoglalt üzletembereknek kínálnak különféle szabadidős programokat. Kezdetben minden ilyen jellegű próbálkozás kihívást jelentett, a közvélemény pedig megkülönböztetett figyelemmel fordult az újdonságnak és különlegességnek számító kezdeményezések felé. Az alábbi rövid összeállítás e lehetőségekből szemezget – a teljesség igénye nélkül.
Az üzleti élet klubjai
A tagjainak pihenési, kikapcsolódási, szórakozási és elsősorban sportolási – tenisz, torna, úszás, szauna, szolárium – lehetőségeket kínáló Fonográf Klub 1985-ben nyílt meg. A nyitása óta változatlan szabályokkal működő klub több száz tagja közül sokan a kezdetektől járnak ide. Az éves tagsági díj a belépés évétől függ, illetve attól, hogy az hány személyre (egy vagy két főre, esetleg egy családra) szól – tájékoztat Szabó Gyula igazgató. A sportolási lehetőségeken kívül a klub felettébb alkalmas tárgyalásokra is, hiszen testmozgás után a klubtagok szívesen beszélgetnek üzleti témákról is.
Mintegy tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését Budapest belvárosában, a Szindbád étteremben a Szindbád Business Club. A klub tagjai üzletemberek, vállalkozók és cégvezetők. Az éves tagdíjon kívül bizonyos összegű előleget fizetnek be, amit a későbbiekben felhasználhatnak az étteremben, illetve az egyéb elfogadóhelyeken (például más éttermekben, egyes gyógyászati helyeken, fitneszklubokban). Az üzleti klub a tagok számára – előzetes megbeszélés alapján – lehetővé teszi a tárgyalásokhoz a klubhelyiség használatát, valamint az ott lévő infrastrukturális szolgáltatásokat – mondja Balázs Csilla üzletvezető. Az egymás után nyíló gyorséttermek és pubok versenyében – a gyors étkezés alatt rövid találkozásokra, tárgyalásokra is sor kerülhet – a Szindbád Business Club tíz év után megújulni készül. Az eddigi szolgáltatások mellett újakkal szeretné felfrissíteni kínálatát, alkalmazkodva az üzleti élet változásaihoz és az időhiánnyal küszködő klubtagok igényeihez – megőrizve a magas színvonalú vendéglátást, kiszolgálást és diszkréciót.
A Monarchia étteremben működő üzleti klub éves tagsági díja 35 ezer forint. Amint azt Fábián Péter ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a tagsági díj és bizonyos értékű keretösszeg fejében a tagok VIP-kártyához jutnak, amellyel a Monarchia étteremben 30 százalékos, másutt pedig – például Budapest legszínvonalasabb éttermeiben, szállodákban, sportlétesítményekben, nyelviskolákban, ruhaszalonokban, fitnesztermekben, szabadidőközpontokban – 5-20 százalékos kedvezményben részesülnek.
Tengerre, magyar!
Aki megengedheti magának, hogy a luxusautója mellé hajót vegyen, annak nem okozhat gondot a fenntartás sem. A hajók értéke változó, az árak néhány százezer forinttól akár 50 millióig is terjedhetnek, sőt a legdrágább és legkorszerűbb jachtok ára több 100 millió forint is lehet. A hazai tulajdonosok járművei közül a legtöbb a 30-40 millió forintos kategóriába tartozik. A legolcsóbb, de már komolynak számító motorcsónakok ára 3 és 5 millió forint között változik, a vitorlás hajók ennél drágábbak.
A hajótulajdonosoknak a fenntartás és a folyamatos karbantartás mellett számolniuk kell a parthasználati díjjal is, ami függ a hajó méretétől és az egyéb szolgáltatásoktól (például téliesítés, mosás, szervizelés, víz- és villanyhasználat, uszoda, szauna), valamint attól, hogy melyik balatoni kikötőt választják.
A Balaton legnagyobb és legmodernebb kikötője Balatonkenesén található. A Kenese Marina-Port Rt. által három éve működtetett másfél hektáros területen 230 hajó számára van hely, ebből ez idáig 190-et vettek igénybe. Itt a parthasználati-hajótárolási díj 176 és 340 ezer forint között mozog, amiben benne foglaltatik minden, a hajó tárolásával, fenntartásával, illetve a tulajdonos igényeinek kielégítésével kapcsolatos szolgáltatás – foglalja össze a tudnivalókat Lepp Gyula, a kikötő tulajdonosa.
A fővároshoz legközelebb fekvő Balatonaligán 10-15 százalékos kedvezmény jár azoknak, akik a tárgyévet megelőzően kifizetik az éves parthasználat díját. A legkisebb hajóhely bruttó ára 210 ezer, a legnagyobbé 330 ezer forint. A napidíjak 3 ezer forinttól kezdődnek. Mint Hagemann László kikötővezető elmondta, az idén tavasszal kibővítették és korszerűsítették a kikötőt, így tizenhattal több, összesen 120 hajót tudnak fogadni. A tervek szerint ősszel további 50-60 bokszot alakítanak ki.
Siófokon, a Mahart kikötőjében a kishajók tulajdonosai 55-60 ezer, a nagy "balatoni" hajók tulajdonosai 110 ezer forintot fizetnek a parthasználatért. Március 15-től november 15-ig használhatják a kikötőt, ezenkívül a tulajdonosok díjtalanul igénybe vehetik a többi Mahart-kikötőt is. A tihanyi Yacht Marina kikötőben egy hajóhely ára egy évre – mérettől és a kért szolgáltatástól függően – 11 és 25 ezer schilling között változik.
A nagy tengeri kikötőkben állomásozó jachtok ára meghaladhatja a 300 millió forintot is, a kikötői díjak pedig a hazaiaknak a többszörösét teszik ki. Pontos adat azonban sem erről, sem pedig a jachtok számáról nem áll rendelkezésre.
Skóciából, mindenkinek
A golf hivatalos szaknyelve, a kifejezések és a szabálykönyv egyaránt Skóciából származnak. A játék születésének pontos idejét nem tudni, annyi azonban bizonyos, hogy 1457-ben II. Jakab skót király betiltotta, mivel az ifjak fegyver helyett golfütőt vettek a kezükbe. Jelenleg mintegy 45 millióan űzik ezt a sportot szerte a világon, leginkább amatőr szinten.
Hazánkban a játék 1902-ben vált ismertté. A két világháború között Európa legjobbjai között tartották számon a magyar golfozókat. A magyar golfélet a második világháborút követő mellőzöttség után, 1974-ben szerveződött újjá. Az ezer klubtag fele külföldi.
A játék elterjedését, népszerűségét annak köszönheti, hogy minden izmot megmozgat, aktív kikapcsolódásra nyújt lehetőséget a szabad természetben, változatos, gyönyörű környezetben. Valamennyi korosztály játszhatja, mindenki saját fizikai és szellemi képességei szerint vehet részt benne.
A 18 szakaszból álló golfpálya mintegy hatvan hektáron terül el, hossza általában hat kilométer, szélessége 35-40 méter. A játék lényege, hogy a játékosok az elütőhelyről indított labdát minél kevesebb ütéssel juttassák el a szakasz végén lévő lyukba – egészen a 18. szakasz végéig. A labdát csak az ütővel szabad megérinteni. A pályákat általában 72 ütéssel lehet megjátszani. Az ettől való eltérés az úgynevezett handicap szám, amivel minden játékos élhet – ez mutatja a tulajdonképpeni tudásszintet. A golf szabályait négyévente a Royal & Ancient Golf Club of St. Andrews adja ki, ezek a világ valamennyi pályáján kötelező érvényűek.
Golfütővel a kézben
A briteknél oly nagy hagyománnyal rendelkező és közkedvelt sport, a golf hazánkban a rendszerváltozást követően indult el hódító útjára. Szakértők szerint az alapvető szabályokat és fortélyokat hat hónap alatt lehet elsajátítani, pályára pedig sikeres vizsga után léphet az érdeklődő. Magyarországon a jelenleg működő hat golfpályán és három gyakorlópályán kilenc klub osztozik. Az éves klubtagság ára változó, 100-300 ezer forint között mozog. A Kisorosziban lévő pálya építése a hetvenes évek végén kezdődött, majd Bükfürdőn, Szentlőrincen, Hencsén, Alcsútdoboz-Máriavölgyben és Tata-Remeteségpusztán nyíltak újabb golfpályák.
A golfot napjainkban is sokan a luxus kellékeként tartják számon. Egy komplett golffelszerelés azonban nem okvetlenül tartozik a luxusár-kategóriába, hiszen kapható kezdőknek való, használt, de jó állapotú, minőségi készlet is. Aki azonban komolyan űzi ezt a sportot, annak nagyobb összeget kell e célra áldoznia. A golfkészlet kellékei ugyanakkor tartós sportszerek, egy-egy ütőt akár tíz évig is lehet használni.
A kilenc ütőt tartalmazó alapszett ára – márkától és a nyél anyagától függően – 125-325 ezer forint között változik. Ezt egészíti ki a kezdőütéshez szükséges driver és az utolsó ütéshez használatos putter. Az előbbi 40-149, az utóbbi 28-90 ezer forintért szerezhető be. Egy golftáska 50-70 ezer, egy pár – az előírásoknak megfelelő – golfcipő 30-70 ezer, egy három golflabdát tartalmazó csomag 3-4 ezer, egy fél pár (balkezes) bőrkesztyű pedig 3-6 ezer forintba kerül.
| A golfozás ára Golfozás gyakorlóhálóba (range labdával): 15 perc 500 Ft, 30 perc 900 Ft. Szimulátorhasználat (saját labdával) 1 óra hétköznap 3500 Ft, hétvégén, ünnepnapon 4000 Ft. Golfoktatás (fél óra) egyénileg 5600 Ft, videós oktatás 6500 Ft, szimulátoros oktatás (+ 30 perc szimulátor) 7500 Ft. Golftanfolyam (1 óra elmélet, 6 óra oktatás, 15 alkalom gyakorlás) egy főnek 45 000 Ft, 2 főnek fejenként 30 000 Ft, 3 főnek fejenként 22 000 Ft. Forrás: Golf Center |
A fallabda szerelmesei
Egy óra squash három óra tenisszel ér fel – szokták mondani a hozzáértők. Nem csoda hát, hogy egyre többen hódolnak e játéknak, hiszen rohanó világunkban az idő a legnagyobb kincs. A squash nagyon intenzív sport, s egyik legfőbb erénye, hogy télen-nyáron egyaránt játszható.
Természetesen ennek a sportnak is megvannak a maga kellékei. Egy pár világos talpú teremcipő 5-20 ezer forintba kerül. Az egyszerűbb, alumíniumból készült squash-ütő 7-8 ezer, a legkomolyabb, titánötvözetből készült pedig 40 ezer forintért szerezhető be. Labdát 600-1000, védőszemüveget 3-10 ezer forintért lehet kapni. A pályabérlet díja a pálya helyétől függ, így az meglehetősen tág határok között mozog – mondja Elbert Gábor, a Magyar Fallabda Szövetség elnöke.
Magyarországon jelenleg 24 squash-klubban van versenyzésre alkalmas pálya. Kilenc a fővárosban található, a többi az ország különböző pontjain várja a sportág szerelmeseit – például Tihanyban, Csopakon és Siófokon, valamint Szegeden, Győrben, Tatán, Kecskeméten, Szombathelyen, Kaposváron, Velencén és Miskolcon. Hazánkban versenyszerűen körülbelül 800 férfi és 100 nő űzi ezt a sportot.
| Soft vagy hard A magyar nyelven fallabdaként ismert sport 1830 táján Londonban, a Harrow Schoolban alakult ki. Az angol squash szó jelentése: szétlapít, összeprésel, plattyan, tottyan. A világ nagy részén a játék "soft ball" változatát játsszák, Észak-Amerikában azonban a "hard ball" forma a kedveltebb. Az első Brit Nyílt Bajnokságot (British Open) 1930-ban rendezték; ezt tartják nyilván az első nem hivatalos világbajnokságként. A játékot egy 9,75 méter hosszú és 6,4 méter széles pályán játsszák. Általában két játékos méri össze tudását és ügyességét, csapatversenyekkor pedig 3-5 fős csapatok mérkőznek meg egymással. A játékos(ok)nak az öt 15 pontos játszmából legalább hármat meg kell nyernie a győzelemhez. (Bővebb információkat a www.squash.hu címen olvashatnak az érdeklődők.) |