Könyvespolc

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 27. számában (2000. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Zaklatott csoportok

Csepelyi Magda: Mobbing
General Press Kiadó, 2000. 237 oldal, 2000 Ft

A mobbingot - azaz egyes munkatársak folyamatos zaklatását több kolléga részéről - korántsem csak azért ítélik el a humángazdálkodók, mert sajnálják az áldozatot. Etikai rosszallásuk is csak másodlagos jelentőségű. Fontosabb, hogy a munkavégzéshez szükséges nyugodt légkör felkavarása a minőség, a teljesítmény rovására megy; meg nem térülő többletköltségekkel jár együtt. Nem is beszélve arról, hogy a magát kitaszítottnak, ostorozottnak érző munkatárs könnyen megbetegszik, aminek következtében új, járatlanabb utódot kell a helyére állítani, betanítani, újabb anyagi ráfordításokkal.

A mobbing megakadályozása tehát a munkaszervezők és a vezetők jól felfogott érdeke. A zsebbe vágó érdekeltség fölismeréséhez s a konfliktusok megoldásához ad segítséget a munkapszichológus vagy például a grafológus.

Grafológus Csepelyi Magda is, aki a Munkahelyi pszichoterror a grafológia tükrében alcímmel látta el könyvét. A mű majdnem felét világosan rendszerezett grafológiai ismeretek töltik meg. Ebben a tekintetben különösebb fölfedezéssel nem szolgál. Úttörő, összegező jellege van viszont mindannak, amit a mobbingkutatás történetéről s jelenlegi állásáról elmond. A kötet záró része pedig azért újszerű, mert alighanem először elemzi, miként lehet hasznosítani a grafológus tudását a gazdálkodó szervezetek humánstratégiájában.

Véleménye az, hogy a munkavállalók személyiségjegyeit a kézírásukból "kiolvasó" szakember mind a megelőzésben, mind a kialakult mobbinghelyzetekben világossá teheti a felbolydult kisközösség agresszív tagjainak rejtett indulatait, amelyek miatt mások áldozatok lesznek, s mindenféle betegségekbe menekülnek. A grafológus sokszor azt is képes előre jelezni, melyik tagtól várható támadás, kik az agresszívak és kik a függetlenek. Utóbbiakkal nem lehet erőszakoskodni, mert rá se rántanak az ilyen irányú próbálkozásokra.

A lényegi áttekintés legterjedelmesebb részében a Konrad Lorenz etológiai megfigyeléseiből átvett fogalom tüzetes magyarázata, definíciója, a jelenség felderítésének (a svéd Lehmann nevéhez fűződő) története, majd az áldozatokkal szembeni zaklatási formák felsorolása, regisztrálása következik. A folyamat modelljének leírása sem vigasztaló, és nem csak azért, mert - egyéb végjátékok mellett - törvényszerűen az idegklinikai kezelés infernójába torkollik.

A kiváltó okok közül a komoly kutatók természetesen nem a szenvedő alanyok kedvezőtlen személyiségjegyeire, hanem vezetőik tapasztalatlanságára, érdektelenségére helyezik a fő hangsúlyt. Ezt a felfogást erősítik az 1996-ban publikált első magyar felmérés adatai is. (A vizsgálat spiritus rectora Kaucsek György és Simon Péter volt.) Elgondolkodtatóan érdekesek, valósághűek azok a táblázatok, amelyek bemutatják, hogyan reagálnak a nehéz szituációkra az eltérő személyiségű munkatársak.

A lelki terror elleni intézkedéseket Csepelyi Magda mindenekelőtt a vállalatok rizikómenedzsereire bízná. Őket is inti, hogy rossz úton járnak, ha azzal kísérleteznek, hogy a gazdaságilag káros jelenségekért az áldozatra hárítják a felelősséget (csatlakozva az agresszorokhoz). Hogy mennyire felelősségteljes a valóban színvonalasan működő - korán beavatkozó - menedzsment magatartása az európai államok egy részében, arra meggyőző bizonyíték egy hamburgi cégnél érvényes mobbing elleni megállapodás. Egyik kurta passzusa így szól: "A munkatársakat ismételten zaklató személyeknek munkajogi következményekkel, elbocsátással kell számolniuk."

Hazánk humánpolitikai gyakorlatában csak elvétve találkozunk a pszichoterror megelőzésére és korai elfojtására irányuló határozott szándékkal, mivel kevéssé ismertek azok a számszerűsíthető veszteségek, amelyekért a mobbing előidézői és elnézői egyaránt kárhoztathatóak.

Iszlai Zoltán

Jog és etika a reklámszerződésekben

Dr. Kása Jolán: Reklámszerződések
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999. 184 oldal, 4500 Ft + áfa

A piacgazdaságban megnőtt a fogyasztói, vásárlói döntéseket befolyásoló reklámok jelentősége. A cégek és a fogyasztók egyaránt felismerték, hogy elengedhetetlen a reklámozás korszerű jogi és etikai szabályozása. A kiadónál korábban megjelent Reklámjogi és reklámetikai kézikönyv tartalmazza az e kérdésekkel összefüggő tudnivalókat. E kiadvány kiegészítéseként jelent meg legutóbb az a kézikönyv, amely a reklámtevékenységhez kapcsolódó szerződéseket mutatja be, különös tekintettel azok jogi és etikai vonatkozásaira.

A reklámszerződés olyan megállapodás, amelyben a kötelezett a megrendelő árujának megismertetése, kelendőségének fokozása vagy védjegye elfogadtatása érdekében szolgáltatásokat nyújt és feladatokat végez el, amiért a másik fél díjat fizet. A reklámok lehetnek politikai és társadalmi célúak is; ám a szerző elsősorban a gazdasági reklámszerződések szabályozásával foglalkozik.

Megismertet a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) és más törvények reklámtilalmakra és reklámkorlátozásokra vonatkozó előírásaival, az egyes tevékenységek speciális reklámozási szabályaival, reklámetikai követelményeivel. A felhasználási szerződések alapján keletkezett reklám szerzői jogi védelem alá esik, amennyiben egyéni eredeti alkotásnak minősül. A szerző személyhez fűződő jogai: a mű nyilvánosságra hozatala, a név feltüntetése és a mű egységének a védelme. A vagyoni jog a mű felhasználásának a jogát jelenti, az erre vonatkozó engedély fejében a szerzőt díjazás illeti meg.

A reklám körében szolgáltatásokat nyújtó reklámügynökségek szerepével, az ügynökségi szerződések tartalmával kapcsolatban megismertet a briefing jelentésével. Ez a meghatározott reklámszolgáltatóknak küldött meghívásos pályázati kiírás, vagy meghatározott címzettnek szóló ajánlattételi felhívás. A könyv kitér a nyomtatott sajtóban megjelenő, a rádió- és televízióreklámok, a szabadtéri, a házakon elhelyezett reklámok közzétételének és szerződéskötésének szabályaira, valamint az ezekre vonatkozó korlátozásokra.

A szerző foglalkozik a szerződésszegés eseteivel, ismerteti a Ptk. idevonatkozó rendelkezéseit késedelmes és hibás teljesítés, a teljesítés megtagadása és lehetetlenné válása esetén. A felelősségi szabályok mellett a Grtv. speciális szabályokat is tartalmaz. A reklámfelügyeleti eljárás során döntenek a jogsértések jogkövetkezményeiről. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Az Országos Rádió és Televízió Testület az általa működtetett műsorfigyelő szolgálat jelentése alapján lép fel a jogsértőkkel szemben. A reklámszabályokba ütköző reklámok esetén pedig a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el. A tisztességtelen versenyről és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmáról a Grtv. mellett a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény is rendelkezik.

A szerző a gyakorlatban felmerülő problémákat világítja meg; bemutat konkrét bírói döntéseket és az EU Bíróságának gyakorlatából is közöl jogeseteket. A felhasználási, megbízási, kiadói, bérleti, közzétételi, vállalkozási stb. szerződések - jegyzetekkel ellátott - iratmintái támpontként használhatóak a nyomtatott és az elektronikus médiában leggyakrabban előforduló szerződések megkötéséhez.

dr. Rubóczky István

Megismerni a megismerhetetlent

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (2., bővített kiadás)
Magyar Országgyűlés, 1999. 330 oldal, 1850 Ft

Nem árt, ha az ember résen van, amikor azt hallja valakitől, hogy szakértője az Európai Uniónak. Aligha akad ugyanis olyasvalaki, aki képes minden részletében ismerni, megérteni, átlátni azt, amit európai integrációnak nevezünk. Az Európai Unió elnevezést viselő együttműködési forma - amelyet az abban érintett szuverén államok által kidolgozott szerződések és egyéb aktusok bonyolult jogi rendszere szabályoz - átfogja a társadalom, a gazdaság, a politika szinte egészét. Ennek részleteit megismerni, egyes területeinek szakértőjévé válni lehet. Mindenre kiterjedő "szakértelemre" jogot formálni viszont több mint bátorság. Az ismeretszerzésre azonban lehet és kell is törekedni. Ehhez szolgáltat megfelelő kiindulási alapot Horváth Zoltán munkája.

Az európai együttműködés megértéséhez elengedhetetlen az összefogás előtörténetének, az ok-okozati összefüggéseknek az ismerete. Tisztában kell lennünk a létrejött közösségi intézmények sajátosságaival, szerepével a belső működési és döntéshozatali mechanizmusokban, s azokkal a kérdésekkel, amelyek közösségivé vagy éppen kormányközivé alakítják az együttes cselekvést.

A kötet elsőként bepillantást enged az európai kooperáció múltjába, majd végigvezetve az integráció történelmi szakaszain, eljut a mai helyzet bemutatásáig. Ennek során nemcsak a mérföldköveket jelentő (alap)szerződésekről nyújt tájékoztatást, de a fejlődési folyamatot meghatározó külső és belső tényezők egyidejű hatásairól is.

Miközben az Európai Unió a közösségi jog egységes rendszerének bázisára épül, működését sajátos szerkezetben, egymástól elkülönült, de egymáshoz ezernyi szállal kapcsolódó intézményeken keresztül valósítja meg. A kötet részletesen tájékoztat a közösségi jogrendszerről, a legfontosabb intézményekről, majd a döntéshozatali eljárások leírásával azokról a mechanizmusokról, amelyek a közösségi jogok alakulását befolyásolják.

Az 1992-es Maastrichti (Európai Unióról szóló) Szerződés elemzésén keresztül ismerkedhetünk meg az EU mai - három pillérre épülő - szerkezetével, illetve a közösségi és a kormányközi jellegekben mutatkozó eltérésekkel, az együttműködés elvi és tartalmi sajátosságait meghatározó tényezőkkel.

A kézikönyv nem ragad le az elméleti kérdések bemutatásánál. Tömör, lényegre törő és pontos összegzések révén tárja fel azokat az EU számára jelenleg legfontosabb kérdésköröket, mint a Gazdasági és Pénzügyi Unió, a Közös Agrárpolitika (CAP) vagy a közösségi költségvetés. Érinti a közösségi hatáskörben kezelt politikákat az iparpolitikától a közlekedésen át a környezetvédelemig. A hazánk majdani csatlakozása szempontjából kiemelten fontos kérdéseket, mint a keleti kibővítés vagy a közösségi támogatáspolitika, ugyancsak elkülönült fejezetekben mutatja be. A kötetet a fontosabb fogalmakat magyarázó lista és irodalomjegyzék zárja le.

A Kézikönyv az Európai Unióról nem egy ültő helyben való elolvasásra ajánlott munka. Sokkal inkább aprólékos, a könyvben foglaltak újra- meg újratanulmányozására és átgondolására késztető összefoglaló. (Nem csoda, hogy számos felsőfokú oktatási intézményben a kötelező irodalom része.) Nem törekszik mélyreható elemzésekre, forradalmian új gondolatok megfogalmazására. Inkább az alapkérdések pontos, szakszerű ismertetésére vállalkozik, olvasmányos stílusban. Aki átrágta magát a köteten - bár nem mondhatja el magáról, hogy szakértője az Uniónak -, már elindult az Európai Unió megismerésének útján. S ez sem kevés!

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére