Zálognyilvántartás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 26. számában (2000. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az ingó dolgokat terhelő jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog nyilvántartásának szabályait a 7/1997. (I. 22.) Korm. rendelet tartalmazza. A zálogjogi nyilvántartásba be kell jegyezni az ingó dolgot terhelő jelzálogjog, valamint a vagyont terhelő zálogjog keletkezését, valamint a zálogjogviszony módosulását és megszűnését, illetve a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett adat megváltozását.

Konstitutív hatály

A zálogjogi nyilvántartásba vétel úgynevezett konstitutív hatállyal bír, ami azt jelenti, hogy a zálogjog a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés elmaradása azzal a következménnyel jár, hogy sem az ingó dolgokat terhelő jelzálogjog, sem a vagyont terhelő zálogjog nem érvényesíthető, mert a megfelelő szerződés ellenére, az adott zálogjog nem létezik.

Nyilvánosság, közhitelesség

A zálogjogi nyilvántartás célja, hogy tanúsítsa a zálogjogok fennállását. Ennek érdekében a zálogjogi nyilvántartás nyilvános és főszabályként hitelesen tanúsítja az abban feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ebből fakad, hogy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a zálogjogi nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez valamilyen jogot. Az ingyenes jogszerzőt ez a védelem nem illeti meg. Itt kell megjegyeznünk, hogy annak a személynek a rosszhiszeműségét, aki a rendes gazdálkodás körében a kereskedelmi forgalomban eladott dolgon ellenérték fejében szerzett jogot, önmagában nem alapozza meg az a körülmény, hogy a zálognyilvántartásba való betekintéssel tudomást szerezhetett volna az oda bejegyzett adat, jog vagy tény fennállásáról.

A nyilvántartás vezetése

A zálogjogi nyilvántartást - ideértve a nyilvántartási adatok archiválását is - a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számítógép útján, az adatbiztonsági követelményeknek megfelelően vezeti. A nyilvántartásba történő bejegyzéseket a közjegyzők végzik. A közjegyzői okiraton alapuló bejegyzésre az okiratszerkesztő közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, az egyéb okiraton alapuló bejegyzésre bármely közjegyző illetékes.

A zálogjogi nyilvántartás működési feltételeinek biztosítása és a rendszer működésével kapcsolatos jelentések elkészítése a zálogjogi nyilvántartás főigazgatójának (a továbbiakban: Főigazgató) feladatkörébe tartozik. A Főigazgatót a kamara elnöke nevezi ki és menti fel, és ugyancsak ő gyakorolja a Főigazgató feletti munkáltatói jogokat.

Titoktartási kötelezettség

A zálogjogi nyilvántartás működtetésével, illetve a számítógépes rendszer kezelésével megbízott személyek az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott adatok tekintetében titoktartásra kötelesek. A titoktartási kötelezettség a munkaviszony, illetve egyéb jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

Bejelentési kötelezettség

A zálogjogi nyilvántartásban adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba vételét a változást előidéző vagy annak bekövetkeztében érdekelt fél a változás bekövetkezésétől, vagy ha arról később szerzett tudomást, úgy ennek időpontjától számított 15 napon belül köteles kérni.

A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok

A zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául - főszabályként - a közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés vagy zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági vagy más hatósági határozat adatai szolgálnak.

A nyilvántartás tartalma

A zálogjogi nyilvántartás a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok adatai közül tartalmazza:

  • a biztosítékot adó (zálogkötelezett) családi és utónevét, előző nevét, születési idejét és - hozzájárulásával -  lakcímét (jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet esetén a szervezet elnevezését, székhelyét és azonosító adatait - cégjegyzékszám, adószám stb.);
  • amennyiben az nem azonos a zálogkötelezettel, a biztosított követelés kötelezettjének (személyes kötelezett) - az előzőek szerinti - adatait;
  • a zálogtárgy azonosításra alkalmas megjelölését (a zálogtárgy mibenlétének, tulajdonságainak, mennyiségének, feltalálási helyének és más azonosításra alkalmas adatainak megjelölése, rövid leírása, ITJ-száma),
  • ha a zálogtárgy a vagyon vagy annak meghatározott része, az erre történő utalást (a vagyonrészek - a vagyon egyéb részeitől történő elhatárolására alkalmas módon történő - feltüntetése), gazdasági társaságban fennálló tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog esetén az ezzel, illetve a társasággal kapcsolatos adatokat (cégjegyzékszám, adószám);
  • a biztosított követelés jogcímét;
  • a biztosított követelés pénznemét;
  • a biztosított követelés lejáratát;
  • a biztosított követelés legmagasabb összegét;
  • azoknak a járulékoknak és költségeknek a megnevezését, mértékét vagy számítási módját, amelyekre a zálogjogosult kielégítést kereshet;
  • önálló zálogjog esetén ennek, valamint annak az összegnek a feltüntetését, amelyre a zálogjogosult kielégítést kereshet;
  • a zálogjogosult adatait (családi és utónév, előző név, születési idő, a jogosult hozzájárulásával a lakcím, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet esetén a szervezet elnevezése, székhelye és azonosító adatai: cégjegyzékszám, adószám stb.), több zálogjogosult esetén a képviseletükre jogosult megnevezését;
  • a bejegyzés alapjául szolgáló okirat megnevezését, kiállítóját, keltét, ügyszámát, valamint a bejegyzést végző közjegyző nevét, székhelyét és törzsszámát;
  • a zálogjog keletkezésének és módosulásának időpontját, ha ez a bejegyzés napjától eltér;
  • a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondást;
  • a zálogjog érvényesítésére irányuló, illetve a zálogkötelezettséget egyébként érintő bírósági vagy más hatósági eljárás megindításának időpontját, az eljárást elrendelő vagy azt folytató hatóság megnevezését és ügyszámát;
  • a vagyont terhelő zálogjog átalakítását.

Bejegyzés

A zálogjog alapítását, változásait és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb adatokat a közjegyző kérelemre - elektronikus adatátvitel útján - jelenti be a zálogjogi nyilvántartásba. Ezzel a bejegyzés megtörtént.

A közjegyző nevének, törzsszámának és személyes kódjának közlésével jelentkezik be a zálogjogi nyilvántartásba. Garanciális szabály, hogy a nyilvántartásban szereplő zálogkötelezettet érintő bejegyzést ugyanabban az időpontban csak egyetlen közjegyző tehet.

Bejegyzés közjegyzői okirat alapján

Ha a nyilvántartásba való bejegyzés közjegyzői okirat alapján történik, a közjegyző a közjegyzői okirat felolvasása előtt bejelentkezik a nyilvántartásba és - a zálogkötelezett neve szerint - biztosítja a következő ranghelyet. Ilyen esetben a közjegyző a bejegyzést a közjegyzői okiratba foglalt szerződés aláírása után, de az okirat hiteles kiadmányának kiadása előtt végzi el, majd az okirat hiteles kiadmányával együtt kiadja a tanúsítványt is.

Bejegyzés egyéb okirat alapján

Ha nem közjegyzői okirat szolgál a bejegyzés alapjául, a bejegyzés a közjegyzőnél a Kamara által e célra rendszeresített nyomtatvány megfelelő kitöltésével és aláírásával kérhető.

A bejegyzett adatok módosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a változást megelőző adatot, a változás időpontját és a korábbi adat törlésére történő utalást, illetve azt, hogy a törölt adat helyébe milyen új adat, jog vagy tény bejegyzését kérik. Egy nyomtatványban több adat megváltozásának bejegyzését is kérni lehet.

Ha hatósági határozat vagy a zálogjogosulttól származó törlési engedély, illetve a zálogjogviszonyt módosító más egyoldalú jognyilatkozat - ideértve a vagyont terhelő zálogjogot meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá átalakító jognyilatkozatot is - szolgál a kérelem alapjául, a kérelemhez mellékelni kell a jognyilatkozatot tartalmazó okirat eredeti példányát vagy hiteles kiadmányát is. Ez a követelmény a zálogkötelezett - zálogjogviszonyt érintő vagy ahhoz kapcsolódó - jognyilatkozata (a zálogtárgy átruházása, ranghellyel való rendelkezés, illetve a ranghely fenntartása vagy az erről való lemondás) esetén is érvényesül.

A bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat

A bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozatot közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen a nyilatkozattevő fél aláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

A bejegyzés megtagadása

Nem jegyezhető be a változás, ha az okiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az abban foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvénytelen, vagy ha a bejegyzési kérelem nem felel meg a már ismertetett jogszabályi előírásoknak, illetve ellentétben áll a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat tartalmával.

Vagyont terhelő zálogjog átalakítása

A vagyont terhelő zálogjognak meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá való átalakítása esetén a közjegyző az átalakítás tényét a vagyont terhelő zálogjog adataihoz jegyzi be. Ha a meghatározott vagyontárgy ingóság, a közjegyző az átalakítás tényének bejegyzésével együtt az így létrejött ingót terhelő zálogjogot is bejegyzi.

Sorszám

A nyilvántartásba történő bejegyzések folyamatos, eggyel kezdődő sorszámot kapnak, amelyet a közjegyző a bejegyzés alapjául szolgáló okirat első oldalán köteles feltüntetni.

Ranghely

A ranghely (sorrend) a zálogjogi nyilvántartásban a zálogkötelezett neve alatt szereplő zálogjogok bejegyzésének sorrendjét mutatja meg.

A bejegyzések rangsora az általa érintett valamennyi fél megállapodása alapján módosítható. A rangsor módosításának nyilvántartásba vételére a bejegyzés szabályai szerint kerül sor.

Tanúsítvány

A bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról, valamint a bejegyzés ranghelyéről (sorrendjéről) a közjegyző a jelen lévő félnek azonnal, erre vonatkozó külön kérelem nélkül tanúsítványt ad. A tanúsítvány a zálogkötelezett neve alatt szereplő valamennyi fennálló bejegyzést hitelesen igazolja. Olyan tanúsítvány is kérhető, amely a zálogkötelezett neve alatti bejegyzéseket a kérelemben meghatározott korábbi időpontnak megfelelően tanúsítja.

A zálogszerződés elkészítésekor a fél részére kiadott tanúsítvány a zálogszerződés ügyszámát kapja, és annak egy példányát az eredeti közjegyzői okirat mellett helyezik el.

A nyilvántartásba való betekintés szabályai szerint, erre irányuló kérelemre a közjegyző tanúsítványt ad a zálogjogi nyilvántartás tartalmáról is.

A zálogjog törlése

Ha nem a zálogkötelezett kéri a zálogjog nyilvántartásból való törlését, erről a közjegyző azzal értesíti a zálogkötelezettet, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a közjegyzőnél új jelzálogjogot alapíthat, vagy a törléstől számított egyévi időtartamra a ranghely fenntartásának bejegyzését kérheti. Ha a zálogkötelezett ilyen kérelmet határidőn belül nem terjeszt elő, vagy bejelenti, hogy e jogával nem él, a közjegyző a zálogjog törlése iránt intézkedik.

A kérelem elbírálása

A közjegyző a kérelemről - az ahhoz mellékelt okiratok alapján, egyéb bizonyítás feltétele nélkül - végzéssel határoz. A kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozatban foglaltak bejegyzéséről a közjegyző a határozat meghozatalával egyidejűleg intézkedik, és a nyilvántartás megváltozott tartalmáról szóló tanúsítványt a végzéssel együtt kézbesíti a feleknek.

E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közjegyző a bejegyzésről szóló határozatát kijavítja vagy kiegészíti. A közjegyzői eljárás egyebekben a polgári perrendtartás rendelkezései szerint folyik.

Iratnyilvántartás

A közjegyző a zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos valamennyi iratról nyilvántartást vezet. A nyilvántartással kapcsolatos közjegyzői tanúsítványokat a közjegyző a hitelesítések nyilvántartó könyvébe jegyzi be, a változás bejegyzésével kapcsolatos ügyeket pedig a lajstromkönyvben tartja nyilván.

Betekintés, lehívás

A zálogjogi nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél betekinthet, és arról saját céljára feljegyzést készíthet, feltéve hogy a zálogkötelezettet megnevezi. A közjegyző - függetlenül attól, hogy a közjegyzői okiratot melyik közjegyző készítette - bármikor jogosult a nyilvántartás adatainak lehívására.

A közjegyző bármikor kérheti az általa bejelentett adatok összesítő listáját. A közjegyzői iroda rendes vagy rendkívüli vizsgálata esetén a közjegyző köteles e listát a területi kamara megbízottjának átadni.

A közjegyző - zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos - kötelezettségeinek teljesítését a Kamara elnöke az illetékes területi közjegyzői kamara elnöksége útján ellenőrzi. A Kamara és a területi közjegyzői kamara elnöke bármikor betekinthet a zálognyilvántartással kapcsolatos közjegyzői iratokba.

Költségtérítés

A bejelentésért, a nyilvántartásba történő betekintésért, valamint a zálogjog törléséért költségtérítést kell fizetni, amelynek összege betekintés esetében ezer, egyéb esetben ötezer forint zálogkötelezettenként. Ha a fél saját eszközével csatlakozik a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatbázisához, az egyszeri csatlakozási költségtérítés megfizetése után a betekintésért ezer forint díjat fizet.

A költségtérítés fizetésének kötelezettsége nem érinti a közjegyző egyéb eljárásával kapcsolatosan a közjegyzői díjszabásban megállapított díjakat, amelyek a következők:

Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege

  • 20 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 forint;
  • 20 000 forint feletti, de 50 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 forint és a 20 000 forint feletti rész 4 százaléka;
  • 50 000 forint feletti, de 100 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 forint és az 50 000 forint feletti rész 3 százaléka;
  • 100 000 forint feletti, de 500 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 forint és a 100 000 forint feletti rész 2 százaléka;
  • 500 000 forint feletti, de 5 000 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 forint és az 500 000 forint feletti rész 1 százaléka;
  • 5 000 000 forint feletti, de 10 000 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 forint és az 5 000 000 forint feletti rész 0,5 százaléka;
  • 10 000 000 forint feletti ügyérték esetén 81 700 forint és a 10 000 000 forint feletti rész 0,25 százaléka, de legfeljebb 200 000 000 forint ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.

Két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért a díjszabás szerinti munkadíj teljes összege jár. Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért, valamint a jelzálog-hitelintézetek által kötött jelzálog-hitelszerződések közokiratba foglalásáért az előzőek szerinti munkadíj fele jár. Az egyéb közjegyzői tevékenységért a díjszabás munkadíj negyedrészét, de legalább 600 forintot kell fizetni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére