Kamat a betét- és takarékbetét-szerződésekben

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 27. számában (2000. július 1.)

Említést érdemelnek a kamatra vonatkozó szabályok a betétszerződés, valamint a takarékbetét-szerződés vonatkozásában is.

Betétszerződés

Betétszerződés alapján a hitelintézet köteles a szerződő fél által (tartósan) lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni, és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. A betéti szerződés tehát olyan "kölcsönszerződés", melyben az adós maga a hitelintézet. A betéti kamat pedig nem más, mint a betéti szerződésben – a betétet elfogadó hitelintézet által – a betéti összeg visszafizetésén felül megfizetni ígért kamat. A betéti szerződés alapján a betétet elhelyező kötelessége, hogy a betétet a szerződésben rögzített időtartam alatt (lekötési idő) a számlán tartsa. Ha a betét kifizetését a betétes határidő előtt kéri, a pénzintézet a visszafizetést nem tagadhatja meg, ugyanakkor a betétes a betét kamatára vagy annak meghatározott mértékére a szerződésszegés eredményeként nem formálhat igényt.

Közzététel

A betételhelyező ügyfelek érdekét védő szabály, hogy a betéti kamat számításának képletét; a kamatozás kezdő és utolsó napját; a kamatjóváírás időpontjait; a lejárat előtti felvét feltételeit; a kifizetett összegre kihatással bíró valamennyi tényt, információt, feltételt; valamint az úgynevezett egységesített betéti kamatlábmutatót (rövidítve: EBKM) a hitelintézet üzletszabályzatában kell közzétenni. A betéti szerződésre vonatkozó ajánlatban, reklámban, hirdetésben pedig fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a betéti szerződés részletes leírását az üzletszabályzat tartalmazza, illetve azokban feltűnő módon rögzíteni kell az EBKM mértékét is. A vonatkozó háttérszabályozást a Ptk. 529-530. §-ai, valamint a 41/ 1997. (III. 5.) Korm. rendelet tartalmazza.

Takarékbetét-szerződés

Takarékbetét-szerződés alapján a hitelintézet köteles a betétestől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében – bemutatóra szólóan vagy rendelkezési jog fenntartásával -, lekötési idő meghatározása nélkül (látra szólóan) vagy lekötéssel pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni. Takarékbetét elhelyezésére kizárólag természetes személyek jogosultak. A hitelintézet a takarékbetét után az általa közzétett kamatfeltételek és általános szerződési feltételek alapján a betételhelyezés idejére a szerződésben meghatározott kamatot fizet. A kamatfeltételek versenyének korlátozása érdekében a Magyar Nemzeti Bank elnökének jogköre, hogy a takarékbetétek kamatának mértékére a lekötési idő tartamához igazodó felső határokat állapítson meg.

Jóváírás

A takarékbetét kamatozása – ha a szerződés másként nem rendelkezik – a befizetést követő napon kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. A betét után járó kamat – a takarékbetétből történő teljes kifizetés esetét kivéve – minden év december 31-én esedékes. A fel nem vett kamatot esedékességkor – a tőkésítés szabályainak megfelelően – a takarékbetét összegéhez hozzá kell számítani. A takarékbetét után járó kamat jóváírását (csakúgy, mint a befizetést és a kifizetést) az okiraton fel kell tüntetni. A betétszerződéshez hasonló szabály, hogy a lekötési idő előtt felvett takarékbetét után a hitelintézet csak a tényleges elhelyezés idejére járó kamatnak a kamatfeltételekben meghatározott hányadát köteles megfizetni.

Referencia kamatlábak
LIBOR London Interbank Offered Rate – londoni bankközi kínálati kamatláb
BUBOR Budapest Interbank Offered Rate – budapesti bankközi kínálati kamatláb
FIBOR Frankfurt Interbank Offered Rate – frankfurti bankközi kínálati kamatláb
BRIBOR Brussels Interbank Offered Rate – brüszszeli bankközi kínálati kamatláb
PIBOR Paris Interbank Offered Rate – párizsi bankközi kínálati kamatláb
CIRR Commercial Interest Reference Rate – az OECD Titkársága által közzétett kereskedelmi referencia kamatláb

Egyoldalú módosítás

Speciális szabály, hogy a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására a hitelintézet nem jogosult, kivéve ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte. Ez esetben az új kamatmértéket legalább 15 nappal a módosítást megelőzően napilapok útján és a pénztártermekben kifüggesztett hirdetményben be kell jelenteni. Amennyiben a betétes ezt nem fogadja el, úgy jogosult a szerződést felmondani. A felmondási idő alatt (melynek mértéke 30 nap, ha a felek másképpen nem állapodnak meg) a hitelintézet az eredetileg megállapított kamat megfizetésére köteles.

Az 1989. február 1-je előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetében a hitelintézetek, szigorúbb feltételek mellett ugyan, jogosultak a kamat egyoldalú módosítására. A kamatkondíciók módosítására e betétek esetében csak úgy kerülhet sor, ha a hitelintézet az új kamatmértéket 15 nappal a módosítást megelőzően a napilapokban, a rádióban és a televízióban közzéteszi és pénztártermeiben kifüggesztett hirdetményekben is megjelenteti. Amennyiben a betétes az új kamatot nem fogadja el, úgy jogosult a szerződést felmondani. A hitelintézet ez esetben (a felmondási idő alatt) 90 napig köteles a módosítás előtti kamatot megfizetni.

Elévülés

Lényeges szabály végezetül, hogy a takarékbetét összege után járó kamat kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. A takarékbetétekre vonatkozó szabályozást a Ptk. 533-535. §-ai, valamint a takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet rendelkezései tartalmazzák.

Tamási Zsolt
Új kamatmértékek Lapzártánkkor kihirdetés előtt áll a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló T/1154. számú törvényjavaslat alapján megalkotott törvény, amely új kamatmértékeket ír elő. A törvénymódosítás szövegét az alábbiakban közöljük. 2000. évi ....... törvény a Polgári Törvénykönyv módosításáról 1. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 232. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: "(2) A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz vagy a felek másként nem állapodnak meg – az évi költségvetési törvényben meghatározott kamatmérték." 2. § A Ptk. 301. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: "(1) Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a felek másként nem állapodnak meg – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles az évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmet kimenti. (2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett – ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg – a késedelembe esésétől ennek az évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamattal növelt összegét, legalább azonban az (1) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal köteles megfizetni." 3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre kell alkalmazni. (2) A 2000. évben a) a Ptk. 232. §-ának (2) bekezdésében említett kamat mértéke évi tizenkét százalék; b) a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében említett kamat mértéke évi tizenkét százalék; c) a Ptk. 301. §-ának (2) bekezdésében említett kamat mértéke évi négy százalék.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. július 1.) vegye figyelembe!