Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Oroszország: egy piac a sok közül?

Megjelent a Cégvezetés (archív) 26. számában (2000. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Lassan egy évtizede sürgetik gazdasági és politikai vezetők egyaránt: hatékony intézkedésekre, kezdeményezésekre van szükség annak érdekében, hogy rendezzük kereskedelmi kapcsolatainkat Oroszországgal, egykori legjelentősebb külgazdasági partnerünkkel. A forgalom visszaesése ugyanis mind aggasztóbb méreteket ölt.

 

Oroszország részesedése 1997-ben még 7,9 százalék volt külkereskedelmi forgalmunkban (a KGST időszakában meghaladta a 30 százalékot), 1999-ben viszont már csak 3,5 százalék. Tavalyi exportunknak mindössze 1,4 százaléka került az orosz piacra (1997-ben még 5,1 százalék), teljes behozatalunkban pedig az orosz szállítások aránya a három évvel korábbi 9,2 százalékról 5,4 százalékra zsugorodott. Rövid idő alatt tehát az Oroszországba irányuló magyar kivitel körülbelül a negyedére, a behozatal pedig a felére csökkent.

Oroszország importjából mindössze 1, exportjából pedig 2 százalékkal részesedett hazánk 1999-ben. Ennek megfelelően a partnerországok sorában a 25., illetve a 14. helyet foglaljuk el. Körülbelül hasonló a súlya Csehországnak is, a volt szocialista államok közül csak Lengyelország részesedése nagyobb (a 10., illetve 16. helyen található). Talán meglepő: Németország mindkét összesítésben az első (14,4, illetve 8 százalékos aránnyal.)

Az elmúlt években számos tanácskozáson igyekeztek feltárni a visszaesés okait; politikusok, gazdasági szakértők és üzletemberek keresik a kiutat, de mindeddig eredménytelenül. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) egyik közelmúltban tartott magas szintű konferenciája is erre a kérdésre kereste a választ. A résztvevők elemzéseit, megállapításait érdemes megfontolniuk a magyar vállalkozóknak, külkereskedőknek az orosz piacon és az üzleti életben való jobb eligazodás érdekében.

A kétoldalú kapcsolatok terén tíz éven át tartó, folytonos hanyatlásról beszélhetünk annak ellenére, hogy voltak időszakok, amikor a forgalom meg-meglendült. Már 1991-ben, a dollárelszámolásra való áttérést követően több mint 50 százalékkal csökkent a kétoldalú áruforgalom. Aztán úgy látszott, hogy - a jelentős magyar passzívum meglétével - lassítani lehet a tendenciát. 1992 és 1996 között a magyar kivitel összességében 25 százalékkal mérséklődött, majd 1997-ben megfordult a trend, és 1998-ban az export közel 1 milliárd dolláros értéke megközelítette az 1992. év kivitelének szintjét. Az oroszországi pénzügyi válság azonban alapvető változásokat hozott magával. Egyetlen év alatt több mint 30 százalékkal esett vissza a kivitel, majd 1999-ben további drasztikus, csaknem 50 százalékos zuhanás következett be. Tavaly az oroszországi magyar export értéke mindössze 356 millió dollár volt, csökkent az import is, de közel sem ilyen ütemben.

A magyar-orosz forgalom részesedése a teljes magyar külkereskedelemből 1997-1999 között (összehasonlító adatok, százalék)
 

forgalom

export

import

külker. forgalmi hiány

1997

7,9

5,1

9,2

31,2

1998

4,8

3,0

6,5

29,5

1999

3,5

1,4

5,4

32,4

Milliárdos passzívum

Az elmúlt nyolc évben az Oroszországból behozott áruk értéke tavaly volt a legalacsonyabb (1,631 milliárd dollár), ami alig maradt el az 1992-es év szintjétől. Voltak olyan esztendők is, amikor importunk erősen megugrott, és passzívumunk alaposan felduzzadt. 1992-1999 között egyszer (1992-ben) mutatott egyenlegünk 1 milliárd dollárnál kisebb hiányt, s a kétoldalú forgalomban összesen több mint 8,5 milliárd dollár passzívum halmozódott fel. Magyarország teljes külkereskedelmimérleg-hiányának közel egyharmada keletkezik az orosz piacon.

A forgalom struktúrája az említett nyolc év alatt lényegében nem sokat változott. Talán annyiban, hogy a feldolgozott termékek aránya első ízben 1999-ben (40,8 százalékra) növekedett, miközben az élelmiszereké (33,3 százalékra) csökkent. Az importban továbbra is az energiahordozók (66,7 százalék) dominálnak. Az élelmiszer-kivitel drámai módon esett vissza: 1997-hez képest a hús- és húskészítmények exportja tavaly a hatodára, a zöldség- és gyümölcskonzerveké a felére, a szeszes és szeszmentes italoké pedig a huszadára fogyatkozott. Hagyományos termékeink közül a gyógyszeripar oroszországi eladásai három év alatt 50 százalékkal mérséklődtek, a villamos gépek és a műszerek exportja a negyedére, a közúti járműveké pedig a hatodára zsugorodott.

A visszaesés ellenére kukoricából, feldolgozott zöldségből és gyümölcsből, valamint autóbuszból tavaly is hazánk szállította a legtöbbet Oroszországba, húsból és húskonzervből, illetve gyógyszerből pedig exportőreink a harmadik helyet foglalták el. A ruházati cikkeket gyártó ágazatnak sikerült megkapaszkodnia: visszaesése alig haladta meg a 10 százalékot, bár részaránya a teljes exporton belül csekély.

Az energiahordozók és a nyersanyagok együttesen behozatalunk 73,4 százalékát teszik ki. Tavaly 5,8 millió tonna kőolajat és csaknem 8 milliárd köbméter földgázt vásároltunk orosz partnereinktől. Az orosz behozatal nem csak a magyar relációban csökkent: Oroszország tavaly 71 milliárd dolláros exportját mindössze 31 milliárd dollár importtal ellentételezte. Ennek magyarázata elsősorban a fizetőképes kereslet hiányában rejlik, és abban, hogy nagy ütemben és széleskörűvé vált az importáruk helyettesítése hazai termékekkel.

A 40 milliárdos pozitív szaldót Moszkva részben az orosz nemzeti valuta stabilizálására, részben a külföldi tartozások törlesztésére fordította - tájékoztat Szűcs Pál, az orosz fővárosban működő magyar kereskedelmi képviselet vezetője. Oroszország tavaly mintegy 10 milliárd dollárnyi adósságot törlesztett, miközben folytatódott a korábban is jellemző nagy ütemű tőkekiáramlás, illetve -kimenekítés.

A rubel leértékelése protekcionista helyzetet teremtett az orosz piacon. A magyar termékek egyes területeken az átlagosnál is hátrányosabb helyzetbe kerültek. Miután az orosz ráfordítások alacsonyabbak, a dollárt pedig nem kell rubelre konvertálni, a belföldi termelés sokkal versenyképesebbé vált - állapítja meg Tamás István, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. 1998 augusztusa és decembere között a rubel elvesztette értékének 75 százalékát, a dollár árfolyama 6 rubelről 20-ra nőtt, így rendkívüli mértékben javult az orosz termékek iránti belföldi kereslet, és nőtt az export hatékonysága.

A magyar áruk - elsősorban a mezőgazdasági termékek - piacra jutását nehezítették a különböző szezonális vámok, amelyekkel valószínűleg az idén is számolni kell. A főosztályvezető borúlátóan állapította meg: Oroszország mint külgazdasági partner - stratégiai fontossága ellenére - sokat vesztett jelentőségéből. Vannak még bizonyos tartalékok, amelyek kiaknázásával a forgalom növelhető, az idő előrehaladtával azonban a magyar termékek fokozatosan kiszorulnak az orosz piacról.

Fordulat az orosz gazdaságban? Az orosz gazdaság az elmúlt évtizedben nagy megpróbáltatásokon ment keresztül. Tíz év alatt felére csökkent a nemzeti össztermék, sőt egyes adatok szerint az GDP az 1990. évi értéknek még a 40 százalékát sem éri el. Az egy főre jutó GDP 1999-ben 3500 dollár volt, ami az amerikai értéknek mindössze egytizede, a kínainak pedig egyötöde. Mint Putyin elnök fogalmazott, Oroszországnak 15 éven át 8 százalékos GDP-növekedést kellene produkálnia ahhoz, hogy elérje Portugália és Spanyolország jelenlegi színvonalát. A reálszférában igen alacsony a termelékenység, a feldolgozóiparban például az amerikai szint negyedét sem éri el. Ez jórészt arra vezethető vissza, hogy a befektetések összege tíz év alatt ötödére zsugorodott, és rendkívül visszafogott az innováció. A külföldi beruházók 11,5 milliárd dollárja döntően néhány nyersanyag-kitermelő projektre összpontosult. A technológiai berendezések 70 százaléka tízévesnél öregebb, az öt évnél fiatalabb berendezések aránya pedig 29 százalékról 4,5 százalékra esett vissza. A gazdaság romlásával párhuzamosan csökkent a lakosság jövedelme, ami - az ENSZ módszerével számítva - az Egyesült Államok szintjének csak tizedét éri el. A múlt évben egyes jelek ugyan a gazdaság megerősödésére utaltak, a lakosság pénzbevételeinek reálértéke azonban 1999-ben ismét több mint 15 százalékkal csökkent. Az egyre kisebb vásárlóerő a magyar exportot illetően elsősorban az élelmiszerek, a fogyasztási cikkek és a gyógyszerek iránti igények visszaesésében éreztette hatását. Tavaly megállt az orosz gazdaság visszaesése. A GDP nemzetközi becslések szerint 1,5 százalékkal növekedett (a budapesti orosz kereskedelmi tanácsos 3,5 százalékról beszél), és évek óta először növekedésnek indult az ipari termelés; több mint 8 százalékkal felülmúlva az előző évi eredményt. A belkereskedelmet kivéve a gazdaság teljesítménye minden területen javult, de még így is alatta maradt az 1997. év mutatóinak. A kép meglehetősen ellentmondásos, hiszen az év első felében romlottak a makrogazdasági mutatók, a második hat hónapban viszont a tendencia - ha nem is látványosan - megfordult. Az eredményekre építve alakította ki az orosz kormány a 2000. év tervét. A GDP-nek az idén is legalább 1,5 százalékkal kell növekednie, az ipari termelés bővülését - a tavalyinál szerényebb szinten - 4 százalékban állapították meg, az inflációt pedig 18 százalékra kívánják leszorítani. (Ez utóbbi realitását sokan máris kétségesnek tartják.) A cél az, hogy a reáljövedelmek - tíz év után először - ne csökkenjenek, hanem 1,3-3 százalékkal emelkedjenek. A pénzkibocsátás ütemét ugyancsak mérsékelni kívánja a kormány, a tavalyi 45-50 százalékról 25 százalékra. A megvalósításhoz elengedhetetlen lenne az, hogy a külföld folytassa az orosz gazdaság hitelezését. A nemzetközi pénzintézetek azonban - a reformok lassúsága és politikai okok miatt - egyelőre tartózkodóak. Szakértők mégis arra számítanak, hogy az év második felében megnyílnak az igényelt hitelek.

Piaci módszerekkel

A helyzet orvoslására voltak, vannak magyar elképzelések. Több együttműködési megállapodást is előkészítettek, ám ezeket eddig nem sikerült tető alá hozni. Csupán a Mol és a Gazprom közötti barterügyletről - amely a gázszállítások bizonyos részének ellentételezésére vonatkozik - lehet elmondani, hogy többé-kevésbé eredményesen működik. Szó volt korábban államközi barterügyletek létrehozásáról is, ami azonban az orosz álláspont szerint jogszabályokba ütközik. A vegyes bizottság ülésén kötött megállapodás szerint a két ország gazdasági kapcsolatain piaci módszerekkel próbálunk változtatni - hangsúlyozza Tamás István. Az ígéretek szerint rövidesen megismerkedhetünk azokkal az új orosz gazdasági-pénzügyi intézkedésekkel, amelyek elősegíthetik a forgalom finanszírozását.

Elsősorban az Eximbank kezelésében lévő különböző ügyletek nyomán létrejöhetnek ugyan banki megállapodások, szállítóink azonban eddig csak ritkán élhettek a lehetőséggel. Az orosz elképzelés az: lehetővé teszik, hogy a magyar cégek is hozzájuthassanak az orosz pénzügyi alapokhoz (ezek egyébként elsősorban az orosz export finanszírozására szolgálnak), amelyek a jelek szerint az idén a korábbiaknál hatékonyabbak lesznek.

Oroszország tehát elsősorban saját vállalatainak exportját igyekszik ösztönözni, támogatni, s nem a Magyarországról származó importot finanszírozni. Ebből adódóan magyar részről olyan típusú ügyletekre kell törekedni, amelyekben az export-import valamilyen formában, elsősorban pénzügyi elszámolásokon keresztül összehangolható. Jelentősebb eladásokra várhatóan ezután is elsősorban azok a cégek lesznek képesek, amelyek vásárolnak is az orosz piacon. A magyar export az 1998. évi szintjét csak lassan, talán néhány esztendő múltán érheti el - vélekedik Tamás István.

A magyar-orosz kereskedelmi forgalom 1992-1999 között (millió dollár)
 

Magyar export

Magyar import

Forgalom összesen

Egyenleg

1992

1133,4

1647,0

2807,4

-540,6

1993

945,0

2399,3

3344,3

-1454,3

1994

807,0

1745,8

2552,8

-938,8

1995

822,8

1839,8

2662,6

-1017,0

1996

775,7

2005,1

2780,8

-1229,4

1997

961,8

2019,5

2981,3

-1057,7

1998

660,7

166,6

2326,7

-1005,3

1999

356

1671

1987,0

-1285

Az orosz kormány erősíteni szeretné a kereskedelmi kapcsolatokat a kelet-európai országokkal. Külön ülést szentelt ennek a témának, igyekezett feltárni azokat az okokat, amelyek a régiónk és Oroszország közötti kereskedelemben az elmúlt tíz évben tapasztalt visszaeséshez vezettek. A következtetések szerint az átalakulás során az orosz gazdaság (is) elsősorban a gazdaságilag fejlett országok felé fordult, és elhanyagolta a kelet-európai piacokat. Nem tulajdonítottak kellő jelentőséget a marketingtevékenységnek, figyelmen kívül hagyták a korábbi hagyományokat. A tendencia megfordítása érdekében aktív kapcsolatokat kívánnak kialakítani a CEFTA-val, és tárgyalásokat szeretnének folytatni avégett, hogy a kelet-európai országok belépése az EU-ba a legkisebb gazdasági kárt okozza Oroszországnak.

Döntés született a közlekedési-szállítmányozási infrastruktúra javításáról, és arról, hogy a jelentős orosz kereskedelmi aktívum csökkentése érdekében elő kell segíteni a kelet-európai országokból származó versenyképes termékek importját. Külön szól a kormányhatározat a mezőgazdasági együttműködés javításáról, ami magyar szempontból kiemelten fontos. Annak ellenére, hogy elsősorban technológiai együttműködésről van szó, nem zárják ki a termelési kooperációk lehetőségét sem. Az orosz fél hajlandóságot mutat rá, hogy energiaszállításai bevételének bizonyos hányadát - hangsúlyozottan nem barterek keretében - a partnerországok termékeinek vásárlására fordítsa.

Ennek kapcsán Jurij Motorin, az Orosz Föderáció budapesti kereskedelmi képviseletének helyettes vezetője kritikai megjegyzést tett. Mint megemlítette, ajánlatot tettek arra, hogy egymilliárd köbméter gázt szállítanak a Molnak magyar áruk ellenében. Ebből mindössze 18-20 millió dollár értékű forgalom valósult meg, mert a magyar cég készpénzért, nyilván kedvezményesebb áron, más országból szerezte be a gázt. Így viszont bizonyos magyar élelmiszerek exportja elmaradt.

A moszkvai magyar kereskedelmi képviselet vezetője szerint azokba az orosz ágazatokba lenne indokolt befektetni, amelyekben fontos az exportpozíciók megőrzése. Erre példa mindenekelőtt a gyógyszeripar, de megjelentek építési-szerelési vállalkozók is, akik maguk szervezik meg az ügyletek finanszírozását, tehát saját banki-pénzügyi hátteret teremtenek az oroszországi pénzügyi nehézségek áthidalására. Ezeknek a cégeknek - a romló körülmények ellenére is - sikerült megőrizniük pozícióikat az orosz piacon. Magyar részről eddig 92 millió dollárt fektettek be Oroszországban. Szűcs Pál azonban felhívja a figyelmet arra: aki befektetéssel próbálkozik, feltétlenül keressen kapcsolatot a régiók vezetőivel, mert sok függ az ő támogatásuktól.

A képviselet-vezető egyébként derűlátó. Mint állítja, 2000-ben és 2001-ben exportunkban elérhető az évi 20 százalékos növekedés. Meg kell találni azokat a területeket, ahol az orosz vállalatok nem tudják ellátni a belső piacot. Ezekbe az ágazatokba kell exporttal, termelési együttműködéssel, befektetéssel bekapcsolódni.

Külföldi befektetések Oroszországban (millió dollár) 

Németország

6344

Egyesült Államok

5058

Nagy-Britannia

3446

Franciaország

3237

Dél-Korea

3022

Olaszország

616

Hollandia

469

Svájc

372

Japán

336

Finnország

297

Magyarország

92

Orosz kezdeményezések

A tavalyi kétoldalú áruszállítások volumene arról tanúskodik, hogy azokra még mindig hatott az oroszországi pénzügyi válság, noha az év második felében bizonyos fellendülés volt tapasztalható. Az első félévhez képest az orosz export 18 százalékkal, a magyar kivitel pedig 21 százalékkal bővült - vont mérleget a budapesti orosz kereskedelmi képviselet tanácsosa. Jelenleg is több projekten dolgoznak, elsősorban hosszú lejáratú szerződéseken. Ilyen jött létre a Mol és a Gazprom között a gázszállításokra. Ösztönzik a kőolajlelőhelyek közös kiaknázását is: a Mol és a Jukosz részvételével valósul meg ilyen beruházás a Hanti-Manszi körzetben. Több figyelmet akarnak fordítani vegyesvállalatok létrehozására, kezdeményezik a hadiipari együttműködést. Az utóbbira példa a Dunai Repülőgépgyár és a Mapo orosz cég közötti kapcsolatfelvétel - a Magyarországon üzemeltetett orosz harci repülőgépek főjavítására és korszerűsítésére. Két orosz cég is tett javaslatot a leégett Budapest Sportcsarnok újjáépítésére, és a legutóbbi kormányközi ülésen felvetődött az is, hogy vállalataink közösen vehetnének részt a dél-európai országok újjáépítésében.

A budapesti Oroszországi Kereskedelmi Képviselet kiemelt figyelmet fordít Magyarország és az orosz régiók együttműködésére, arra, hogy az orosz régiókból minél több üzletember látogasson el megyéinkbe. Fel kívánják újítani a korábban már tárgyalt egyezmények előkészítését. Elsősorban annak a kölcsönös áruszállításról szóló megállapodásnak a létrejöttét szorgalmazzák, amely szerint a magyar fél kukoricát, hibrid kukoricát, búzát, vetőmagot, élelmiszereket szállítana orosz gépipari és haditechnikai cikkek ellenében. Az egyezményben érdekelt cégek számára kedvezményeket nyújtanának, elsősorban a vámkezelés és a díjszabás terén. Ehhez kapcsolódhat egy másik projekt, az Eximbank középtávú hitelnyújtása. Már megszületett az Eximbank és a Vnyesekonombank között egy 50 millió dollár értékű megállapodás. A folyamatba szeretnének más magyar kereskedelmi bankokat is bevonni a kezdő összeg 200-250 millió dollárra emelésével. Az eddig kínált feltételek azonban nem feleltek meg az orosz félnek. A Vnyesekonombank egyezményt kötött a MEHIB-bel is, elsősorban a magyar export biztosítására, emellett az orosz fél azt szeretné, ha a két pénzintézet mindkét ország exportjának finanszírozásában részt venne - foglalja össze az orosz törekvéseket Jurij Motorin.

Ehhez kapcsolódik Szűcs Pál véleménye, aki szerint stratégiai döntésre van szükség a tekintetben - nemcsak a kormányzat, hanem a cégek részéről is -, hogy mit akarunk elérni a hatalmas piacon. A kapcsolatokat annak megfelelően kell rendezni s a további döntéseket meghozni, hogy perspektivikusnak tekintjük-e az orosz piacot, vagy csak a lehetségesek egyikeként tartjuk számon.

A Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete

Embassy of the Republic of Hungary
ul. Krasznaja Presznya, d. 1-7.
Moszkva
Telefon: (70-95) 252-0029, 252-2826, 956-2239
Telefax: (70-95) 882-6450, (742-6450 Moszkvában)
E-mail: vengmo@tradel-hungary.msk.ru
Munkaidő: 8.30-17.00 óra
pénteken 8.30-14.30
Időeltolódás: +2 óra

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére