Versenyben a megrendelőkért

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 26. számában (2000. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Olyan nincs, hogy nincs - vagy ne lenne beszerezhető. Ma már a kínálati piac jellemzi a magyarországi irodabútor-kereskedelmet. A forgalmazócégek közül csaknem 60 kínálja szolgáltatásait az idei szakmai telefonkönyvben.

A rendszerváltást túlélt nagy bútorgyártók többnyire tulajdonost váltottak, de a magyarok között többségbe kerültek a kis- és közepes vállalkozások, amelyek valamennyi termékcsoportban bővítették termelésüket. A növekedés főleg az iroda- és ülőbútorok kategóriájában volt számottevő. A Bútorgyártók Országos Szakmai Szövetsége legutóbbi adatai szerint tavaly a belföldi gyártók 62,2 milliárd forintos termelésük 43,5 százalékát külföldön értékesítették, belföldi piaci részesedésük megközelíti a 45 százalékot. A bútorkereskedelem szereplői ugyanakkor nem teljesen egyöntetűen ítélik meg a piacot és a benne rejlő lehetőségeket.

A termékek tekintetében közel harminc éve nincs átütő változás - osztja meg tapasztalatait Farkas Zsuzsa, a Terc Kft. irodabútorboltjának vezetője. Ő - kisebb megszakítással - 1973 óta dolgozik ezen a területen, pályafutását még a Domusnál kezdte. Mint mondja, az irodabútorok többsége ma is laminált lapokból készül, mert ezeket lehet nagy szériában és egyöntetű kivitelben gyártani. Ha valaki két év múlva is akar venni belőle, akkor ugyanolyan színűt is talál. Léteznek olyan irodabútor-családok, amelyek apróbb változtatásokkal, de gyakorlatilag 1973 óta piacon vannak. Azt ugyan nem lehet állítani, hogy slágertermékről van szó, de jól használható, kellemes küllemű bútor, és meglehetősen strapabíró.

Persze azért vannak látványosabb változások is. Az annak idején divatos élfóliázás - ami egy idő után fölkunkorodott - helyét a profilmart műanyag rádolgozás vette át, ami dekoratívabb és tartósabb. A 16 milliméteres laminált lap helyett már a 19 a minimum, az asztallap pedig 25-28 milliméteres.

Az elmúlt 3-4 évben érezhetően megváltozott a kereslet. A szolidabb külsejű bútorok iránt alig van igény, mindenki a szépet, a formatervezettet választja. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy az árakban nincs vészes differencia a gyengébb és a mutatósabb kivitel között. Az irodabútorokra egyébként általában két év a garancia. Az úgynevezett korpuszbútorokra (szekrényekre, íróasztalokra) szinte soha nincs panasz, a forgószékeknél már inkább előfordul, de azoknál a hiba okát gyakran a használó szokásaiban kell keresni.

Sok gyártó specializálódott. A székgyártók eleve külön kategóriát képviselnek, és ezen belül is meg kell különböztetni a fém-, illetve a favázas termékek gyártóit. Bizonyos bútorcsaládok rengeteg elemből tevődnek össze, így egy-egy család árlistája 15-20 oldal, oldalanként legalább 30 tétellel. Egyetlen 80 x 150 centis szekrénynél is körülbelül 8-féle árat kell összeadni, mire kijön a végeredmény, hiszen többféle lábbal, fogantyúval, ajtóval, polccal készülnek.

Olasz orientáció

Farkas Zsuzsa cégénél a hazai árut részesítik előnyben, a 28 gyártóból mindössze négy külföldi, bár az is igaz, hogy a legtöbb hazai termék is importalapanyagból készül. A boltvezető tapasztalatai szerint a vevők is szívesen vásárolják a magyar termékeket, mert legtöbbjük megközelíti az importáltak színvonalát. Irodabútorban hagyományosan az olaszok a legjobbak. Nem véletlen, hogy sok hazai gyártó is olasz mintára, ezt a stílust követve fejleszti ki, gyártja a bútorcsaládjait, ráadásul nemegyszer olasz importanyagból vagy kiegészítőkkel. Ez a tendencia jól tetten érhető volt például nemrég az Ipoly Bútorgyár bemutatóján.

Lassan telítődik a piac, az irodabútor boomján már túlestünk. A nagy, multinacionális cégek többsége már berendezkedett Magyarországon, lezárult az irodaépítési láz is. Némi reményt az ad, hogy mindig lesznek olyanok, akik presztízskérdést csinálnak abból, milyen bútorok között dolgoznak. Az irodabútor-értékesítésben óriási a verseny. A nagyobb kereskedelmi cégek mellett rengeteg kisebb vállalkozás importál, és a gyártók is nyitnak mintatermeket. Az is sokat számít, ki milyen szolgáltatással áll a vásárló rendelkezésére. A gyárak egyre szebben, praktikusabban csomagolnak, szinte minden lapra szerelt, hogy ne levegőt szállítsanak, és minél kisebb legyen a sérülés esélye. A kereskedők általában a vásárolt terméket a helyszínre szállítják, összeszerelik, a csomagolóanyagot eltüntetik, a használónak csak bele kell ülnie a készbe. Igény szerint a berendezésben is segítenek. Házhoz mennek felmérni a lehetőségeket, és többféle alaprajz-variációt is készítenek minden egyes bútorcsaládra.

Sánta Károly, a nemrég üzletet nyitott Karl's 2000 Irodaberendezés Kft. tulajdonos-ügyvezetője szintén esküszik a termék mellé adott szolgáltatások mindenhatóságára. A szakma fortélyait Németországban sajátította el, és többéves ottani gyakorlat után hazatérve két éven át az Office Depónál dolgozott, de - mint fogalmaz - belsőépítészként nagyon bosszantotta a multinacionális cégekre jellemző önfejűség, az a fajta magatartás, amelynek lényege, hogy ha kell a vevőnek, amit kínálnak, akkor vigye, ha nem, akkor keressen magának máshol. Nagyon bántotta, hogy pitiáner problémák miatt nem tudja valakinek az álmát megvalósítani. Ezért is döntött úgy, hogy egy társával önállósítja magát. Büszke arra, hogy első feladatként egy külföldi cég 17 irodájának berendezésére kaptak felkérést, és a forgalmuk azóta is emelkedik. A többletszolgáltatások egyike a számítógépes tervezés:

- Ha valakinek kicsit több ideje, mondjuk egy-másfél hete van arra, hogy az irodáját kedve szerint rendezze be, és személyiségét is megjelenítse benne, akkor számítógéppel háromdimenziós, forgatható rajzot készítünk neki, így teljesen bele tudja magát képzelni a majdani szobájába, s ez sokat segít a döntésben - magyarázza.

Kereskedelem - anno Hol vannak már azok az idők, amikor irodabútorért csupán a Bútorértékesítő Vállalat közületi boltját lehetett felkeresni. Hasonlóképpen távolinak tűnik az a korszak is, amikor már ketten - a Domus és a Bútorker - "versengtek" a vevőkért. A Domus egyébként már megalakulásakor, 1973-74-ben igyekezett komplex szolgáltatást nyújtani vásárlóinak: Apáczai Csere János utcai boltját az Ofotérttal és a Piérttel közösen nyitotta, hogy a reprezentatív üzletben a leggyönyörűbb francia és olasz irodabútorok mellett az irodatechnikai felszereléseket és az irodai papírárut is megtalálják a munkahelyüket be- vagy átrendezni szándékozó vásárlók. Más kérdés, hogy a "házasság" akkor nem sikerült valami fényesen, így hamarosan csak irodabútor-bemutató teremként működött tovább az üzlet, és ez a helyzet nem változott akkor sem, amikor átköltözött a Lenhossék utcába. Igaz, a kiegészítők - fogasok, hulladékgyűjtők, asztali lámpák - megmaradtak a kínálatban, s így többé-kevésbé kompletten be lehetett rendezni egy-egy irodát. Az import jelentőségét egy idő után csökkentette, hogy a legnagyobb hazai gyártók külföldi mintára elkezdtek modernebb irodabútorokat is gyártani. Élen járt ebben a soproni Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát bútorgyára (ma Falco néven, német tulajdonban működik). Itt született meg az Irodaszervezési Bútor (ISZB)-család, amely 1975-76-tól került forgalomba, és színében, anyagában is forradalmian újnak számított, sőt, ez volt az első olyan bútorcsalád, amelyben a fiók önálló bútordarab lett. Ebből a termékből rendezték be annak idején az Ajtósi Dürer soron a Metallimpex-Konsumex irodaházat, és a mai napig használják darabjait például a társadalombiztosítási igazgatóságokon vagy a postákon. A régi, elosztásos rendszerben a gyárak maguk nem foglalkoztak értékesítéssel - legfeljebb, ha a szomszédos téesziroda fordult hozzájuk ilyen kéréssel. A gyártóknak az volt a fontos, hogy kapacitásukat lekösse a nagykereskedő cég. Már a rendszerváltás előtt meglehetősen sok termelő volt a piacon. A soproni mellett a Garzon számított a legnagyobbnak, de nem lehetett figyelmen kívül hagyni a Debreceni Bútorgyárat és a Bubivot sem. A Metakémia fém irodabútorokat gyártott, az Iparművészeti Vállalat asztalosüzemében is készültek irodabútorok - hogy csak néhányat említsünk. A hazaiak mellett jól fogytak a masszív, csehszlovák irodabútorok is. Ugyancsak csehszlovák importból származtak a földhivatalokban ma is megtalálható kartontárolók (amelyek utódai később már Magyarországon készültek, vagy Olaszországból érkeztek). A hétköznapibb és a reprezentatívabb stílus azonban már akkor is élesen elkülönült.

Előny a helyi termelés

Sánta Károly cége nemcsak bútorokat kínál, hanem a parkettától, szőnyegpadlótól, linóleumtól az álmennyezeten át a világításig komplett berendezést vállal. Társa révén van egy kis asztalosműhelyük, ahol egyedi bútorokat is elkészítenek. Úgy véli, ez nagyon fontos, mert a szabványos méretű szekrények, asztalok ritkán helyezhetők el praktikusan az adott térben. A megoldás egyébként a megrendelőnek nem is feltétlenül drágább, sőt, olykor olcsóbb, hiszen ugyanazokkal az anyagokkal, de kisebb rezsivel dolgoznak, mint a nagy gyártók, ami csökkenti az előállítás költségét. Egy irattár berendezése például esetenként akár 50 százalékkal is olcsóbb lehet egyedi bútorok alkalmazásával.

Egyébként ők is a magyar bútorokra esküsznek. Egyrészt mert a külföldi kézben lévő magyarországi bútorgyáraknál a tulajdonosok megkövetelik a kiváló minőséget, másrészt mert igen kreatívak a hazai tervezők, s ez egyre színvonalasabb termékek megjelenését eredményezi. Két szék- és három bútorbeszállítóval dolgoznak, de 8 lakberendezőjük a kínálatban szereplő 28-30 asztallapformából a variációk szinte végtelen sorát képes produkálni. A magyar bútor előnye még, hogy a gyártók nagyobb mennyiséget is azonnal tudnak szállítani. Manapság pedig az időtényezőnek döntő jelentősége van. A jelenlegi irodaárak, bérleti díjak mellett ugyanis a megrendelő alapvető érdeke, hogy amint birtokába került az iroda, azonnal, lehetőleg már másnap dolgozhasson benne. A megrendelők pár napnál többet nem hajlandók várni. Nem véletlen, hogy egyre több, a magyar piacon érvényesülni akaró, nyugati gyártó ide telepíti a termelést. A cég a saját gyártású bútoroknál is igazodik, másképp életképtelen lenne. Egy hét alatt bármit legyártanak - mondják -, sőt a vállalatnál néhány nappal előbb teljesítik a megbízást, így a vevő és az eladó egyaránt elégedett.

Reklámigényes terület

Hasonlóképpen taktikusak az árak kialakításában is. Az általuk kínált bútorok, székek 60-65 százalékának árát 30 ezer forint köré, vagy inkább az alá szabták, mert az idén eddig a határig írhatók le egy összegben a költségek. Így a megrendelők egyszerűen csökkenthetik adóalapjukat. Ezáltal ugyan az elérhetőnél kisebb a nyereségük egy-egy terméken, de sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Természetesen vannak luxustermékeik is azok számára, akik nem az árakat nézik először.

Általában a cégvezetők nagyon igényesek, ha a saját irodájuk berendezéséről van szó, de a titkárnőjüknek többnyire az olcsóbb megoldásokat keresik. Összességében mindinkább növekszik a kereslet az exkluzív berendezési tárgyak iránt. Miután minőségi kifogás csak elvétve fordul elő, a bútorok cseréjét elsősorban a költségként való elszámolhatóság vagy a divat változása indokolja. A mai bútorok legtöbbje 8-10 év után is olyan, mintha most vásárolták volna.

Az irodabútorok iránti kereslet egyébként eléggé pontosan tervezhető. Januártól március-áprilisig felfelé ível, a nyár holtszezon, majd szeptembertől decemberig vásárlási lázban égnek a cégek. Mindenki szeretné elkölteni a nyereségét. Sánta Károly úgy látja, a gyártói oldalról kínálatinak minősülő piac a kereskedelemben nem mindig érzékelhető. A kifejezetten irodaberendezéssel ésszerű áron foglalkozó cégek ugyanis fogyatkoznak, mert nem tudnak megfelelően reklámozni, e nélkül pedig a megrendelők nem találnak rájuk. Az a cég, amelyik csak kinyitja a boltját és várja a vevőt, nem sok jóra számíthat. Aki viszont áldoz a reklámra, annak az bőségesen megtérül - vallja.

Az irodabútorok piacán további bővülésére számít, hiszen a gazdaság növekszik, márpedig ha a cégeknek jól megy, azt kifelé is mutatni akarják, és ennek egyik leglátványosabb módja, ha az irodákra költenek. Emellett jelentkezik az új cégek kereslete is. A nagy bevásárlóközpontok legfeljebb a székekkel lehetnek versenyképesek. A korpuszbútorokkal és a kiszolgálással szemben támasztott növekvő igényeknek, az egyre gyakoribb különleges kívánságoknak már nem tudnak megfelelni.

Az 1978-ban alakult Művészeti Instrukció Bt. megrendelőinek népszerűségi listáján az elsők között a Svoboda, az Er-Mann, a Febrill és a Falco szerepel, székek tekintetében pedig a legkeresettebbek a Hajdúthonet és a Balaton Bútorgyár termékei. A belsőépítészeti tervezéssel foglalkozó cég megrendelői között bankok, könyvtárak, szerényebb igényű cégek és néhány magánmegrendelő is található.

- A legigényesebbek - funkciójukból, ügyfélkörükből és anyagi hátterükből adódóan - a bankok, ami az egyedi tervezésű tereken, bútorokon egyaránt érezhető, de már a biztosítással, lízingeléssel foglalkozó kisebb cégek jó része is eljutott odáig, hogy tervezőt vesz igénybe, amikor irodát nyit vagy átalakít - mondja Hefkó Mihály, a bt. vezetője. - Mindinkább felismerik ugyanis, hogy gondos előkészítéssel ésszerűsíteni lehet a kiadásokat, és az így felszabaduló pénzt olyasmire költheti a megbízó, ami hosszú távon megtérül.

A kis műhelyek olcsóbbak

A társaságtól viszonylag ritkán igénylik egyedi bútor tervezését, de gyakran megbízzák az irodabútor kiválasztásával. Az utóbbi időben a piac szinte egyetlen fejleménye, hogy - a magyar cégeknél már megszokott gyakorlathoz hasonlóan - immár a külföldi cégek is hajlandók szériatermékeik mellett egyedi darabokat gyártani. Így kínálatban közel azonos szinten állnak. Hasonlóképpen - az egyes árkategóriákon belül - a minőségben sincsenek igazán eltérések.

Az értékarányos ár jellemzi az irodabútorok piacát. A munkaigényes, elegáns bútorok nagyon drágák. Egy vezetői munkaasztal például kerülhet egymillió forintba is, egy középkategóriás termék 70 ezerért is megkapható, míg a legolcsóbbakhoz 30-40 ezer forint körüli összegért hozzá lehet jutni. Az árat - az alapanyagtól az él lezárásán, a láb szerkezetén át az elektromos vezetékek takarhatóságáig - számos tényező befolyásolja. Még megközelítő választ is nehéz adni arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül egy iroda igényes berendezése. Egy nagyterű helyiség - ahol paravánok, elválasztófalak is kellenek - bebútorozása mindig sokkal drágább, mint a hagyományos, építészetileg előre cellákra osztott irodáké, ahol csak egy-egy munkahelyet kell kialakítani. A széles kínálat bőséges teret enged a fantáziának, bármilyen bútorra szemet vethet a megrendelő, nincs olyan, amit ne lehetne fellelni, behozni, csak idő és pénz kérdése, és a legextrább igényeket is teljesíteni lehet.

Bár a bt. megrendelőinek köre többnyire előnyben részesíti a magyarországi gyártók termékeit - legfeljebb a külföldi érdekeltségű megrendelők ragaszkodnak olykor saját "udvari" szállítóikhoz -, néhány speciális területen a magyar gyártók hátrányba kerültek. Ilyenek a könyvtári bútorok, állványrendszerek, ahol a hazai piac keresztmetszete kissé szűkebb. A társaság ügyfelei egyébként akár 5-8 hetet is hajlandók várni a kiválasztott irodabútorokra vagy éppen kiegészítőkre. Az általános gyakorlat az, hogy ha a cég eldöntötte, mit akar, gyakran több árajánlatot is bekér, vagy inkább bekéret a tervezővel. Más kérdés, hogy egyedi tervezéskor nem tudják befolyásolni, ki legyen a kivitelező. Márpedig a kivitelezés visszaadhatja az eredeti elképzelést, de sokat ronthat is a végeredményen. Ettől függetlenül nem rossz megoldás, ha valaki asztalossal készíttet irodabútort. Az asztalosműhelyek kis létszámmal, gazdaságosan működnek, így versenyképes árakon dolgozhatnak. Ráadásul felkészültek arra, hogy tömör, élkemény fával bánjanak, tehát elsősorban a munkaigényesebb, különlegesebb darabok kivitelezésével érdemes őket megbízni.

A tapasztalatok szerint, miután a minőség a gyártóknál nagyjából azonos, az ár, illetve az adott cég dönti el, hogy a választás során éppen melyikük kerül az élre. A kemény versenyben minden gyártó igyekszik maximális kiszolgálást nyújtani a megrendelőknek, ez a magatartás pedig mindenki dolgát megkönnyíti.

Állami irodák, privát bútorok

Május 23-áig adhatták le ajánlataikat a cégek a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MGKI) által a központosított közbeszerzésben részt vevő intézmények bútorigényeinek kielégítésére kiírt nyílt pályázatra, amelynek eredményhirdetése június 13-án lesz. A tender összértéke 3,52 milliárd forint. Ha figyelembe vesszük, hogy a bútoripar tavalyi belső összértékesítése 5,9 milliárd forint volt, jól látszik, hogy a közbeszerzés biztos üzlet a bútorgyáraknak. A tendereken általában induló 10-12 cég közül eddig mindig a legnagyobbak nyertek, most azonban a kiírásban megfogalmazott feltételek úgy változtak, hogy várhatóan a kisebb cégek is esélyesek lesznek.

Tavaly az állami intézmények 1,21 milliárd forintot költöttek irodabútor-beszerzésre. Elsősorban nagy, lehetőleg országos elosztóhálózattal is rendelkező társaság kínálatából válogatnak, mert csak így látják kielégíthetőnek igényeiket.

A mintegy ezer költségvetési intézmény mellett több száz szervezet, főleg önkormányzat intézi beszerzéseit központosított módon. A közbeszerzésre nem kötelezett intézmények többnyire azért élnek mégis ezzel a lehetőséggel, mert a nagy tételű megrendelések 15-30 százalékos megtakarítást eredményeznek.

Irodabútor-piaci közbeszerzések 1999-ben (millió Ft)

Bútortípus/cégek Összesen Szerződött összeg

Szekrények, konténerek, asztalok 

 

500,0

 Falco-Sopron Irodabútor Kft.

148,3

 
 Garzon Bútor Rt. 378,7

 

 Mezőkövesdi Bútoripari Kft. 89,5

 

Ülőbútorok 

 

350,0

Balaton Bútorgyár Kft.

451,7

 

Hajdúthonet Rt.

76,3

 

Fémből készült irodaszekrények 

 

30,0

Orako Kft.

69,5

 

Összesen:

1214,0

880,0

Forrás: Napi Gazdaság

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére